Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-08 / 79. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG segédjegyzőt is — a X. fizetési osztályban kezdjék szolgálatukat. Ugyanezen törvény alapján szükséges biztosítani azt is, hogy a vármegyei tisztviselőkéhez hasonló működési pótlék formájában a VI. fizetési osztálynak megfelelő javadalomnak is élvezetébe jut* hassunk. Ezután az egyesület múlt évi működéséről számolt be, elparentálta az elmúlt évben elhunyt Mezey Dszaő azedresi, Niefergall Nándor dunaföld- vári, Vs nyék Béla kurdi, Kardos István őcsényi és Cholnoky Lajos ozorai volt kartársakat és elbúcsúzott a nyugdíjba vonult Pirkner János szálkai, Erdősi Pál mázai és Günther László magyarkeszi kartársaktól. Megemlékezett még az Országos Arvaház Egyesületnek elmúlt évi mű ködéséről. — Ezen egyesület 100 árvát nevel teljesen ingyen, akik közül vármegyénkbeli 4. Tanulmányi segélyben részesül 358 árva, akik közül tolnavármegyei 32. Végül rendkívüli segélyben részesült 116 szerencsétlen helyzetbe jutott jegyző özvegy, akik közül vármegyénkeli 7. Ezen adatokból nyilvánvaló, hogy az árvaházegyesületnek igen erős igénylésekkel kell megküzdeni, amely feladatának csak úgy képes megfelelni, ha a jegyzők részéről megfelelő támogatásban is részesül. Kér tehát mindenkit, hogy teljes odaadással és tehetségéhez mérten igyekezzék ezen nemes intézményt támogatni. Ezután a következőkép fejezte be lendületes jelentését: „Ügyünk igaz ságos és felfelé tör, amely nem önző anyagi érdekek képviselete, hanem a magyar falunak, a magyar nemzet törzsének szent igazsága, az elkövet kezendő jobb jövőnek és magyar feltámadásnak alapköve." Az igen nagy tetszést méltán kiváltó jelentéshez elsőnek Diczenty Pál szólt hozzá. A mostani közigazgatási rendszerrel — mondotta — a községi jegyző, mint a községi köz- igazgatás egyetlen intelligens embere, el van nyomva, érvényesülni képtelen. Oda van elhelyezve a községi bíró fennhatósága alá, ez elveszi ambícióját, éltető, alkotó munkakedvét. Semmiféle törvényes intézmény nincs pozíciónk, tekintélyünk emelésére. Teljesen egyéni dolog, ha valaki közülünk szellemi, értelmi erejével, polgári öntudatával föléje helyezi magát a sok bántó hiányosságnak. A község sorsa a mi kezünkbe' van letéve és nemcsak] a gondolat, nemcsak az akarat nyilatkozik meg bennünk, hanem az összeségnek ereje is. A jó, az igaz jegyző a helyi társadalom belső életének külső megnyilatkozása és mindaddig, amig a községi jegyző személyében meg nem találják azt az alapot, amelyen a községi közigazgatás intézménye helyesen felépíthető, nem is lesz jó köz- igazgatás soha. A jegyző nemcsak társadalmi, szociális tevékenységet fejt ki, hanem fontos politikai szolgálatot is teljesít lévén a magyar nemzeti politika helyi őrei. A magyar közigazgatás intézményét egy hatalmas építményhez hasonlítottam, melynek napszámosai mi vagyunk: a községi jegyzők, munkafelügyelői, pallérai felsőbb hatóságaink, tervezői, építészei a magas kormány tagjai. £ hatalmas építmény minden egyes munkásának meg van a megállapított munkaköre, csak egy munkás dolgozik ott, akinek megállapított munkaköre nincsen, mert egyik órában alapozó, a másikban kőműves, a harmadikban asztalos, a negyedikben ács, stb, munkát végez, de még küldönc szolgálatot is teljesít. Ezek a munkások mi vagyunk: a községi jegyzők. Valamikor, régebben az akkori idők kedélyes lassúságában dolgoztunk, ma a rohanó kor lázas munkája folyik. Olyan idegölő, rettenetes munka, melyet kibírni, kifogástalanul teljesíteni — már teljes lehetetlenség, Adassék meg a jegyzőknek a szolgálati szabályzat, mely körvonalazza a jogokat és félreérthetetlen megállapítja kötelességeiket s akkor minden baj önmagától megszűnik és nem lesz szükség tehermentesítésre. A helyesléssel fogadott és a jegyzők jogos önérzetétől duzzadó beszéd után dr Dencz Ákos országgyűlési képviselő köszönte meg az üdvözlő ÉRTESÍTÉS 876 Értesítem a n é. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinóbazár épületében (volt Boros és Társa gépüzlet helyén) cipőáruházat *1Q nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női-, férfi-, leányba-, gyermek-, sport-, hó- és Sárcipővel a legolcsóbb áron szolgálhassam ki a t. vevőközönséget. Nagy választék harisnyákban! — A n. é. vásárló- közönség szives jóindulatú pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel Női- és férficipők 14 P-t8M CipőárllháZ Sándor, Szektzárd. szavakat, biztosítva a jegyzői kart, hogy ő mindenkor abban a táborban lesz található, amely a jegyzők jogkörének meghatározásáért és a mai helyzetükből való kiemeléséért küzd. Kenézy László szintén megköszönte az üdvözlést és hivatkozva arra, hogy a megjelenésében akadályozott alispán őt bízta meg képviseletével, tolmácsolta a közgyűlésnek az alispán szívélyes üdvözletét. Dr Eri Márton szólalt ezután fel, tiltakozva az ellen az állitás ellep, hogy a községek közigazgatása elérkezett a csődhöz. A csődből — úgymond — nincs kivezető ut, ő azonban meg van győződve arról, hogy a jegyzők jelenlegi helyzetéből kivezető útnak kell lenni és minden erejével azon lesz, hogy ezen kivezető úthoz mielőbb elérkezzenek, mert ez nemcsak a jegyzők egyéni érdeke, hanem a nemzeté, ő nem érzi magát vendégnek a jegyzői körben, ő ma is az, aki volt közigazgatási pályájának megkezdésétől alispán koráig : a jegyzők nagy munkájának mindenkori elismerője és a jegyzői karnak munkatársa. Dr Pogány József, az Országos Jegyzőegyesület főtitkára mondott ezután köszönetét a meghívásért, az üdvözlésért és vázolta az Országos Jegyzőegyesületnek kitartó, de sajnos, nagyobb eredményeket felmutatni nem képes működését. Arra kérte kartársait, hogy ne csüggedjenek el, mert az Országos Jegyzőégyesület mindig ott lesz, ahol a jegyzők érdekeit kell védelmezni. Üdvözölte dr Dencz és dr Éri képviselőket és köszönetét mondott azért a megértésért, amely- lyel ők a jegyzők ügyeit kisérik és felkarolják. Kérte, hogy képviselőtársaikat nyerjék meg ennek az igazságos ügynek hathatós támogatására. Brogly, a Jegyzői Arvaház igazgatója köszönetét mondott az árvaház működését méltányoló elnöki szavakért. Tolmácsolta a Jegyzői Árvaház vezetőségének üdvözletét, majd szomorúan konstatálja, hogy a jegyzők árvaháza a legmostohább gyermeke a kormánynak. Dacára Pesthy Pál dr lelkes támogatásának, azt sem tudták elérni, hogy az árvaház tízezer pengős segélyben részesülhessen a népjóléti minisztériumtól, avagy a pénzügyminisztériumtól, amely utóbbi szakminisztérium munkájában őrlődik pedig fel leginkább a jegyzőknek fizikai ereje. Egyedül a belügyminisztérium részéről tapasztaltak jóindulatot. — A kultuszminiszter a jegyzői árvákat a budapesti isko Iákba sem veszi fel és igy kénytelenek az árvaház növendékeit nagy költséggel vidéken taníttatni. Az árvaház tulajdonát képező budapesti székházat el kellett adni, — úgymond Brogly, — hogy az árva- j ház létalapja össze ne omoljon. Kéri | dr Dencz és dr Éri képviselőket, hogy a Jegyző Arvaház Egyesületet továbbra is értékes támogatásukban részesítsék. Ismertette még a keres kedelmi részvénytársaságnak a cél ját. Ennek eredményes működése teszi lehetővé, hogy a mindinkább szaporodó jegyzői árvákat el tudják látni. Hesz Lajos mondott még röviden köszönetét az elnök meleg üdvözlő szavaiért. Gyöke József azt tette szóvá, hogy mig a jegyzők egész tekintélyének latbavetésével a falu a budapesti gyermekeket évenként nyaraltatás- ban részesíti, addig a főváros veze tősége az árvaház internátusaiban elhelyezett gyermekeknek kedvezményes villamosjegyet sem bocsájt rendelkezésükre. Indítványozza, hogy ha a székesfőváros ezen érthetetlen álláspontját meg nem változtatja, úgy a jegyzők is hagyjanak fel a budapesti gyermekek nyaraltatásának propagálásával. Dr Éri Márton nem járult hozzá az indítványhoz, mert nem akarja a főváros vezetőinek érthetetlen magatartásáért az üdülésre szoruló ártatlan gyermeket büntetni. — ígéretet tett azonban, hogy ebben az ügyben illetékes helyen el fog járni. Az elnöki jelentés letárgyaltatván, Török József pénztáros ismertette az egyesület 1929. évi számadását és az 1931. évi költségvetést. Ezután a közgyűlés áttért a közigazgatás. tehermentesítése kérdésépek tárgyalására, amelyet Mező László, az egyesület főjegyzője ismertetett. A tárgyalás előtt az elnök közölte a közgyűléssel, hogy dr órffy Imre betegsége miatt akadályozva van az ülésen való megjelenésben, pedig — levele szerint — nagyon óhajtott volna a napirenden levő közigazgatás tehermentesítése kérdésének vitáján jelen; lenni és a közgyűlésnek meleg üd vözletét küldötte. Mező László ezután, főbb vonalakban ismertette a közigazgatás tehermentesítésére vonat - kozó választmányi javaslatot, amely főként abban domborodik ki, hogy a községek vezetője főiskolai képzettséggel és szolgálati szabályzattal bíró jegyző legyen. Az ő hatáskörébe utaltassék mindazon ügyek elintézése, amelyek eddig is az ő előkészítő munkája és javaslata alapján nyertek elintézést. Ezen a réven az ügykezelés egyrészt egyszerüsittetik, másrészt a felek igényei gyorsabban nyernek kielégítést. A javaslat szerint a közadók kezelése kiveendő a jegyzők munkaköréből, mert ez ütközőpontul állítja a községi jegyzőt az állam- hatalom és a község népe közé. Mentesíteni kell a jegyzőket minden olyan munkától, amelyek nem szorosan községi, hanem szociális, társadalmi stb. feladatok, hogy igy a jegyző teljes erejét községének szelDr Issum Adam tozlfakereskedése és faapritötelepe Szekszárdi Keselyfiai ut. — Telefon 21. eis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Feküte Géza — a telep vezetője — Woslnsky Mór ucca 26. szám alatti lakásán is eszközőlhetők. i lemi és anyagi irányítására fordíthassa. Dr Éri Márton szólt elsőnek a ja- vaslathoz és ő szintén a jegyzőbet kívánja a község élére állítani, adóügyeknek a jegyzői munkakörből való kivételét sürgős feladatnak tekinti. A jegyzők magasabb képesítését szükségesnek tartja, hogy igy a községi jegyzőből magasabb közigazgatási tisztviselő is lehessen, mert csak akkor lesz Magyarországon igazán jó közigazgatás, ha a közigazgatás magasabb tisztviselői állásaiban olyan fél fiák ülnek, akik a községi közigazgatást alapjában ismerik. Dr Pogány József bejelentette, hogy őrffy Imre dr felhívására az Országos Jegyzőegyesület, a jegyzők tehermentesítésére vonatkozólag : 50 pontból álló memorandumot állított össze. Azt a legközelebbi ülésen letárgyalják és eljuttatják dr őrffy Imréhez. Ezen hozzászólások után az ülés a választmány javaslatát csekély módositással elfogadta. Eközben érkezett dr Klein Antal távirata, amelyben közti, hogy más elfoglaltsága miatt az ülésen nem jelenhetett meg, de biztosítja a jegyzőket, hogy jogos érdekeik védelme mindenkor számíthat reá. A Szabolcsmegyei Jegyző egyesület átiratának elfogadása után kimondotta a közgyűlés, hogy a Jegyzői Árvaház kérvényét a leányinternátus támogatására vonatkozólag az alispán utján a törvényhatósághoz benyújtja és kérni fogja annak figyelembevételét. Gyöke József, a központi járás jegyzőegyesületének legutóbb hozott határozata alapján indítványozta, hogy állíttassák fel a közigazgatási tisztviselők betegsegélyző .pénztára. Kérte, hogy indítványát a megyei; jegyzőegyesület tegye magáévá és terjessze fel az Országos Jegyzőegyesülethez. Dr Pogány József szólalt fel ezután és közölte, hogy az 1929. évben az önkormányzati tisztviselők egyesülete megalakult, alapszabályai is megállapittattak és ezen egyesületnek célja azonos az indítványozott betegsegélyző pénztár céljaival, tehát kisürgetendő volna, hogy ez az egyesület mielőbb kezdje meg működését. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. A napirend igy letárgyaltatván, Németh Árpád tartotta meg záró beszédét. Tévedett, —. úgymond amikor az ülést megnyitó szavaiban vendégeket köszöntött. A közgyűlésen megjelentek, ha nem tartoznak is a jegyzői karhoz, de a jegyzők lelkes munkatársai és a falu ügyeinek lelkes támogatói. Köszönetét mondott dr Éri Mártonnak a tárgyalásban való beható résztvételéért, amelyből az tűnik ki, hogy ma is épen olyan lelkesen érdeklődik a községek és annak szellemi vezetői ügyei iránt, mint akkor, amikor mint alispán intézte e vármegye közigazgatását. Ezzel a közgyűlés, amely dr Éri Mártont ezen befejező szavak kapcsán is melegen üdvözölte, véget ért. Félkettőre járt az idő, amikor a közgyűlésen megjelentek fehér asztalhoz ültek. Takács József Dombóvár főjegyzője, mint házigazda szívélyesen köszöntötte Dombóvár község közönsége nevében a megjelenteket és arra kérte jegyzőtársait, hogy nem csüggedő munkakedvvel dolgozzanak továbbra is a falu érdekében, mert a falu az a szikla, amelyre az uj Nagymagyarország épületét emelni lehet. Diczenty Pál dr őrffy Imre megindított mozgalmáról emlékezett meg és azon képviselőkre emelte poharát, akik a falunak és 1930 október 8.
