Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-09-06 / 70. szám
XII. évfolyam. Egyes szám árs 24 fillóis Szekszárdi 1930 szeptember 6. 70. szám. Itarkeaztlség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflleiében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: félévre---------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Ff iszerkesztfi: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap tncgjtlcnlk minden szerdán és esomtonton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar munkásság vezetőit as u átok sújtja, hogy szemlélődéseik és vizsgálódásaik közben nem tudnak felemelkedni a helyiét magas- latéig» hanem megelégszenek azzal, hogy csak malom alul, alacsony szán tások göröngyeiről figyeljék az életet a onnan vonják le következtetései- kot. A szociáldemokrácia ingoványos talajáról indulnak el és alig jutnak tovább a lankás dombvidékeknél a asm tudják magukat felkttadeni a határhegyekre, ahonnan messze távolba láthatnának s a határhegyek ■eiucsáról tekinthetnének he a világmindenségbe s a nagyvilágon történő dolgokra. A magyar szociáldemokrata vezetők nem látják a világ jslenBégeket s ha látják is, nem szereznek azokról tudomást, nehogy ▼ilágnézleti megfigyeléseiken váltós- tztniok kelljen. Ha a munkanélküliséget, mint világbetegséget, a siociális problémák homlokterébe kívánjuk állítani, lehetetlen még nem látnunk azt, hogy zz Amerikai Egyesült Államok, a hatalmas Anglia, a nagy Németország, a fejlődés útvonalán haladó Olasz- erss&g, aőt a dúsgazdag Francia- srszág íz' küzdelmet folytét a munka- nélküliséggel, az. epidemikus világ- betegséggel szemben. Mussolini a munkanélküliek támogatása helyett munkát ad az ország munkásainak és a pillanatnyi gazdasági depressziót hazájának fokozottabb felépítésére igyekszik kihasz I nálni. így tehát a munka révén Olaszország mezőgazdasági és ipari munkásai az országépités munkájában vesznek részt. Érdekes meg figyelni és megállapítani ast a tényt, hogy az amerikai kormány is ezt a politikát igyekszik folytatni. Az amerikai kereskedelmi hivatal ily irányú jelentést terjesztett Hoover elé, Hoover ennek a jelentésnek alap ján tizmilliárd dolláros közmunkát készíttetett elő az Egyesült Államok kormányaival. Lloyd George a munkanélküliség megoldásának kérdésében ssintén Mussolini módszereivel kísérletezik. Lloyd George megállapítása szerint Nagybritánia munkanélküliéinek száma elérte á kétmilliót JUá ez a szám évről-évre növekszik. Németországban több, mint 3 millió ember áll aranka nélkül. Az amerikai jelentések szerint a gazdasági élet olyan mély pontra jutott, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Francia- ország ma a világ leggazdagabb állama z bár óriási segélyforrásokkal rendelkezik, mégis ngy látszik, hogy Franciaország töretlen fénye íb ha nyatlik s külkereskedelmi mérlegé nek csökkenése arra figyelmeztet, hogy Franciaország is maholnap kö vetni fogja a többi államok példáját s visssaküldve az oda bevándorolt külföldi munkásokat, saját munkásaival fog dolgoztatni, hogy a visszaküldött külföldi munkásokkal viszont a többi országok munkanélküliéinek számát duzzassza. Több államban a munkanélkülieket segélyben részesítik. Lloyd George megállapítása sserint.es nem helyes. A munkanélküli támogatás helyett produktiv segélyt kell nyújtani. Ami az Egyesült Államokat illeti, ott a segélyezésnek jóformán semminemű formáját nem ismerik s ott a munkanélküliek a közönség jószivére van nak utalva. Jól informált lapok az éssakamerikai munkanélküliek számát háromtól hétmillióra becsülik. Világpoiitikusok és nagy nemzet- gazdássok úgy látják, hogy a munkanélküliség problémáját nem lehet máskép megoldani, mint nemzetközi elhatározással. Eanek a nemzetközi elhatározásnak ssámolnia kell a munkaidó lessállitásával, de még inkább számolnia kell azzal, hogyha a munkanélküliséget gyökerében orvosolni akarják, akkor a békék által megbontott gazdasági rendet kell visszaállítani. Hogy aaután az államférfiak milyen utakat fognak követni, hogy a munkanélküliséget, mint világbeteg^ séget gyógyítsák, ez a' közeljövő- problémái közé tartozik. Annyi biso- • nyos, hogy ez megoldásra váró pro- I bléma és ezt eltitkolni többé nem lehet. Leánykőzépiskola Szekszárdon. A szekszárdi kereskedelmi iskola végleges elhelyezése. Az összeomlást követó újjáépítő munka kesdetén dr Besch Aurél akkori szekszárdi reálgimnásiumi igazgató vetette fel az eszmét, hogy a vármegye székhelyén felső kereskedelmi iskolát kell lótesiteni, mert a kereskedelmi pályára készülő fiatalság tanulmányai végzésére addig idegenbe volt kénytelen menni. Vitéz Vendel István polgármester szeretettel karolta fel az ötletet és dr órffy Imre képviselő hathatós támogatásával Ssek- szárd város meg is kapta a közoktatásügyi kormány engedélyét, hogy az nj iskolát felállíthassa. Az intézet ideiglenesen a reál- gimnázium épületében nyert elhelyezést és a kezdet nehézségein áthaladva. pár év múlva az állam vette át a várostól az életképesnek talált uj középiskolát. Ugyanakkor azonban Szekszárdnak kötelezettséget kellett vállalnia arra nősve, hogy az intézet megfelelő végleges elhelyezéséről az 1931—32. tanév megnyitásáig gondoskodni fog. Az az időpont most már sietve közeledik. De nemcsak emiatt fontos és égető ennek a kérdésnek az elintézése, hanem azért is, mert úgy á szekszárdi reálgimnázium, mint a polgári fiúiskola I. osztályába az idei tanévre már oly sok tanuló jelentkezett, hogy ezeknek a kereskedelmi iskolába gravitáló része 4 év múlva minden bizonnyzl fel fogja duzzasztani a szakiskolának eddig Arcképek. Irta: Károssi Pál. II. Az orvos-pap. Az orvos és a pap hivatásában nagyon sok a hasonlatosság, a közös vonás. Az orvos a test mestere, a pap a lélek vezetője. Régi latin köz mondás az: Mens sana in corpore sano. Ép testben ép lélek. A hivatásának teljes tudatában levő, lelkiismeretes orvos és pap mintegy testvérek állanak rendelkezésére az emberiségnek. Ezt megmagyarázza az is, hogy a papok, különösen pedig a szerzetesrendek tagjai már évszázadokkal ezelőtt szeretettel készültek papi hivatásuk mellett az orvosi pályára is. Saeretetet, türelmességet, gyöngédséget vittek oda magukkal. Ilyen orvos-pap volt Pados János is, ki kettős pályája közepette azonban a tudományok több, különféle ágának, különösképen pedig a történet- tudománynak is felszentelt papja volt. Pados János Dnnaföldváron szüle • tett 1820 jnn. 21 ón. Tanulmányait Budapesten, Kőszegen és Székesfehérvárott végezte. 1840 ben már elvé gezte a theologiát, de fiatal kora miatt csak 1843 ban szentelték fel. Bog- dányban volt káplárt, de hamarosan Székesfehérvárra rendelték, ahol a püspöki szentszéki jegyzői munkát végezte. Itt érte a magyar szabadságharc. Mint tábori pap az önkéntesek közé állt s részt vett a pákozdi és schwechati csatákban. Egészen Komáromig követte Görgey csapatát, s csak azután tért vissza Székesfehérvárra, mikor az önkéntesek csapatát feloszlatták. Alig ért vissza, már Gaál Eduárd császári biztos elfogató parancsot adott ki ellene, miért is menekülni volt kénytelen. Mint közvitéz Kmetty hadtestébe lépett és a X. honvédzászlóaljban szolgált mint őrmester a világosi fegyverletételig. Az oroszok elfogták, de sikerült elmenekülnie. A fogságot azonban nem kerülhette el. Viszontagságos bnjdosás után az osztrákok fogságába került, kik elő szőr az Újépületbe, majd Mnokácsra, végül Olmützbe vitték várfogságra. A haditörvényszék által kiszabott 6 évi várfogságból három évet átszenvedve, 1853 ban amnesztiát kapott. Ekkor Károlyi György gróf fiának nevelője lett Csnrgón. Itt határozta el magát arra, hogy megszerzi az orvosi képesitéBt és Ázsiába utazik történelmi kutatások végett. Elhatározását tett követte. 1867-ben már letette az orvosi szigorlatokat, — de ázsiaijDitja elmaradt, mert arról Jekelfalnsy püspök lebeszélte s azonnal zsámbéki plébánosnak nevezte ki. 1872 ig működött itt mint plébános, de a kát. antonómia kongresszusának sikertelensége, — melyen mint jegyző vett részt, annyira elkedvetlenítette, hogy végleg leköszönt egyházi hivataláról és orvosi tannlmányai kiegészítése céljából beutazta az egész kontinens nevezetesebb intézeteit. — Tanulmányntjáról visszatérve, a Badacsony hegység tövében levő Nemes- tördemicen telepedett le s ott élt szerényen kis birtokának és orvosi gyakorlatának jövedelméből 1892 ben bekövetkezett haláláig. Számos theologiai, bölcseleti, orvosi, történelmi cikke jelent meg kü lönfále folyóiratokban, valamint ön álló kötetekben. Nagy értékű régi- ség gyűjteményét és 100 forintot a Nemzeti Múzeumnak hagyományozta. Pados János a múlt század egyik érdekes egyénisége volt. A tudományoknak nagy szerelmese s nagy érdeklődése minden iránt volt az aka dálya annak, hogy valamelyik téren kiválót és örökké maradandót alkos son. Mint papot a mély hitbuzgalom jellemezte s püspökeinek mindig kedvenc kegyeltje volt. Egyházi beszédei, prédikációi, halotti búcsúztatói még ma is kellemes és élvezhető olvasmányok. Mint egyházbölcsész különösen a rómaiak korát kntatta és magyarázta. A római írók közül különösen Titus Livius történetiró munkái érdekelték. A „Gyógyászatiban számos cikke jelent meg, melyekből az alapos ké- Bzültségü orvosra ismerünk benne. Utazásai közben szerzett tapasztalatait „Utazási Napló“ cimü munkájában adta ki, melyek élea megfigyelő tehetségéről bizonykodnak. Ha még ehez hozzávesszük azt, hogy munkatársa volt az „Egyetemes Magyar Eocyclopédiának“ is, valamint egy kötet költeménye is megjelent, meg- állapithatjuk róla azt, hogy nemcsak tehetséges, hanem szorgalmas embere is volt a magyar tudományosságnak. III. A magyar kuliura védelmezője. 1858-ban a „Wiener Medizinische Wochenschrift“ cimü orvosi szaklap példátlan támadást intézett a magyar orvostndomány ellen. A magyar kultúráról mint keleti bélyegét levetni nem tudó próbálkozásról értekezett és német szakorvosok és szaktanárok alkalmaztatását követelte a pesti kórházakban és egyetemen. A magyar orvosi kar nem maradt adós a válasszal s hasonlóan éleshangn felelet jelent meg az Orvosi Hetilapban. Az ellenirat szerzője Poór Imre volt A munkanélküliség — világjelenség.
