Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-01-25 / 7. szám

1950 január 25. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — A Méhészetet » mesőgaidasági Kamarák erősen felkarolták, Maporit iák • méaelőfákat a igyekszenek a mébbetegaégek elleni védekesést mi- aál erősebben ellenőrizni, hogy a méh­családok kipusatulását csökkentsék. — Mit basznál az Sninditó? ha iáién a motort a kési forgattyuval keli beindítani. Ha a benainhes né­hány csepp „ Wing-Oil “-t adagolunk, [ elégséges egy nyomás aa öninditó gombra és a motor szabályszerűen beugrik. — Philips rádiót 18 bari részletre [ vehet SOMMERNÄL Sseksaárdon. 'Telelőn 51. — A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló 1929 évi XVII. törvénycikket magyaráaó mű. jelent meg a „Pátria® r.*tf (Budapest, IX., Üllói-ut 25) kiadásában, S Báró 'Géz* ny. főtisittartónak a szőlősgaz­dáit előtt jól ismert iró tollából. A könyvet átnézte és előszóval ellátta Vásárhelyi Zoltán dr. ny. h. állam­titkár, hegyközségi miniszteri meg kiaott. A törvény egyrészről a szőlő termelés, másrészről a szőlősgazdák érdekében hozatott. Ea a termelési ág majdnem egy millió embernek nypjt munkaalkalmat s így a magyar földmivelósnek nemcsak magán*, ha* nem nemzetgazdasági szempontból is fontos részét képeii. Bármilyen vilá­gos is a törvény és végrehajtási uta- «utána, mégis szükségesnek látszott, -bogy annak minden paragrafusa még ások előtt is félreértést kizáró módón megérthető legyen, akik e kérdésben teljesen tájékozatlanok. A m&vecskét agy a hivatalos, mint a magánéletben igen jól használhatják mindazok, akiknek a hegyközségi«» dolgokkal ibglalkosniok kell. A hegyközségek adminisztrációjához szükséges nyom­tatványok mintái a füzet végén találhatók, ezek a hegyköaségek vezetését lényegesen megkönnyítik. A könyv ára 2 50 pengő és kapható úgy a kiadónál, mint minden könyv- kereskedésben. — Ha olcsón Jót akar, ha a világ keményeiről a leggyorsabban és leg megbízhatóbban akar értesülni, ha szépirodalmi tájékozottságát akarja növelni, úgy' olvassa a Nemzeti Új­ságot és aa Uj Nemzedéket. Minde­nütt követelje! — Ötvenezer balosét Budapesten. A budapesti mentőegyesület most 'tette kösiá 1929. évi statisztikáját, «melyből kitűnik, hogy aa 1929. évben kereksaámban ötveneaer esetben nyújtottak első segélyt. — Villamossági óe erőátviteli berendezések szakszerű szerelését vállaljak Titta Testvérek, Szekszárd. Telefon: 91. — Rablótámadás Bátaszéken. Bog nár István 21 éves bátaeséki lakos lolyó hó 19 én éjjel megtámadta és a földre tepertő Wittenberger Ottó alsónyéki lakost, akit össse-visssa pofázott, kicsavarta Wittenbergernek a kabátja bal zsebében volt kesét és abból kitépte néhány pengő ércpénst tartalmasó patkó alakú pénztárcáját. A csendőréig letartóztatta Bognár Istvánt és beszállította a szekszárdi fogházba, ahol előzetes letartózta­tásba helyesték. — Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Szék «zárd. Telefon 91. JA la <Cat^ 130 cm hosszú, karó MMKflEjn nak való és kész - , akácfakaró, olcsó árban kapható 7« — Gyermek- és hölgyfenyképek, fenykspnagyitások, valamint igazol- vanyos fényképek elsőrendű kidol­gozásban Bor gúla műtermében. Vidékre bárhova megrendelésre ki­utasom, saját kis autómmal. Sür­gönyeim : Borgula, Szekszárd. Tele­fon: 17. — Elmegyógyintézetből a fogházba. A szekszárdi vármegyei Ferenc-kös- kórhás elmegyógyászati. osztályán a'koholos elmezavar miatt ápolták Soóky Ferenc ógyallai lakost, aki mint borügynök a borvásárlásra ka pott pénzt saját céljaira elköltötte és emiatt országosan körözték. Mivel egészségi állapota annyira javult, hogy szabad elhatározó képessége korlátozva nincsen, az államrend­őrség letartóztatta és beszállította a szekszárdi ügyészségi fogházba. — Vízvezeték ós csatornázás szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Ssekszárd. — Bevonják a régi 10 pengős bank­jegyeket. A Magyar Nemzeti Bank az 1926. évi március 1-i kelettel ellátott 10 pengős bankjegyeket 1929. évi február 1 i kelettel 10 pengős bankjegyekkel cseréli ki. Az uj 10 pengősöket december hó 11-én hozta forgalomba. A régi 10 pengősök is azonban junius 30-ig forgalomban maradnak s e nappal vonja azt ki a Magyar Nemzeti Bank a forgalomból. — Rádiót csak szakcéggel sze­reltessen, akkor nem less vele bősz* szusága. Fábián Rádió Ssekssárdon. — Pusztítani kell a szarkákat Óe a varjakat. Tolna varmegye alispán­jának rendelete folytán a város pol­gármestere és a községi elöljáróságok a legszigorúbban utasították a vadá­szati jog bérlőit és a vadásztársasá­gokat, bogy a varjak és szarkák ir­tását még a párokra válás ideje előtt eszközöljék. — Tűzveszélyes padlás vil­lanyvezetékét szereltesse át Fábián céggel. Mankóval megvert asazony Szem ler József 43 éves kajdacsi lakos a mankójával úgy megverte a rokonát, Saemler Jánosné, ss. Tóth Julannát, hogy napokig beteg volt. A szek­szárdi törvényszék a verekedő em­bert 50 pengő pénzbüntetésre, nem­fizetés esetén 10 napi fogházra ítélte. —A női fodrászok versenyfósülése. A verseny a napokban zajlott le Budapesten, amelyen nagy számban vettek résit a fővárosi, vidéki magyar és külföldi mesterek. A versenyt kosmetikai előadások, divat revtt és ssakipari kiállítás egészítették ki. E nemzetközi verseny méltó módon reprezentálta különösen a magyar nőifodráss ipar nagy fejlettségét. — Modernizálja régi rádió ját Fábián rádiólaboratóriumával. — Nem szobád káromkodni. Tóth István, Molnár Sándor és Petrovícs József szekszárdi földmiveseket az államrendőrség az erkölcarendésseti törvénybe ütköző kihágásért egy egy napi elzárásra ítélte. — A miniszteri rendelet szerint használatból kivont nyitott mérlegek nek szekrénybe helyezését és hitele­sítését vállalja Posta János mérleg- gyártó és Javitó Szekszárdim Üzlet helyiség a mértékhitelesítő hivatallal szemben. LEVENTEÉS SPORT Steiger István Ledénél Szekszárdon, Alkotmány-utca 1. Eladó sarokház. Szekszárdin, Lajos király-utca 36. számú cseréptetővel fedett hát, kisebb-nagyobb lakásokkal és mellékhelyiségekkel, víz­vezetékkel, a ház alatt pince, szabad kéz­ből eladó. Feltételek fenti cím alatt meg­tudhatók 100 Levente. Külön rendezik meg ez évbeo a levente atlétikai bajnokságot és az országos sportünnepélyt. Minden év­ben az országos leveute sportünne­pély volt ezideig a levente verse* nyék középpontja. Esen a versenyen igyekeztek legjobban a leventék' na­gyot produkálni, erre készültek hete­kig, hónapokig, minden e körül for­gott. A nagyszabású ünnepség szá­mait úgy állították össze, hogy a sport majdnem minden ága képvise letet nyert és emellett díszes külső­ségeivel is megkapta a közönséget. A programm így azonban túlzsú­folttá vált s emiatt több érdekes atlétikái számot az előmérkőzések során kellett lebonyolítani. A ver­senyt rendező Országos Testnevelési Tanács III. szakbizottsága ezen a helyzeten változtatást eszközölt, még pedig olyképpen, hogy junius elején külön rendezi meg az atlétikai baj­nokságokat, junius végén pedig a sportünnepséget, melynek a „Sient László tömegverseny® nevet adja. Sportminiszter. Soha még miniszter nem férkó aött oly közel a sportolók ezreinek és a sporttársadalom százezreinek szivéhez, mint Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter. Ültek már a ma­gyar parlament piros bársonyszékei ben miniszterek, akik maguk is művelték a testedző sportok egyik vagy másik ágát és támogatták is sst, de oly négy általánosságban, mint ast Klebelsberg Kunó gróf tessi, miniszter még nem támogatta. Kle- belsberg gróf nem ismer mostoha- gyermeket a testedző sportok között, édes gyermeke mindegyik z támo gatja mindazt, ami a magyar faj dicső zágét, a magyar faj szívósságát és a magyar faj megbecsülését jelenti és szolgálja a világ előtt. Emlékezetes a múlt év augusz­tusában megrendezett Európa-baj noki „Klebelsberg kupa® visipoió mérkőzések világraszóló nagy magyar sikere, melynek minden dicsősége az azt létrehozni segítő „sport minisz­tert“ illeti. Az a szívósság, mellyel úgy a minisztertanácsban, mint a közélet­ben harcol a testnevelésügy fejlesz­téséért, felejthetetlenné tessi nevét a magyar sport történetében. A magyar sport életét irányité Orsságos Testnevelési Tanács most megtartott alakuló teljes ülésén Kle­belsberg gróf kultussmiaisster is meg­jelent s újabb hitvallást tett eddigi programja mellett. Nagyhatású beszédében abból in­dult ki, hogy akik politikai pályán működnek, hozzászoktak már, hogy ha rosszul mennek a dólgok, akkor mindenki panaszkodik és as okok Után kutat. Ha azonban rendben megy minden, akkor azt as emberek magától értetődőnek találják. Pedig amit a magyar cport az utóbb évek­ben alkotott, as hallatlan nagy erő feszítések gyümölose. Hála illeti ezért első sorban a magyar sportolók sere gét, de rögtön azután as OTT nek és elnökének jár az elismerés. Kér­dési, hogy vájjon mi as oka annak, hogy a nemzetnek ebben a legnehe­zebb korszakában ilyen kimagasló sportbeli eredményeket tudtak a magyar sportolók elérni. Magyará­zata egyetlen lehet ennek: fajunk rátermettsége. A faji virtus, a testi erő és fegyelmezettség azok a férfiúi erények, amiket semqtiféle diktátum i nem vehet el tőlünk. Ezután megállapította a miniszter, bogy a «port mérhetetlen szolgálato­kat tett az ország ügyének idegen­ben, amit a kormányzat is lépten- nyomon. tsp asztal. A testnevelési főiskolától aat kí­vánja . a miniszter, hogy modern testnevelőket adjon a hasának, akik kikerülve as orsságba, központjai legyenek as illető város, kösség sportéletének. Nem elég Budapesten sportot csi­nálni — mondta hangsúllyal a miniszter. A testnevelés ügye a lét vagy nem­lét kérdése számunkra. Bízik benne, hogy a nemzet hallgatni fog a vezetők szavára és akkor as anyagi esskösök sem fognak hiányosai a még meg­valósításra váró intézményekbe*. Soha nyíltabban nem hangzott el dicséret minisster ajkáról, mint azt Klebelsberg gróf megtette a most csak a magyar sportolókon és a magyar sporttársadalom aaásesrein múlik, hogy mindaa, ami még pár esztendő­vel eaelőtt elérhetetlennek látszott, rövidesen a megvalósuláshoajusson. Esek kösé tartozik az első fedett ussods, a szövetségi házak, a téli sportpalota, a tihanyi nyári sporttelep, az ország minden helyén megépítendő céllövő terek és a nemzeti stadion megépítése, melynek alapköveit Kle­belsberg Kunó gróf, as első magyar „sportminiszter® már lerakta. _ — A Szekszárdi Törekvés Sport Egylet bírkosó szakosztály* folyó hó 25 ón, ssombaton este fél 7 órakor as Ipartestületi Székházban meg­kezdi traioingjeit. Felhívja ai egye­sület as érdeklődőket, hogy akik a birkózás tanulásában résst óhajtanak venni, jelentkessenek as egyesület hivatalos helyiségében, (Iparos Szék­ház) vagy StrasBer Jenő ssakosstály- vesetőnél. Kiadó a »Tshuunegyel Újság« hírlapkiadó rf. Fájó szívvel jelentein, hogy egyetlen fiam Rodolpho 3. Wolf Montevideoban (Délatrieri kában), meg­halt 49 éves korában, aki előkelő csa­ládból származott és a köztársasági hadügyminisztérium téngerészkapitánya volt. Magyarországból 20 éves korában ment ki Uruguay köztársaságba, ahol hivatása mellett irodalommal is foglal­kozott; ugyancsak az ottani 3 legna­S robb napilapnak is munkatársa volt. áboru alatt egy illusztrált entente- ellenes hetilapot is szerkesztett saját kiadásában «Pagianus de Hierro» cí­men. Az ottani sakkegyletnek igazga­tója volt és részt vett a montecanói, kairói és brazíliai sakkversenyeken. — Utolsó éveiben szervezett egy magyar egyletet és mindenkor lelkes oltalma- zója volt a magyar kivándorlóknak. Hosszas be'egség után halt meg, hátra­hagyván feleségét, Sarita Mieri de Caoacot, aki egy castiliai régi nemes j család sarjadéka és négy gyermekét. Utoljára 1922. év júniusában volt itt­hon édesanyjánál Szekszárdon. özv. Wolf Adolf né 10! szül. Konrád Etel A decsi határ alsó részén, U|berek mel­lett, a Róth-szálláson egy 70 métermázak» kazal l. rendű [0 szína e'adó. — Érdeklődni lehet Kovács fáaognál naponta a helyszínen. 10S

Next

/
Oldalképek
Tartalom