Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-09-06 / 70. szám

XII. évfolyam. Egyes szám árs 24 fillóis Szekszárdi 1930 szeptember 6. 70. szám. Itarkeaztlség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflleiében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: félévre---------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Ff iszerkesztfi: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap tncgjtlcnlk minden szerdán és esomtonton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar munkásság vezetőit as u átok sújtja, hogy szemlélődéseik és vizsgálódásaik közben nem tud­nak felemelkedni a helyiét magas- latéig» hanem megelégszenek azzal, hogy csak malom alul, alacsony szán tások göröngyeiről figyeljék az életet a onnan vonják le következtetései- kot. A szociáldemokrácia ingoványos talajáról indulnak el és alig jutnak tovább a lankás dombvidékeknél a asm tudják magukat felkttadeni a határhegyekre, ahonnan messze tá­volba láthatnának s a határhegyek ■eiucsáról tekinthetnének he a világ­mindenségbe s a nagyvilágon tör­ténő dolgokra. A magyar szociál­demokrata vezetők nem látják a világ jslenBégeket s ha látják is, nem szereznek azokról tudomást, nehogy ▼ilágnézleti megfigyeléseiken váltós- tztniok kelljen. Ha a munkanélküliséget, mint világbetegséget, a siociális problémák homlokterébe kívánjuk állítani, lehe­tetlen még nem látnunk azt, hogy zz Amerikai Egyesült Államok, a hatalmas Anglia, a nagy Németország, a fejlődés útvonalán haladó Olasz- erss&g, aőt a dúsgazdag Francia- srszág íz' küzdelmet folytét a munka- nélküliséggel, az. epidemikus világ- betegséggel szemben. Mussolini a munkanélküliek támo­gatása helyett munkát ad az ország munkásainak és a pillanatnyi gazda­sági depressziót hazájának foko­zottabb felépítésére igyekszik kihasz I nálni. így tehát a munka révén Olaszország mezőgazdasági és ipari munkásai az országépités munkájá­ban vesznek részt. Érdekes meg figyelni és megállapítani ast a tényt, hogy az amerikai kormány is ezt a politikát igyekszik folytatni. Az amerikai kereskedelmi hivatal ily irányú jelentést terjesztett Hoover elé, Hoover ennek a jelentésnek alap ján tizmilliárd dolláros közmunkát készíttetett elő az Egyesült Államok kormányaival. Lloyd George a munka­nélküliség megoldásának kérdésében ssintén Mussolini módszereivel kísér­letezik. Lloyd George megállapítása szerint Nagybritánia munkanélküliéi­nek száma elérte á kétmilliót JUá ez a szám évről-évre növekszik. Német­országban több, mint 3 millió ember áll aranka nélkül. Az amerikai jelen­tések szerint a gazdasági élet olyan mély pontra jutott, amilyenre ember­emlékezet óta nem volt példa. Francia- ország ma a világ leggazdagabb ál­lama z bár óriási segélyforrásokkal rendelkezik, mégis ngy látszik, hogy Franciaország töretlen fénye íb ha nyatlik s külkereskedelmi mérlegé nek csökkenése arra figyelmeztet, hogy Franciaország is maholnap kö vetni fogja a többi államok példáját s visssaküldve az oda bevándorolt külföldi munkásokat, saját munkásai­val fog dolgoztatni, hogy a vissza­küldött külföldi munkásokkal viszont a többi országok munkanélküliéinek számát duzzassza. Több államban a munkanélkülieket segélyben részesítik. Lloyd George megállapítása sserint.es nem helyes. A munkanélküli támogatás helyett produktiv segélyt kell nyújtani. Ami az Egyesült Államokat illeti, ott a segélyezésnek jóformán semminemű formáját nem ismerik s ott a mun­kanélküliek a közönség jószivére van nak utalva. Jól informált lapok az éssakamerikai munkanélküliek szá­mát háromtól hétmillióra becsülik. Világpoiitikusok és nagy nemzet- gazdássok úgy látják, hogy a mun­kanélküliség problémáját nem lehet máskép megoldani, mint nemzetközi elhatározással. Eanek a nemzetközi elhatározásnak ssámolnia kell a mun­kaidó lessállitásával, de még inkább számolnia kell azzal, hogyha a mun­kanélküliséget gyökerében orvosolni akarják, akkor a békék által meg­bontott gazdasági rendet kell vissza­állítani. Hogy aaután az államférfiak milyen utakat fognak követni, hogy a munkanélküliséget, mint világbeteg^ séget gyógyítsák, ez a' közeljövő- problémái közé tartozik. Annyi biso- • nyos, hogy ez megoldásra váró pro- I bléma és ezt eltitkolni többé nem lehet. Leánykőzépiskola Szekszárdon. A szekszárdi kereskedelmi iskola végleges elhelyezése. Az összeomlást követó újjáépítő munka kesdetén dr Besch Aurél akkori szekszárdi reálgimnásiumi igazgató vetette fel az eszmét, hogy a vármegye székhelyén felső kereske­delmi iskolát kell lótesiteni, mert a kereskedelmi pályára készülő fiatalság tanulmányai végzésére addig idegenbe volt kénytelen menni. Vitéz Vendel István polgármester szeretettel karolta fel az ötletet és dr órffy Imre kép­viselő hathatós támogatásával Ssek- szárd város meg is kapta a közok­tatásügyi kormány engedélyét, hogy az nj iskolát felállíthassa. Az intézet ideiglenesen a reál- gimnázium épületében nyert elhelye­zést és a kezdet nehézségein áthaladva. pár év múlva az állam vette át a várostól az életképesnek talált uj középiskolát. Ugyanakkor azonban Szekszárdnak kötelezettséget kellett vállalnia arra nősve, hogy az intézet megfelelő végleges elhelyezéséről az 1931—32. tanév megnyitásáig gon­doskodni fog. Az az időpont most már sietve közeledik. De nemcsak emiatt fontos és égető ennek a kér­désnek az elintézése, hanem azért is, mert úgy á szekszárdi reálgimnázium, mint a polgári fiúiskola I. osztályába az idei tanévre már oly sok tanuló jelentkezett, hogy ezeknek a keres­kedelmi iskolába gravitáló része 4 év múlva minden bizonnyzl fel fogja duzzasztani a szakiskolának eddig Arcképek. Irta: Károssi Pál. II. Az orvos-pap. Az orvos és a pap hivatásában nagyon sok a hasonlatosság, a közös vonás. Az orvos a test mestere, a pap a lélek vezetője. Régi latin köz mondás az: Mens sana in corpore sano. Ép testben ép lélek. A hiva­tásának teljes tudatában levő, lelki­ismeretes orvos és pap mintegy test­vérek állanak rendelkezésére az em­beriségnek. Ezt megmagyarázza az is, hogy a papok, különösen pedig a szerzetesrendek tagjai már évszáza­dokkal ezelőtt szeretettel készültek papi hivatásuk mellett az orvosi pályára is. Saeretetet, türelmességet, gyöngédséget vittek oda magukkal. Ilyen orvos-pap volt Pados János is, ki kettős pályája közepette azonban a tudományok több, különféle ágá­nak, különösképen pedig a történet- tudománynak is felszentelt papja volt. Pados János Dnnaföldváron szüle • tett 1820 jnn. 21 ón. Tanulmányait Budapesten, Kőszegen és Székesfehér­várott végezte. 1840 ben már elvé gezte a theologiát, de fiatal kora miatt csak 1843 ban szentelték fel. Bog- dányban volt káplárt, de hamarosan Székesfehérvárra rendelték, ahol a püspöki szentszéki jegyzői munkát végezte. Itt érte a magyar szabadságharc. Mint tábori pap az önkéntesek közé állt s részt vett a pákozdi és schwechati csatákban. Egészen Komáromig kö­vette Görgey csapatát, s csak azután tért vissza Székesfehérvárra, mikor az önkéntesek csapatát feloszlatták. Alig ért vissza, már Gaál Eduárd császári biztos elfogató parancsot adott ki ellene, miért is menekülni volt kénytelen. Mint közvitéz Kmetty had­testébe lépett és a X. honvédzászló­aljban szolgált mint őrmester a vilá­gosi fegyverletételig. Az oroszok el­fogták, de sikerült elmenekülnie. A fogságot azonban nem kerülhette el. Viszontagságos bnjdosás után az osztrákok fogságába került, kik elő szőr az Újépületbe, majd Mnokácsra, végül Olmützbe vitték várfogságra. A haditörvényszék által kiszabott 6 évi várfogságból három évet átszen­vedve, 1853 ban amnesztiát kapott. Ekkor Károlyi György gróf fiának nevelője lett Csnrgón. Itt határozta el magát arra, hogy megszerzi az orvosi képesitéBt és Ázsiába utazik történelmi kutatások végett. Elhatá­rozását tett követte. 1867-ben már letette az orvosi szigorlatokat, — de ázsiaijDitja elmaradt, mert arról Jekel­falnsy püspök lebeszélte s azonnal zsámbéki plébánosnak nevezte ki. 1872 ig működött itt mint plébános, de a kát. antonómia kongresszusá­nak sikertelensége, — melyen mint jegyző vett részt, annyira elkedvet­lenítette, hogy végleg leköszönt egy­házi hivataláról és orvosi tannlmányai kiegészítése céljából beutazta az egész kontinens nevezetesebb intézeteit. — Tanulmányntjáról visszatérve, a Ba­dacsony hegység tövében levő Nemes- tördemicen telepedett le s ott élt szerényen kis birtokának és orvosi gyakorlatának jövedelméből 1892 ben bekövetkezett haláláig. Számos theologiai, bölcseleti, or­vosi, történelmi cikke jelent meg kü lönfále folyóiratokban, valamint ön álló kötetekben. Nagy értékű régi- ség gyűjteményét és 100 forintot a Nemzeti Múzeumnak hagyományozta. Pados János a múlt század egyik érdekes egyénisége volt. A tudomá­nyoknak nagy szerelmese s nagy ér­deklődése minden iránt volt az aka dálya annak, hogy valamelyik téren kiválót és örökké maradandót alkos son. Mint papot a mély hitbuzgalom jellemezte s püspökeinek mindig ked­venc kegyeltje volt. Egyházi beszédei, prédikációi, ha­lotti búcsúztatói még ma is kellemes és élvezhető olvasmányok. Mint egy­házbölcsész különösen a rómaiak ko­rát kntatta és magyarázta. A római írók közül különösen Titus Livius történetiró munkái érdekelték. A „Gyógyászatiban számos cikke jelent meg, melyekből az alapos ké- Bzültségü orvosra ismerünk benne. Utazásai közben szerzett tapasztala­tait „Utazási Napló“ cimü munkájá­ban adta ki, melyek élea megfigyelő tehetségéről bizonykodnak. Ha még ehez hozzávesszük azt, hogy munka­társa volt az „Egyetemes Magyar Eocyclopédiának“ is, valamint egy kötet költeménye is megjelent, meg- állapithatjuk róla azt, hogy nemcsak tehetséges, hanem szorgalmas embere is volt a magyar tudományosságnak. III. A magyar kuliura védelmezője. 1858-ban a „Wiener Medizinische Wochenschrift“ cimü orvosi szaklap példátlan támadást intézett a magyar orvostndomány ellen. A magyar kul­túráról mint keleti bélyegét levetni nem tudó próbálkozásról értekezett és német szakorvosok és szaktanárok alkalmaztatását követelte a pesti kór­házakban és egyetemen. A magyar orvosi kar nem maradt adós a vá­lasszal s hasonlóan éleshangn felelet jelent meg az Orvosi Hetilapban. Az ellenirat szerzője Poór Imre volt A munkanélküliség — világjelenség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom