Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-08-23 / 66. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 augusztus 23. egységes sorait bontogatja és ások idésik fel, akik minden bajért a kor* mányt okolják. Ast látják, hogy a belső elégedetlenség előőrsei már a falvakba is eljutottak. Egyesek a sötétben hintik a magot, hogy meg­bontsák as egységes sássiót, hogy a fain népét is a magák sássiója alá tereljék. A legnagyobb magyar, Sséchenyi István gróf mondja: „Könnyebb házat, hidat rajsolni, mint épiteni. Könnyebb erőmüveket kigondolni, mint mosgásba hozni. Könnyebb res­publikákat, orsságlási dolgokat kép- ■élni, mint csak egy falnsi biró dol­gait is derekasan s emberül végezni.“ Régen mondta est a legnagyobb magyar, de mondása örök igasság marad. Ma is a legkönnyebb taná­csokat adni, terveket szőni, ellen- sékieskedni, szidni az ország élén álló kormányt, de ha egy ilyen nagy­hangú kerepelő foglalná el Bethlen vagy Vass helyét, ha ő irányítaná a kormány kerekét, vájjon tejfellé változtatná a vizet? Nem! A nép tisztán lát, a nép tudja, hogy az ellenzék sem csodatevő hata­lom és előbb lesz a tejfelből viz, mint a visből tejfel. Könnyebb a nagy­dobot ütni, könnyebb sokat Ígérni, orsságlási dolgokat elképzelni, mint országot kormányozni, vagy mint osak egy falusi biró dolgait is dere­kasan elvégezni. Ezt nagyon sokan nem látják be. Szemben minden ellenzéki nagy­dobbal, el kell ismerni, hogy a kor­mány becsülettel, magyar ssivvel végzi dolgát. Tudja ezt a falu népe. Ha nem is csinál vízből tejfelt, vizet semmiesetre sem önt a mi tejfelünkbe. A kormány és az egységes zászló alatt sorakozó tábor igenis dolgozik a népért, példa erre a kormány volt igazságügyminisztere, dr Pesthy Pál, aki még alig pihente ki egy élet­veszélyes operáció szenvedéseit, máris kerületét járja, buzdít, vigasztal és segít ott, ahol tud, szeretettel karolja fel hü választóinak érdekeit. És a kerület minden rendű és rangú em­bere szeretettel és bizalommal fogadja a kormány emberét, mert tudja, hogy az egységes zászló, amely alá ő tar­tozik, az a politikai irányzat, amelyet ő is magáévá tett, az országnak kárára nem szolgál. Keserű a kormány orvossága, mondja az ellenzék. A falu népe itt is túljár az ellenzék eszén, mert tudja, hogy a keserű fű gyógyít és ha az orvos keserű pirulát ír elő, azt be l kell venni, ha az egészségét vissza | Rádió • Villany • Kerékpár- Sportcikkek A Fábián Sándor rádió «• etektrotedinlkol vállalatnál Szekszárdon, a nagytrafik mellett. — Telefon 139. ik akarja nyerni. Ha mi, ennek az or­szágnak becsületes magyar fiai meg fogadjuk az orvos szavát, ha nem hallgatunk a kuruzslókra, akkor meg fogunk gyógyulni, akkor meg fogunk erősödni és egy boldog nagy Magyar- országban ünnepelhetjük a turáni átok alóli felszabadulásunkat. A falu népe az én népem. 0 volt az én dajkám, játszótársam, barátom. A falu népével küzdöttem a békés napokon, velük harcoltam a háború­ban és velük tartok ma is. Én isme­rem őket és látom, hogy a falu népe nem az ellenzéki nagydob után indul, hanem hivatott vezérét követi azon az utón, amelyen az egységes zászló lobog, hogy kiküzdje a maga és az egész ország népének jobb sorsát, a magyar igazság diadalát. A „MDisnrsúi" Hírős Ferenc mesyéspüspökről. A „Magyarság“ vasárnapi számá­ban, abban a rovatban, ahol a magyar közélet legkiválóbbjairól szokott meg­emlékezni, leközli Virág Ferenc pécsi püspöknek Márton Ferenc rajzoló- művész által készített arcképét és a következőket írja: — Egyházmegyém plébánosa aka­rok lenni — mondotta kinevezése alkalmával Szekszárd papja azoknak, akik az uj pécsi püspök üdvözlésére siettek s négyéves püspöksége után elmondhatjuk, hogy ezek az igék valóra váltak. Nem is történhetett másként, hiszen Virág Ferenc lelké­nek leglényegét formálta e szavakba. A Krisztus szive szerinti uj paptipus egyik legmarkánsabb megelevenü- lése ő, aki nem a közélet és a poli­tika lármás, zűrzavaros világában találja meg erőkifejtésének és érvé­nyesülésének helyét, hanem „in vinea Domini“, az Ur szőlejében, hívei körében. — Krisztus alázatos és munkás alterégójaként indult egykor az egy­szerű feketereverendás pap a lelki és testi nyomor enyhítésére, a rábízott telkeknek biztosabban égbevezető ös­vényén való megtartására, a szenve­dők könnyeinek falszárítására és az élettől megsebzett szivek vigasztalá­sára. A szociális és karitatív katoli­cizmus lelke ihlette őt mint káplánt és plébánost, ez inspirálja mint j püspököt is fényeB és magas helyén, melyet nem várt, nem keresett, ame­lyet megadó és szolgáló lélekkel el­fogadott. A paksi és szekszárdi hit­élet fellendülése tett tanúbizonyságot a múltban az egykori plébános mun­kája mellett, ma a pécsi egyház­megye lelki arculata az igaz és nagy­szerű bizonyság arra, hogy a min- denekfelett jó lelkipásztort kereső Vatikán püspöki kinevezésében nem tévedett. De Virág Ferenc hazáját sem szolgálja kisebb hűséggel és odaadás­sal, mint Krisztust és egyházát. A felekezetek fölötti keresztény magyar testvériség meggyőződött apostola és a Pannonhalmától Debrecenig ívelő, minden magyar egységet hirdető prohászkai gondolat őszinte hive, ősi székesegyháza, melynek négy sarok­tornya mint négy kemény ököl rajzo­lódik az égre, valamikor, nemzetünk vérzivataros századaiban, egyszerre jelentette hívei számára az igaz Isten tiszteletének és a haza védelmének helyét. Harangja imára kongott és védelemre riasztott, látta imára gyűlni népét s volt harcos védelme harcai­nak. A benne imádkozók lelkében ott égett mindenkor az örök hon­szerelem is. Virág Ferenc papi egyénisége és püspöki kormányzása eleven bizonyság arra, hogy benne régi katedrálisának lelke él, munkál és elevenít. H decsi r. kai. templom alapkőletétel! ünnepélye. Ismeretes, hogy a decsi római ka­tolikus hívek a háború végén IV. Károly királyhoz fordultak, hogy ren­delné el a teréziánumi uradalomnak a decsi r. kát. egyházközség fölött való kegyuraságát és a kegyur által építtessen templomot. A megboldo­gult király nem járult hozzá a kegy­úri terheknek az uradalom által való viseléséhez, azonban akként intézke­dett, hogy az uradalom 240.000 ko­ronával járuljon hozzá a decsi temp­lom építési költségeihez. A legfelsőbb rendelet a forradal­mak, majd a megszállás miatt annak idején végrehajtható nem lévén, a teréziánumi uradalom csupán az 1924. évben fizette be a 240 000 koronát a Magyar Általános Hitelbank szek­szárdi fiókjához a decsi templomalap javára. Ez az összeg akkor már né­hány aranykoronára zsugorodván, a decsi hívek gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultak a királyi rendeletben meg­nevezett összeg valorizálására. A kultuszminiszter honorálva a hivek kívánságát, elrendelte, hogy Orbó pusztából 50 hold föld hasit- tassék ki a decsi plébánia számára, a templom felépítéséhez pedig 80.000 pengőt utaltatott ki a teréziánumi uradalom jövedelméből. Ennek az összegnek a birtokában elkészíttették a templom terveit és az építkezés a hitközség által már régebben megvásá­rolt hengermalom lebontásából vissza­került anyaggal most kezdődik meg. Vasárnap délelőtt lesz a templom ünnepélyes alapkőletétele, melyen résztvesz a helyi hatóságokon kívül a vármegye vezetősége, dr őrffy Imre, a kerület országgyűlési kép­viselője, a teréziánumi uradalmat pedig Gévay Wolff Aladár kir. közalapít­ványi felügyelő fogja képviselni. A szertartás főpapi tábori misével fog kezdődni, melyet Kiss Lajos szekszárdi apátplébános, kerületi esperes fog mondani a környékbeli papság segédletével és Virág Ferenc pécsi püspök felhatalmazása folytán megszenteli az alapkövet. Az ünnepélyen részt vesznek a szomszédos egyházközségek küldött­ségei is. HORTOBÁGYI juhturó Tejazövetkezeti Központ Bzdapest < postafiók 20. Panaszos levél Kanadából. Panaszos levelet hozott nekünk a posta Amerikából. A kanadai Hamil- tonba kivándorolt Kremó Gáspár tolnamegyei testvérünk irta, kérve tegyük közzé sorait, hadd okuljanak belőle azok, akik a birtokszerzés vágyától hajtva kívánkoznak az ígéret földjére, amely sok ezer magyar szá­mára a nyomorúság hazája. Az egyszerű ember sok bölcses­séggel megirt érdekes levele eként hangzik: A TOLNAMEGYEI ÚJSÁG tek. Szerkesztőségének Szekszárd. Mint régi előfizetőjük, azzal a ké­réssel fordulok a tek. Szerkesztőség­hez, lennének szívesek pár sorban ismertetni levelemet, hadd lássák oda­haza, milyen is most és az utolsó évek alatt a Kanadába kivándorolt sok ezer ember helyzete és merítse­nek tanulságot azok, akik annyira kívánkoznak Kanadába kivándorolni és akik bizonyára azt hajtogatják, hogy milyen jó a megélhetés Kana­dában és milyen rossz odahaza — Magyarországon. Hát bizony én innen csak azt tanácsolhatom, hogy se földmunkás, se birtokos ne kívánkozzék ide, ne adja el kis fekvőségét, hogy az igy szerzett pénz segítségével itt mint földmives (farmer) vagy munkás megtelepedhessék, hogy az olcsó kanadai földön könnyebben élhessen. Hogy is fest hát ez a dolog a valóságban? Honfitársunk eladja otthoni kis birtokát, kihozza a kis pénzecskéjét és vesz magának — mondjak — 160 acre (mondd áker) állami főidet és azt mondja, no hála Istennek, van 160 hold földem, moBt már könnyen megélek, mert 160 hold föld szép darab, amely megad nekem Kanadában minden életlehetőséget és én ezután rá se fütyülök már a magyar hazára. Kedves honfitársam, azzal is kell azonban számolnod, hogyha 11—50 dollárért megvetted a főidet, kell még 1000—2500 dollár készpénzednek is lenni, hogy boldogulhass. A birtokra kell egy kis ház, jószág, gazdasági felszerelés, amivel a fát, a követ és más egyebet kipucolod belőle és igy pár év alatt termőképessé tehesd. Ha ennyi pénzed nincs, nem boldogulhatsz. Azonban ha ez a pár ezer dol­lárod, illetve ennek az értéke ott­hon megvan Neked, ne hagyj Te el Tolnamegyében 5 hold földet, hogy Kanadában 160 ákert vehess érte! Tudd meg, hogy Tolnamegyében többet ér az 5 ho d, mint itt 160, mert otthon termelhetsz minden véle­ményt, az időjárás azt megengedi. Itt azonban, ahol pár hónap a ter­mésnevelő meleg idő, nehezen mégy valamire. A napszámos, aki otthon a két keze munkájával keresi a kenyerét, ne mozduljon, hogy kijöjjön ide, a kincsek hazájába ezreket szerezni, Erzsébet Királyné Szálló Budapest IV., Egyefem-ufca 5. ~.(fl Befoúros központidban) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom