Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-25 / 7. szám
1930 január 25. TOLNAMEGYEI UJSÄG Patent; m \ ji ' ip ■ : Ebédlő 1 ’ 1 Szalon 1 { 1 Összekötő § 1 ' Anyelő i ' 1 B Pirnitzer 1 perzsaszonyegei 1 József és Fial drnbdzdban ] 1 Szekszárdira 1 Összes szőnyegeinket 14 napon át 3 Wleszállított árakon árusltluk "VI tisztviselői kart a helyi ipar és kereskedelem támogatására. A hivatkozott törvény ugyanis kimondja, hogy úgy a belföldi, mint a külföldi kereskedők és iparosok, vsgy esek megbisottai as iparos és kereskedő lakhelyén kívül, mintával vagy minta nélkül megrendelések gyűjtése végett közvetlen fogyasztókat nem kereshetnek fel, hanem esakis olyan iparosokat és kereskedőket látogathatnak meg, akik üzleti körükben az illető áru eladásával, vagy felhassnálásával foglalkoznak. A rendelkezés ellen vétókét szigorúan büntetik. ' A fenti tények felsorolásával nem óélunk a fővárosi érdekeltség hely setét súlyosbítani, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy ők is rendkívül nehéz és válságos viszonyok között vannak. Doha figyelembe vesszük azt, hogy a vidék közönsége a fővárost egyes alkalmakkor, Szent István-napon, országos kiállításokon úgyis ezrével keresi fel, nem lehet kifogásolni, hogyha a leghatározottabban védeni akarjuk a helyi ipart és kereskedelmet, amelynek pártolása nemesak az érdekeltek védelmét szolgálja, hanem visszahat az egész közéletre és minden fillér, ami területünkön kívül költenek el, a helyi lakosság elszegényedését vonja maga után. A tolnai reformáció története. írta: Horváth 6yula oki. közgazda. A török hódoltsággal egyidőben a vallási viszályok megkezdődtek Tolnán, amely viszályok következtében a katholikus Tolnából egy nagy és hires református város lett. A tolnai református egyházat Tövis! Mátyás, más néven Müceius, Mooer alapította 1546—47-ben. Nagy- tudásu férfiú volt, aki három nyelven is beszélt, de már korán 1551-ben meghalt. , Tövisi Mátyás előtt volt már Eszéki Imre (Z'gerius Imre) is itt, aki később a református kollégiumot alapította meg Tolnán. 1549 augusztns 3-án kelt levelében írja egy Wittem- bergben lévő tanulótársának, Illír iái Mátyásnak, hogy tanulmányait be fejezvén Wittembergből egyenesen Tolnára jött 1545 decemberében. Most azonban csak két hétig maradt itt, mert „annyi ezer ember közül osak 3—4-nek tetszett az evangélium igazsága". Innen Kálmáncsekibe ment és csak 3 év múlva jött vissza Tolnára. Megérkezésekor a város végén levő templomban helyezték el. A térítés azonban most sem ment minden nehézség nélkül. „Itt sok ób nehéz harcunk volt, de az Úr csudálatosán, a török urak és kormányzók által, megvédelmezett bennünket. Mert a kormányzóik mindnyájan és külö nősen a juristák, kiket ők kádi névvel neveznek, kedveznek nekünk." Á tolnai biró panaszra ment Budára az uj vallás téritői ellen, de a budai basa (Késein 1548—51 ig) néhány istenfélő férfi kérelmére szabad vallásgyakorlatot engedélyezett „ezen egyedüli igaz keresztény vallásnak". Megérkezése utáni hetedik hónapban alapította meg a református kollégiumot. „És iskolánkban közel 60 tanítványom a köznépből pedig több mint 500 hallgatóm van." Segítőtársa Be- remeni János volt s amíg Eszéki inkább a térítéssel foglalkozott, addig Beremeni az iskolában tanított.'Barátjának irt levele végén még segítőtársakat kér, mivel a környékbeli városok és falvak nagy része pap nélkül van. Eszéki Imre örökébe Sstárai Mihály lépett, ő volt Tolnában és Baranyában az nj vallás terjesztésének leglelkesebb és legerŐBzakosabb hive. Egymaga 120 egyházat állított fel. SztArai Mihály mÍBt_jfrancÍBkánus barát Pálócsi Antal udvari papja volt éB 1526 ban vele jött a tolnai táborba, majd innen a mohácsi csatatérre. A gyászos végű csata után visszatért Sárospatakra, ahonnan a páduai egyetemre ment. Később 1544-ben Baranyában Laskón találjuk, ahol minden eszközzel nekilátott az uj vallás terjesztésének. Eszközeiben nem volt válogatós, amiért több ízben életére törtek. 1550 körül püspökké választják. Az ő idejében a püspök székhelye Tolnán volt. A tolnai püspökséghez tartozott községek kö zül 60 volt ismeretes. Pathai Sámuel szerint Sztárai 1551 ben jött Tolnára. Az ő térítése következtében annyira megszaporodott itt a reformátusok száma, hogy már nem fértek el a város végén levő kis templomban. Ezért a főtemplomot közösen bírták a katolikusokkal. Ez a közös birtoklás azonban állandó súrlódásokra szolgáltatott alkalmat. Ugyanis Sztárai mindig bejegyeztette az előtte prédikáló Erdélyi Józsefnek (Józsa dömés barát) a katolikusok lelkipásztorának a beszédét és az utána következő református istentiszteleten cáfolgatta az előtte beszélőt és a katolikusokat állandó gúny tárgyává igyekezett tenni. 1552 beu meghalt Beremeni János, aki Sstárainak is segítőtársa volt. Helyébe titkon Szegedi Kis Istvánt hívták meg. Szegpdi „a tekintélyes Tolna polgárainak hivó szózatára," 1552 végén meg is érkezett Tolnára. „Esen Altinumnak nevezett ősrégi s mint tudva van a Duna partján fekvő város a leggazdagabb volt akkor mioden eklézsiák közt az Euxinus tengerig." őt valószinüleg azért hívták Tolnára, hogy a heves Sztárai mellé egy ugyanolyan képzettségű, de mérsékelt férfi kerüljön. Szegedi a fősulyt a tanításra fektette és az „egyház főpapja" Sztárai ritkán bírhatta pré- dikálásra. így a Józsa baráttal való vitatkozás ismét annyira elfajult, hogy a törökök is megbotránkoztak rajta és Józsa barát 1553-ban panaszra ment Badára Khadim Ali basához. De maguk a reformátusok is meg- sokalták a vitatkozás hevességét és rávették Sztáréit, hogy helyette Szegedi folytassa a vitatkozást. így a vitatkozás heve azután alább is szállt. Szegedi azonban egy évi működés után Laskóra távozott. Majd később 1563-ban ő lett Sztárai utóda a püspökségben és 1572-ig volt püspök. Mint ilyen került később mások ármánykodására Mahmud pécsi bég fogságába, akitől a tolnaiak gazdag ajándékokkal akarták kiváltani egykori prédikátorukat. Ez azonban nem sikerült nekik. Szegedi távozása után ismét kiújult a szenvedélyes vita. Végre a polgárok megunták a sok veszekedést és a szép öreg templomot kétfelé rekesztették és igy használták közösen a templomot, míg a katolikusok száma egészen meg nem fogyatkozott. Ekkor átadták nekik a város végén levő spent Barabás tiszteletére épült templomot. A katolikusok azután itt is temetkeztek az olasz és dalmát származású kereskedőkkel együtt. Ezen kereskedők állandóan védelmére keltek a katolikus vallásnak és ők voltak Tolnán a legnagyobb ellenei a reformációnak, Sztárai Mihályt 1558-ban a kál- máncsehiek hívták magukhoz, ö azonban valószinüleg csak 1560 ban ment el Tolnáról, mert ekkor jött helyébe Eszéki István, aki később Felső- Baranya püspöke lett. Az ö segítőtársa Béllyei Márk volt, akit legtöbbször csak Márk prédikátor néven említenek, Eszéki Istvánnak 1565 ben Eszéki Mihály lett az utóda. Eszéki Mihálynak 1575 ben történt halála után Detsi Gáspár lett a prédikátor, aki később seniorrá lett. Neki igen sok kellemetlenséget okoztak az 1588 ban Tolnán átutazó pécsi unitáriusok. Esek ugyanis a földvári vásárra mentek és útközben Tolnán szoktak megszállni. Detsi felszólitotta híveit, hogy ne fogadják házukba ezen istentagadókat. Ezért a pécsiek igen megharagudtak rá és mikor tettének okát megtudták, hitvitára hivták meg Pécsre. Ezen a hitvitán vele volt Bereki András is, aki kilenc éven át volt segítőtársa. Detsi 1597 ben meghalt és utána Búzás Mihály lett a prédikátor, aki 1600 ban a lakosság egy részével elmenekült Tolnáról. 1602 ig Borbély István volt, utána meg Földvári Ambrus lett a prédikátor. Utánuk L«Bkoi F. István, Herczegssöllősi Mihály, Szölöskei Ferenc, 1634-ben pedig Pathai Sámuel lett a tolnai prédikátor. Pathai Sámuel 1634 ben már másodízben jött Tolnára és most 19 évet töltött itt, mint Alsó Dunamellék püspöke, ö egyúttal á tolnái senio- rátus hivatalát is viselte. Elöregedvén azonban, nem tudta hivatalát kellően ellátni, amiért a tolnaiak mást kértek helyébe. Pathai is vágyódott már egy csendesebb helyre, mert Tolnán igen sok zaklatásnak volt kitéve a török részéről. 1647 ben szeptember 10-én levelet irt Szilágyi B. Istvánnak, a hires sárospataki professzornak, melyben megírja mindezt, amit ő a tolnai reformációról tudott. Az ő idejében, 1652-ben az Alsó-Dnna- mellék református egyházának a következők voltak a seniorátusai: a tolnai — az élén pathai Pathai Sámuel püspökkel —, a ráckevei* az óbudai, a váci, a ceglédi és a Bümegi. A seniorá tusok prédikátor felavatás! joggal is birtak. Pathai Sámuel ütán a tolnai eklézsia lassú halódásnak indult és végpusz- tulása a török kiűzésével kezdődött. Megsemmisülése Wallis György gróf nevéhez fűződik, ö mint Tolna földesura, buzgó katholikus lévén, a re for- > mátus vallásu lakosokat Tolna elhagyására kényszeritette. Ezzel az intézkedésével akarta megszüntetni az akkori sürü vallási villongásokat. A Tolnáról kiszorított reformátusok Bogyiszlóra, őcsénybe, Decsre és Gerjenbe mentek. A Bogyiszlóra ment reformátusok magukkal vitték a tolnai templomból a harangot és a templomi edényeket. A tolnai felirásu harang még ma is látható a bogyiszlói református templom tornyában. Az 1713 ban Kőrösön tartott Synoduson a tolnai egyház már nem volt képviselve. * Mir nem bírlak Mbl — Levél a Szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő Úri Becses lapja f. hó 22-iki számában a fent Írott óim alatt egy a helyi viszonyokkal teljesen ismerős tollából olyan cikk jelent meg, melyet mindenki e vármegye területén aláír. Legyen szabad a közleményt kiegészítenem azzal, hogy nemcsak kérnek az emberektől — vidéken — adományt, de ha rögtön nem tesz eleget a kérésnek, még meg is sürgetik az újabb felszólítással, mintha a vidéki ember egyenesen csak arra volna berendezve, hogy az adományokat kérő leveleket a vétel napján azonnal el is intézze, mégpedig „tekintélyesen". Higyje el Szerkesztő Ur, az ember szívesen ad, inig van, de már nem j bírjuk tovább az, adást és maholnap I odajut az intelligencia, hogy saját felI Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, IV-, Egyetem-utca $. — (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmos szoba. Az étterem- és kávóházbaa cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypineór-rendszeft Polgári árßk I 35 Szabó Imre, tulajdonos.
