Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-22 / 83. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 22. el. A kiváló, precíz játék országos viszonylatban is tökéletes volt. Úgy a hegedűszóló nehéz részei, mint a kiséret kiváló alkalmazkodása a prob­lematikusnak várt határokon is simán vezették át a közönséget. Kedves része volt előadásuknak a Lenhaju leány és a Szláv-tánc. A szólószámok lelkeket lekötő hatásából a közönsé­get Verdi: Traviata ábrándja varázs ütésszertlen téritette magához. A kiváló zenei alkotásnak is tökéletes képét mutatta be a zenekar. A vál tozatos dallamu szebbnél-szebb részei közül is kiemelkedett Schiffer Ica szólójátéka és ugyanebben Kaszás Endre is igen jó volt. A gyönyörűen felépített műsornak mintegy betetőzése volt a Hungária ábránd, amely a magyar érzéseket tükrözhette vissza és csak termé­szetes, hogy a legnagyobb sikert is érte el, ami élénk bizonyítéka annak, hogy a magyar néplélekben mégsincs a fagynak kellő melegágya és hogy a magyar zene az, amely a szívből jövő lelkesedést megindíthatja. A műsor Lehárnak a közismert Lyuk, lyuk ... indulójával ért véget. A zenekar Bikeres szereplésében oroszlánrésze van Berényi István kar­nagynak, ki fáradságot nem ismerő munkájával tudott ily szép ered­ményt felmutatni. Mindenesetre üd vös volna gyakrabban szerepeltetni a zenekart és városunk lakosságát a szombatihoz hasonló szép hangver senyen a magyar zenével gyönyör­ködtetni. lük. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A főispán Budapesten. Jankó ÁgOBton főispán hivatalos ügyek végzésére kedden reggel Budapestre utazott. —■ Dr Őrflfy Imre Bátaszéken. Va sárnap délután tartózkodott dr őrffy Imre bátaszéki választói körében. Az Ipartestület helyiségét zsúfolásig meg töltötte a választók tömege. Dr Őrffy Imrét az értekezlet elnöke, Micheli Mihály üdvözölte s rámutatva a gaz­dasági helyzet komolyságára, kérte Orffyt, hogy tájékoztassa a jelenlevő­ket. Dr Oiffy Imre képviselő hosszú beszédben adta elő a gazdasági le­romlás okait s az eszközöket, amely- lyekkel véleménye szerint a bsjok jórészén segíteni lehet. Kijelentette, hogy a most meginduló őszi törvény­hozói idénytől maga is komoly mun­kát vár s egyben hangoztatta a kérlelhetetlen takarékosságnak ke­resztülvitelét, melyet ő nemcsak, mint képviselő, hanem mint az Orszá­gos Takarékossági Bizottság elnök­ségének tagja jóideje követel. Az értekezleten felszólaltak Gáspár István (Decs), Taksonyi János (Szekszárd), Klósz Gáspár (Bátaszék), valameny- nyien komoly, de fegyelmezett han­gon panaszolták el a vidék gazdasági bajait. A felszólalók mind hangsu lyozták dr őrffy Imrével szembeni bizalmukat s egyben kérték, hogy a vidék kívánságait (melyet 12 pontban foglaltak össze egy előzetes értekez létén) képviselje erélyesen a most meginduló parlamenti munkában. Dr Oiffy Imre őszinte szavai megnyug­vást keltettek a megjelentekben, akik megismételték képviselőjük iránti bizalmukat. Az értekezlet után pagy tömegű kérést és panaszt vett át a képviselő, hogy azokat ismert buzgalmával választói érdekében el­intézze. — Dr Éri Márton Szakos dísz­polgára. Vasárnap délelőtt adták át dr Éri Mártonnak Szakcs díszpolgári oklevelét. Az ünnepélyt nagymise előzte meg, majd a községháza tanács­termében tartott diszgyülésen Szabó Károly főjegyző adta át a képviselő nek a díszpolgári oklevelet. A ki­tüntető megbecsülést megköszönve, Éri a közgyűlés után beszámoló be­szédet tartott. — Szük8égmunkák Tolna megyében. A minisztertanács október hó 9-én tartott értekezletéből kifolyóan a nagyszékely—pincehelyi ut építésére 60,000 pengőt, a szekszárdi Séd-patak szabályozására 100,000 pengőt bocsáj tott rendelkezésre, hogy azok, mint inségmunkák azonnal foganatba vehe­tők legyenek. — A völgységi járás vitézei vitéz Zerinváry János járási hadnagy el­nöklete alatt f. hó 19 én tartották ünnepélyes keretek között Bonyhád községházának nagytermében ez évi értekezletüket. A bensőséges ünnepé­lyen dr Perczel. Béla felsőházi tag vezetése mellett illusztris közönség jelent meg. Az értekezletet vitéz Zerinváry János nyitotta meg, majd á Vitézi Szék képviseletében meg­jelent vitézi székkapitány, vitéz Tihanyi Szilárd alezredes szólalt fel. Dr Perczel Béla szép beszédben méltatta a vitézi rend magas hivatását, az ország újjáépítésének nehéz, sok fáradságot, férfias akaratot és egyenes jellemet megkövetelő munkájában. A lelkes beszéd után dr Kurtz István a völgységi járás főszolgabirája emel­kedett szólásra. Fokozottabb munkára buzdította a vitézeket, intve őket, hogy a hangos jélszavakkal dolgozó, destruktív kalandorok és népámitók üres beszédeinek ne üljenek fel. Az összejövetel folytatásaképen azután a vitézi szakasz kemény lépésekkel a hősök szobra elé vonult, ahol vitéz Balambér János németajkú, de ér zésben magyar teveli gazda az összes jelenlevőket mélyen megható szavak kai tett fogalmat a vitézek nevében a vitézi kötelességek megtartására. Az ünnepély utolsó akkordjaként vi­téz Zerinváry János járási hadnagy megkoszorúzta a hősök szobrát és a Hiszekegy hangjai tettek pontot az emlékezetes ünnepély végére. — Szekszárd városban megindul­hatnak a közmunkák, mert mint dr őrffy Imre képviselő Szekszárd város polgármesterét lapunk zártakor táv­iratilag értesítette, a városi közmun­kák megindítására Szekszárd megyei város a minisztertanács tegnapi dön tése alapján a Séd rendezésére adóit 100.000 pengő segélyen kívül még 400.000 pengős kö'csön felvételére nyert engedélyt és ennek megszerez- hetésére állami] támogatásban ré- szesül — Kiállítási kitüntetés. H«yih Ferenc ny. m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, vármegyei hegy községi titkár a balatonfüredi borá­szati kongresszus alkalmával rendezett kiállításon, 1929. évi termésű szek­szárdi vörösboráért elismerő okle­velet nyert. — Rendkívüli közgyűlés. A Szek­szárdi Takarékpénztár október hó 18 án d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen 26 rész vónyes volt jelen 26 800 részvény képviseletében. Az ülést Szabó János elnökigazgató nyitotta meg és indít­ványára a közgyűlés vezetésére Leicht Lajos részvényes választatott meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Dulin Jenő és Horváth Ignác. Dr Szabó János felolvasta ezután dr Őrffy Gyula lemondó levelét, aki azért válik meg igazgatói állásától, mert a belügyminiszter nem engedélyezi a közigazgatási tisztviselőknek rész­vénytársaságok igazgatóságában való részvételét. Megemlékezett dr őrffy Gyulának a takarékpénztár érdekében 16 éven át kifejtett értékes tevékeny­ségéről és indítványozta, hogy dr őrffynek ezen érdemei jegyzőkönyvbe iktassanak. A közgyűlés az indít­ványt egyhangúlag magáévá tette és a megüresedett igazgatói állásba Wagner Andor ny. tálabiró, részvé­nyest választotta be, aki megköszönte a megnyilatkozó bizalmat. Miután Leicht Lajosnak az elnöklésért köszö­netét mondtak, az ülés véget ért. — Uj Jogtudományi doktor. Németh Gyula nagykónyi kántortanitó Gyula fiát a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. — Elhalasztották a tamási iparos­székház felavatását. A tamási ipar­testület elöljárósága a folyó hó 12-re kitűzött Iparos Székházának avató ünnepélyét elhalasztotta, mert dr Dencz Ákos, a kerület képviselője balesete miatt az ünnepélyen nem tudott volna megjelenni. A székház megvalósítása dr Dencz Ákos érdeme és igy az ünnepélyt távollétében megtartani az elöljáróság semmi körül­mények között sem akarta. Az avató ünnepély időpontját később határoz­zák meg. — Tolna vármegye repülőgépéért. A szekszárdi leventeegyesület érettsé­gizett leventéi Tolna vármegye repülő­gépe beszerzésének megkönnyítésére november 24-én, Katalin napján nagy­szabású zártkörű táncmulatságot ter­veznek. A fényesnek ígérkező tánc- mulatság iránt igen nagy az érdeklődés. — Kitüntetett Iparos. A völgységi ipartestület felterjesztésére az orszá­gos ipartestületek szövetsége R ó t h Fülöp bonyhádi pékmestert, ki mű­helyét villamos gépüzemre alakította át, a műhely- és iparfejlesztés körül kifejtett érdemei elismeréséül nagy ezüstéremmel tüntette ki. A kitünte­tést dr Kurz István főszolgabíró nyuj tóttá át az érdemes iparosnak folyó hó 18-án az iparosok székházában. Áz ünnepélyes átadásnál nemcsak iparoatársai, hanem a hivatalok fő­nökei is megjelentek. Este a Protes­táns Körben a kitüntetett tiszteletére közvacsorát rendezett az iparosság. — Halálozás. Edelényi Herczegh Emilia harmincöt esztendőn át volt m. kir. postamester október hó 17-én életének 62 ik évében rövid szenvedés utáo Szekszárdon elhunyt. Temetése október hó 19-én délután 3 órakor volt a református vallás szertartása szerint az alsóvárosi temetőben. A megboldogultban Laskó Ernő városi tanácsnok testvérét gyászolja: Október hó 19 én temették Bony hádon Binder János állatorvos fiatal feleségét, Lady Margitot. A fiatal uriasszony aranyos kedélyével rövid idő alatt kedvence lett Bonyhádnak, miért is utolsó útjára óriási tömeg kísérte el. A gyászbeszédet Lombos Alfréd ref. lelkész mondotta, a gyász énekeket az ev. dalárda énekelte. Németországi gazdavszérek tanul­mányútja Tolna megyében. Előkelő németországi szakemberek és gazda- vezérek érkeztek Magyarországra a hszai legelő- és rétgazdálkodás, to vábbá a mezőgazdasági szakoktatás tanulmányozása céljából. A bajor föidmivelésügyi minisztérium részéről Gräf dr miniszteii tanácsos, a Német Zöldmezőszövetség részéről pedig annak elnöke, Schmieder dr titkos tanácsos és Kanzler dr, a szövetség kiváló ügyvezetője vannak utón Lenek Jenő dr és Czvetkovics Fe­renc dr föidmivelésügyi miniszteri osztálytanácsosok, valamint Wellmann és Subayda állatorvosi főiskolai taná­rok vezetésével. Ezen ütjük folyamán látogattak el vármegyénkbe is, ahol Szekszárdon a vármegyei kir. gazda­sági felügyelőség, valamint a vár­megyei gazdasági egyesület kalauzo­lásával megtekintették a völgységi járásban a kisgazdák kezén levő pompás szarvasmarhákat, Döry Fri­gyes gazdasági főtanácsos paradicsom- pusztai európai hirü állattenyésztését amelyben megcsodálták a világhírű Ruca tehenet, tanulmányozták általá­ban a vármegye fejlett állattenyész. tését és az itteni kiváló legelő- javításokat, valamint a nemrég meg­nyitott szekszárd—palánki uj gazda­sági szakiskolát, amelyről épugy, mint a vármegyében látottakról ál­talában a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak. Tanulmányozni fogják a Dunántúlon kívül a Duna és Tisza közt lévő, valamint a tiszán­túli gazdaságokat — és a nógrád- megyei szarvasmarhatenyészeteket is. Ennek a látogatásnak különös fon­tosságot az ad, hogy a németországi szakemberek részéről kialakult véle­mény is megerősíti azt a felfogást, amely a gabonaválságnak mai krízise idején a legelő- és rétgazdálkodás fokozottabb fellendítésével kíván a gazdatársadalmon segíteni. A vendé­geket szombaton este igen bensőséges ünneplésben részesítették Budapesten. Itt a föidmivelésügyi minisztérium szakemberein kívül — ahol a gazda­sági felügyelői kar nagyon szép számmal volt képviselve — a gazda­társadalom részéről a Vasmegyei Zöldmezőszövetséget Roszner István báró, a nemrég megalakult Pestmegyei Gazdasági Egyesület Rét- és Legelő- javítási Szakosztályát pedig Piukovich József dr képviselte. — Csendélet a Bakavárosban. Bors Ferenc szekszárdi iakos f. hó 19-én bement Budai István 57 éves baka- uccai háztulajdonos házába, hogy ott egy kiadó lakást megnézzen. Már meg is történt az egyezkedés, amikor Bors eltávozott. Néhány perc múlva Bors visszatért és egy nagy karóval döngetni kezdte a kaput, miközben azt kiabálta, hogy ha valaki kijön, ellátja a baját. A hangoskodásnak ugyanis az volt az oka, hogy Bors a ház egyik lakójával valami régi ügyből kifolyólag haragban volt. Többszöri dőngetés után a Keller nevű lakó, Bors haragosa ki is jött a lakásából és mikor a kapuhoz ért, Bors a karóval feléje csapott. Nem sértette azonban meg, csak a kalap­ját ütötte le. Ugyanabban a pillanat­ban toppant oda az öreg Budai is, hogy lecsillapítsa Borsot, aki állítólag többet ivott volna a kelleténél. Lehet is valami a dologban, mert Bors egy hang nélkül az öregre vetette magát és zsebkésével mellbeszurta. Budai még rá is szólt támadójára, hogy; hát nem ismeri e őt. Erre Bors be­vallotta, hogy nem őt akarta meg­támadni, hanem Kellert. A sérült háztulajdonost a Horthy Miklós kór ház sebészeti osztályára vitték és ott ápolják. Állapota eu'yos ugyan, de nem életveszélye^. Bors ellen a szek­szárdi államrendőrség az eljárást meg­indította. — Bolettaforgalom Tolna vármegyé­ben. A bolettának, mint fizetési esz­köznek Tolna* vármegyében való szerepe már eddig is elbírálható. Julius hónapban együttesen kezelt közadókra beszolgáltatott gabonajegy szelvények értéke kitett 10,727 P 3d fillért, augusztus hónapban 220,111 P 94 fillért és szeptember hónapban 141,340 P 63 fillért. Egyéb köztar­tozásokra beszolgáltattak julius hó­napban 1,234 P 78 fillért, augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom