Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-06-14 / 46. szám

XII. évfolyam. Egyes szám ára 30 filléPi Szekszárdi 1930 juntas 14. 46. szám. SzerkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Te lefon szám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | 'Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eterdán és ecombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles «hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Páneurőpa. Irta: Kre8chka Frigyes. Coudenhove Calergi a rokonszenves rajongó 1925-ben irta híres könyvét. Páneurópa gondolata azóta végig- virágzott a politikai álmodók képze­letvilágán és öt esztendő elmnltával a teóriák sokszínű bokrából már reálpolitikai gyümölcs is pottyantott az európai kormányok asztalára: Briand memorandumát. £1 fog válni vájjon van-e termőereje a korai gyü­mölcsnek és a francia külügyminisz­ter, aki egyéni érdekességével külö­nösen a háború utáni években meg­különböztetett helyen áll az európai politika első vonalában — élete fő­müvét fogja-e megalkothatni, vagy csak, mint egy sápadt fikció jámbor apostolát jegyzi majd fel a történe lem. Kormányunknak julius tizen­ötödikéig meg kell tennie észrevéte­leit az emlékirat ügyében és ez a körülmény teszi időszerűvé, hogy megvizsgáljuk ennek a kérdésnek magyar vonatkozásait. Mert Pán- európa előkelő hidegfényű napja más­ként süt felénk Briand Íróasztaláról és másképen látjuk innét a csonka magyar glóbuszról mi, akik a tíz­éves Trianon szemüvegén keresztül nézünk a szebb jövőnek ebbe a ké­tes ígéretébe. Az európai államszövetség tervé* nek taglalásával messzesugárzó kér­dés szélrózsájának ivein járunk, me­lyeket minden országból más fény­ben tükröz vissza a nemzet egyéni­sége, az államalkotó nép lelkisége a nemzeti öntudat, melyet dicsőséges századok neveltek, de amelyre di­csőséges századok épültek is Európá­ban. Ez az öntudat büszke a múlt­jára és féltékeny a jövőjére. Ennek a büszke és féltékeny öntudatnak a szemszöge éles és a történelem kez­dete óta harcban áll minden más, különböző élesszögü nemzeti öntudat­tal. Páneurópa eszméje ezeken a szö­geken kívül eső, a nemzeti öntuda­tok feletti, szinte a metafizika és az utópia magasából derengő mélységes emberi gondolat nevében egyetlen nagy körré nyitja az európai nem­zeti öntudatok egymás ellen irányuló szögeit. Segítségére van a célszerű­ség vaslogikája, mely gazdasági egye­sülést parancsol a vezető helyéről világháborús nyomorúságába zuhant európai kontinensnek. — Egyesülést Amerika ellen. Mert az Újvilágban repül a daru. Az emelődaru. Be- hajózza a gabonászsákok és az arany- rudak modern hadseregét. Csikágó és a Wall Street parancsnok kezei Délamerikától Kanadáig végigsuhan­nak a búzamezőkön és az üzlet friss gesztusával Európára szegezik a ne­mes súlyúkba görnyedt kalászok ar­cát: Amerika udvariassági aktusra ké­szül 1 Kolumbus ötszázévelőtti hóditó vizitjét készül visszaadni Európának. Egyesülést AzBia ellen! Mert ott gyorsabban forr a vér és szaporáb­ban ver a szív. És mert onnét a szomjas mandulaBzemek napról napra félelmetesebben duzzadó áradó ten­gerén őserejü dübörgéssel a „felkelő Nap“ gurul Európa felé. Egyesülést az egéBz világ ellen, egyetlen gazdasági és aztán politikai egységgé válni, egy testet ölteni még mielőtt a spengleri jóslat és a logi­kának az ijesztő impressziói testet ölthetnének ! A nemzetek megértik a veszedel­met, megértik, hisz ezredéves kultúrák feszülnek bennük, értik, de nem érzik eléggé 1 Pedig a nemzeti öntudat fogalmának analízise mennyivel in­kább érzelmi motívumokat mutat, mint értelmi elemet I Valahogy a szívvel van rokonságban. A szívvel, amely elszorul az országhatáron. A pénz, az árú, az üzlet, a számítás, az ész milyen könnyen átgurulnak rajta 1 A szív elszorul és fáj. A szív érez. A szívnek meg kell szoknia az uj légkört. Lassan éB békességben. És talán ez a két irány mutatja az utat Páneurópa felél Lassan és békességben! A gazdasági vezetés, a nemzet értelme látja, hamar belátja, hogy a kríziseknek már a század elején meg­indult és a háború után teljesen artikulálatlanul nekilódult ámokfutá­sát csak egy nagy unió falanxa állít­hatja meg. A nemzeti érzést, a szivet — melynek a kultúrához és az ész­hez kevés köze van — lassan és na­gyon óvatosan kell hozzászoktatni az Európai Egyesült Államok gon­dolatához. A közvéleményt, amely­nek CBakugy a köz öntudata a magva, lassan éB rendszeresen kell bátorrá edzeni arra a küzdelemre, amelyet egy megvalósuló Páneurópában az uj körülményekhez alkalmazott uj esz­közökkel kell majd megvívnia a nép- 1 óleknek sajátos szokásaiért, eredeti­ségéért. Bátorrá edzeni lassan és ész­szerűen. A demokráciának krisztusi magasságba való fejlesztésével. Es békességben 1 Mert csak megbékélt lelkek élhet­nek közösségben. Európában ma még nem békéitek meg a lelkek. A tíz­éves papirosbékék komor fellegei mögött jogos kívánságok és jogtalan törekvések, érdekellentétek villanyos- sága feszíti a levegőt. Érdekellentét és közösség egymást kizáró fogal­mak. De míg gazdasági közösség talán alakulhat érdekellentétek ki­küszöbölésére, a politikai közösség útja csak az ellentétek elsimítása után nyílik meg. Még akkor is, ha csak olyan laza kapcsolatról van szó, amely Páneurópa első megvalósulásában egyáltalán elképzelhető. Közgazdaság és politika szoros összefüggésben van • nak Középeurópában, ahol mind a két irányú ellentét alapját jogtalan területi status quo képezi. Páneurópa nem épülhet a páriskörüli békék Vallomás. Tied vagyok, szerelmem, Tied, mint egy jószág, ékes tü; Mint egy karikagyűrű. Mint a gyűrű az ujjad, Úgy átölel a vágyam — Titkosan, forrón, lágyan. Szerelmem a hűségben Meddő epedésben tudós; És reményben folytonos. Szerelmem koronáját, Mosolyogva fejéről veszi, S fejedet ékesíti. Várom egyre a csodát: Várom árnyékok tűnését, Ama tündöklő nap jöttét. Poverella. Huszár Jancsi tréfál. Irta: Krónikás. Mindig csak Jancsi volt ő kegyelme, mert a régi tréfakedvelő, mókázó, a komoly munkától húzódozó, Pató Pálos úri rendnek egyik utolsó kép­viselője volt a mi barátunk. Édes­apjától a hires nevezetes PecBOvics Gubinszki anekdota szerzőjétől örö­költe a humoros nevét és a könnyű életfelfogást s bár veleszületett tehet­ségénél fogva hivatalában kitünően megfelelt volna, mégis a tréfa, má­soknak beugratása lévén fő eleme, ebben s a vidám társaságok felkere­sésében, szervezésében, vendégeske­désben merült ki a tevékenysége. Néhány esetét érdemes elmesélni. Szluha Miklós bátyánk becsapása. Szluha Miklós bátyánk többször tartózkodott Sándor öccsénél Belecs- kán, mikor megunta Szluha Bencze zsörtölődéseit a cecei kúrián és ilyen­kor ellátogatott a szomszédokhoz is, többek között Görbőre, mivel hogy itt volt a világ közepe és Huszár Jancsi mindig tudott vidám társasá­got összeterelni. Egy alkalommal kör- orvosi utamban ebéd idején értem oda, amikor a két Szluhán kívül Bene Lojzi földbirtokos és egy ide­gen ur ültek az asztalnál, kit Vadas Ede kataszteri biztosként mutattak be s azt valószínűvé tette komoly fel­lépése és fekete kabátja. Épen be­léptem, amikor hozták a borjupecse- nyét s Miklós bátyánk tányérjára tevén egy szeletet, félre fordult, de mikor kés és villával szeletelni akarta, majd leesett álla ijedtében, mert a pecsenye téglává változott. Jancsi bajusza alá mosolygott, nagy komo­lyan megszidván a cselédet, az ügyet bocsánatkéréssel elintézte. Ebéd után egy kis csöndesbe fog­tak, melynél a helyzet úgy alakult, hogy a vendég úrtól balra ült Miklós bátyánk, mint hinterhand, jobbra Bene Lojzi és Szluha Sándor. Néhány körosztás után a hatosos víziből fo- | rint lett s amint jól sodrába jöttek a játéknak, egyszer csak Vadas ur osztja a kártyát, visszahivások foly­tán gyarapszik a kassza s az első kettő csakhamar megretirál, mikor 32 írt hívásra Miklós bátyánknak elfogy a pénze és öccsétől kér nagy méreggel, hogy az még sem járja, hogy neki négy ász van a kezében és még evvel is mernek szembe szállni. Vadas ur erre szerényen kivágja a kis kirigárét. Lett erre nagy riada­lom, főleg mikor a két első felmu­tatja a négy felsőt és négy királyt és Miklós bátyánk felkiált: „Az egész vagyonom kártyán úszott el, de igy még be nem csaptak 1“ Az egész trükköt Jancsi rendezte és tudós volt benne a két társ is, CBak az öreget ugratták be és ki­világlott a dolog, amikor Vadas ur bemutatkozott, mint Mister Stanley kártya bűvész, aki jövő vasárnap tartja előadását a nagy vendéglőben s meghívja a mélyen tisztelt urasá- gokat. A büvészi előadások az egéBz vi­déken megismétlődtek és sok vidám epizóddal jártak, amiket Weinberger Éliás ur négy havi görbői tartózko­dása alatt, mint Mister Stanley Hu­szár Jancsi protektorátusa mellett el­követett. A görbői sakterház története. A múlt század nyolcvanas éveiben kolerát vittek be Budapestre és szi­gorúan elrendelték a köztisztaságra való felügyeletet a legutolsó faluban is. Lett erre nagy takarítás ország­szerte s nem egy helyen kellett szi­gorúan fellépni a maradi tunyaság ellen. Többek között Görbőn is be­járván a falut, kritikán aluli elha- nyagult állapotban találtuk a sakter lakásának udvarán elhelyezett kis fürdőszoba nagyságú deszkákból épült házikót, mely a baromfiak saktolási helye volt; t. i. belül állt a sakter és elől a nyitott korláton szegek vol­tak verve, a mire az áldozatokat akasztották. Az egész épület és annak kerületén 10 lépés átmérőjű darabon a föld teljesen fekete volt a kifecs­kendezett vértől, mely évek során eltisztitva nem lett, ha csak az eső el nem mosta s akkor az augusztusi napban beszáradtan oly penetráns bűzt terjesztett, hogy azt a 30—40 lépésnyire futó országúton is érezni lehetett. Hivatalos teendő volt a tulajdo­nos hitközségi elnököt a Weisz bá­csit figyelmeztetni, hogy 8 nap alatt ott rend és tisztaság legyen, amit ő meg is ígért. A kiszabott idő eltel­tével 10 ik napon az ellenőrzésnél mindent a régi állapotban találtunk. — No Jancsi most légy okos, mit csináljunk evvel a fumigálással szem­ben? — szólok én. — Mire való a jegyzőkönyv? — felel Huszár Jancsi a jegyző. Diktum, faktum, felvettük a jegy­zőkönyvet, hogy ezen renitenske­désre gyors intézkedés szükséges és | sürgősen javalljuk, hogy azt a házi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom