Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-01 / 77. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 1. ÉRTESÍTÉS! «« Értesítem a n. é. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinóbazár épületében (volt Boros és Társa gépflzlet helyén) IMF" cipőáruházat nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női*, férfi-, leányka-, gyermek-, sport-, hö- és sárcipővel a legolcsóbb áron szolgálhassam ki a t. vevő- közönséget. Nagy választék harisnyákban l-An. é. vásárló- közönség szives jóindulatú pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel Női- és fériicipök 14 P-tfll ! CipőártlháZ Sándor, Szekszárd. DEBULAY IMRE lakatosipar-nzleteSzekszárdim Tokoréktozliel Vizuezetél Csatornázd 9 f s Egy tannló felvétetik I nehéz munkájában mindenkor hazafias buz­galommal fogjuk támogatni, Végül Laki Zoltán bonyhádi Bzolgabiró korai haláláról emlékezett meg a főispán és indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a kiváló tisztviselő érdemeit jegyzőkönyvileg megörökiti. A főispán napirend előtt Hesz Lajos kölesdi főjegyzőnek mellére tűzte a kormányzó által adományozott IV. osztálya és Farkas Ferenc dombóvári bírónak az V. osztálya magyar ér­demkeresztet. A hossza és tiszteletre méltó közszolgálati mait atán kitün­tetett fanctionárinBok meleg ünneplése ób köszönő válasza atán áttért a köz­gyűlés a napirend letárgyalására. A vármegye alispánja időszaki jelentése volt az első pont, amelynek tárgyalásánál elhatározták, hogy a jelentésben foglalt javasla­tok szerint felír a vármegye a nép­jóléti miniszterhez a hátralékos bába- képazdei ápolási dijak megtérítéséért és kéri, hogy ezt a kérdést a nép­jóléti és kaltasztárca egymásközt mielőbb rendezzék. A kórház épí­tése körül fáradozott tisztviselők ér­demeinek elismerése atán Simontsits Elemér vbtt. kért szót és a következő­ket mondotta: Simontsits Elemér felszólalása. A vármegye alispánjának időszaki jelen­tését a kisgyülés javaslatához képest szó nélkül elfogadnám, ha épen ezen időszak alatt, amelyre ez az időszaki jelentés kiter­jed, olyan jelenségek elő nem adták volna magukat, amelyek mellett hallgatással el nem mehetek. Történt tudniillik, hogy Dunaföld- vár községben előfordult visszaélésekkel kap­csolatban a mi vármegyénk alispánját egyes budapesti hírlapokban igaztalan támadások érték, hogy a mi vármegyénk alispánját az ország közvéleménye előtt méltatlanul meg­hurcolták. Ezekkel a támadásokkal szemben az alispán ur tiszta lelkiismerettel bíró tiszt­viselőhöz méltón járt el, amennyiben a tá­madó cikkek megfogható büntetőjogi alapot nem szolgáltatván arra, hegy igazságát a királyi bíróságok előtt kereshesse, hírlapi polémiába nem bocsájtkozott, hanem nyu­godt lelkiismerettel bevárta ezt a mai köz­gyűlést és mostani időszaki jelentésében az ő illetékes birájának jelentette be, hogy az említett visszaélések okából a vétkes közeg ellen ’a fegyelmi eljárást elrendelte. A dolog érdemére nézve tehát ezzel a bejelentéssel a követelményeknek elég van téve, a meg­hurcoltatásokkal megbillent erkölcsi igazság azonban még nincs helyreállítva. Ameddig van egészséges közéleti etika, ameddig van értelme és értéke a közéleti tisztességnek, ameddig a közéletben súlyt fektetünk az egyéni becsületességre és a köztisztviselői reputáció sértetlenségére, sőt tovább megyek, ameddig mi, Tolna vármegye közönsége, a mi jó hírnevünket az ország közvéleménye előtt féltékenyen őrizzük: addig felfogásom szerint ilyen esetben a törvényhatóságot illeti a szó. A törvényhatóságon van a sor, hogy ezekkel a támadásokkal szemben kinyilvá­nítsa, hogy azon a fehér paláston, amelyet bizalmának jelképe gyanánt a választáskor az alispán ur vállaira borított, nem lát foltot; hogy megmondja az alispán urnák, és az alispán uron keresztül a vármegye minden egyes tis (viselőjének, hogy ameddig köte­lességüket híven teljesitik, addig Tolna vár­megye közönségét mindenkor maguk mellett fogják találni. Hogy ezek az én szavaim ne maradjanak a levegőben elhangzó szavak és hogy az az intenció, amely azokban kifeje­zésre jutott és amelyet helyeslésükből ítélve magukévá tenni látszanak, a közéletben meg­szokott formát ölthessenek, indítványozom, mondja ki a vármegye közönsége, hogy Szévald Oszkár alispán ur iránt változatlan bizalommal viseltetik és őt bizalmáról továbbra is biztosítja, A helyesléstől többszöl’ félbeszakí­tott beszéd végeztével a főispán állandó taps és tetszésnyilvánítás közben enun- ciálta a közgyűlés határozatát, amely elégtételt szolgáltatott a méltatlanul meghurcolt alispánnak. Az ezt követő frenetikns éljenzés után Szévald Oszkár alispán meghatottan, sokszor elcsukló hangon ekként köszönte meg a bizalomnyil- vánitást: szobrokat készíttetett. Az ő halhatat­lan érdeme az, hogy Shakespeare összes müvei magyar nyelven meg­jelenhettek. Állandóan összeköttetést tartott fenn az írókkal, buzdította és támogatta őket s így nem csoda, hogy mikor 1894 október 8 án meg­halt, az egész magyar irodalmi és tudományos élet őszinte lelkesítőjét nemeslelkü mecénását siratta benne. A Kisfaludy Társaságnak tizezer fo­rinttal alapitó tagja volt, mely ezért hálából nagyterme számára megfes­tette arcképét. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiának tizezer forintot hagyott mathematikai müvek díja­zására. Hálás kegyelettel emlékezett meg anyai nagybátyjáról, kinek te­kintélyes vagyonát köszönhette, a lengyel születésű Baranovszky Mik­lósról, kinek a hamburgi temetőben nyugvó hamvai fölé díszes síremléket állíttatott s melyre Arany Jánossal íratott egy hosszabb sirverset. így került Arany János sirverse a ham­burgi temetőbe, ahol még az CBak nemrégen egy pár évvel ezelőtt még fellelhető volt. Az irodalom pártolása mellett Tö­möri Anasztáz maga is szorgalmasan Írogatott. Cikkei a Vasárnapi Újság­ban, a Magyar Sajtóban, az Akadé­miai Értesítőben, a Falusi Gazdában, a Nemzetben jelentek meg, melyekben I különféle tárgyakról értekezik. Na­gyon érdekes és irodalomtörténeti szempontból értékes a naplója, mely­ben a különféle Írókkal és tudósok­kal való találkozásait és szerzett ta­pasztalatait, megfigyeléseit örökíti meg. Kár, hogy csak kéziratban van meg. Két önálló kötete is megjelent. Emlékkönyv a magyar irodalomból, Pest, 1852 és Elemi mennyiségtan, Pest, 1854. Áldozatkészségéért a Magyar Tudományos Akadémia 1858 december hó 15 én levelező tagjának választotta. így formált a magyar föld a régi görög család sarjából magyar irót, magyar tanárt és a magyar irodalom önzetlen mecénását. Emléke élni fog mint jóttevőé, ki nemcsak élete mun kásságát, hanem idegen országból szerzett, örökölt vagyonát is szere­tettel adta oda családja uj hazájának azért a nagy szeretőiért, mellyel az ! keblére ölelte és fiává fogadta. Hálatelt szívvel, meghalva fogadom a vár­megye közönségének ezt a nem várt, nagyon jóleső elhatározását; — örömmel és telke­met felemelő megnyugvással, mert ezzel az akaratnyilvánítással eddigi hosszas munkás­ságomnak szeplőtelenségét, közéleti szerep­lésemnek tisztaságát és hivatali működésem­nek igazságosságát elismerni méltóztattak. Hálámnál nagyobb és mélységesebb a kö­szönet, amely ebben a pillanatban lelkem fohászaként száll el ajkamról, mert úgy ér­zem, hogy a bizalom, amelynek mindenkor boldog birtokosa voltam, a tisztelt Törvény- hatóság részéről ma minden eddiginél tel­jesebb erővel nyilatkozott meg és ez meg­bántott lelkemnek megnyugvást és az általam betöltött magas állásnak a legtökéletesebb szatiszfakciót adta. Isten áldja meg ezért az indítványt tevő Kegyelmes Urat és a t. Tör­vényhatósági Bizottságot, amely azt elfogadta. Én viszont ígérem, hogy ez a bizalom lesz további odaadó munkásságomnak legerősebb talizmánja. A meghatott hangon elmondott be­széd után a közgyűlés közönsége me­legen ünnepelte az alispánt. A számonkérőszékről készült jegy­zőkönyvnek, valamint a közigazga­tási bizottság első félévi jelentésének tudomásul vétele után betöltötték a közigazgatási bizottságból az 1930. év végén kilépő tagok helyét. A köz­gyűlés határozata folytán a közigaz­gatási bizottság tagjai lettek: gróf Apponyi Rezső, Döry Frigyes, Kiss Lajos, dr Pesthy Pál, Schneider Gábor. Újjáalakították az igazo’ó választ­mányt, amely a következő tagok­ból áll. A főispán kijelölése alapján : dr Pesthy Pál és Kiss Lajos rendes tagok, dr Martin József póttag; az alispán kijelölése alapján; Simontsits Elemér vbtt., gróf Apponyi Károly rendes tagok és Szeghy Sándor pót­tag ; a törvényhatósági bizottság vá­lasztása alapján : Schneider Gábor és Siposs Ernő rendes tagok és Szakách Ernő póttag. Sor került a kijelölő bizottság újjá­alakítására is, úgyhogy a jövőben a következők foglalnak helyet a bi zottságban: Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Koefély Ödön, Leopold Kor­nél, Perczel Béla, Schneider Gábor, Tóth Henrik. Kiegészítették a dunaföldvári adó- felszólamlási bizottságot Polgár Fe­renc kisbirtokossal, majd a tiszti fő­ügyész helyetteséül kijelölték Zsig- mond Ferenc dr. szekszárdi ügy­védet. Előléptették dr Kaszás György szolgabirót a VIII. fizetési osztályba és Mósa Péter vm. aljegyzőt máso­dik személyi pótlékban részesítették. Tudomásul vették egyúttal nevezett­nek, aki szolgálattételre a belügy­minisztériumba volt berendelve és nemrégiben kineveztetett belügymi­niszteri segédtitkárrá, a vármegyénél viselt állásáról való lemondását. Ez­után dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvosnak működési pótlékot szavaztak meg. Dr Ittunt Adóm ír tQzlfakereskedése és faoprltútelepe Szekszárd, Keselyűs! ut. — Telefon 21. bis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz1 fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mel­lett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Fekete Géza — a telep vezetője — Wosinsky Mór ucca 26. szóm alatti lakásán is eszközölhetők. A n8hav[részletre» 4 vehet mindennemű Philips készüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Oaray-tér. Telefon 51. A miniszteri leiratok során tudomásul vették a belügymi­niszternek a madridi közigazgatási kongresszuson való részvételről sióló ügyiratát, valamint a vallás- és köz. oktatásügyi m. kir. miniszternek a szekszárdi m. kir. állami bábaképzó intézet átalakítási költségeinek a vármegye által történt viselése ügyé­ben a vármegyéhez intézett leiratát. A törvényhatóság ugyanis 32.000 pengő költséggel a bábaképző intézet céljaira átalakíttatott egy épület- szárnyat, amely jelentékenyen ki­bővülve, 60 betegágyat és 30 inter- nátusi ágyat foglal magában. Az állam az épületért bért nem fizet, azonban a bábaképzőben ápolt bete­gek ápolási diját teljes egészében beszolgáltatja a kórháznak. Azonkívül az állam fizeti az orvosi kart, a fő- bábát, az ápolószemélyzetet és a portást. Ugyancsak az állam rendezte be a műtőket, az orvosi lakásokat, valamint az állam szerezte be az intézet teljes műszerkészletét. Az állam gondoskodik a nyomtatvány- szükségletről és az ő tulajdonát képezi a tancélokat szolgáló helyiségek be­rendezése is. A kisgyülés javaslatai elintázóseképen jóváhagyta a törvény- hatósági bizottság a vármegyei ház­tartási alap, a vármegyei közúti alap 1931. évi költségvetését, hozzájárult a Magyar Földhitelintézettől felvett 700.000 pengős kórházi építési köl­csönnek meghosszabbításához, a gyám­pénztári és egyéb vármegyei pénzek­nek 1931. évre a szekszárdi pénz­intézetekben való elhelyezéséhez. A bekötőutak építési programjának tárgyalása alkalmával Perczel Béla felsőházi tag az alispán tárgyilagos­ságát külön is hangsúlyozva, a pro* gramba venni kérte a bony bád—apar— lengyeli ut majos—apari 7 5 km sza­kaszának kiépitését. Kaufmann plé­bános Mucsi község utépitésének ér­dekében szólalt fel, mig Takács Gyula a dunaszentgyörgy—faddi bekötőút fontosságára mutatott reá. Szévald alispán felelt a felszólalá­sokra és kilátásba helyezte mind a három kérelem teljesítésének lehető­ségét. A javaslat elfogadása után elhatá­roztatott a vármegyei közúti alap szá­mára egy motoros úti hengerlőuek, két öntöző kocsinak és két darab utfelszakitó gépnek a vétele, valamint a közúti alap tulajdonát képező két darab teherautónak és pótkocsijának eladása. Letárgyaltatott azután a szekszárd—keselyüsi közút 2 km szakasza átépítési munkálatainak el- hagyása és az ezen címen felvett 43.000 P terhére egyes th. útszaka­szok kavicsolása, valamint a kórház építésénél szükségessé vált burkolati munkák elszámolása. Efintézték Becbt Ödön főszolga­bíró, Spettl Imre irodafőtiszt, Lendvay József és Takács István utkaparók nyugdíjazását, megállapították özvegy Kovách Aladárné özvegyi nyugdiját, helyesbítették Lizák Ádám utkaparó nyugdiját és Klein Ilonának életjára­dékot szavaztak meg. Elfogadták a hordójelzési szabályrendelet módosí­tására vonatkozó és az Ocsény köz­ségben önálló orvosi állás megszerve­zésére és a szekszárdvidóki orvosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom