Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-06-21 / 48. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 junius 21. Igyuk a hazai természetes szénsavas ásvány­vizet, ha gyomor-, hói- és légcső- huruttól szabadulni akarunk. Dr Kéily báró, egy. orrostenir. Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Király uooa 12. művelés olyan nehéz és magas tudomány, amelyet épugy, mint a jó papságot, holtig kell tanulni. A földművelés kockázatos, kétséges: egy év tönkretehet bárkit, de ahoz már sok év kitartó munkája kell, hogy belőle valaki vagyont szerez­zen, mert semmi sem igényel olyan nagy befektetést, óvatosságot, tudást és tapasztalatot, mint a föld, melye­ket, ha megnyer is a föld, ellen­súlyozhat a mostoha időjárás, eset­leg csak egy rövid nap íb megsem­misíthet. Annál nagyobb hálával és elisme­réssel kell adóznunk a föld népének, hogy Isten segedelme folytán nem­csak gondoskodik a nemzet minden­napi kenyeréről, hanem a nemzet vagyonosodását, anyagi helyzetének biztosítását becsületes és hű, gyak­ran nagyon keserves munkával elő­segíti. Azok, akik nem tudják, tanul­ják meg, hogy a föld népe a mai békeidők hőse. Ilyenkor lehet látni legjobban, hogy mit kell a népnek dolgoznia, hogyan kell kora reggel­től késő estig egész családjával tal­pon lennie és ezerfelé szakadnia, hogy mindenütt ottlegyen, különösen olyan helyen, ahol a tagosítás keresztül hajtva nincs. A föld népének élete ilyenkor, aratás előtt, valóságos hadjárat a mindennapi kenyérért, versenyfutás az idővel, melyben nem szabad megállnia, lekésnie, mert csak egy napot veszitsen, máris meg­érzi jövedelme, kenyere. — És nem egyBzer megkérdezzük: hogy bírja ki testi ereje azt a szörnyű munkát ? (azt a pokoli hőséget azokat a ne­héz terheket, nem egyszer úgy, hogy csak kenyeret eszik éB vizet iszik s rendes főtt éteinez csak egyBzer: este, ha jut. A dolgoknak nagy tanulságai van­nak. Az élet berendezkedése a leg- bölcsebb tanítómester. A magyar föld népe életéből mindenki megtanulhatja azt, hogy az élet magasabb kény­szerítő erejét mint kell szivünkben a haza javára, embertársaink áldására átváltoztatni ? Mint kell kitartó szor­galommal, istenfélő élettel és lélekkel feláldozni mindenünket a legszentebb eszmény, a haza oltárán, hogy azok­ból béke és jólét fakadjon. Hogy nem a puha kényelem, semmittevés, kö­telességeink elkerülése által gyara­podik a nemzet jóléte, hanem a hon­szeretet által céltudatossá lett hűséges munka révén. Magyar föld 1 Magyar mezők 1 Ma­gyar nép 1 A szebb magyar jövendő Istentől rendelt biztositékai. Míg ezek élnek, nincs kétség afelől, hogy a magyar élet boldog, erős és hatalmas lesz. Ha ma ráhullik is a trianoni gyászfátyol a magyar golgotha por­szemeire, a gondviselés hajnali har­mata életet varázsol a könnyáztatta Rádió * Villany • Kerékpár-sportcikkek A M Fábián Sándor rádió és elektrotechnikai vállalatnál Szék szár don, a nagy trafik mellett. — Telefon 139« porokból s ahol legnagyobb a trianoni keserűség homálya, ott ring a leg­szebb, legtömöttebb buzakalász, ahol legnagyobb a kereszt súlya, ott leg­erősebb a hit. Bárcsak megtanulnák ezeket az egyszerű igazságokat e hazában mind azok, akik talán még ma is elnéznek a nép feje felett és azt hiszik, hogy az még ma sem jó egyébre, mint arra, hogy huzza közterhek igáját addig, amíg birja és nemcsak hogy nem szeretik a föld népét, de sem­mire sem becsülik. Holott ez a nép tegnap, ma és holnap a magyar nem zet gyökere, ereje, táplálója. Benne és általa maradt fenn annyi baj, annyi pusztító vihar ellenére a legtisztább magyar nemzeti eszmény: a függet­lenség és szabadság, a jólét és meg­elégedés, — az egész nemzeti élet. Megfogjuk azért szeretettel és meg értéssel a magyar föld népének erős kezét, aratás előtt, s őszinte szívvel mondjuk el a nagy igazságot: áldás azokra, kik e hazáért dolgoznak, fá­radnak, áldozatot hoznak. Áldás az aratásra és az aratóra 1 Áldás arra a szent aratásra is, amely eljön egyszer s amely a mindennapi kenyérnél is drágább, kedvesebb ősi, igazi hatá­rainkat fogja elhozni! Áldás Nagy- magyarország dicső életére 1 Arra, aki azért vet, hogy ezt arassa le — a hon szer etet mezőjében. B pécsegyhdzmegyei katolikus íanito* egyesület közgyűlése. Több mint négyszáz pécs-egyház­megyei tanitó jött e hó 17 én egybe Baranya, Somogy- és Tolna vár­megyéből, hogy a tanév végével né­hány órát egyesületi életének szen­telve, olyan kérdéseket tárgyaljon meg, melyek legszorosabb összefüg­gésben vannak az egész embert kö­vetelő nemes hivatásukkal. A közgyűlést megelőzően 9 órai kezdettel a Székesegyházban ünnepi istentisztelet volt. A közgyűlés a Belvárosi Kath. Kör dísztermében folyt le, 10 órai kezdettel, Komócsy István prelátus- kanonok egyházi és Erős József igazgató tanitó világi elnök vezetése mellett. Az elnök megnyitójában őszinte örökének adott kifejezést afelett, hogy a tagok oly szép Bzámban jelentek meg. Vázolva a közgyűlés célját és ismertetve annak gazdag programm- ját, indítványozta, hogy az egyház­megye főpásztorát küldöttség hívja mev a közgyűlésre. Virág Ferenc megyéBpüspöknek terembelép tét lelkes éljenzéssel fogad­ták az egybegyűltek. A főpásztor az elnök által történt hódolatteljes, meleg üdvözlésre válaszolva szeretettel kö­szöntötte egyházmegyéje tanítóságát, teljes odaadást kívánó, nemzetnevelő munkájára az ég áldását kérte, majd azt hangsúlyozta, hogy szükség van a papság és a tanítóság egységére és az ő jelenléte is annak záloga, hegy ez az együttműködés nemcsak ideig óráig tart. A katolikus össze­fogás nagy gondolata van hivatva arra, hogy a nevelésben egységes világszemlélet és öntudat alakuljon ki és harmónikus jellemeket alakítson ki a mai és a jövő generációból. Beszéde további folyamán annak az egységes szellemnek szükséges voltát hangsúlyozta, mely a nemzet szolgálatában annyira nélkülözhetet­len és amely a katolikus felfogásnak is a legjobban megfelel. A nagy tetszést kiváltó beszéd után a múlt évi közgyűlés jegyző könyvének hitelesítésére vonatkozó je­lentést ismertették, majd vitéz Széky Pál pécsi püspöki tanitóképzőintézeti i tanár tartotta meg nagyszabású elő­adását „Szent Imre éB a magyar nevelő“ címen. A kiváló pedagógus azzal vezette be beszédét, hogy nagyon szép a modern világ, de a mai ember mégis szerencsétlen, mert a lelkiség kive­szett belőle. Ezért van az, hogy az emberiség a szentekhez menekül. A magyar nemzetnek is vannak dicső szentjei és ezévben Szent Imrét ün­nepli a világ katolikussága és köztük a magyar nevelők. A Szent Imre ju­bileum érdekesen esik össze a pápa ötvenéves jubileumával, aki ebből az alkalomból a katolikus nevelés érde­kében intézett szózatot híveihez. És ugyanekkor a maroknyi magyarság Szent Imrét állítja a világ elé, mint a katolikus nevelés csodálatos gyü­mölcsét. Majd azt fejtegette, hogy Szent Imre életéből az a tanulság vonható le, hogy Szent Imrés lelkü­letű nevelőkre van szükség, akik karddal és liliommal munkálkodnak életpályájukon. A mély hatást keltett tudományos Bzinvonalu előadás után a közgyűlés a megüresedett választmányi tagságot Szíjártó László Bzakcsi igazgató taní­tóval töltötte be, a bíráló bizottságba Eberhardt János alelnököt, a szám- vizsgáló bizottságba pedig Parti József dombóvári igazgatótanitót választotta be. A továbbiakban a közgyűlés 200 pengő segélyt szavazott meg a tanító- képzőiDtézeti cserkészcsapat számára. Petrovics Károly mohácsi tanitó- nak, az egyesület titkárának a múlt évi működésről előterjesztett jelen­tése és Magyar Sándor egyházmegyei tanfelügyelő - pénztáros beszámolója után Petrovics Károly titkár a Pécs egyházmegyei Tanítók Betegsegély- zőjének alapszabálytervezetét ismer­tette. A választmány javaslata alapján a közgyűlés a kérdés tanulmányozá­sára és javaslattételre héttagú szű­ke ob bizottságot küldött ki. Sok hozzászólásra adott alkalmat a tanítók napidijának kérdése és csak­nem viharos hangulatban folyt le a leventék oktatási idejének megtár gyalása. A ti nitóság egyöntetően fog­lalt állást az íllen, hogy a levente­oktatást az istentiszteletek ideje alatt teljesítse. A közgyűlés elhatározta, A májusi 45% zsírtartalmú Hortobääyl juhturó viszonteladói ára 472 20%-kal olcsóbbodott. TeJszOvetRezetI Központ Budapest, 4- postafiók 20. hogy e tárgyban lépéseket tesz a testnevelési felügyelőségnél. Éberhardt János alelnök, mucsii igazgató-tanító tartott igen értékes előadást a tankötelesekről vezetendő jellemlapok kiállításánál követendő eljárásról, melyhez Barabás András és vitéz Széky Pál szóltak hozzá majd Berky István vármegyei isko- lánkivüli népművelési titkár „ A nép­művelés lehetőségei“ címen érteke­zett e fontos és mindinkább teret­foglaló kérdésről. Ezzel a tárgysorozat kimerült és Erős József világi elnök köszönte meg a főpásztornak, hogy körükben megjelent. A megyéspüspök rövid válaszában kijelentette, hogy örömmel jött a ta­nítóság közé és őszintén sajnálja, hogy az idő rövidsége miatt nem szól­hatott hozzá az egyes tárgyakhoz, különöskép a népművelési előadás­hoz. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy erre a legköze­lebbi alkalommal mód kínálkozik. A főpásztor eltávozása után indít­ványok hangzottak el és a közgyű­lés délután 2|*2 órakor ért véget. Utána a belvárosi katolikus kör ud­varán közös ebéd volt. Hogyan neveljünk kereskedőket. A mezőgazdaság és ipar mellett kereskedelmünk fejlesztésére is kell gondolnunk. De hogy kereskedelmünk életképes legyen, jó kereskedőknek kell lennünk. Sokan azt mondják, hogy a magyar nem kalmár nép, a keres­kedői képesség faji tulajdonság. Nem igaz. Sokan vagyunk, akik még emlékszünk azokra a nagyobb vidéki városokra, melyeknek cégtábláin emberöltőkön keresztül faj magyar nevek voltak a firmára írva. Az igaz, hogy az emancipálás óta ezek a szín­tiszta magyar nevek mindjobban megfogytak és helyüket a nagy nemzetközi tőke kapcsolatai révén idegen hangzású nevek foglalták el. Ez azonban csak élhetetlenségünket bizonyítja. Ha a magyar jó katona, jó politikus, jó gazda és iparos tud lenni, miért ne lehetne jó keres­kedő is. Természetes azonban, mint mindent, úgy a kereskedelmet is meg kelt tanulni. A mai élet a kereskede­lem terén nagy igényeket támaszt és sokoldalúságot követel. De mind ezeket tanulással meg bírjuk szerezni. Aki megfelelő kereskedelmi előtanul­mányok nélkül csak mint egyszerű inas lép e pályára, félember lehet. Kereskedelmi iskoláink eddig a szó valódi értelmében vett kereskedők helyett könyvelőket neveltek. Ha jó és képzett kereskedők akarunk lenni, a kereskedelmi iskolák oktatásának meg kell változni. Legyen az oktatás Erzsébet Királyné Szálló Budapest IV., Egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki őri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsebetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom