Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-26 / 58. szám
XII. évfolyam. Szekszárdi 1930 Julius 26. 58. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij; Félévre---------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden Mardin éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Biztos es stabil. Az interparlamentáris konferencia magyar delegáltjai Londonban voltak s Magyarország nagy barátja Lord Rothermere és fia, Edmund Harms- worth felhasználták az alkalmat s a magyar delegáció tagjainak tiszteletére Ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen s az azt követő összejövetelen az angol politikai világ több előkelősége is megjelent s a konferencia tagjainak Unnepeltetése meBszehangzó manifesz- tációvá terebélyesedett Magyarország igazsága mellett. Az ünnepség azzal vette kezdetét, hogy Lord Rothermere indítványára az egybegyűltek hódolatukat nyilvánították az angol király és Magyarország kormányzója iránt. Azután Edmund HarmBworth ismertette Magyarországon szerzett impresz- azióit s az egybegyűlteknek nagy hatást keltve mondotta el, hogy a magyar Westminster, a régi, dicsőséges Magyarország számára épült s most, amikor a világhírű magyar parlamentben üres padsorok jelzik, hogy Szent István birodalma testéről mekkora területet szabdaltak le, akkor önkénytelen vád hangzik el azokkal szemben, akik Trianonnal Magyarországot véres veszedelembe sodorták s ezzel megingatták Középeurópa nyugalmát s egész Európát leteritették biztos fejlődésének útjáról. A fiú történelmi fejtegetéseit az apa messzehangzó, súlyos kijelentései egészítették ki s Magyarország nagy barátjának az újabb kijelentése tanuságtétel volt amellett, hogy az angol nemzet figyelemmel és rokonérzéssel kiséri azt a vergődést, amelyben Magyarország tiz év óta él s az angol nép várja az alkalmat, amikor az Európa népei ellen elkövetett hibát jóváteheti. Lord Rothermere nagyjelentőségű nyilatkozatában világosságot nyújtott sok kérdésben, amely kérdések körül utóbbi időben szívesen vertek harci lármát azok, akik Magyarország nemzetközi viszonylatából is hasznot akartak pártpolitikájuknak s kárt akartak csinálni hazájuknak csak azért, mert nem értenek egyet a kormány politikájával. Lord Rothermere ezúttal az európai határhegyek magaslatáról politikai és diplomáciai éleslátásának elbűvölő erejével mutatott rá, hogy csak akkor lehet gyökeres reformokat végrehajtani egy ország alkotmányában és kormányzatában, ha az idők és a viszonyok a reformoknak kedveznek. Lord Rothermere beszédének további részében tiszteletreméltó zászlóhajtással áldozott Bethlen István kormányzatával szemben s kijelentette, hogy a magyar kormány biztos talajon áll és hogy működése stabil. Nagyra kell értékelnünk Lord Rothermere nyilatkozatát külpolitikai vonatkozásban, de igen nagyra kell értékelnünk a nyilatkozatot belpolitikai hatásaiban. A magyar nemzet soha egy pillanatra sem kételkedett abban, hogy nagy barátunk vonzódásának mélyreható okai vannak s tudta azt, hogy az igazság megismerése adta kezébe a zászlót, amelyen maga a magyar igazság napja tündökölt. Tudta azt is, hogy Lord Rothermere a Bethlen István célkitűzéseivel utjának határozott Ívelésével és végcéljával tisztá ban van, mindenki érezte azt, hogy nagy angol barátunk érzése és tiszta szándéka harmóniában van Bethlen István érzésével és tiszta szándékával. A kételkedők és politikai kártyakeverők elnémitására most Londonból elhangzott a Lord szava: a magyar kormány biztOB talajon áll és a Bethlen kormány helyzete stabil 1 Ez történt az interparlamentáris konferencia londoni ünnepségén. A tizedik év küszöbén. A szekszárdi m. kir. állami Bezerédj István fiú felső kereskedelmi iskola a megkezdődő 1930—31. iskolai évvel fennállásának és működésének a tizedik esztendejébe lép. Talán nem lesz teljességgel érdektelen, ha ennek a tizedik esztendőnek a küszöbén az iskola életével egyben-másban foglalkozunk. Az első mindennapos magyar kereskedelmi iskola megnyitásának épen az idei 100 ik évfordulóján meg kell állapítanunk, hogy Tolna vármegye a múltban nagyon sokáig hijával volt olyan szakiskolának, amelyikben a kereskedelmi életpályákra készülő és azokon elhelyezkedni akaró ifjúság a maga kiképzését céltudatos irányítás mellett elnyerhette és ezzel jövő sorsa alapjainak a lerakásához szükséges előtanulmányokat megszerez - hette és a magáévá tehette volna. Ebből a sajnálatos körülményből nemcsak a szülőkre nézve származott az a hátrány, hogy gyermekeiket csak valamelyik távolabb fekvő városban taníttathatták tovább, hanem a vármegyére nézve is károsodás támadt, hiszen minden évben akadhattak olyanok, akikben a gimnázium vagy a polgári iskola IV. osztályának az elvégzése után meg lett volna a kereskedelmi iskolai tanulmányokra a kedv és a hajlandóság, de vagy ennél vagy annál az oknál fogva nem voltak abban a helyzetben, hogy további tanulmányaikat a szülői háztól mesz- szire fekvő városokban végezhessék — és ezért tanulmányaiknak vagy az abbanhagyására, vagy pedig más iskolatípusban való továbbfolytatására voltak kénytelenek: ennek következtében pedig a vármegye kereskedelmi élete nem kaphatta meg évről-évre a saját területén fekvő szakiskolában nevelkedett, a megyei éB a helyi kereskedelem viszonyaihoz épen ezért inkább alkalmazkodni tudó, megfelelő előképzettséggel rendelkező azt az utánpótlást, amelyik a gazdasági élet egészséges vérkeringése szempontjából szükséges és megkívánható lett volna. Kétszeresen is fontos kérdésnek a megoldására nyílt tehát remény és biztató kilátás 1921. nyarán, amikor a felső kereskedelmi iskola megnyitásának a gondolata Szekszárdon felvetődött. Ami kor ennek a gondolatnak a nyomában az iskola létesítése érdekében ▼aló munka megindult, akkor mindazok, akik — felismerve a kereskedelmi iskolának nagy gyakorlati jelentőségét és hasznát — ott álltak az iskola bölcsője mellett, vigyáztak rá, fáradtak érte: mindazok az uj iskolatípus életrehivásával és a vár megye székhelyén való elhelyezésével nemcsak a gyermekeiket kereskedelmi iskolában továbbtanittatni kívánó szülőknek a helyzetén könnyítettek, hanem a vármegye gazdasági, közoktatásügyi és egyben egész kulturális életének az előbbrevitele, továbbfejlesztése és teljessététele érdekében is tevékenyen munkáltak közre; ugyanakkor pedig a vármegye székhelyét is közelebb vitték fejlődésben azokhoz a dunántúli városokhoz, amelyek kereskedelmi iskolájuknak az alapjait már koráb ban megvetették. Az 1921. év szeptember havában az I. évfolyammal megnyílt és azóta fokozatosan négy évfolyamúvá fejlődött uj iskola a reálgimnázium épületében nyert és nyer ma is elhelyezést. Tanulóinak száma az első évtől az idei iskolai év végéig 751 volt (602 rendes és 149 magántanuló). Az öt ízben megtartott érettségi vizsgálatokon vizsgálatot tett 91 tanuló. Elismeréssel, hálával és köszönettel kell itt megemlékeznünk a gimnázium igazgatóságának és tanári karának arról a megértéséről és segitő készségéről, amelyet mind máig tanúsított és amellyel az iskola ügye iránt mindenkor viselkedett, de nem lehet elhallgatnunk azt sem, hogy a keres kedelmi iskolának a reálgimnáziumban való elhelyezése csak ideiglenes jellegű lehetett és ma már elérkezett a legfőbb ideje annak egyfelől, hogy a gimnázium a vendéglátó iskolának a szerepe alól mentesüljön és az intézet épülete eredeti rendeltetésének teljes egészében visszaadassék, másfelől pedig, hogy az idáig vendég kereskedelmi iskola önálló elhelyezést nyerjen és ezzel a két — feladatánál és nevelési irányánál fogva egymástól különböző jellegű — iskolatípus a maga kulturális és nemzet- nevelő munkásságát egész alapossággal, teljes mértékben kifejthesse. Az 1929—30. iskolai év munkájáról számotadó értesítőben ezzel a kérdéssel mind a két iskolának az igazgatósága érdeme szerint foglalkozik. A gimnázium értesitőjének ide vonatkozó részében a többi között ezeket olvassuk: „Az intézet eredetileg nyolc- osztályú iskola céljaira épült (nem pedig 12 osztályra, párhuzamos alsó osztályokkal), ............nemcsak hogy ne m bővelkedik helyiségekben, hanem még akkor is csak a legnagyobb kihasználás mellett teljesitheti feladatát, ha az épületet teljesen rendelkezésére bocsájtják; viszont a felső kereskedelmi iskola helyzete még nehezebb, mert az osztálytermeken és az igazgatói irodául és tanári szobául használt helyiségeken kívül más terme egyáltalán nincsen: elsősorban tehát az ő érdeke, hogy működésének és fejlődésének alap- feltételét, a saját otthont megkapja.0 A kereskedelmi iskola beszámolója szerint is „mindkét iskola fejlődése éB zavartalan működése szempontjából egyaránt égető fontosságú a felső kereskedelmi iskola önálló és végleges elhelyezése0. Erre nemosak azért van szükség, hogy az intézet tanári kara a rendes tanulók oktatása és nevelése körül való munkáját minél inkább kifejthesse, hanem szükség van rá a továbbfejlesztés szempontjából is. Az iskola idei értesítőjében lapozgatva az ifjúsági egyesületek munkájába bepillantást engedő, azoknak belső életére kellő világosságot vető beszámolókat találunk. A tizenegyedik oldalon a Sportkör szép eredményekben bővelkedő beszámolója híven mutatja azt az irányt, amelyet az iskola az ifjúság testi nevelésének a tekintetében követ, de — az egyéb céljai mellett az ifjúság testi nevelésének nagy ügyét szintén szolgáló és jótékonyan elősegítő cserkészet után már hiába kutatunk. Az intézet nem tud önálló csapatot alakítani — helyszűke miatt. Hogy ez mit jelent ma, amikor a cserkészet nevelő ereje már általánosan ismert, annak részletesen való kifejtése talán felesleges épen abban a városban, amelyben bizonyára sokan vannak még olyanok, akiknek még az emlékezetében van, hogy abban az időben, amikor Szék- szárdra is elért a háború szele, mint törekedtek mindennap arra, hogy tegyenek valami igazi jót azok a cserkészek, akik nemcsak Szekszárdon voltak az elsők, hanem a mozgalom elteijesztésében elsők voltak és úttörő munkát végeztek országos viszonylatban is. Helyszűke miatt nem lehet sző arról sem, hogy elégséges számú jelentkező esetén az iskolával együttműködő egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam megszervezése illetékes helyen kérelmezhető legyen, pedig abból az állandó érdeklődésből következtetve, amely a polgári leányiskolát végzett tanulók szülei nek részéről a beírások idején az iskolával szemben évről-évre megnyilvánul, erre is szükség lehetne. Nem lehetséges az sem, hogy az ország több kereskedelmi iskolai székhelyén már évek hosszú sora óta intézményszerüen bevezetett és rendszeresen követett eljáráshoz hasonlóan a kereskedőtanoncok Szekszárdon íb a kereskedelmi iskolával kapcsolatos kereskedőtanonc iskolában legyenek I továbbképezhetők és ezért az iskola ! önhibáján kívül nem vállalhatja az a feladatot, amelyet a helyi keres
