Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-08-02 / 60. szám

1930 augusztus 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Ha szépei — löt — olcsőn akar vásárolni, nem kell Budapestre utazni, honén keresse fel Plrnltzer József és Fial áruházét Szekszárdim» ahol az augUBztua elsején kezdődé 14 napos nyári vásár alkalmából meglepő előnyösen vásárolhat. — Olvasóközönségünk szives figyel­mébe ajánljuk a fenti cégnek a városban elhelyezett falragaszait, melyből — valamint kilenc kirakatában levő árjelzőtábláiból — meggyőződhet, hogy időt, fáradságot és pénzt takarít meg, ha ruházati cikkek beszerzését nevezett cégnél eszközli. — ..................——....................... — - — ~ ~ ----------------------- - — - -- - J A sokgyermekes anyák segítése. Hetekkel ezelőtt részletesen ismer­tettük Jankó Ágoston főispán akció­ját, amellyel a sokgyermekes tolna­megyei családokon segítendő, nagy sza­bású tervet dolgozott ki ezen olyany- nyira fontos cél elérésére, összeállít tatta a hat élő gyermeken felüli csa­ládok kataszterét, amelynek alapján számot lehet vetni az anyagi erő­forrással és a szükségletekkel. Kodi­fikálta a segítés módozatait és ez a tervezet annyira megnyerte a kormány­körök tétszését is,, hogy országszerte főispánunk elgondolása szerint kíván­ják ezt a nemzetmentés szempontjá­ból szinte beláthatatlan horderejű ter­vet megtestesíteni. A főispán szerdán délelőtt ebben az ügyben értekezletet is hivott össze a vármegyeháza kistermébe, abol ez alkalommal megjelentek: Jankó Agostonné, mint a MANSz elnöke, Kovátsné Nagy Lujza, a Nőegylet elnöke, dr Perczel Béla felsőházi tag, dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, dr Halmos Andor tanfelügyelő, dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos, dr Leopold Kornél kormány főtaná­csos, Arany Dénes decsi ref. lelkész, dr Rubinstein Mátyás szekszárdi fő­rabbi, Huszth Aladár bányaügyi ta­nácsos, Schneider János bankigazgató és dr Horváth Árpád főispáni titkár, mint az értekezlet jegyzője. Az el- I nöklő főispán az értekezleten részle- j tesen ismertette tervezetét, amelynek | alapgondolata az a törekvés, hogy a szaporodás nehéz problémájának kér­désében a társadalom akként igye­kezzék segíteni, hogy a meglévő emberanyagot védjük, ezek anyagi és erkölcsi gondjait enyhítsük és a legtöbb gyermekes anyák jutalmazá­sára szervezett országos akció erkölcsi hatását a vármegyére minél intenzi­vebb módon kiterjesszük. A főispán erre a célra társadalmi utón máris létesített egy alapot, amely­nek gyarapítására örvendetes módon adakozott a vármegye gazdagja és szegénye egyaránt, úgyhogy nem ritkák a gyüjtőiveken a napszámosok 10—20 filléres adományai sem. Az alap kezelésének ellenőrzésére a fő­ispán egy tanácsadó szervet kíván maga mellé meghívni, akik őt család- védelmi munkájában segítenék. En­nek a szervnek tagjai lennének a megjelenteken kívül: a mindenkori alispán, a jótékony egyesületek el­nökei, gróf Apponyi Károly, a pol­gármester, a helybeli lelkészek és Pongrácz Lajos gyógyszerész. Ennek a bizottságnak kellene az­után módot keresni, — úgymond a főispán, — hogy a segitőalap gya- rapittassék, állandó jövedelemfor­rása legyen és ennek a bizottságnak kellene hozzájárulni az évi jutalma­zásokhoz. A gyűjtött alapból 1500 pengővel a mostani Szent István nap' I alkalmával itt a vármegyében 20—25 | sokgyermekes anyát fognak megjutal­mazni. Örömmel vette tudomásul az érte­kezlet, hogy ebben az Avben egy tolnamegyei asszony, egy pincehelyi nyugalmazott vasúti őr felesége kapja az országos akció 1000 pengős diját gróf Széchenyi Bertalan adományá­ból. Ez az asszony tizennégy derék, jóravaló, erkölcsös, élő gyermeknek az anyja. Szent István napján ezen­kívül még kilenc tolnamegyei anyát jutalmaz az országos akció, amelybe a helyi ünnepségek is belekapcsolód nak, mert a főispán felkérte a lelké­szeket, hogy Szent István napi prédi­kációjukban emlékezzenek meg a sokgyermekes anyákról, akik érde­meket szereztek a nemzet erejének gyarapítása érdekében. A megyei akció számára a budapesti központ 25 öltönyt és 25 pár cipőt is kül­dött, amelyet a tél kezdetén fognak kiosztani. A főispán azonban a nép­jóléti minisztertől ruhaszövetet és bőr­anyagot is fog kérni, hogy azt mér­ték Bzerint megcsináltatva bocsáthassa rendelkezésére a rászorulóknak. A segítés módja és a segítő alap gyarapításának a kérdése került ezután megvitatásra. Dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző gyüjtőperselyek és urnák beszerzését, valamint azt javasolta, hogy a záróra engedélydijak bizonyos része, valamint a szórakozás céljából váltott külföldi útlevelek ki­állítási pótdija volna erre a célra átengedendő. Az anyagi segítségen túl minden községben meg kellene | szervezni a sokgyermekes családok életének gyakori ellenőrzőit és e családok tagjait intenzivebb orvosi felügyeletben is kellene részesíteni. Dr Kramolin Gyula vm. tiszti fő­orvos szerint az intenzív orvosi fel­ügyelet kérdése megoldottnak tekint­hető, mert az orvosi kar, amely át van hatva az emberbaráti érzésektől, örömmel támogatja az akció céljait. Viszont intézkedni kellene, hogy a népjóléti miniszter engedje meg, hogy a nem egészen vagyontalan, de arra mégis rászoruló sokgyermekes csalá­dok részére az orvosok ingyenes gyógyszereket rendelhessenek. Ez a nemzetmentés munkáját nagyban megkönnyítené. Végül javasolta, hogy a családsegités anyagi eszközeinek a megteremtésére be kellene vezetni a temetések alkalmával való gyűjtést, hogy akkor, amikor egy magyart a föld alá teszünk, adjunk valamit azoknak az anyáknak a megsegíté­sére, akik a hiányt pótolják. Perczel Béla felsőházi tag szólt ezután Jankó főispán munkájáról, megállapítva, hogy soha erősebb és kipróbáltabb kezekben ez az akció nem lehet, mint amilyen főispánunk jótettekre mindig kész keze. A társa­dalom nevében köszönetét mondott neki nemes fáradozásaiért. Arany Dénes, dr Halmos Andor, dr Rubin­stein Mátyás és dr Leopold Kornél hozzászólása után a főispán felolvasta az összeállított kataszter statisztikai adatait, amelyek szerint a vármegyé- I ben 804 hatgyermekes, 470 hétgyer. példányai még ma is a könyvkötő művészet megcsodált remekei. Sajnos, Mátyás halála után ez a híres könyvtár is az — alexandriai könyvtár sorsára jutott. Amit belőle Korvin Jánostól kezdve akkori fő­uraink és főpapjaink szét nem hord­tak, későbbi királyok ajándékul el nem potyáztak, azt a török vitte magá­val, úgy hogy ma a Korvinák összes száma 170, amelyből azonban csak 26 van mindössze Magyarországon. De a magyar könyv jövőjét még a mohácsi vész, az ezután való török hódoltságunk, a sok beolvasz­tási kísérlet sem tehette kétségessé. A könyvnyomás feltalálása, jobban mondva tovább fejlesztése*, a refor­máció terjedése, majd az ellenrefor­máció tovább fejlesztette a Mátyás király által megindított könyvrenais- sance- ot. Egymás után jelennek meg a magyarnyelvű bibliafordítások, hit­vita iratok, amely utóbbiaknak nem egyszer durva hangját, bárdolatlan- ságát legtöbbször elfeledteti pompás zamatu magyar nyelvük. * A kínaiak, japánok már évszázadokkal előbb ismerték a fametszetet, fatábla-nvomást s Gutenberg kétségtelen zseniálitása a koreai szedés-nyomást a holland ősnyomdász Laurens Jansszon Coster nyom­dokain keresztül a betüöntés egyszerűsítésével tökő­etesiti sajtónyomásos világtalálmánnyá. ___________________________________________________ Ke lüss Ah EIm Cégt. Mutchenbacher Jenő tüzifakeres­MUtSChenbdCher Ollón ÍS FID kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sír­emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14 18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. IjjjlJh : minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan fnss cement, vakolata A legelső magyar nyomdát még Karai László, budai prépost, Mátyás király alkancellárja állíttatja fel a Velencéből általa behívott Hess And­rással. 1473-ban még itt jelent meg a hires Budai Krónika, de. aztán ennek a nyomdának teljesen nyoma vész s Nádasdi Tamás csak 64 év múlva, 1537-ben állíttatja fel nyom­dáját birtokán, Sárvár—Ujszigeten. Erdélyben azonban állítólag már volt 1529-ben is nyomda, Nagyszebenben. 1535 ben pedig a hires Hontér János állít ilyet Brassóban, majd Heltai Gáspár Kolozsvárott. A első részleges bibliafordítások, igy Komjáthi Bene­dek Szent Pál levelei még Krakkó­ban, Pesti Gábor Uj Testamentuma pedig Bécsben jelennek meg, de a többi fordítások, néhány kivétellel már az egymás után keletkező hazai nyomdákban látnak napvilágot. A már említetteken kívül legjelesebb biblia­fordításaink ebből a korból: Erdősi (Szilveszter) Jánosé, (1541.) Heltai Gáspáré, (1551—65.) Mélius Juhász Péteré, (1565.) Félegyházi Tamásé, (1585.) Károli Gáspáré, a teljes biblia leforditójáé, (1590 ) s 1608-ban I Szenei Molnár Alberté, aki a Károli- ' féle bibliát »igazgatta, néhol meg is jobbította«. Katolikus részről Káldi György fordítása válik ki. S a későbbi bibliaforditók közt ott találjuk Sze- pessy Ignácot, a jeles pécsi püspököt, (1834—35), Tárkányi Bélát, (1865.) s az evangélikusok részéről Szenicei Bárány Györgyöt, a tolnamegyei gyönki, györkönyi, majd szentlőrinci papot és fiát. (1754) A hitvitázók között gyönyörű ma­gyarságával Pázmány Péter eszter­gomi érsek, a »bíboros Ciceró« vezet. Mellette legjelesebbek: Balásfi Tamás püspök, Veresmarti Mihály, Sámbár Mátyás, Káldi György jezsuiták. Refor­mátus részről pedig: Alvincy Péter, Czeglédi István, Komáromi Csipkés György (bibliaforditó is), Pósaházi, Szenei Molnár Albert, Géléi Katona István. Ez a sok vitatkozás azonban a magyarság szempontjából nem volt meddő, mert megindítja a magyar nyelv későbbi diadalmas harcát az eddigi hivatalos nyelv, a latin ellen, mintegy előkészíti a XVII. század zamatos költői nyelvét. Ebben a században csattan ugyanis el szeges ostora, Zrínyi Miklósnak, az akkori legnagyobb költőnknek a bűnös ma gyár nemzet hátán, bár az igazi vezeklésnek felemelő, megjobbitó ér­zését csak a későbbi nemzedékek leikéből váltja ki. S a nemzet igazáért folytatott szabadságharcok megtermik a kuruc költészet illatos virágait. Bus tárogató mellett sir a magyar bánat, köztük, a mi mártír Béri Ba­logh Ádám brigadérosunknak szöveg­ben, dallamban szinmagyar, gyönyörű nótája! A későbbi nemzeti költészet népies irányának ekkor érik meg a magva. S hull, szelektált Székács búzaként a magyar szivekbe. Rossz idő jön ugyan a vetésre. A letiport szabad­ságharcok zimankós téli ideje. Mária Terézia, József császár sokban üdvös, de a nemzeti érzést elálmositó, majd­nem végleg elaltató politikája. De nemsokára felhangzik a nagy éjsza­kának hajnali kakasszava. Tavaszi fuvallat simogat! végig a kifagyott- nak hitt nemzeti vetésen. ‘A lelkes gárdistákban jönnek a keltegetők, az uj magvetők. A nyelvújítókban az acatoló gyomtisztogatók. Felsőbüki Nagy Pálnak az országgyűlésen, a magyar nyelv érdekében mondott beszéde korbácsoló vihar, de egy- j úttal jótékony záporeső. Zöldülni | kezd utána a vetés, a virágtalan, sárga kőpor, terraszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénz árban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sirkOvek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
Oldalképek
Tartalom