Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-09 / 62. szám
XII. évfolyam. 62. szám. Egyes szám ára 24 fillér. Szekszárd, 1930 augusztus 9. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési di{: félévre-----------6 pengd. | Egész évre______12 pengd. Sz erkesztd: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eeerdAn ée ■zombaton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető - közlemények a szerkesztdséghez küldendők. * Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hem kell a szovlet. Tizenegyedik éve immár annak, hogy a magyarországi bolsevizmas rövid ée dicstelen kísérlete visszavonhatatlanul és végérvényesen megbukott. A nemzet, mely a vesztes háború szenvedéseinek kábulatában eltűrte az októberi forradalmat, eltűrte ennek logikus következményeként a kommun kísérletét is. De hogy ezek az események egyáltalán megtörténhettek, annak tényleg és egyedül csak az az aléltság a magyarázata, mely a magyar nép életerejét pillanatnyilag megbénitotta, tisztánlátását összezavarta. A kommun kíméletlensége, a magyar nép leikétől és egész történelmi fejlődésétől idegen és érthetetlen tanok erőszakolása azonban meghozták az egészséges reakciót és a magyar nép pár hónapi tétovázás és kábultság után kitaszította testéből a kommunizmus gennyét és visszatért azokra a történelmi és alkotmányos alapokra, amelyek jóban-rossz- ban ezer esztendőn keresztül fenntartották a magyar hazát. A kommun bukása után eltelt 11 esztendő nagy erőfeszítések és szívós küzdelmek korszaka volt. A világháború megrendítő és szörnyű kataklizmája nem érhetett véget a békekötésekkel, hanem mindaz, ami a harctereken mint nyomor, szenvedés, gazdasági megrendülés négy esztendőn át készülődött, az erőszakos igazságtalan békeszerződések által felvezett vörös-nap is örvendetes kudarcba falladt. De nemcsak a tett óvóintézkedé- sek szülték ezt a kudarcot, hanem a tömegek lelkében végbement ama felismerés, hogy a gazdasági és társadalmi nyomorúságból való fel- emelkedés útja nem a bolsevizmus országutján vezet keresztül. Ma, amikor nagyhatalmak és világbirodalmak a létükért küzdenek, az öngyilkossággal lenne azonos minden kíméletlen belső osztályharc. Igen, a különböző politikai pártok küzdjenek azokért az elvekért, amelyeket zása- laikra Írtak, de a komoly veszély nagy pillanataiban meg kell találniok az együttműködés közös alapját, ha meg akarják őrizni az állam erejét, I amely egyedül biztosíték a forrada- | lom éB a még mérhetetlenebb nyomorúság ellen. Magyarország már 11 esztendeje komolyan elfordult a bolsevizmus lehetetlen és egészségtelen rendszerétől és bátor aktussal állta útját annak, hogy ez a szörnyű ragály országunk testén át találjon Utat a müveit nyugat felé. Ebben a tény* ben a magyar nép történelmi és politikai érettségének olyan bizonyítéka fekszik, amelyet Nyugateurópának honorálni kellene b amelyet előbb vagy utóbb remélhetőleg honorálni is fog. Ahogy volt erőnk a bolsevizmus nyűgét lerázni, úgy Iobz arra is, hogy meggyőzéssel, szívóssággal és kitartással kitágítsuk a trianoni határokat, nagyobb lélegzetet kérjünk az egészségesebb levegőből és biztosítsuk Magyarország helyét a nap alatt. Szekszárd szívességet kér Hänchen város közműveitől. burjánozva megszülte a béke krízisét, amely még ma is tart. Az elmúlt tizenegy év hangoB volt a meggyötört népek jajgatásától és panaszaitól s a győztesek jórészt Ugyanúgy megérezték az esztelen öldöklés súlyos következményeit, mint a legyőzőitek. Egy-két világosfejü közgazdasági iró már régebben megmondotta, hogy egy ilyen méretű háborúnak győztesei tulajdonképen nem is lehetnek. A gyakorlat nagyon is világosan tanúsítja ennek a tételnek az igazságát, hiszen már Amerikában is megmutatkoznak a gazdasági bajok s hogy Franciaország pillanatnyi, ragyogó prosperitása meddig fog tartani, az a jövő kérdése. A háború legelképesztőbb termel- vénye azonban az oroszországi bolsevizmus. Letagadhatatlan tény, hogy egy óriási birodalom a maga százmilliós népességével ma egy olyan rendszer karjaiban vergődik, amely kérlelhetetlen ellensége a nyugateurópai államberendezés formáinak és minden eszközzel kiirtani igyekszik azokat a társadalmi osztályokat, amelyek biztosítják ezt a rendet. A bolsevisták erőszakossága azonban megnövelte a nem bolsevista államok ellenállási készségét s az első esztendők talán pillanatnyilag enyhébb megítélése után ma minden kulturáltamban megakadályozni igyekszenek a harmadik internacionálé romboló propagandáját. így magyarázható, hogy az augusztus elsejére terA szekszárdi vízvezeték, a város legértékesebb közmüve, tulajdonképen csak akkor lett a megyeszékhely igazi egészségügyi tényezőjévé, amikor elkészült a szennyvíz csatornahálózata is és abba a város modern építkezésű része bekapcsolódhatott. A B e c s e y Antal kormányfőtanácsos, budapesti mérnök által tervezett csatornaműnek legnagyobb érdekessége a hálózat vége, a kiömlés, ahonnan a nagy mélységben 1 futó csövekből villanyos szivattyúk | emelik a felszínen elhelyezett tisztító berendezésbe a szennyvizet. A város közvetlen közelében ugyanis jelentékenyebb állandó vízmennyiséggel rendelkező élő vízfolyás nem lévén, a csatornázás szennyvizeit csak alapos tisztitás után lehet a felszínre hozni, hogy azok a környéket és a levegőt meg ne fertőzzék és az egészségre ártalmasak ne legyenek. Becsey Antal mérnök a feladatot a csatornamű tervezése és kivitelezése alkalmával akként kivánta megoldani, ahogy ezt Zürichnek, valamint Bajorország fővárosának MünchenSzent Imre herceg. Szent István nemzetségéből: 1007—1031. A magyar nemzet 1000 éves történelméből úgy lép elénk Szent Imre herceg, mint a magyar ifjúság angyala. Liliomosan, szűziesen, homlokán a halhatatlan szent ifjúság királyi koronájával. Angelus Dei ő, akit Isten maga állított a magyarság 1000 évének ormára, hogy tűzben égjen a hegy, — mint az ó-szövetség Sinai hegye, — mert itt is az Ur az, aki találkozni akar választottjával. És törvényt adott neki, — a lélek és szivtisztaBág törvényét, — 24 életévének tavaszára írva s ezen törvény lett a nemzet ifjúságának is boldogság forrása. Szent Imre herceg az Arpádházból származó, első magyar királyi családnak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának gyermeke. Az 1007. esztendőben született Esztergom uralkodó várában, szent szüleinek és ifjú nemzetének leirhatatlan örömére. Nyolc éves koráig atyja s anyja nevelik, akiknek élete mása e gyermek, — dús aratá8U nyárnak aranyba szökkent kalásza. Ekkor, mint a Gondviselés küldötte, érkezik hazánkba, Velencéből, a Szent Györgyről nevetett bencés kolostor apátja, Szent Gellért. ö lesz Imre herceg hivatott nevelője nyolc teljes esztendőn át. Mire befejeződik Szent Gellért munkája, .ott áll élete virágjában ez a 16 éves iQu, egy csodálatos elhivatottsággal lelkében. Isten kivánta meg szépségét s ezt a szépséget a Szentlélek örök ifjúságba öltöztette. Fölkente őt az öröm olajával, jelet tett homlokára, — a szentség aureoláját — s rábízta, keresse meg életének virágját kormánypálcának. És Imre herceg elindul a magyar rónára, a messzi nagy pusztákra s a puszta ezt zengi leikébe: — virágoztasd ki a pusztát, fakassz örök tavaszt magad után. S amerre útja elhalad, a Dunántúl erdői is az örök tavaszt zsolozs- mázzák. így érkezik Veszprémbe. Épen rózsanyilás ideje van, a Szent György kápolna éjféli csöndje illatOB a sok piros rózsa édes illatától. Imre herceg ott térdel az oltár előtt s lelkében megkérdezi Istent, mit adhatna ő, ami legkedvesebb volna neki, az Urnák. És amint egykor Sina hegyén hangzott az Isten szava, mikor törvényt adott az emberiségnek, úgy itt, a veszprémi éjféli templomban is hallatta Bzavát: „praeclara rés est virginitas .. . Ragyogóan szép dolog a szüzesség. Ezt ajánld föl s ebben légy állhatatos . . »* Isten szava s kívánsága édes, boldogító törvénye lett Imre hercegnek. Megtalálta élete virágjának a liliomot i s ez lett az ő királyságának kormány- ] pálcája. Az ő liliomos országa már ■ 1000 éves. Századok viharjai zúgtak el fölötte, de Szent Imre lilioma soha meg nem hervadt, S azóta is, liliommezőket virágoznak a magyar puszták és Szent Imréről zsolozsmáznak* a magyar erdők. Veszprémben pedig, az ő csodálatos szent éjszakáján mind fehérré változtak a piros rózsák s az élete harmadik, utolsó nyolc esztendős szakaszára is ráhuilanak a fehér rózsák. Ebben az utolsó nyolc esztendőben Imre herceget atyja mellett találjuk, aki teljes nyolc esztendőn át vezeti be fiát a jó kormányzás összes gyakorlataiba. Atya és fiú együtt vesznek részt az országnagyok tanácskozásaiban. Együtt járják az országot. Együtt beszélik meg tapasztalataikat. így van alkalma a fiatal hercegnek közelről megismerni a drága magyar népet, aki, mint atyjának, úgy neki is szemefénye lesz. Ez az utolsó nyolc esztendő férfivá érleli a fiatal herceget, akinek élete valóban erő és szépség, a nemes férfiasság ezen kitevői. Imre herceg lélekben s testben erős, a lélek erejét vasegészség és acélide gek hordozzák. Lelkének szépsége meg kiárad egész valójára, hogy őt, amint a legenda írja: „szép, édes és gyönyörűséges vala látni s hallani...“ István király igen nagy örömmel látta, tapasztalta Imre hercegnek a magyar királyságra teremtettségét. Ezért elérkezettnek látta az időt, hogy a 22 éves herceget megháza- sitsa. A király nem tudott fiának szüzességi fogadalmáról s II. Meskó lengyel király leányát, Honát választotta ki Imre herceg feleségének. A herceg élete ekkor már annyira az Istené volt, hogy tökéletesen rá tudott hagyatkozni az Ur akaratára. Tudta, hogy az Isten, aki kivánta tőle a szüzességi fogadalmat, megsegíti őt a megtartásában is. Elérkezvén a házassági esküvő ideje, két testvérlélek állt az oltár előtt, ők mindketten a Jegyes jegyesei, neki, az Urnák esküdtek örök hűséget, örök szerelmet, örök tisztaságot, ők mindketten az Urnák szenteltek voltak már kora ifjúságuktól. Az ő szüzességi fogadalmuknak lelke a jegyesi kapcsolat Krisztussal, a lelkek örök vőlegényével. .így áldotta meg Isten Imre herceget a házasságban is. Egy testvér- leiket állított melléje a lelkiség ragyogó menyasszonyi ruhájában, aki segítője lett a tökéletességben. Imre herceg utolsó évei a boldogság évei. Fiatalon a szentek éleslátásával ismerte föl a nagy igazságot, hogy az Úristen akarata az emberre csak egy: a boldogság. Es I törvénye is csak egy: a boldogítani akarás. Ezért a tökéletességnek csak • viszonylagos mértéke a fájdalom, ab- I szo’ut mértéke pedig a boldogság,
