Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-15 / 81. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 15. ment az apácák lakosztályába és a kápolnába, ahol a kormányzóné, Virág püspök és Ernszt miniszter letérdel* tek és rövid ideig imádkoztak. Köz* ben telt az idő és következett az elutazás. A kórház megtekintése ntán Őfő- méltóságáék a fogadó küldöttséggel, amelyhez csatlakozott Seévald Oszkár alispán is, a vasúthoz hajtattak. A kormányzó a vasútnál legmagasabb megelégedésének adván kifejezést a látottak és hallottak felett, búcsút vett Ernszt minisztertől és a küldöttségtől, a Főméltóságu Asz- szonnyal és kíséretével a vonatba szállt és pontban 10 és fél órakor elindult Pécsre, hogy ott résztvegyen Baranya vármegye és Pécs polgárságának áldozatkészségéből megépített három repülőgép keresztelőjén. A küldöttség lelkes éljenzése, leventék tisztelgése és a bonyhádi leventezenekar hangjai mellett indult meg a Túrán vonat és ezzel befejeződött Szekszárdnak egy gyönyörű napja, amelyről sokáig a hódolat és szeretet szavaival fognak beszélni, akik újból a város falai között hó* dolhattak a bölcs, a melegszívű kormányzónak és a magyar nagyasszonyok legelsőjének a gyönyörűséges Főméltóságu Asszonynak. Milyen az uj kórház? Kötelességet vélünk teljesíteni, amikor olvasóközönségünknek a most felavatott kórházat képekben bemutatjuk és nemcsak fekvését, hanem beosztását és felszerelését is ismertetjük. — Első fotográfiánk Kálmán százados repülő felvétele az egész kórháztelepről. A madártávlatu kép elején áil a felvételi épület, mögötte a belgyógyászati és sebészeti főpavil- Ion, balra a loggiás tüdőosztály, jobbra a konyhaépület és vele egy magasságban a tüdőosztály fölött a fertőzőpavillon látszik. Második képünk a felvételi épület főhomlokzatát mutatja be, mig a harmadikon az impozáns főépület nyugati homlokzata pompázik. Örömmel büszkélkedünk e gyönyörű intézménnyel, melynek építését László Aladár műszaki tanácsos vezetése mellett Teleky Barna főmérnök és Körösi Károly mérnökök ellenőrizték. Sok szekszárdi iparos jeleskedett az építésnél és ezek között külön ki kell emelnünk Debulay Imre ipartestületi al- elnököt, aki a lakatos munkákat végezte nagy szakértelemmel. Az épületek elrendezése. Az egész telep tulajdonképen öt épületből áll. A telek tengelyében helyezték el az adminisztrációs és felvételi épületet, amely után a vele födött folyosóval összekötött főpavillon következik. E fölött van a gazdasági épület, amelytől délnyugatra fekszik a fertőző betegek pavillonja. A telek déli oldalára került a legyezőalaku alaprajzi elgondolásban épült tüdőbetegpavillon, amelynek jobb- és balszárnya mellett két-két fekvőcsarnok készült. A felvételi épülettől északra és vele egy homlokvonalba helyezték el az igazgatósági épületet is. A külső kép. Legelőször az adminisztrációs épület nemes architektúrájú tornyos homlokzata köti le figyelmünket, majd a mögötte fekvő impozáns méretű kétemeletes, illetve két részre osztott manszárdos főpavillon, amelynek arányos tagolása a minden figurális díszt kerülő síkokkal is igen monumentális és lenyűgözően művészi hatást ér el. Az épületek külső homlokzatának réteges terméskő, sajtolt tégla és semper nova-vak ólat az anyaga. És mig ez anyagok művészi csoportosítása mozgalmassá teszi a homlokzatokat, nemcsak könnyen tisztántart- hatók a falak külső felületei, hanem szinte örökösek is, mert olyan fagyálló anyagból készültek, hogy tataro zásra sohasem lesz szükség, Nagyon szép a tüdőbetegpavillon is, amelynek dél felé nyíló napozó erkélyei diszitik és teszik változatossá az impozáns homlokzatot. fürdőhelyiségek, közős nappali szobák, gyógy- és tisztítószer-raktárak, ápoló-szobák, fektető loggiák és closetek. A lépcsőház mellé vannak tervezve a külön előszobás és fürdőszobás alorvosi lakások. Az emeletet, ahová szintén kerülnek még bel* betegek, az ő helyiségeiken kívül a sebészeti osztály foglalja le. A sebészeti osztály legfontosabb helyiségei, a szeptikus és Az emeletes felvételi épület művészi kapuja mögött van a bejáró, illetve a nagyszerű várócsarnok dr. Vass József és dr. Pesthy Pál márvány-mellszobraival, valamint az épület alkotását megörökítő márványtáblával és a két-két oldalra elágazó összekötő folyosókkal. A bal folyosóról nyílnak a betegfelvételi és adminisztrációs irodák, a pénztár, a gondnoki hivatal, az igazgatói, tanácskozó- és várószobák. Ugyanitt vannak a vetkezőszobák és felvételi fürdők. A hatalmas előcsarnokból jobbra nyílik a gondnok lakása, valamint az ins- pekciós orvosok szobája. Az apácák lakása. Az épület emeletére, ahol az ápoló apácák laknak, két lépcsőház vezet. Az egjik az úgynevezett klauzurás lépcső, amelynek ajtaja lezárja a 48 apáca lakosztályát. Ott van a 9 és fel méter hosszú és 6 méter széles kápolna, az apácák étkezője, néhány hálószobája, fürdője és egyéb helyisége. A másik lépcső vezet a kórházi lelkész lakásához. Az alagsorban a lakásegészségügyi szabályok legszigorúbb keresztülvitele mellett a személyzet lakásait helyezték el. A főpavillon. A felvételi épületből igen szép architektonikus kiképzésű födött lép cbőb folyosón lehet a magasabban fekvő főpavillon alagsorába jutni. Az alagsor világos és nagyméretű előcsarnokából vezetnek jobbra és balra a tágas folyosók, szemben vele pedig a kényelmes, széles lépcsőkarokkal tervezett lépcsőház. Az alagsorban vannak a tudományos felolvasások és bemutatások céljaira szolgáló terem, a kórház múzeuma, a nagy ruha-, ágy , felszerelés- stb. raktárak, a motorház és a központi fűtés kazánjai. Belgyógyászat és a laboratóriumok. A földszinten a gyönyörűen -kiképzett előcsarnok körül központi elhelyezéssel látjuk egymás mellett a bakteriológiai, a chemiai laboratóriumokat, a sötétkamrát, a Röntgen és Röntgentherápia helyiségeit, a bejáró betegek számára való főorvosi rendelőt. A földszint többi helyiségei képezik a belgyógyászati osztályt, amelynek férfiak és nők részére ketté tagolt részét az előcsarnok választja el egymástól. Ezen az osztályon 12, 6, 4, 2 és 1 ágyas kórtermek vannak és velük kapcsolatban mosdó-, az aszeptikus mütőtermek az épület kelet felé néző homlokzatának a közepére kerültek. Erkélyszerüen előre ugró hatalmas üvegfalak határolják délről, keletről és északról a műtő termeket. Külön érdekesség, hogy Magyarországon a szekszárdi kórház sebészeti osztálya az első, amelynek ilyen németmintáju, három oldalról szabadvilágitásu, üvegfalú és menye- zetü operálótermei vannak. A műtők mellett vannak a sterilizáló-, az előkészítő-, műszer-, kötszer-, kezelő-, vizsgáló- és gipszelő-helyiségek, laboratóriumok, a bejáró betegek termei, a főorvosi szoba, az alorvosok lakásai és ugyanolyan férfi- és női kórtermek és mellékhelyiségek, mint a belgyógyászati osztályon. Az orvosgyakornokok. Mivel a jövő orvosképzése jelentékeny szerepet juttat a szekszárdi kórháznak, arról is gondoskodtak, hogy a gyakorlati kiképzésre ide beosztandó orvosgyakornokok kellő elhelyezést nyerjenek. A második » emeletre, illetve a manzárdra kerültek ezeknek a nappali-, háló-, étkező- helyiségei és fürdői. Nyári tartózkodásukat kellemesebbé teszi a lakásuk mellett lévő 16 méter hosszú és 6 méter széles nyitott terrasz, amely a kettétagolt főépület szárnyai közé esik. A pavilion berendezését kiegészítik az étel-, teher- és betegliftek, amelyek az üzemi munka minél gyorsabb és minél tisztább lebonyolítását bizto sitják. A fertőző betegek pavillonja nyolc különféle ragályos betegségre számítva, nyolc különbejárattal emeletesre épült és kórtermei egy-, két- és négy ágyasak lettek, külön férfi- és női osztályokkal, ötven beteg számára. A modern követelményeknek megfelelő műtők, teakonyhák, fürdők és fertőtlenítők, orvosi- é^ ápolószobák teszik teljessé a villaszerű, a többitől egyébként is elkülönített épületet, amellyel a telek emelkedésének ugyanolyan magassági vonalában helyezték el a gazdasági épület complexumát. Ennek az alagsorába került a mosókonyha, gőzszáritó, mángorló és vasaló, továbbá a ruha- fertőtlenitő. Ez utóbbi külön fürdő- helyiséget is kapott az ott foglalkoztatandó személyzet részére. A gőzüzemű konyha. A földszinten van a teljesen modern berendezésű, gőzforralásu főzőkonyha a tésztakonyhákkal, tálaló* val, kiadóval, mosogatóval, kamrákkal és a kórház külön jéggyártó gépeivel együtt. Ebben az épületben vannak a szakácsok szobái, a konyha- iroda és a személyzeti étkező is. Legutólsőnak marad ismertetésünk során a tuberkulózis elleni küzdelemben oly nagy szerepre hivatott tüdőgyógyintézet, amely elhelyezésével, berendezésével és gyógy tényezőivel ugyanazt a célt szolgálja, mint a tüdőszanatóriumok. A szélesre kinyitott legyezőalaku alaprajzú pavilion 150 beteg számára van építve és úgy a férfi- mint a női osztályoknak külön lépcsőházai vannak. A helyiségek ablakai dél felé néznek, zárt folyósói pedig északra. A földszinti és emeleti kórtermek kilenc , hat, három- és kétágyasak. Az épület két szárnyát a középen a közös ebédlő fogja össze. Az alagsorban vannak úgy a férfi-, mint a női osztály számára az edző-, hideggyógy- és zuhanyíürdők, a quarzfénykezelő helyiség. A földszinten az inspekciós orvos, az alorvosok és az ápolók lakása, a kezelő és vizsgáló laboratórium, mindkét oldalon a fürdők, mosdók és illemhelyek, a fehérnemű raktárak, teakonyhák nyertek elhelyezést. Az épület mindkét szárnya mellé két-két harminc méter hosszú és 2 50 méter széles fekvőcsarnokot építettek, ahol a betegek a tüdőgyógyászatban oly fontos fekvőkurát használhatják. Az összes pavillonok alaprajzi megoldása kiváló művészi munka. Világosan, könnyen áttekinthető, a jövő bővítésekre való tekintettel elasztikus. Bár az elrendezés a lehető legkényelmesebb, a térkihasználás minden tekintetben gazdaságos. A kórház egyébként olyan pompás munka, hogy elrendezései a jó kórház iskolapéldái lehetnek. A kórház felszerelése és berendezése, mint már előbb is említettük, teljesen modern és a tudomány mai állásának megfelelő összes tényezők alkalmazást nyertek. A felszerelés. A sok érdekesség közül felemlitjük, hogy a rádióval például az összes kórtermek el vannak látva és igy a leadásokat fülkagylókon a közös kórtermek betegei is mind hallgathatják. A Röngten és quarzlámpa felszerelést jelentékenyen megnagyobbítva szerelték át a régi kórházból a főpavillonba. A kórház Röntgen- készüléke ugyanis teljesen uj és modern, azonban eddig olyan szűk helyen volt elhelyezve, hogy csak sebészeti átvilágításokra használhatták. Therápiai gyógybesugárzásokat a kicsiny helyen a betegek és az orvosok életének komoly veszélyeztetése nélkül eddig ugyanis nem lehetett alkalmazni. A tüdőbetegpavillon egyébként szintén kapott külön Röntgent, valamint több quarzlámpa berendezést, hogy a tuberkulózis gyógyításában oly fontos ibolyántúli mesterséges magaslati napfénnyel a szakorvos a beteget minél eredményesebben kezelhesse. A laboratóriumok is a legmodernebb berendezésüek és a tudomány mai állásának megfelelően tökéletes felszerelésüek, úgyhogy itt a legkomplikáltabb anyagcsere, gerincvelő, serologiai, vér- és bakteriológiai vizsgálatok mind elvégezhetők. Diathermiás kezelést, amelynek oly nagy a szerepe a rheumatikus, köszvényes és izületi
