Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-12-10 / 97. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 december 10. ▲ T18 havi részletreT A vehet mindennemű ► Hintó­készüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Oaray-tér. Telefon 51. nagy tetszést aratott. Nem a patrio tizmns elvakultsága, sem a köteles udvariasság megnyilatkozása volt az a forró tetszésnyilvánítás, hanem a művészi technikával kidolgozott és előadott dalnak méltó elismerése. Nekik is meg kellett ezen énekszá­mokat ismételniük. Megemlítjük, hogy itt a bariton szólót Fischl énekelte, amelyben szép hangja jól érvényesült. Ezután rövid szünet következett, amikor a Szekszárdi Dalárda Saár Altató dalát, Pacius Finn dalát, Öle Bull Pásztorleány vasárnap­ját és Darab L.: Hervadó rózsa­szál cimü darabját adta elő igen finoman és sikeresen. A szólóbetétet KovácB György énekelte nagy hatást keltvén. Utánuk Nechanszki—-Herr Est dalát a Bajai Daloskör, majd öBszkarban Szeghő: Megyen már és Demény: Esik eső cimü darabokat adták elő. A Szekszárdi Dalárda Szentgály: Felhő borult, Búj do- kolva járok dalt énekelte s végül a Hymnus hatalmas hanghullámai az összkar előadásában hozták rezgésbe nemcsak a magyar sziveket, de a termet is. A közönség a szünet után előadott daraboknál is nagy elismeréssel kí­sérte a dalárdák minden egyes szá­mát és lelkesen tüntettek épngy a Bajai daloskör kiváló képezettségü és nagy zenei tudásu karmestere, Herr György, mint a Szekszárdi Dalárda nagy buzgalmu, erős akaratú kar­mestere, Németh Gyula ev. lelkész mellett. A hangverseny után a dalár­dák tagjai, valamint a vendégek és Baja néhány vezetője társas vacsorára gyűltek a gyorsan étteremmé átala­kított hangversenyteremben, ahol Takács Vilmos a Nemzeti-Szálló tulaj donosa kiválóan ízletes, magyaros vacsorát szolgált fel. Az első felköszöntőt Horváth Fe­renc szeremlei plébános mondotta és a bajai dalos kartársak nevében me­leg, szeretetteljes szavakkal köszön­tötte a szekszárdi dalostestvóreket. Dr Zsigmond Ferenc a Szekszárdi Dalárda elnöke válaszolt a felköszön­tőkre és poharát a Bajai Daloskör és a Szekszárdi Dalárda tagjainak szoros, meleg barátságára ürítette. Schneider János, lapunk főszer­kesztője abból indult ki, hogy a dunai hid nem hozta közelebb Baja és Szekszárd városát, habár a Duna átívelésével a fizikai megközelítés I könnyebbé tétetett is. Úgy érzi, hogy most egy uj hid épül a két város között, amelyiknek egyik hídfőjét március 31-én Szekszárdon, a mási­kat a mai nappal rakták le a dal kultiválói. Reméli, hogy ez az uj Ívelés lelki közeledést jelent a két város között s ebből a meggyőző­désből köszönti Szekszárd polgárai nevében dr Vojnich Ferencet, Baja város polgármesterét s poharát Baja és Szekszárd meleg összefogására ürítette. Dr Knézy Lehel a Bajai Független UjBág szerkesztője a szeretetnek és elismerésnek bensőségteljes szavaival köszöntötte Németh Gyula karmes­tert, Molnár József a szekszárdi keres­kedelmi iskola tanára pedig lendü­letes szavakkal viszonozta karmeste­rük iránti elismerő szavakat és poha­rát a Bajai Daloskör nagyképzettségü karmesterére, Herr Györgyre ürítette. Horváth Gyula, a Szekszárdi Dalárda tagja mondott még egy mélyen szántó beszédet és arra ürítette poharát, hogy a magyar dalból fakadó össze­tartás botondi ereje zúzza össze a Trianonban megépített határokat. A felszólalások nívós volta és köz­vetlen mesterkéletlenaége a jó han­gulatot csak fokozta, amelyet pezs­gővé tett az is, hogy az egyes felszólalások között a dalárdák szebb­nél-szebb magyar dalokkal gyönyör­ködtették nemcsak a közös vacsorán, de a Nemzeti-Szálló értermében és kávéházában is nagy számmal jelen­lévő közönséget. A szekszárdi dalár- disták a bajaiak magyaros vendég­szeretetét a reggeli órákig élvezték, majd nagyrészük a hajnali vonat­tal egy szeretetteljes fogadtatás és számottevő erkölcsi Biker eredményé­nek boldog emlékével tért vissza Szekszárdra. A szekszárdi KonsresunlstáK ünnepélye. Mint minden évben, ez alkalommal is szép ünnepélyt rendeztek a Mária Kongregációk szekszárdi tagjai a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Á nívós estély érdekességét különösen emelte, hogy az ünnepi beszéd tar­tására dr Brisits Frigyes budapesti cisztercita tanárt, az országosan is­mert kiváló írót sikerült megnyerni. Az értelmiség köréből rekrutálódott közönség már jóval az ünnepély kez­dete előtt megtöltötte a belvárosi r. kát. olvasókör nagytermét, amelynek az előtere is alig bírta befogadni azokat, akik mindig az áhitat meg- hatódottságával sietnek erőt meríteni az élet küzdelmeire. A műsort Krüger Aladár Takaró- dója nyitotta meg, mely Pataki József férfias orgánumán gyújtó ha­tással harsogott a telkekbe. Majd dr Brisits Frigyes fehér taláros alakja jelent meg a színpadon, hogy elmondja gyönyörű megnyitó beszédét, amely a szekszárdi katolikus intelligenciá­nak bizonyára egyik legszebb élménye. A karácsonyi, az adventi magyar lélek arcáról beszélt dr Brisits és nem tudjuk, hogy mondanivalójának művészi, újszerű formájával, a han­goztatott igazságok óriási halmazának felsorakoztatásával, vagy a levont tanulságok megdönthetetlenségével ha­tott-e inkább a hallgatóságra. Gyö­nyörű vallásos és emellett mindvégig magyar éB hazafias költemény volt ez a tantás, amely a rapszódikus gondolatok olyan pergőtüzével bom­bázta az elméket, hogy azokból ele­mentáris erővel kellett előtörni a vallás és a hazafiasság mindenkiben szuny- nyadó érzéseinek. Olyan volt ez a beszéd, mint egy kivilágított szép szö­kőkút, amely azonban nem a sokszínű sugarak múló özönének pompájával, hanem a gondolatzuhatagok lenyű­göző káprázatos8ágával gyönyörköd­tetett. A beszédet a Lourdes cimü három- felvonásos vallásos színdarab követte. Megható történet ez egy vakon szüle­tett kis mágnásleányról, akit vallásos hite Lourdes-ba vitt, ahol a boldog- ságos Szűzanya csodás módon vissza­adta szemevilágát és Istenhez vissza­vezette az anyját is, aki az őt ért csapások súlya alatt hitetlenné vált. A kis grófleányt Koruzsán Szilvia bájos alakja személyesítette meg és lelke fájdalmát elcsicsergő szavai többször megkönnyeztették a közön­séget. Anyját, Eleonóra grófnőt Blázsik IIus művészi módon ját­szotta. Az ő kiváló ábrázoló tehetsége ez alkalommal is értékeset nyújtott, mert a szerepbe való elmélyedéssel sikerült annak minden szépségét ki­hoznia és drámai kitöréseinek igaz hangjával valóban nagy hatást ért el. Támer Irma Bernadette szerepé­ben volt meggyőzően természetes és Hayth Ilonka pedig a vallásos ne­velőnőt adta nagyon kedvesen. — Hámori Irén bájos alakja ábrázolta a Lourdes i Szűz Máriát és velük együtt nagyon jók voltak mégSpul- ler Anna, Szabó Paula, Kerekes Ilona és Tóth Mária. A darabot pénteken és szombaton délután az elemi és a középiskolák tanulóifjúságának adták elő és hét­főn a katolikus kör tagjai számára került volna színre. Közbejött azon­ban Blázsik Ilus megbetegedése és ő, aki már a vasárnapi előadást is súlyos lázzal küzködve, influenzától gyötörve játszotta végig, kénytelen volt szerepét lemondani. — Emiatt azután ezt az előadást csak pár hét múlva fogják megtartani. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Hell emlékezten. December 11. Árpád. — 1750-ben született Zsibón id. báró Wesselényi Miklós politikus. — 1843 ben szüle­tett dr Koch Róbert német orvos, a tuberkulózis bacillusának felfedezője. — 1867 ben meghalt Bérczy Károly iró. — 1876 ban Mezőkövesden szü­letett Harsányi Kálmán iró, költő, színikritikus. — 1910 ben meghalt Weidinger Henrik az Operaház klak- kőrje. December 12. Ottilia. Gabriella. — 1586-ban meghalt Grodnón (Lengyel- országban) Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. — 1821 ben gróf Széchenyi István a magyar nyelv nagyszótárának kiadá­sát indítványozza. — 1875 ben meg­halt báró Kemény Zsigmond regény­író Pusztakamaráson. — 1884-ben született Tápiószelén Táray Ferenc színművész. — 1889 ben meghalt Browning angol költő. — 1916-ban a központi hatalmak első békeaján­lata. — 1918-ban Pogányék hatal­mukba kerítették a magyar hadsere­get. Bartha Albert hadügyminiszter lemondott. December 13. Luca. — 1545-ben a tridenti zsinat ünnepélyes megnyi­tása. Megszakításokkal 18 évig tar­tott. A katolikus egyház reformja. — 1797-ben született Heine Henrik né­met költő. — 1820-ban meghalt gróf Széchenyi Ferenc a Magyar Nemzeti Muzeum alapítója. — 1834-ben Po­zsonyban született Kelety Gusztáv festőművész. — 1856 ban Glogovitz­Dr Ittam Adám #r tüzlíokemkedése és faaprltúíelepe Szekszárd, Keselyűai ut. — Telefon 21. sis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mel­lett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Fflkote Géza — a telep vezetője — Woslnsky Mór ucca 26. szám alatti lakásán ás Weisz Andor ujságüzleteben eszközöltietök. I * ASPIRIN­Í|Á B L E . T T A K ban született Ferraris András festő­művész. —- 1868 ban Debrecenben született Londesz Elek iró. Szeretem a szemed. Irta: Vidovics Ferenc. Szeretem a szemed: mindig odafordul, Hol nehéz utamon kelni-bukni lát S könnyektől csillogva nézi-nézi Ezt a vonagló bús tragédiát. Szeretem a szemed: hányszor kísért este, (Vidéki, virágos kicsiny állomásról) Ha vágtatott velem messze a vonat — Eltűnőben is arcom kereste Utánam üzenve drága búcsúszókat. Szeretem a szemed: távolból, gondolatban Megcsókolom százszor s köszönöm neked, Hogy őrangyal lettél és szakadatlan Vezeted, vigyázod csüggedt léptemet. Szeretem a szemed: ha éjnek csendjén Oson a szivedhez halk zsoltárének, Ne rebbenj, ne félj: át az álmok ködén Arcod simogató drága üzenettel Testvérszemeim néznek — visszanéznek. — A kormányzó névnapja. Bony- hádon a leventegyesület e hó 5 ón este 7 órakor fáklyás, zenés körmeoettel ünnepelte Horthy Miklós kormányzót névnapja előestélyén, majd utána 10 óráig térzenét adott tiszteletére. Az összes felekezetek templomaiban 6 án délelőtt hálaadó Istentiszteletek voltak, melyen az összes hivatalok, iskolák ób egyletek résztvettek. — Közigazgatási bizottsági Olás. Tolna vármegye közigazgatási bizott­sága e hó 9-én tartotta Szévald Oszkár alispán elnöklete alatt rendes havi gyűlését, amelyen a választott tagok közül megjelentek Döry Fri­gyes, Kátai Endre, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Az előadók jelentéseit a bizottság tudomásul vette. Az utügyekről szóló jelentésnél Schneider János bizottsági tag javasolta, hogy a Calais—konstan- tinápoly között tervezett tranzverzális autóut ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez felirat intéztessék, hogy ezen ut megépítésénél az erre leg­alkalmasabb és legrövidebb buda- pest—szekszárd—mohács—belgrádi út­vonal vétessék figyelembe és ne ér­vényesülhessenek olyan, helyiérdekű mozgalmak, mint amilyet a szegediek is meginditottak. Az indítványhoz Döry Frigyes és elnöklő Szévald Oszkár pártolólag szóltak hozzá, amely után a bizottság elhatározta, hogy ezen ügyben a kereskedelmi miniszterhez felír, egyben helyesléssel tudomásul vették, hogy az alispán időszaki jelentésében is foglalkozni fog e kérdéssel és a törvényhatósági bizottság döntését is ki togja kérni. Elhatározták az alispán indítványára azt is, hogy hasonló felirat intézésére felkérik Fejér és Baranya vármegye törvényhatóságát is. A plenáris ülés után gyámügyi albizottsági ülés volt még. — Éri képviselő a tanítók gyölósóa. A Kát. Tanítóegyesület Országos Szövetsége f. hó 4 én tartotta meg évi közgyűlését Budapesten, amelyen a terményfizetéses tanitók sorozatos sérelmeit tárgyalták. A tanítóknak ma is 27 pengő 84 fillérben szá­mítja fel az állam a búza méter­mázsáját és a bárbeadott javadalmi földek után még a bolettát is a bér­lőnek tartozik a tanító befizetni. Kocsán Károly szövetségi főtitkáron kívül három országgyűlési képviselő jelent meg a gyűlésen, köztük Éri Márton, aki itt is, mintaparlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom