Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-02 / 60. szám
1930 augusztus 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Ha szépei — löt — olcsőn akar vásárolni, nem kell Budapestre utazni, honén keresse fel Plrnltzer József és Fial áruházét Szekszárdim» ahol az augUBztua elsején kezdődé 14 napos nyári vásár alkalmából meglepő előnyösen vásárolhat. — Olvasóközönségünk szives figyelmébe ajánljuk a fenti cégnek a városban elhelyezett falragaszait, melyből — valamint kilenc kirakatában levő árjelzőtábláiból — meggyőződhet, hogy időt, fáradságot és pénzt takarít meg, ha ruházati cikkek beszerzését nevezett cégnél eszközli. — ..................——....................... — - — ~ ~ ----------------------- - — - -- - J A sokgyermekes anyák segítése. Hetekkel ezelőtt részletesen ismertettük Jankó Ágoston főispán akcióját, amellyel a sokgyermekes tolnamegyei családokon segítendő, nagy szabású tervet dolgozott ki ezen olyany- nyira fontos cél elérésére, összeállít tatta a hat élő gyermeken felüli családok kataszterét, amelynek alapján számot lehet vetni az anyagi erőforrással és a szükségletekkel. Kodifikálta a segítés módozatait és ez a tervezet annyira megnyerte a kormánykörök tétszését is,, hogy országszerte főispánunk elgondolása szerint kívánják ezt a nemzetmentés szempontjából szinte beláthatatlan horderejű tervet megtestesíteni. A főispán szerdán délelőtt ebben az ügyben értekezletet is hivott össze a vármegyeháza kistermébe, abol ez alkalommal megjelentek: Jankó Agostonné, mint a MANSz elnöke, Kovátsné Nagy Lujza, a Nőegylet elnöke, dr Perczel Béla felsőházi tag, dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, dr Halmos Andor tanfelügyelő, dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos, dr Leopold Kornél kormány főtanácsos, Arany Dénes decsi ref. lelkész, dr Rubinstein Mátyás szekszárdi főrabbi, Huszth Aladár bányaügyi tanácsos, Schneider János bankigazgató és dr Horváth Árpád főispáni titkár, mint az értekezlet jegyzője. Az el- I nöklő főispán az értekezleten részle- j tesen ismertette tervezetét, amelynek | alapgondolata az a törekvés, hogy a szaporodás nehéz problémájának kérdésében a társadalom akként igyekezzék segíteni, hogy a meglévő emberanyagot védjük, ezek anyagi és erkölcsi gondjait enyhítsük és a legtöbb gyermekes anyák jutalmazására szervezett országos akció erkölcsi hatását a vármegyére minél intenzivebb módon kiterjesszük. A főispán erre a célra társadalmi utón máris létesített egy alapot, amelynek gyarapítására örvendetes módon adakozott a vármegye gazdagja és szegénye egyaránt, úgyhogy nem ritkák a gyüjtőiveken a napszámosok 10—20 filléres adományai sem. Az alap kezelésének ellenőrzésére a főispán egy tanácsadó szervet kíván maga mellé meghívni, akik őt család- védelmi munkájában segítenék. Ennek a szervnek tagjai lennének a megjelenteken kívül: a mindenkori alispán, a jótékony egyesületek elnökei, gróf Apponyi Károly, a polgármester, a helybeli lelkészek és Pongrácz Lajos gyógyszerész. Ennek a bizottságnak kellene azután módot keresni, — úgymond a főispán, — hogy a segitőalap gya- rapittassék, állandó jövedelemforrása legyen és ennek a bizottságnak kellene hozzájárulni az évi jutalmazásokhoz. A gyűjtött alapból 1500 pengővel a mostani Szent István nap' I alkalmával itt a vármegyében 20—25 | sokgyermekes anyát fognak megjutalmazni. Örömmel vette tudomásul az értekezlet, hogy ebben az Avben egy tolnamegyei asszony, egy pincehelyi nyugalmazott vasúti őr felesége kapja az országos akció 1000 pengős diját gróf Széchenyi Bertalan adományából. Ez az asszony tizennégy derék, jóravaló, erkölcsös, élő gyermeknek az anyja. Szent István napján ezenkívül még kilenc tolnamegyei anyát jutalmaz az országos akció, amelybe a helyi ünnepségek is belekapcsolód nak, mert a főispán felkérte a lelkészeket, hogy Szent István napi prédikációjukban emlékezzenek meg a sokgyermekes anyákról, akik érdemeket szereztek a nemzet erejének gyarapítása érdekében. A megyei akció számára a budapesti központ 25 öltönyt és 25 pár cipőt is küldött, amelyet a tél kezdetén fognak kiosztani. A főispán azonban a népjóléti minisztertől ruhaszövetet és bőranyagot is fog kérni, hogy azt mérték Bzerint megcsináltatva bocsáthassa rendelkezésére a rászorulóknak. A segítés módja és a segítő alap gyarapításának a kérdése került ezután megvitatásra. Dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző gyüjtőperselyek és urnák beszerzését, valamint azt javasolta, hogy a záróra engedélydijak bizonyos része, valamint a szórakozás céljából váltott külföldi útlevelek kiállítási pótdija volna erre a célra átengedendő. Az anyagi segítségen túl minden községben meg kellene | szervezni a sokgyermekes családok életének gyakori ellenőrzőit és e családok tagjait intenzivebb orvosi felügyeletben is kellene részesíteni. Dr Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos szerint az intenzív orvosi felügyelet kérdése megoldottnak tekinthető, mert az orvosi kar, amely át van hatva az emberbaráti érzésektől, örömmel támogatja az akció céljait. Viszont intézkedni kellene, hogy a népjóléti miniszter engedje meg, hogy a nem egészen vagyontalan, de arra mégis rászoruló sokgyermekes családok részére az orvosok ingyenes gyógyszereket rendelhessenek. Ez a nemzetmentés munkáját nagyban megkönnyítené. Végül javasolta, hogy a családsegités anyagi eszközeinek a megteremtésére be kellene vezetni a temetések alkalmával való gyűjtést, hogy akkor, amikor egy magyart a föld alá teszünk, adjunk valamit azoknak az anyáknak a megsegítésére, akik a hiányt pótolják. Perczel Béla felsőházi tag szólt ezután Jankó főispán munkájáról, megállapítva, hogy soha erősebb és kipróbáltabb kezekben ez az akció nem lehet, mint amilyen főispánunk jótettekre mindig kész keze. A társadalom nevében köszönetét mondott neki nemes fáradozásaiért. Arany Dénes, dr Halmos Andor, dr Rubinstein Mátyás és dr Leopold Kornél hozzászólása után a főispán felolvasta az összeállított kataszter statisztikai adatait, amelyek szerint a vármegyé- I ben 804 hatgyermekes, 470 hétgyer. példányai még ma is a könyvkötő művészet megcsodált remekei. Sajnos, Mátyás halála után ez a híres könyvtár is az — alexandriai könyvtár sorsára jutott. Amit belőle Korvin Jánostól kezdve akkori főuraink és főpapjaink szét nem hordtak, későbbi királyok ajándékul el nem potyáztak, azt a török vitte magával, úgy hogy ma a Korvinák összes száma 170, amelyből azonban csak 26 van mindössze Magyarországon. De a magyar könyv jövőjét még a mohácsi vész, az ezután való török hódoltságunk, a sok beolvasztási kísérlet sem tehette kétségessé. A könyvnyomás feltalálása, jobban mondva tovább fejlesztése*, a reformáció terjedése, majd az ellenreformáció tovább fejlesztette a Mátyás király által megindított könyvrenais- sance- ot. Egymás után jelennek meg a magyarnyelvű bibliafordítások, hitvita iratok, amely utóbbiaknak nem egyszer durva hangját, bárdolatlan- ságát legtöbbször elfeledteti pompás zamatu magyar nyelvük. * A kínaiak, japánok már évszázadokkal előbb ismerték a fametszetet, fatábla-nvomást s Gutenberg kétségtelen zseniálitása a koreai szedés-nyomást a holland ősnyomdász Laurens Jansszon Coster nyomdokain keresztül a betüöntés egyszerűsítésével tökőetesiti sajtónyomásos világtalálmánnyá. ___________________________________________________ Ke lüss Ah EIm Cégt. Mutchenbacher Jenő tüzifakeresMUtSChenbdCher Ollón ÍS FID kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, síremlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14 18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. IjjjlJh : minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan fnss cement, vakolata A legelső magyar nyomdát még Karai László, budai prépost, Mátyás király alkancellárja állíttatja fel a Velencéből általa behívott Hess Andrással. 1473-ban még itt jelent meg a hires Budai Krónika, de. aztán ennek a nyomdának teljesen nyoma vész s Nádasdi Tamás csak 64 év múlva, 1537-ben állíttatja fel nyomdáját birtokán, Sárvár—Ujszigeten. Erdélyben azonban állítólag már volt 1529-ben is nyomda, Nagyszebenben. 1535 ben pedig a hires Hontér János állít ilyet Brassóban, majd Heltai Gáspár Kolozsvárott. A első részleges bibliafordítások, igy Komjáthi Benedek Szent Pál levelei még Krakkóban, Pesti Gábor Uj Testamentuma pedig Bécsben jelennek meg, de a többi fordítások, néhány kivétellel már az egymás után keletkező hazai nyomdákban látnak napvilágot. A már említetteken kívül legjelesebb bibliafordításaink ebből a korból: Erdősi (Szilveszter) Jánosé, (1541.) Heltai Gáspáré, (1551—65.) Mélius Juhász Péteré, (1565.) Félegyházi Tamásé, (1585.) Károli Gáspáré, a teljes biblia leforditójáé, (1590 ) s 1608-ban I Szenei Molnár Alberté, aki a Károli- ' féle bibliát »igazgatta, néhol meg is jobbította«. Katolikus részről Káldi György fordítása válik ki. S a későbbi bibliaforditók közt ott találjuk Sze- pessy Ignácot, a jeles pécsi püspököt, (1834—35), Tárkányi Bélát, (1865.) s az evangélikusok részéről Szenicei Bárány Györgyöt, a tolnamegyei gyönki, györkönyi, majd szentlőrinci papot és fiát. (1754) A hitvitázók között gyönyörű magyarságával Pázmány Péter esztergomi érsek, a »bíboros Ciceró« vezet. Mellette legjelesebbek: Balásfi Tamás püspök, Veresmarti Mihály, Sámbár Mátyás, Káldi György jezsuiták. Református részről pedig: Alvincy Péter, Czeglédi István, Komáromi Csipkés György (bibliaforditó is), Pósaházi, Szenei Molnár Albert, Géléi Katona István. Ez a sok vitatkozás azonban a magyarság szempontjából nem volt meddő, mert megindítja a magyar nyelv későbbi diadalmas harcát az eddigi hivatalos nyelv, a latin ellen, mintegy előkészíti a XVII. század zamatos költői nyelvét. Ebben a században csattan ugyanis el szeges ostora, Zrínyi Miklósnak, az akkori legnagyobb költőnknek a bűnös ma gyár nemzet hátán, bár az igazi vezeklésnek felemelő, megjobbitó érzését csak a későbbi nemzedékek leikéből váltja ki. S a nemzet igazáért folytatott szabadságharcok megtermik a kuruc költészet illatos virágait. Bus tárogató mellett sir a magyar bánat, köztük, a mi mártír Béri Balogh Ádám brigadérosunknak szövegben, dallamban szinmagyar, gyönyörű nótája! A későbbi nemzeti költészet népies irányának ekkor érik meg a magva. S hull, szelektált Székács búzaként a magyar szivekbe. Rossz idő jön ugyan a vetésre. A letiport szabadságharcok zimankós téli ideje. Mária Terézia, József császár sokban üdvös, de a nemzeti érzést elálmositó, majdnem végleg elaltató politikája. De nemsokára felhangzik a nagy éjszakának hajnali kakasszava. Tavaszi fuvallat simogat! végig a kifagyott- nak hitt nemzeti vetésen. ‘A lelkes gárdistákban jönnek a keltegetők, az uj magvetők. A nyelvújítókban az acatoló gyomtisztogatók. Felsőbüki Nagy Pálnak az országgyűlésen, a magyar nyelv érdekében mondott beszéde korbácsoló vihar, de egy- j úttal jótékony záporeső. Zöldülni | kezd utána a vetés, a virágtalan, sárga kőpor, terraszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénz árban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sirkOvek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®
