Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-09-06 / 70. szám
rOLNAMEGYEl ÚJSÁG 1930 szeptember 6. yI J-rissitö Ilii At In legjobb és leg- olcsóbb légyfogószer AEROXON mm mézeslégyfogó a szeggel. Figyeljen a védjegyre! Hamisítványokat utasítsa vissza 1 SARG ív.jtttt Í0Ó?® is el éggé látogatott alsó osztályát. A szekszárdi reálgimnázium első osztályaiba ugyanis 66 tanuló iratkozott be (ez az osztály az intézet fennállása óta még sohasem volt ilyen népes), a polgári fiúiskola I. osztályú tanulóinak g pedig 48 a létszáma. Ugyanez az eset a megyebeli többi közép és polgári iskolák első osztályaiban is, mert a háborút követő első békeév sztlletéstöbblete most kerül ezekbe az iokolatypusokba és később — részben — majd a szekszárdi kereskedelmibe. Feltehető,' bogy a háború után megindult népesedési mozgalom fokozódó eredménye magára a reálgimnáziumfa is kibat és mer.t számolni kell azzal, hogy esetleg később pár-, huzamos osztályokat is kell m»jd fel - állítani, már most parancsoló módon fellép a szükségesség, hogy a gimnázium épületéből előreláthatóan kiszoruló felső kereskedelmi iskola külön hajlékot nyerjen. Vitéz Vendel István polgármester evégből a közeli napok ban felutazik Budapestre, érÍDtke zésbe lép a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal annak a megállapi tására, hogy miképen és mikorra kell ennpk az életképességét máris be bizonyított és folyton fejlődő értékes tanintézetnek a végleges elhelyezést j biztosi tahi. I Úgy tudjuk, hogy a polgármester nemcsak ennek a kérdésnek a letár- gyalása végett keresi fel a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hanem f<yl akarja bivnt a kormánykörök figyelmét a Szekszárdon felállítandó leányközépiskola szükségességére is. Ma már ugyanÍB alig van város és talán nincs egyetlen megyeszékhely sem, ahol leányközépiskola ne volna. Kaposváron, Székesfehérváron és. Szolnokon állított fel a kormány legutóbb ilyen intézeteket és most. már -annyival inkább is Szekszárdnak sorra kell kerülni, mert a miniszteri’ rendelkezés folytán a leánytanulók a fiukereskedelmiből kiszorultak és mert a népesség szaporo- ; dósából ítélve pár év múlva a reál- gimnázium se tudná párhuzamos osz- táiyoktafclállitáBa nélkül az, V. osztályra jelentkező leánynövendékeket befogadni. De fontos ez a leányközépiskola azért is, mert a csökkent kereseti lehetőségekkel küzdő szekszárdi és megyebeli lakosság nem képes a polgári leányiskolából kikerülő gyér- , mekeinek idegenben való továbbta- nitásáról gondoskodni. A megyeszékhely ide központosított intézményei: a vármegyei közigazgatás, a törvényszék, királyi ügyészség, pánzügyigaz- gatóság, államépitészeti hivatal,‘a kór ház. a különféle tanintézetek, a tanfelügyelőség, a kultúrmérnöki hivatali kirendeltség, a vasútállomás és osztálymérnökség, az erdőhivatalok, a vármegyei csendőrparancsnokság, az államrendőrBég, az üzenlek, a részvénytársaságok, a testnevelési intézmények stb. nagyszámú alkalmazottainak, valamint a szabad pályákon elhelyezkedett értelmiségbeli egyéneknek a családjában oly nagy a leány- gyermekek száma, hogy maga ez a körülmény már régen indokolttá tette volna ilyen intézetnek a felállítását. Azonkívül a leányközépiskola látogatottsága szempontjából azt is tekintetbe kell még venni, hogy a szegényebb néposztályhoz tartozó kiváló tehetségű leánygyermekek minden zsenialitásuk mellett sem érvényesülhetnek, mert szüleik iskola hiányában nem képesok őket taníttatni. . Fontosnak tartjuk, hogy ennek a népes városnak legyen leányközépiskolája, mert ez tulajdonképen a vármegyének is nagy érdeke, hiszen ilyen iskola az egész vármegyében nincsen és ha Szekszárdon megvalósul, a legnagyobb valószínűség szerint az e^ész vármegyéből lesznek növendékei. Örömmel üdvözöljük tehát vitéz Vendel polgármester kezdeményező elhatározását és reméljük, hogy neki, aki a megyeszékhelyet oly sok intézmény, nyel gazdagította, sikerül a leáuy- közép’sVo'ét i«i é'etre hívni. a magyar orvosi kar egyik fiatal, de kiválóan képzett tagja. Még csak négy éves orvos, de neve már szerte az országban ismert és megbecsült volt. Poór Imre 1823 okt. 13 án született DuuaföldvároD. A papi pályára készült s különösen a tanítás iránt érzett nagy hajlandóságot magában. Kegyesrendi szerzetes lett és theológiai és bölcsészeti tanulmányai végeztével a szerzet különböző gimnáziumaiban tanított. A szabadságharc kitörése Nyitrán találta. Minden habozás nélkül állt a honvédek közé s mint honvéd részt vett a véres Bzőregi ütközetben. Bajtársainak véres sebei, a különféle betegségek pusztításai vezették őt tulajdonképeui hivatásának tudatára s a szabadságharc után nem tért vissza szerzetéhez, hanem a pesti egyetemen orvoBnövendéknek iratkozott be. És ettől kezdve a szorgalmas munka, a lelkiismeretes kutatás, as állandó továbbképsés folytán gyorsan emelkedik magasan ívelő pályáján. 1855-ben, az országos kolerajárvány idején mint vezető orvos működik már, ezt követőiig külföldi tanulmányútra indu*, 1857 ben egye térni tanársegéd, 1858 ban a pesti Rókus-kórházban főorvos, 1860 ban helyettes egyetemi tanár, 1864 ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választja és 1871-től 1887 ig a budapesti tudományegyetem orvosi karán kap tanszéket. Közben társ szerkesztője volt az Orvosi Hetilapnak, 1861-ben megalapítója a „Gyógyászat“ cimü folyóiratnak, titkára a budapesti orvosegyesület- nek, sok évig alelnöke a magyar orvosok és természetvizsgálók vándor- gyűlésének, 1874 ben megalakitója az Orvosi Körnek, mely elnökévé választja, rendes tagja Budapest székesfőváros bizottságának, s valamint a Közmunka Tanácsnak mint ilyen, lelkes harcosa a főváros közegészségügyének. Munkásságát az uralkodó királyi tanácsosi cim ajándékozásával jutalmazza s mint az egész nemzet halottja szállt sirjába, megérdemelt pihenőre 1897 augusztus 20 án Budapesten. A különféle szaklapokban megjelent tanulmányainak számát nagyon nehéz volna megállapítani. Szinte megdöbbenve állunk meg munkás Bágának nagy gazdagságánál. Pályája elején szeretettel foglalkozott a költészettel és irodalomtörténettelis. Orvosi értekezései körül nagyon sok különnyomatban is megjelent. Poór Imre a magyar tudományos világ hervadhatatlan emlékű bajnoka. Egész életét a magyar kultúra fejlődésének szolgálatába állította. Irt, tanult, tanított, gyógyított, csak azért, hogy elismerést, dicséretet szerezzen a magyar névnek. A végtelenségig szerény ember volt s mikor barátai, tisztelői és tanítványai ünneplésére készültek, mereven elzárkózott minden dicsőítéstől, mondván, az ő munkásságának a legnagyobb elismerés a magyar haza kultúrái emelkedése. Sserette hazáját és szolgálta munkájával. Még élete utolsó napjain is meg botránkozva emlékezett vissza a „Wiener Medizinische Wochenschrift“ vakmerő támadására a megelégedett mosollyal állapította meg, hogy arra a legfrappánsabb válasz, a magyar orvostudomány nagy emelkedése és külföldi elismerő dicsérete, melyben Poór Imrének örökidőkre szóló nagy érdeme van. (Folyt, köv.) Pa Megnyílt a irislen drill ví-f Budapest Paulay Ede ucca 35. Külföldi táncattrakclöK HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Heti emlékeztető. September 7. — Kassai vértanuk. 1566 ban Szigetvár egy hónapig tartó ostrom után elesik. — Gróf Zrínyi Miklós hősi halála. — 1831 ben Varsó kapitulációjával véget ért a lengyel szabadságharc. — 1831 ben Páriában született Victorien Sardou vigjáték- ós regényíró. Szeptember 8. — Kisasszony napja. Mária. — 1524 ben volt a rákosi országgyűlés. — 1804-ben született Mörike német lírikus. — 1850-ben Rimaszombaton született BIah t Lujza a nemzet csalogánya. — 1853-ban Karger Titusz hadbíró Orsóvá mellett megtalálja az 1849 ben elásott magyar szent koronát, Vargha István kamarai tisztviselő árulása alapján. Szeptember 9. — Kláver Peter. — Ádám. — 1737 ben született Galvani olasz természettudós, a róla elnevezett elektromos elem feltalálója. 1831-ben született Disznóshorváton Izsó Miklós szobrász. — 1866-ban meghalt Czuczor Gergely költő. — 1885 ben Kaposváron született dr Rényi Aladár zeneszerző. Szeptember 10. Erik. — 1716-ban meghalt Párizpápai Ferenc iró, tudós, orvos. — Elias Howe a Washingtoni szabadalmi hivatalnál bejegyezteti varrógépét. (A varrógép születés- napja.) — 1898 ban Genf ben'Lucceni olasz anarchista leszúrja Erzsébet királynét. Szeptember 11. — Protá% Teodóra. 1382-ben Nagyszombatban meghalt Nagy Lajos király. — 1741-ben Mária Terézia Pozsonyban személye sen kéri a magyar rendeket trónja védel mére. (Mo iamnr pro rege nostro,) — 1749 ben született Justus Perthes góthai könyvkiadó. —- 1822 ben a pápa visszavonja azt a rendeletet, melyben az egyház 1615 ben eltiltotta a Koperoiku8 tanok tanítását. — 1853 ban Pipita de Olíva spanyol táncosnő föllép Pesten a Nemzeti Színházban. — 1877 ben született Budapesten Bédy Schwimmer Róza. Szeptember 12. — Guídó. Mária neve. — 1819 ben meghalt B’ücher hires német hadvezér. — 1845 ben meghalt Vutkovich Sándor iró. — 1859-ben a pozsonyi Szent Márton egyház oltára alatt megtalálták Pázmány Péter binoros tetemeit. — 1864 ben Szepcsófalván született Katona Nándor festőművész. — 1897-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felavatja Budapesten a Mező- gazdasági Múzeumot. — 1919-ben D’Annunzio elfoglalja Fiúmét. Szeptember 13. — Ludovika. Nothberg«- — 1647 ben Toricelli firenzei fizikus megszerkeazti barométerét. _ Er zsébet Királyné Szálló Budapest, IV., egyetem-utca 5. — (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nrt középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Bgypincér-rendszer. Polgári árok! 35 Szabó Imre, tulajdonos.
