Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-15 / 13. szám

I r TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930] február lé ■■ ■ a n B BÍPP ■ ■ ■ O B O B B BBB ® .Valóban művészies portraitokat, gyér- — 5 mek-, cioport-, ipterieur-, architektúra — felvételeket készít iNŐGEBi B fűhercegi udvari fényképész. g B Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Amateurmunkákat vállalok. ■ Szekszárd, Széchenyi u. 28 “ (Molnár-féle ház) 45 | Bpbbbbbbbbbbbbbbbbbb megbénított», valódi basen» mégis akkor volt igazán. Tudvalevő, hogy az ágyuk lövedékeinek a felrobban­tásához szükséges lőport selyernsacs kókban kell az ágyuosőbe elhelyezni. Hogy a háború alatt az ilyen zsá­kocskákhoz szükséges szövetanyag behozatala lehetetlenné vált, a köz ponti hatalmak tüzérségeinek a szük­ségletét a magyar selyemtenyésztés állította elő. SŐt mikor a cérnabeho­zatal, illetve a cérnalen beszerzése megszűnt, magyar selyemből sodrott oérnával igyekeztek ellátni a hadi saabóttzemeket. Megcsonkításunk révén elvesztet« fűk legjobb selyemtermelő területein kel és a forradalmak után hazánk aelyemtenyésztése is jelentékenyen visszafejlődött. A szekszárdi köspont azonban az időközben elhunyt Be- nerédj által kijelölt utón haladva a legszebb reményekre jogosító módon évről évre kedvezőbb eredményeket mutathat fel és céltudatos munkájá­val folyton emeli a terméshozamot. Hogy az idővel nagyra növekedett és az ország produktumainak jelen­tős értékét képviselő selyemtenyész- tés irányítása az üzleti és gazdasági élettel minél szorosabb érintkezésben lehessen, néhai Eszterhay Jenő ál­lamtitkár, minissteri meghatalmazott Budapestre helyezte át a szekszárdi admiujsztrativ hivatalokat, amelyek most a főldmivelésügyi minisztérium­ban működnek. Leidenfrost Aurél gazdasági fő­tanácsos, a jelenlegi miniszteri meg­hatalmazott, aki nagy aktivitással vezeti a selyemtenyésztés ügyeit, az PhlHps-RádUM unw-uuutH Fábián $flnii+mai, o zene laelsl tMMvMlilatfliái »weil intézmény félssázados évfordulóján, március hó 2-án jubiláns emlék- ünnepélyt fog rendezni Ssekssárdon és ennek a nagyszabású és országos érdeklődésre méltán számot tartható jubileumnak a keretében a szekszárdi központ épületén emléktáblával meg­örökítik Bezerédj Pál halhatatlan ér­demeit és meg fogják koszoruani a nagy ősei mellett a hidjai temető­ben nyugvó kiváló ember sírját. Le­teszik az ország hálájának és kö­szönetének a szerény jelét annak a legönzetlenebb magyarnak a sirjára, aki magának sohasem kért semmit, (még ,es. és kir. kamsrásságot sem, pedig az megillette volna), aki egy életen keresztül végzett, egész férfit kívánó munkájáért soha egy krajcár fizetést, de még egy vasúti szabad* jegyet sem fogadott el az államtól, sőt, aki a maga vagyonából áldozott a nagy eszme megvalósítására, Néhai Ferenc József király Beze- rédj Pált működése huszadik évfor­dulóján főrendiházi taggá, pár év' múlva pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Bár a leg­felsőbb kegynek ez a megnyilvánu­lása díszt és magas rangot jelentett, ez a disz és rang eltörpül az ércnél maradandóbb hatalmas emlék mellett, amelyet Bezerédj Pál ennek az or­szágnak a történetében emelt ön­magának. Blázelk Ferenc. Pedagógiai szemináriumi előadások Szekszárdim. Az a hatalmas kulturmunka, mely vármegyénk területén az uj népiskolai tanterv végrehajtásával kapcsolatosan pedagógusaink részéről megnyilvánul, mutatja meg legjobban, hogy meny­nyire eltávolodott a régi tanterv meg­jelenése óta aa iskola az élettől, a családtól s főleg a gyermek lelki világától. így azután érthető, hogy egyesek a régi pedagógusok közül bizony nem nagy rokonszenvvel fogad­ták az uj tantervet és husédoztak is annak szellemét bevinni az iskolába. Vármegyénk kir. tanfelügyelője ezt a huzódozást igyekszik megtörni és amint látjuk, sikerrel, mert a megye tanítósága azt » szeretetteljes bánás­módot és megértést, melyet a tan- felügyelő részéről tapasptalt mindig, bevitte az iskolába s átvitte a leg­nagyobb magyar kincsre: a gyer­mekre. — Ezért üdvözöljük mi dr. Halmos Andor tanfelügyelőnk kultur- törekvéseit, mert ő nem parancsszó­val, de meggyőző érvekkel és bizo­nyítékokkal vezeti rá a megye tanító­ságát a helyes útra z igy lelkes munkásaivá teszi azokat az uj iskola törekvéseinek. Már nem félnek tani tóink az uj tanterv szellemétől, már átérzik annak jelentőségét és fontos­ságát magyar nemzeti és pedagógiai szempontból, mert nein rendeletre kellett megváltoztatni tanításuk mód­szerét, hanem azért, mert ők maguk is meggyőződtek arról, hogy ez a» uj irány a jobb, helyesebb, célra­vezetőbb. Ezt pedig a pedagógiai szemináriumi előadásokkal .járták el. E hó 12-én volt a második ily előadás-sorozat Ssekssárdon, melyre a környékről legalább 100—120 tanító jött be, akiknek mindenike eljött, hogy tanuljon s az uj irány munkásává szegődjék. De megjelen­tek az előadásokon: dr. Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, Kiss Lajos szekszárdi apátplébános, Kuhl József várdombi eBperes-plebános, dr. Rubin- Stein Mátyás izr. főrabbi, Gábjor Pál kórházi lelkész, Szakály István tolnai r. k. káplán és Theiszen János polg. isk. igazgató. Dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő lendületes szavakkal üdvözölte a meg jelenteket, majd rámutatott mindama | nevelési tényezőkre, melyek a tanító l munkáját az uj tanterv végrehajtá­Mindenlltt kaputól Termeli Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Hllclds-ut 1ÍQ—tat. sában megkönnyítik. Majd fölkérte dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvost előadásának megtartására. Dr. Kcamofiu Gyula várm. tiszti főorvos egyórás előadásában rámuta­tott azokra »? egészségügyi felada­tokra, melyek az iskolára báramla- nak a község közegészségügyének jm égj a vitása körül, majd rendkívül ügyesen mutatott reá azokra a neve­lési mozzanatokra, melyek az egész­ségtani ismeretek nyújtásával kap­csolatosan az uj jautery szellemét szolgálják A tanulságos ép értékes előadásért dr. Halmos Andor tanfelügyelő mon­dott köszönetét az illusztris előadónak. Majd Éberhardt János mitosi r. kath. iskolai igazgató tartotta meg előadásait a fogalmazás és olvasmány- tárgyalás tárgykörökből s ugyanezen 2 tárgykörből gyakorlati tanítást is mutatott be 8 mucsi III. osztályos tanulóval, tanítványaival. A mélyen szántó és értékes .előadá­sok után tanálságos (eszmecsere indult meg, melyben Jung Miklós kir. s.-tanfelügyelő, Károlyi Károly tolnai áll. isk. igazgató, Pesztalics Jenő pusztaheccsei, Main József és vitéz Simon Simon szekszárdi, Péterváry Emil őcsényi tanítók s még többen vettek részt, majd dr. Halmos Andor kir. tanf., széles pedagógiai tudással mutatott rá az előadások és gyakor­lati tanítások értékes voltára, köszö­netét mondva a kiváló előadónak. Marossy Dezső járási testnevelési vezető tártotf ezután a tornatanitás- TÓI érdekes előadást, melyet szintén értékes megbeszélés követett. Ezután df- Halmos .Andor kir, tan- felügyelő rámutatja a mai előadások pedagógiai értékeire s az uj tanterv szellemében yalé nevelés és művelés előnyeire, az éftrkezletet berekesz­6gy emlékbeszéd.* Tartotta Rátkay László r. országgy. képviselő. Amidőn tisztelettel és szeretettel köszöntőm vendégeimet, arra kérem a közgyűlést, hogy egy időre tegyUk félre üsleti ügyeinket, záijuk be köny veinket, tárjuk ki eziveinket és tüs­zők keblünkre a kegyeletnek fehér rózsaszálát. Engem ért a megtisztelő megbíza­tás, hogy emlékbeszédet mondjak egy aroképlelepleiéshez, mely képről szent- andrási Szévald Móric cs. és kir. kamarás szelíd, jóságos arca néz le reánk. Örömmel vállaltam ezen megbí­zatást. Ifjúságom verőfényes napjaiban is­mertem meg öt, igaz tiszteletem vette ót körül az életben és meghatott lé­lekkel álltam ott sirbatételénél. Nem az a hivatásom ma, hogy az elhunytnak bölcsőtől sirigtartó pálya­futását elmondjam. Életének egész bokrétáját majd máskor, más tegye az emlékezés arany poharába. Én ma csakis az 1871. dvi októ­ber bő 1-től 1876. év október hó 1 napjáig terjedő 5 évi munkálko­dásáról fogok szólani, amig az el­hunyt a volt Dunaföldvári Takarék­pénztárnak igazgató elnöke volt. A történeti hűség okából el kell mondanom a következőket. • Kimondatott DnnafOld váron uAhjd Ziérald Móric «iccéd és MM ji kaaurác iraképlMepicEMa. 1868. évben alakult meg a Dana­földvári Takarékpénztár. Egy lobogó tüzü ás vérü férfi, Katona Zsigmond alapította meg, Ssévald Móric segédkeaésével. Katona lett a takarékpénztár elnöke. Időközben a nevezettnek anyagi erői összeroppantak és a lobogó vérü férfinak nem volt elég ereje a sors csapásait elviselni. Agyonlőtte magát, még pefiig a pénzintézetnek hivata­los helyiségében. A hitét és erejét elveszített férfiú biponyára nem gondolt arra, hogy az a puskagolyó, mely az ó szivébe repült, megsebezte a fiatal pénzinté­zetet ,is. Az elsárgult jegyzőkönyveket ol­vasva, még ma is szinte hallani a tisztviselők, ezután az egész igaz­gatóság ijedt lépéseit, a félénk sut­togást, a döbbenetét, hogy vége lesz a fejlődő intézetnek. Kiérezni ma is, hogy a közhangu­lat azonnal egy férfiú felé fordult. A nyomban egybegyült igazgatóság azonnal küldöttséget menesztett szent- andrási Szénáid Móric os. és kir- kamarás és nagybirtokoshoz, hogy a veszendő pénzintézetnek álljon az élére és mentse meg. És a nagybirtoka férfiú, félretéve ezernyi gondjait, vállalta az elnöki tisztséget és aszal a halálra sebzett .pénzintézetnek a megmentését. Éa volt 1871. év október hó 1. napján. Majdnem szó szerint fennmaradt az a beszéd, melyet az ünnepelt sk* kor elmondott. Lehetetlen azt meghatottság nélkül olvasni. Egy nemesen gondolkodó, melegen érző, honfitársaiért áldozatra kész honfiút ismerünk meg kenne­A megbízatást vállalta, még pedig nemes módon. Első dolga volt, hogy ér«ő szívvel lehajolt Katona Zsig mond családjához és felemelte a porba sújtott özvegyet és gyermekeit. Emlékbeszédet tartott az elhunyt felett és javasolta, hogy a család állandóan segélyesve legyen. A segélyösszeghez felajánlotta a részére odakinált tiszteletdijat is. Es nevét, neve varázsát, állását, vagyo­nát, tudását vitte a pénzintézet meg­mentésére. És az öt év alatt, amig #z élén állott, nemcsak megmentette, de fel is virágoztatta az intézetet. Nem méltó-e arra, az ily nagy férfiú, hogy a pénzintézet örök hálá­val gondoljon reá ? Ki mondja meg nekem, hogy minő munkából tevéik össze éz alakul ki egy nemzetnek a nagysága ? A Kárpátok ormait is porszemek miriádjai tartják. A szivárvány, mely átkarolja az eget, naprzgyogtaitta vízcsepp ék­ből éU. Helyik azé a legszebb a Miatyánk imádságában? Vagy melyik hang a jegmagaiP* tosabb Hymnuszunk dallamában és szövegében? Egészében viszi az imádság is, a megszentelt dal is lelkünket az Isten­hez l Minden körben, minden láttáéban lehet munkálni a haza sorsán ,és áldott legyen azoknak emléke, akik honpolgári kötelességüket bfian telje* sitették! És most, agy pillanatra enged­tessék meg nekem, hogy egyéni val­lomást fűzzek beszédembe. Mikor 52 év előtt először tiszte­legtem a nagy férfiúnál, ő férfikor» de lelőj én állott, én teli fűzzel, ifjú­ságom elején. 0 természetesnek tar­totta, hogy én függetlenségi voltam Aztán szelíd mosoly kíséretében igy szólt: „majd eljön az idő, »mikor « elme majd többször belefut a szívbe.. Azt hiszem, két koron» barátságban erősebb, mint különválva, egymagá­ban. Mert ne feledjük, hogy a szom­szédságaink fele vannak kigyófó»*- kekkel.“ Elköltözött nagy férfiul íme lásd az akkori tüzes ifjút, aki most már maga IS ősz bajjal áll arcképed előtt és beismeri, hegy a nagy mester, a történelem, neked adott igazat l Megvan a független ország, de nincs meg Nagy magyarországi Fogadást teszünk ezennel, hagy arcképedet bfiejn meg fogjuk őrizni I Mert egy pénzintézetnek nemopak *

Next

/
Oldalképek
Tartalom