Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-06-25 / 49. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér. Szekszárdi 1930 junius 25. 49. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszirdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden aserdán él uombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések irai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. HosszulelM kölcsönök előszele. Igen sokan úgy vélnek nehéz gazdasági helyzetükön javítani, hogy hosszúlejáratú kölcsön felvételével meg akarják osztani a reájuk nehezedő terheket. Ez az oka annak, hogy olyanok, akik valamikor nem is gondoltak a hosszúlejáratú kölcsönökre, ma törik magukat ez után. Ilyen hosszúlejáratú kölcsön előszelét érezzük abból a kölcsöntípusból, amelyet az úgynevezett „Gyufapénzből8 az Országos Központi Hitelszövetkezet a kötelékébe tartozó szövetkezetek tagjai részére elsőhelyi betáblázásra, félévenként utólag fizetendő évi 8 °/o kamat mellett bocsájt — sajnos, igen kis mértékben — rendelkezésükre. Ennek a kölcsönnek folyósításából azt látjuk, hogy közeledünk a hosszúlejáratú kölcsönök várva-várt korához, mert az ez ügyben kibocsájtott körlevél azt mondja, hogy ha az adós kamatfizetési és egyéb kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, úgy ezen kölcsönt az OKH csak akkor mondja fel, ha az adós részére egyúttal konverzió céljára törlesztéses kölcsönt áll módjában felajánlani. Azt hisszük, hogy ezen kölcsön- formát igyekeznek igénybevenni a gazdák, ettől a köicsöntől, amelyet a kormány intervenciója alapján az OKQ bocsájt ismét a szövetkezeti tagoknak rendelkezésére, nem tudják elidegeníteni azok, akik a 7Va0/o-os gazdakölcsönnél mindent elkövettek saját érdekükben és nem a gazdák érdekében, hogy azt igénybe ne vegyék, elhitetvén velük, hogy egy év múlva vissza kell fizetniük azt éB ez tönkremenetelüket eredményezi. Egy ügy ü volt a gazdák félrevezetése, de sajnos, mégiB sok helyen hitelre talált, pedig gondolhatták volna a gazdák, hogy a kormány nem oly módon igyekszik rajtuk segíteni, hogy amit ma ad, azt holnap visszaveszi és így a segítésből gazdasági tönkremenés származzék. Meg lesz, sőt megvan a felkészültség arra, hogy e kölcsönök visszafizetését meg tudja — ott, ahol szükséges és indokolt — az OKH hosszabbítani. A 8 százalékos kölcsönnél ígéret van arra, ha az adós vállalt kötelezettségeinek eleget tesz, úgy a kölcsön nem kerülhet felmondásra, vagy csak akkor, ha hosszúlejáratú kölcsönre átváltoztatható lesz. Ezt akarjuk leszögezni. Ebből a felmondási lehetőségből és a hosszúlejáratú kölcsön céljaira (árfolyam- különbözetenként) visszatartott ősz- szegből azt látjuk, hogy közeledik a hosszúlejáratú kölcsönök ideje. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány bölcsesége ezt a hosszúlejáratú kölcsönt úgy fogja lekötni és az utána vágyakozók rendelkezésére bocsáj- tani, hogy ez a mai nehéz gazdasági helyzetünkben gyökeres segítséget fog jelenteni. A polgári iskolák szekszárdi lornoünnepflye. Nagyszámú közönség jelenlétében melyben a társadalom minden rétege képviselve volt — zajlott le a szekszárdi polgári leány- és fiúiskolák tornaünnepólye. Az ünnepségen a rendező intézeteken kívül a tolnai polgári leányiskola és a bátaszéki polgári fiúiskola mintacsapata működött közre. 7* 5 órakor Kecskeméthy Károly karmesterrel az élén a szekszárdi leventezenekar vonult be elsőnek, őket követve jöttek az iskolák növendékei: elől a tolnai leányok Fischer Nándorné tanárnő, utánuk a szekszárdi leányok Bolgár Kálmánná és Kiss Istvánná tanárnők vezetésével, majd a bátaszéki fiuk Lejtényi Győző tanárral, mig a felvonulást a szekszárdi fiuk csoportja zárta be, kiket Götz Adám tanár vezetett fel. — A tolnaiakat elkísérték Szekszárdra Kleiszner Gyula igazgató, Kálmán Gizella, Steinfeld Magda, Ignáczyné M. Margit tanárnők, Geőcze Bertalan és Parrag József tanárok, mig a bátaszékiek kíséretében a vezető tanáron kívül Kardos Pál igazgató, György Józsa és Szarvas Manci tanárnők jöttek Szekszárdra. Úgy a leány-, mint a fiúcsapatok felvonulása impozáns látványt nyújtott. A Himnusz eléneklése után az összes tanulók közös szabadgyakorlatokat mutattak be, melynek precíz bemutatása nagy tetszést váltott ki. Ezután a tolnai leányiskola szimbolikus gyakorlatai következtek, melynek bemutatásával teljesen meghódították a szekszárdi közönséget. A „Bús magyarok imádkoznak8 és az „Ezer esztendeje annak8 dallamával kisért pompás gyakorlatokat mély meghatottsággal nézte a közönség s nem egy könnycsepp gördült ki azoknak a bús magyaroknak szeméből, kik a trianoni rabságban tétlenül, zsebre tett ököllel várnak, zsebre tett | ököllel, összeBZoritott fogakkal s nincs | más reménységük, mint a magyar 1 ifjúság: a magyar jövő 1 De ha egyszer ezek a zsebre tett öklök kilendülnek ... A „Bús magyarok imádkoznak8 gyakorlatokhoz a szekszárdi leányiskola, az „Ezer esztendeje annak8 gyakorlataihoz a szekszárdi fiúiskola növendékei énekeltek szép összhangban, Klieber Gizella énektanárnő vezetése mellett. Esután gyors ütemben, fennakadás nélkül, kitűnő rendezésben peregtek a számok: a bátaszéki fiuk szurony- és puska- gyakorlatai, a szekszárdi leányok botgyakorlatai, a tolnai leányok ritmikus (tánc*) gyakorlatai s a bátaszéki fiuk tornagyakorlatai lovon. Nagy tetszést arattak a szekszárdi leányok táncgyakorlatai, a szekszárdi fiuk mozgásos (dán) szabadgyakorlatai és a tolnai leányok hatásos zászlós gyakorlatai. Bár az idő egyre haladt előre s az égen sötét felhők tornyosultak, melyet égzengés és villámlás kísért, a közönség továbbra is kitartott, mert a kitűnő rendezés egy pillanatot sem hagyott ki a szemnek gyönyörködtetésére, A szekszárdi fiuk talajtorna és gúla gyakorlata, a bátaszéki fiuk Ügyes buzogány gyakorlata egyaránt nagy tetszés és érdeklődés mellett lett bemutatva, majd a szekszárdi leányok szimbolikus gyakorlatainak pompás és hatásos előadásával, melyhez a „Hiszekegy8-et Csankó Klára VI, oszt. tanuló adta elő, az ünnepély véget ért. Az elvonuló tornászseregnek ugyan pár csepp eső is jutott már, de ez nem rontotta le azt a kitűnő hangulatot és örömöt, melyet a hálás közönség szerzett nekik, midőn minden egyes gyakorlatukat egyaránt megtapsolta. A bemutatott összes gyakorlatok pompás betanításáért és a fáradhatatlan munkásságért az intézetek növendékeit az ünnepségre felvonultató tanárnőknek és tanároknak jár ki a legnagyobb elismerés, kiknek kezében a kis trianoni magyarok testi és lelki nevelése a legjobban van biztosítva. Állatdijazás Sióagárdon. Nagyon jól sikerült állatdijazás volt vasárnap Sióagárdon, melynek szorgalmas népe szívós kitartással és szép eredménnyel fejleszti állattenyésztését. A nevezetes eseménnyel kapcsolatban tüzoltójuniális, táncmulatság és népünnepély is volt a sióagárdi szigeten, ahová délután kikocsiztak Jankó Ágoston főispán és neje is és sokáig gyönyörködtek az érdekes viseletű nép kedves mulatságában. A reggel kezdődött állatdijazás nagyon sok érdeklődőt vonzott a környékből Sióagárdra, ahol még a bogyiszlóiak is megjelentek. A díjazás zsűrijében résztvett dr Klein Antal volt főispán, a kerület országgyűlési képviselője is, a vármegye részéről pedig dr Hagymássy Zoltán főjegyző, I Müller Imre főszolgabíró és dr Haidecker Béla szolgabiró jelentek meg. — A zsűri tagjai voltak azonkívül: Legény Oszkár, Eordeögh Zoltán, Hradek Dénes, ifj. és id. Groisz Ottó, Rózsay Elemér, vitéz Tihanyi Szilárd, Schlichterle Lipót, Illés Imre, Kunffy Lajos, Komlósi János, Faragó József, dr Cs. Papp Jenő, Visky István, John Sándor, Krammer János, Ulrik Ferenc, Mühleitner Kálmán, Paulay Ferenc, Gombkötő Sándor, Bieber Károly, Halász Géza, Günther András, Spatz Mór, Frey József, Szieb András, Saára Béla, Bürger Ferenc, Kiss István, Kiss János, Komlósi József, Karkos János és Drach József. A felhajtott anyag a bíráló bizottság véleménye szerint elég jó volt és minden remény megvan arra, hogy I Sióagárd szorgalmas, körültekintő, értelmes népe állattenyésztését évek során magas fokra tudja majd fejleszteni, mert erre ott megvannak a környezeti előfeltételek is. A mostani gazdasági válságban, amikor a mi országunk eddigi tér* melési irányzatát a tengerentúli gabonafarmok mindent lehengerelő óriási felkészültsége miatt teljesen át kell szervezni, kétszeresen fontos és szinte kifejezhetetlenül örvendetes a mi vármegyénk népének elhatározása, mely- lyel az okszerű állattenyésztést felkarolja. A bírálóbizottság osztályozó munkáját bevégezvén, megáílapittatott, hogy a díjazásra bemutatott 140 állat közül a tehénállomány volt a legértékesebb. Dijakat a következő állattulajdonosok kaptak: Tehenekért: első dijakat; Anti finger János Zomba, Frey József Szekszárd, Kilián János Sióagárd; második dijakat: Szabó János Dörypatlan, Tuller József Sióagárd, Szegedi István Mözs; harmadik dijakat: Kilián János Sióagárd, Víg János Sióagárd, Vince János Harc, Szássi József Mözs; elismerő okleveleket: Péter Mihály Sióagárd, Sipos Mihály Sióagárd, Tornóczky János Sióagárd, Balázs Mihály Sióagárd, Grénus János Sióagárd, Zámbó István Sióagárd. Üszőkért ; első dijat: Antlfinger Adám Zomba; második dijat: Kovács József Sióagárd ; harmadik dijat: Vince JánoB Sióagárd ; negyedik dijakat: Kilián Mihály Sióagárd, Szegedi István Mözb, Mo- csáry József Sióagárd, Gábriel István Sióagárd, Sághy Mihály Sióagárd, Puxler János Mözs, Péter Mihály Sióagárd ; elismerő okleveleket: Wadli Ferenc Harc, Wenk József Zomba, Mancsi József Sióagárd, Tóth György Sióagárd, Szásái József Mözs, Nyúlása István Medina, Barsi János Simon- major Kreincs István Sióagárd, Fög- lein Ágoston Mözs (szép kettes üszőfogatáért). Bikáért: csoportokleveleket: Lambert György Mőcsény és Sióagárd község. A dijazás megtörténte után a bírálóbizottság a közönség nagy részével kivonult a sióagárdi szigetre, a tüzoltójuniális és népünnepély színhelyére, ahol társas halebéd volt. Az ebédnél Günther András teveli állatorvos üdvözölte a kerület követét, dr Klein Antalt, a gazdaképviselőt, aki beszámolónak is beillő válaszában részletesen tájékoztatta hallgatóságát az aktuális politikai eseményekről. A vidékről összegyűlt társaság jó része a késő esti órákig kedélyesen ezóra- | kozva maradt együtt a sióagárdi nép- I ünnepélyen és pompásan sikerült tűz- I oltómulatságon.
