Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-12 / 54. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 julius 12. Porddl víz a gyomor ée balok mozgatóereiét fokozza, az epe etvilaeztáaát elősegíti és az epét hígítja. Gyomorégést azonnal megszünteti« Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt« Budapest, VI., Király oooa]l2. ásás szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termeiének basát eladni, vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengő árából a vevő semmit sem számíthat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt kialkndott (vagy piaci áron) felüli köteles a gazdának kiszolgáltatni. A szelvény a gazdánál marad, mig a vevő kezében marad a gabonajegy másik része, az agynevezett gabonalevél. Ez a gabona- levél kiséri a gabonát egész atján a forgalomban. Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek? A gazda, aki a bnza és rozs (kétszeres) eladásából kifolyólag a vételáron felül gabonaszelvényekhez jatott, azokkal adóhivatalban adóját fizetheti. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken felül még megmarad szelvénye, agy e szelvényeket az adók kifizetéséről szóló tanúsítvány ellenében készpénzre be válthatja. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fogadtatik el, az adófizetés ntán fennmaradó szelvény pedig darabonként 3 pengő készpénzben beváltatik. Akiknek egy község területén levő összes földbirtokoknak kataszteri tiszta jövedelme az 59 pengőt meg nem haladja, állami fö dadóját nem kell a magákéból fizetniük, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a körülbelül 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a földadó fizetése alól. Ki tekintendő termelőnek? Nemcsak maga a termelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kívül még termelőnek tekintetik mindaz a mezőgazda- sági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda maokája fejében gabonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak mezőgazda termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, egyéb egyházi, vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén kapott a mezőgazdától természetben gabonát. A munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, lelkész, tanító stb. természetesen nem ad gabonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb. tői. Ha azonban a munkás, tanitő, lelkész stb. el akarja adni a munkabér fejében kapott gabonát, úgy a vevő már köteles neki az áron felül métermázsánként 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni. Ha egy gazda, akinek nincsen elég gabonája, a szomszédjától, vagy más közBégbeli gazdától akár pénzért, akár mis terményért cserében, akár egyéb ként venne annyi búzát, amennyi a gazdaságában és háztartásában I ezentúl faßt TLCLCjySCLCJUCLTl. 60 és 34 filléres Héti do6oz6an, alkalmazkodva a gazdasági viszonyokkoz, a módosak és kevésbé tehetős dolgozó nők részére is, mindenhez, amit önmaga mos, akár utón, akár otthon a fürdőszobában. A nyári forróságban nélkülözhetetlen lenge fehérneműinek, •harisnyáinak gyakori váltása nem okoz fáradtságot, ha ievetés után a Lux dós, enyhe habjában kimossa. Lux mosás a leheletszerű kombin ékhez, lenge selyem- holmihoz és általában mindenhez, ami a nő életét széppé varázsolja. szükséges, úgy e busa átadása is gabonajegy nélkül történik. Nem kell gabonajegy ama búza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vámőrlés dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőriő malom is termelőnek tekintendő, úgyhogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszelvény ellené ben szolgáltathatja ki s a vevő köteles viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mezőgazdaságában, vagy állathizlalásra használja fel, hanem akár őrlemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában el akarja adni, úgy ezt az eladást is csak gabonajegy ellenében végezheti. Mire való a gabonalevél? Amikor a vásárlásnál a vevő átadta a termelő gazdának a gabona- szelvényt; megmarad kezében a gabonalevél. Valahányszor a kereskedő, vagy egyéb vevő a vásárolt búzát, vagy rozsot tovább eladja, úgy est csakis a gabonalevél kíséretében teheti: vagyis a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabonalevél átadása ellenében az eladónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengős árát. — A malom az utolsó eladótól szintén köteles átvenni a gabonalevelet s ennek a 3 pengős árát a gabona vételárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármelyik vevője a gabonát külföldre szállítja, úgy a gabonalevél ellenében a külföldre szállítás tanúsítása mellett visszakapja a gabonajegy 3 pengős árát. Ha maga a termelő gazda az, aki a busát és rozsot közvetlenül a külföldre akarja szállítani, úgy ő, a gazda kapja a gabonajegy 3 pangős árát. A termelő gazda tehát megkapja a 3 pengős felárat, akár a belföldön adja el gabonáját, akár pedig a külföldön. Haszonbérlet esetén a gabonában kikötött haszonbérnek megfelelő gabona átssolgáltatása gabonajegy nélkül történik. A bérlő által eladott gabona után a gabonaszelvény (a 3 pengős felár) a bérlőt illeti meg. A bérbeadó föídtulajdonos a bérlet fejében kapott gabonát szintén gabonaszelvény ellenében értékesíti. Mi a gabonajegy-rendszer haszna a gazdákra nézve ? Minden gazda, akinek van eladó busája, vagy rozsa, ennek minden métermázsája után a piaci, vagy kialkudott áron felül 3 pengőhöz jut, amellyel állami és egy eb adóját fizetheti és ha azonkívül még marad szelvénye, azt készpénzben beválthatja. Azokra az egészen kisgazdákra nézve (rendszerint 5 holdig), akiknek nincsen eladó gabonájuk, mert hiszen arra a saját gazdaságukban és ház tartásukban van szükség, az uj törvény azt az előnyt hozza, hogy mentesülnek a földadójuk fizetése alól. Ez az előny pótolja náluk azt, hogy nem jutnak a gabona 3 pengős felárához azért, mert hiszen nincsen eladó gabonájuk. De azokra sem jelent semmi hátrányt a gabonajegy, akiknek nincsen elég sajátterméaü gabonájuk, hanem azt egy más gazdától kell beszerezniük, mert hiszen e gabona után nem kell felárat fizetniük. A munkások, cselédek, továbbá lelkészek, tanítók munkateljesítmény fejében kapott gabonájukat tetszésük szerint vagy felőrölteik a saját fogyasztásukra, vagy pedig ha úgy tetszik, eladhatják és ez utóbbi esetben szintén megkapják a gabona rendes árán felül a 3 pengős felárat. Rádiót Fábián ssakoéggel szereltesse, akkor csak öröme lehet belőle. ■ HORTOBÁGYI juhiuró Tejszövetkezeti Központ Budapest 4 postafiók 20. Angol husfeldolíozósyór érdeklődése o magyar sertések iránt Kiss Ferenc londoni magyar újságíró, Kiss Elemérnek, a Dunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatójának a fivére, összeköttetést talált Anglia legnagyobb húsfeldolgozó cégének, a százhuszonötmillió footsterling alap. tőkével dolgozó Zwanenberg Zoo Limitednek a tulajdonosával, aki ssi- vesen vonná üzletkörébe Magyar- országot, ahonnan yorkshire bacont szállítana Angliába. A brémai Anspacher Hermann cég évekkel ezelőtt berendezkedett már nálunk bacon sertéstermék szállítására, de mert produktumai tulzsiro- sak voltak, ez a vállalkozás teljesen diszkreditálta a magyar árut, amelyért a felét sem fizetik annak, amiért például a hollandi és dán árut el lehet adni. Zwanenberg cégfőnök most Boylen vezérigazgatóval Kiss Ferenc kíséretében Magyarországba utazott a sertéstenyésztés tanulmányozására és a társaság autón bejárta az egész Dunántúlt, ahol ez a hatalmas tőkével rendelkező világcég két telepet akar bacongyártásra felállítani. Ezen Útjukban csütörtökön délben Pécsről érkeztek Szekszárdra, ahol a városháza kistermében tanácskoztak az érdekeltekkel a szállítási lehetőségek felől. Az értekezleten résztvettek az említett három uron kívül: Jankó Ágoston főispán, dr Hagymássy Zoltán várm. főjegyző, vitéz Vendel István polgár- mester, báró Fiáth Tibor, Döry Frigyes, Döry László, báró Schell József, báró Jeszenszky Andor, Knefély Ödön földbirtokosok, Legény Oszkár m. kir. gazdasági felügyelő, Schneider János vezérigazgató, John Sándor vm. gazdasági egyesületi titkár, Borosa Zoltán főintéző, valamint Molnár Pál, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara titkára, aki a londoniakkal már együtt volt Győr, Moson, Sopron, Zala, Somogy és Baranya vármegyékben is. Az angol vállalkozók céljairól Kiss Ferenc tájékoztatta a tenyésztőket, akik közül Döry László ezredes, Döry Frigyes, báró Jeszenszky Andor, báró Schell József és Borosa Zoltán intézett kérdéseket a minőségileg támasztható igényekre vonatkozóan. A tájékoztatásból megtudtuk, hogy első keresztezésü yorkshire—mangalica, 75—85 kg élősúlya olyan sertéseket használhatnak, amelyeket nem hizlaltak kukoricával. Közel egyóráB tanácskozás után megnézték az angolok a szekszárdi uj vágóhíd építését. A vágóhíd megtekintése után a város a Szekszárd Szállóban látta ebédre vendégül a tanulmányúton lévő társaságot. Az ízletes ebéden, amelyhez a borokat Tóth Károly mérnök és a Borszövetkezet pincészete szolgáltatta, több felköszöntő is elhangzott. Vitéz Vendel István üdvözlésében annak a reményének adott kifejezést, hogy a Szekszárdon látottak és tapasztaltak meggyőzték az angol vendégeket arról, hogy egy húsfeldolgozó gyártelep felállítására Szekszárdon minden adottság megvan. Srzsébef Királyné Szálló Budapest IIL, Ggyefem-ufca 5« — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi ég vidéki nrl középosztály találkozó holyo. — 100 modern kényelmes szoba.1z étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb lőrözője. Egypincér-rendszer. Polqári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.
