Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-06-18 / 47. szám

XII. évfolyam. Szekszárd, 1930 junius 18. 47. szám. SxerkMztfeég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | '.Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán és stombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kttldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerti!. Hétfőn délelőtt tartotta a Tolna* megyei Gazdasági Egyesttlet a vár­megyeház kistermében rendes évi közgyűlését, amelyet megelőzött az igazgató választmány ülÓBe, amelyen több programpont éB javaslat letár- gyalása után az egyesttlet kötelékébe felvettek 23 nj tagot. A jelenvoltak. A közgyűlésen megjelentek: Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, dr Hagy más sy Zoltán vm. főjegyző, báró Fiáth Tibor elnök, Dőry Frigyes és Döry László alel* nökök, Diósy Endre, dr KovácB Sebestény Endre, Rózsay Elemér, Legény Oszkár, Eordeögh Zoltán, Pestby Gergely, Szieb András, Szieb János, Gévay Wolff Aladár, Boross Zoltán, báró Jeszenszky Andor, báró Jeszenszky József, Knefély Ödön, Mechwarth Aladár, Steiner Jenő, Schlichterle Lipót, Molnár István, Schlichterle Henrik, Eramer Konrád, Poroszlay János, Günther András, Wolff Antal, Frei József, Bürger Ferenc, Groisz Ottó, Kunffy Lajos, John Sándor és Krammer János. A javaslat a mezőgazdasági válság leküzdésére. A közgyűlés tudomásai vette az egyesttlet 1929. évi működéséről szóló jelentést, a számvizsgáló bizottság jelentését és a vezetőségnek a fel­mentvényt megadta. Jóváhagyta az 1930. évi költségvetést és a műkö­dési programmot. A működési Pro­gramm megállapításánál igen élénk vita indáit meg, mert a Gazdasági Egyesttlet a mindinkább fenyegető gazdasági válság leküzdésére aj pénz­források keresése céljából a gyümölcs- termelés intenzív bevezetését ajánlotta oly módon, hogy a gazdák egyöntetű és nagy tömegben exportálható faj— gyümölcsöket termeljenek. Evégből vármegyei gyümölcsfaiskolák felállí­tását is javasolta. Gyümölcsfaiskolák. Szévald Oszkár alispán Döry Fri­gyes hozzászólása atán a maga és a törvényhatóság legnagyobb támoga­tását ígérte az aj termelési ágak be­vezetéséhez, Gévay-Wolff Aladár köz­alapítványi felügyelő pedig a közala­pit vány i aradalom nevében területet ajánlott fel a felállítandó faiskolák céljára. Eperfalígetek. Szükségesnek tartaná az egyesttlet a selyemtenyésztés fokozása céljából, hogy egy es községek szederligeteket állítsanak fel, mert ezáltal elkerül­hető lenne a messzefekvő utakról való fáradságos lombszedés. Az álla­tok törzskönyvezéséről és állattenyész­tés fejesztéséről szóló javaslatok el­fogadása atán az alispán ezekhez is a maga és a törvényhatóság legmele­gebb támogatásáról biztosította a köz­gyűlést. Tárgyalták azntán a közlekedési kódexnek a gazdákra sérelmes ren­delkezéseit, az nj lótenyésztési sza­bályrendeletet, melynek a vélemé­nyezésére szükebb bizottságot dele­gáltak. Elismerés az alispánnak. Báró Fiáth Tibor elnök terjesz­tette ezután a közgyűlés elé az egye­sttlet igazgató választmányának azt a javaslatát, hogy a közgyűlés Szé­vald Oszkár alispánt azért a hatha­tós támogatásért, amelyben a vár­megyei gazdasági egyesületet része­síti, elismerése és hálája jeléül vá­lassza meg örökös tiszteletbeli taggá. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadván a javaslatot, Szévald al­ispán meghatottan mondott köszöne­tét a nem várt megtiszteltetésért, biztosítva az egyesületet, hogy köz­érdekű törekvéseit a jövőben is tel­jes erejétől támogatni fogja. Európa első tehenészete. Az alispán Hansen professzor tol­namegyei tanalmányntjával kapcso­latba tadatta a közgyűléssel, hogy az európai hirü tndós Döry Frigyes Baca tehenét Európa legjobban te­jelő állatának és Döry Frigyes tehe­nészetét Európa legelső tehenészeté­nek deklarálta. Ezzel kapcsolatban melegen gratulált Döry Frigyesnek. Majd báró Fiáth Tibor Gombkötő Sándornak a tejtermelés fokozása kö­rül elért sikereiért átadta az egye­sttlet aranyérmét. Végül Diósy Endre javaslatára a közgyűlés elismerését fejezte ki az állattenyésztési érdemeiért Apar dísz­polgárává választott Legény Oszkár és a budapesti rádióban előadást tar­tott Eordeögh Zoltán vármegyei kir. gazdasági felügyelőknek. Az állat- tenyésztési szakosztály kezdte meg ezután ülését, amelyen br. Jeszenszky Andor elnökölt. A tejtisztasági verseny. Bejelentette, hogy az Országos Tejpropaganda Bizottság által ren­dezett tej tisztasági versenyben több tolnamegyei tehenészet nyert dijakat. Ezek a következők: I. dij: Magyar Nemzeti Muzeum „gróf Apponyi Sándor alapítvány0 lengyeli uradalma, nagy ezüst serleg és oklevél. II. dij: Illés Imre Kajmád, ezüst kulacs és oklevél. III. dij: Hanzély János Szentandrás, kis ezüst serleg. Azonkívül elismerő okleveleket kaptak: Bernáth Béla Felsőhidvég, Döry Frigyes Paradicsom, Honig Albert Bonyhád, Kovács Sebestény Endre Gyapa, Nemzeti Földmivelők Rt. Ujberek. Dr Barabás Imre felolvasta ezután a bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésről irt tanulmányát, amely­nek ismertetése után elhatározták, hogy annak nyomdai utón való kiadására a törvényhatóság segélyét fogják kérni. Az Országos Kamara Szlohllz Szekszúrdon. Másfél évtizedig róttuk annak ide­jén Fiúménak oly érdekes, változatos napi krónikáját és évről-évre nagy örömmel vártuk, büszkén regisztrál­tuk a pompásan megszervezett po- zsony—soproni színtársulatok tenger - melléki vendégszereplésének a ma­gyar kultúra szempontjából is fon­tos eseményeit. Felejthetetlenek ezek az események, hiszen nemcsak a Fiúmétól elszakadt tízezer magyar leikébe idézik vissza egy gondtalan kor bájos epizódjait, de magának, Fiume törzslakoBságának az össze­omlás tizenkét éve után is kedves emlékei azok a gyönyörű magyar operettelőadások, amelyek melódiáin keresztül ölelkezett össze a dalos- táncoBkedvtt olasz fiatalság Jelke a magyarral. De bármennyire szivünkhöz nőttek is ezek az emlékek, abból az időből való igazi művészi élményeink közé mégsem sorozhatjuk őket, mert min­ket viszont lenyűgözött az olasz sta- gionék igen magas fokon álló művé­szete. Fiúméba évenként többször is ellátogattak az olasz drámai és opera- társulatok és a műsorukon szerepelt 4—8 darabot, a zeneművészet és iro­dalom legújabb, vagy klasszikus ter­méseit a kiváló színészek akkora tökéletességgel játszották, hogy olyan előadásokról Vidéki színházakat lá­togató magyar közönségnek fogalma sem lehet. A Fiúméban megfordult olasz stagionekre való emlékezés ha­tása alatt örömmel vártuk Szekszárdra Alapi Nándor Országos Kamara Szín­házát, az egyetlen magyar stagionet, amely hetedik éve járja az országot és az igazi drámai színjátszást olyan művészi tökéletességgel kultiválja, hogy évről évre rendelkezésére áll a budapesti Nemzeti Színház Kamara Színházának színpada is. Ezzel, a magyar színtársulatot érhető legna­gyobb megtiszteltetéssel terhelten CBupán hat napra jött ide az együttes és szégyenkezve kell leírnunk, hogy ezek, az itt soha el nem képzelt magas nívójú előadások — előttünk szinte érthetetlen okokból __ szinte te ljesen üreB házak mellett pereg­nek le. Bemutató előadás gyanánt szombat este a Szürke hályogot, Kőrös Andor­nak a kamarapályázaton első dijat nyert színművét adták. A lélekfestés ezernyi finomságaitól ékes darab pompás alkalom volt arra, hogy a társulat tagjai kiváló képességeiket ragyogtassák. Alapi Nándor igazgató­nak a legnagyobb magyar színészekre emlékeztető Palits Mártonja, Hubay Klárának megejtő szépségén kívül még nagy intelligenciára is valló Virág Annája, Pető Zoltánnak ideális meg­jelenésével párosult zengő orgánuma, Tóth Jolánnak, Mihályi Máriának és Miskey Józsefnek művészi játéka, mind tökéletes tolmácsolója volt a kiváló író intentióinak, amelyeket Alapi Nándor mesteri rendezése tett még világosabbakká. A Beleznay asszonyok karrierjének derekán bukott meg a budapesti Magyar Színház és ez a nálunk vasárnap délután játszott darab Ala­piék repertoárjára került. A kedves vígjáték vezető szerepei a kitűnő Mihályi Mária, továbbá Hubay Klára, Vámos Sári, Pető Zoltán, Miskey József, Déri Béla, Jákó Pál és Bán- hidy László kezeiben voltak és a gyors ütemű élénk darab előadásán Ugyanúgy gyönyörködtünk a leg­nagyobb gonddal kidolgozott szerepek minuciózus művészettel ábrázolt alak­jaiban, mint a teljesen egymáshoz simuló összjáték frappáns hatásában. Vasárnap este a Topázt láttuk. A gyámoltalan, becsületes ifjúból nagy­stílű üzletemberré lett professzor bravuroB címszerepét Bánhidy László játszotta. Megvan benne minden kel­lék a jellemszerepek sikeres inter­pretálására és a művészi gondot, amellyel feladatát megoldotta, a kö­zönség zajos tapsai honorálták. Vele együtt tökéletesek voltak Déry Béla, Jákó Pál, Hubay Klára és Miskey József, aki az utóbbi két darabot nagy gonddal rendezte is. Pirandello darab ment hétfőn. Az érdekes és hazájában annyira ked­velt olasz írónak „Minden jóra for­dul0 cimü tragikomédiáját nemzet­közi viszonylatban is értékes tulaj­donságok jellemzik. Alapi Nándor szeretetteljes gonddal rendezte a da­rabot, amelynek főszerepét nagy el­mélyedésre valló kiváló művészettel ő maga ábrázolta. Az ő emberi szív­ből jövő hangjai épugy hozzájárul­tak az est forró sikeréhez, mint ahogy partnerei is teljesen érvényre juttat­ták a tökéletes ÖBsajátékra törekvő művészi munkájukat. Az előadásokon meglátszott, hogy a társulat tagjai valamennyien át van­nak hatva hivatásuk fontosságának érzésétől és az úttörők rajongásával igyekeznek megkedveltetni a közön­séggel a színpadnak befejezetten mű­vészi értékeit. — Alapi igazgatónak nagy tanultsággal párosult és méltán vezéri szerepre hivatott szinjátszó ké­pességei olyan előadásokat produkál­tak, hogy azok a legszigorúbb kriti­kát is elbírják. Épen ezért a hátra­levő pár előadást a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe. Ma, kedden este Gsathó Kálmán­nak a „Házasságok az égben köttet­nek0 című vigjátékát adják. Ez a nagysikerű darab, amelyben a lányos mamákat a férj fogás művészetének a titkaira oktatják ki, mindenütt nagy sikert aratott. Szerdán Paul Geraldy „Ezüstlako­dalmában0 gyönyörködhetik a közön­ség. Ez a darab, amelyet Európa nagy metropolisainak színházai szá­zas előadássorozatokban játszottak, a Vígszínházban került nagy sikerrel színre. Csütörtökön délután az „Artalan Don Juan0 megy. Ahol eddig elő­A Tolnmei Gazdasági Egyesület közgyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom