Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-25 / 84. szám
2 TOLN AM EG YE1 ÚJSÁG 1930 október 25. Rádió • Villany • Kerékpár-Sportcikkek A Fábián Sándor rddiű * elebtroteclulkal vállalatnál Szekszárdon, a nagytrafik mellett. — Telefon 139. Az útépítési programmot, amelynek céljaira 32 millió áll rendelkezésre, a kormány tovább folytatja. A vadvizek lecsapolására egymillió pengőt irányoz elő. A vidéki kislakásépités céljaira a már előirányzott hatmillió pengőo felül további hárommillió pengőt. Együttvéve ezek az összegek száz- húszmillió pengőt tesznek ki. De ezenfelül még rendelkezésre áll a költségvetésileg már megszavazott 47 millió pengő. A munkanélküliséget ez kétségtelenül enyhíteni fogja és meg fog indulni a gyárakban a munka és a kereskedelemben a forgalom. A vidéki városoknak a kormány felhatalmazást ad, hogy szükség esetén inségadót vethessenek ki, amelynek felhasználása a népjóléti miniszter egységes irányítása mellett történik. E gazdag programm konkrétumai bizonyára el fogják oszlatni azt a bizalmi krizist, amellyel szemben mindenkinek kötelessége felvenni a küzdelmet. QfflSSSBSSBBSBBSSBSBBB 1! Valóban mfivészies portraitokat, gyér- § rí mek-, csoport-, inten eur-, architektúra ra felvételeket készít ÍNŐGERÍ 0 0 fóhercegi udvari fényképész. q 0 Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® 0 Amateurmunkákat vállalok. S 0 0 Szekszárd, Széchenyi-u. 28 ® (Molnár-féle ház) 45 gj 0SSSSSS0SSSSSSSSSSS0 Ellenben a községi háztartásokat szanálni és rendbehozni kívánja, mely célból még az ősszel törvényjavaslat kerül a parlament elé. A borfogyasztási adót csökkenteni fogja és az adók kirovása tekintetében községenként mutatkozó egyenlőtlenséget ki fogja küszöbölni. A közmuokaváltság, amely a kisember vállait oly nagyon nyomja, njabb szabályozást nyer, amely mellett ez a teher egyenletesebben fog megoszlani. 1ZO milliós uj beruházás és közmunka. A kormány a munkanélküliség ellen azzal veszi fel a harcot, hogy munkához juttatja a munkanélkülié két. A legközelebb meginduló közmunkák és beruházások sora a következő : Harmincmillió pengővel az aktív és nyugdíjas tisztviselők és magánalkalmazottak családi házakat építhetnek. A vidéki városokban megindulnak a közmunkák, amely célra az állam 12 és félmillió pengőt bocsájt rendelkezésre. Ezenkívül a városok a közmunkákra kölcsönöket is fognak felvehetni, úgyhogy végeredményben a vidéki városokban 21*2 millió pengőt fog kitenni a meginduló közmunka. Folytatja a kormány az állam- vasúti beruházásokat, mely célra 30—40 millió peDgőt szánt. meg. De Vasvári Kovács József a maga eredetiségével halhatatlanságot biztosított magának. Az általános kultúra fejlődése a temetőket is magába olvasztotta. A temetőknek lassan egész irodalma leBZ és ő a magyar halottkultusz történetébe aranybetük- kel irta be a nevét. A sors, távol imádott nagyjaitól, a nagysurányi csendes kis temetőben jelölte ki nyugvóhelyét, de példaképül szolgáló nagy szelleme bizonyára a legnagyob bak társaságában hullatja könnyeit erre a szegény, szerencsétlen magyar hazára. Emlékének élnie kell — mert lelkes és igaz magyar volt. * Vasvári KovácB József 1832. évi február hó 17-én született Pakson. A szabadságharcot mint tüzér harcolta végig s mindkét lábán megsebesült. 1850 ben csapott fel színésznek. Vidéki szinészkedés után Molnár M. György, a legnagyobb magyar rendezők egyike, szerződtette Budai Népszínházához. Innen a Nemzeti Színházhoz került, mikor pedig 1875-ben megnyílt a Pesti Népszin- ház, itt kapott szerződést és itt is működött 1892 ben történt nyugdíjaztatásáig. Meghalt 1894. évi október hó 2 án Nagy fiurányban. ö volt az ótt megnyílt szinészüdülő első halottja. A vármegye legnagyobb kultúrpalotája. A vasútállomásról Simontoroyára menet munkában levő, vörös dísz- téglás, hatalmas, palotaszert! épület ötlik a szemünkbe. Vidéken szokatlan az ilyen lapostetejü, nagy és modernstilü létesítmény, csodálkozva kérdezzük tehát kísérőnket, bogy mi az. A simontornyai Fried-féle bőrgyár több mint százezer pengő költséggel kulturházat építtet a vállalat százötvenéves fennállásának az emlékére — volt a meglepő felelet. Nem bankettez, nem csinál lármát ezévi imponáló idejű jubileumával, hanem ezzel a századokra szóló alkotással kívánja megörökíteni a nevezetes évfordulót. Kíváncsiskodva léptünk be az építkezés irodájába és az építésvezető szívélyesen kalauzol bennünket a befejezéshez közeledő palotában. Megmutatja a budapesti műépítész által készített művészi terveket, majd bevezet a tizennyolc méter hosszú és tiz méter széles díszterembe, amelynek jó kétemeletnyi a magassága. Körülbelül négy méter magasságban lépcsőzetesen haladó vasbetonerkély csatlakozik a teremhez és ennek az erkélynek a folytatásában van a foyer, a hozzá csatlakozó ruhatárakkal, könyvtárteremmel és tüzmentes vetítő- kamrával. Szinpados, mozgóképelőadásokra és táncmulatságokra is alkalmas helyiség lesz ez, ellátva minden szükséges modern mellékhelyiséggel. A díszterem padlózata meglehetős magasan fekszik a terepszin fölött, mert alatta menzahelyiség lesz a nőtlen simon- tornyai tisztviselők számára. A leglátogatottabb mulatságok igényeinek a kielégítésére is elégséges konyha és gazdasági mellékhelyiségek vannak a menzaterem mellett és ugyanott helyezik el a központi fűtés kazán házát és a villanyos világítás áramát előállító Diesel-motor kamráját. Szinte szédületes arányú ajtók és ablakok teszik még impozánsabbá az egész épületet, amely huszonhét méter hosszú és tizenegy méter széles. A nagy jubiláns építkezés megtekintése után érdeklődünk az 1780. évben alapított bőrgyár múltja és jelene után és megtudjuk, hogy a Fried Pál és Fried Imre főnöktestvérek által vezetett családi részvény - társaság Tolna vármegyének európai hirü és legnagyobb gyári vállalata. Szerény eszközökkel a Morvaországból bevándorolt Fried Salamon tímár mester vetette meg az alapját, Fried Bernát és Fried Vilmos fejlesztették tovább, mig mostani fejlettségét a jelenlegi főnökök alatt érte el. A gyárnak szinte csodálatos fejlődése és modernizálása a két fivér érdeme, akik Németországban nemcsak a leg kiválóbb szakiskolákban folytattak elméleti tanulmányokat, hanem a legmodernebb bőrgyártást a külföldi nagy gyárakban dolgozva gyakorlatilag is megtanulták. A háború után pedig beolvasztották a vállalatba Singer Dezső budapesti bőrnagykereskedő cégét, amely azóta, mint a simontornyai bőrgyár központi eladási telepe működik és gondoskodik a gyártmányoknak a hazai és a külföldi piacokon való elhelyezéséről. Ötszáz munkás, három igazgató, öt cégvezető, négy vegyészmérnök, egy gépészmérnök, hat művezető éa 42 tisztviselő foglalkozik a gyárban, amelynek készítményei már a szabadságharc idején is ismertek voltak úgy a Dunántúlon, mint Horvát- és Szlavonországban. Most pedig nemcsak országszerte ismerik a gyártmányait, hanem egyéb európai országokon kívül Anglia is fogyasztója a finom simontornyai bőröknek. Érdekes, hogy mi mindent készítenek ebben a gyárban, amely például a chrómbőrgyártás terén a legmodernebbül van felszerelve. — A cbrómbőrökből fekete és színes box- calfot borjubőrből, válogatott bőrökből női cipőkre alkalmas nacocal- fot minden színárnyalatban, marha- és pittlingboxot, lósevrót, csikó nacót, színes és fekete kipsboxot, csizma, sportcipő és szandál bőröket. Nővé- nyincserzésü hires bőrei a vachetalp, croupon, nyak, kéregnyak, hasszól, kipstalpbélés, barna vixos és cseres hasított bőrök. Árui a legjobb márkák. A gyár életében tulajdonképen az 1886. év volt a nevezetes forduló. Ekkor állitotta fel Fried VilmoB az első Btabil gőzgépet és ezzel kezdődik a modern arányokban vett fejlődés, amelynek során ma már néhány nagy gőzgépen kívül egy 500 lóerős is állítja elő az elektromos erőtelep áramát. A gépek összesen közel ezer lóerőt képviselnek. A gyár a villamos üzemü gépek százaival dolgozik és e munkagépek meghajtására 92 darab különféle nagyságú elektromotor szolgál. Csodálkozás nyűgöz le bennünket, mikor meglátjuk a Sió partján végigvonuló, közei féikilométer hosszú gyárSINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( Jfedvezó . , fizetési feltételek SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szekszárd Nagyszálló Garay-tér 3. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 épületsorozat frontját. A legmodernebb építkezésű és szerkezetű épületek egész halmaza van azonban egyéb frontokon és az udvarokon is. Hatalmaa áztató és meszező betonkádak vannak a legelső csarnokokban. -A növényi cserzéeü osztályon ugyanis a nyersbőr az áztatás után a meszes műhelybe kerül, ahol, a különböző méretű húsoló gépek szabadítják meg a rajtuk levő husrétegektől. Ezen igen kényes műveletet végző gépeknél a bőr alátámasztása rugalmasan, pneumatikus gummi- hengerrel történik, hogy az egyenlőtlen vastagságú bőr meg ne sérüljön. Ugyanott láttuk a szőrt eltávolító kopasztó gépeket, valamint a pácolásra, öblítésre és egyéb célokra szolgáló motollákat. Külön épületben vannak a hasitóműhelyek, ahol szalag- késekkel dolgozó gépek hasítják teljesen egyenletesre a változó vastagságú bőröket, mig a lekopasztott szőröket mosó-, centrifugáló és szárítóberendezések teszik további ipari feldolgozásra alkalmassá. Innen kerülnek a bőrök a cserzőműhelyekbe, ahol a cserzési eljárás földalatti vasbeton cserzőkádakban és a 40 darab egyenként 200 hektoliter ürtartalmu, villanyos gépekkel hajtott hordóban folyik. Ezeket a hordókat a gépek yizszintes acéltengelyeken egyfolytában 24 óráig görgetik és ez alatt az idő alatt a bőrök telítődnek cserzőanyaggal. Ezek mellett következnek a hengeres bőrprés- termek. A cserzés után a fölösleges levet kipréselik a bőrökből és ezzel megkönnyítik a szárítást. Nagyon érdekesek a cserzőlevek továbbítására szolgáló, kocsikra szerelt villamos- hajtású centrifugálszivattyuk, amelyek a fixen szerelt csővezeték megfelelő1 elágazásaiba bekapcsolhatók. A talpbőrök ezután a dobtaszitó gépekre, majd a mángorló gépekre, a felsőbőrök pedig a blanchier, faragó és fénytaszitó gépekre kerülnek. Közben a bőrök ismételten szárítóba jutnak, amelyekben a szárítást gőzfűtésű kalorifereken villamos- hajtású ventillátorokkal átnyomott szaraz, meleg levegő végzi. A további munkafolyamatok tulajdonképen a legérdekesebbek. Szinte órafinomságn pontossággal dolgozó gépek végeláthatatlan hosszú sorai állanak az egymásután következő csarnokokban. A stollgépek, a fénytaszitó-, vasaló-, barkázo-, hengeréé csiszoló- és kefélőgépek, amelyek a 700.000 kg nyomással dolgozó préselőgéppel együtt megadják a bőr felületének a különböző igényeknek és céloknak megfalelő kidolgozást, Erzsébet Királyné Szálló Butfapesf, Itf., 6gyeíem-ufca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak 1 35 Szabó Imre, tulajdonos.
