Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-10 / 36. szám
1930 május 10. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Áruházunk alapításának áves jubileuma alkalmából mély tisztelettel köszöntjük Szekszárd város — és Tolna vármegye közönségét. Hálásán köszönjük tépünk Irányában tanúsított Mialmukat és kérjük ezzel hennilnhct továbbra is megajándékozni kegyeskedjenek, amelyre a lövőben is rá fogunk szolgálni. Kiváló tisztelettel NfflttUr JáZSef ÉS FŰI Cég tulajdonosat HÍREK. Európában, de az egész világon is a legfinomabb volt?! íme csak egy két kiragadott példa Tolnából. S hány van még ezeken kivttl, történelmi, földrajzi, irodalmi, gazdasági stb. vonatkozása érdekesség és érték?! Csak kutatni kell, ismertté tenni és a neki járó megbecsüléssel élő életet adni neki. Hisz a magyar léleknek sajátsága, hogy emelkedést érez, ha a nálánál ma- gasabbrendli előtt tiszteletet tanúsíthat. Ezért válik jó és fegyelmezett katonává is. Miért ne keressük hát elő ezeket az értékeket ?! — Eötvös Károly Veszprém megye szülötte volt s ennek a vármegyének ragyogó tollal állított számos örökszép emléket. Azt mondja az egyik írásban, hogy az egymásután következő nemzedékek önérzetét semmi sem fejleszti s nemesíti jobban, mint az igazi nagyok emlékezete. Ez amilyen arany- igazság, különösen napjainkban, ép oly égető szükségesség is. Ez a szellem ne csak az iskolákból áradjon szét, hanem erről Írjon minél többet a helyi sajtó is, úgyhogy a nyomok szinte beleégjenek a szivekbe, ahonnét ilyen gondozás mellett ki nem irthatók többé. A nagy pedagógus —• Pestalozzi — szerint a szemlélet, a gyakorlati érzékek fejlesztése minden oktatás alapja. Elképzelem, hogy mily mélyreható gyökeret verne annak a diáknak a lelkében, ha teszem Uzdon Petőfi, Börzsönyben Vörösmarty, vagy a miklósvári vadaskertben Vas Gereben ünnepségeket láthatna. Kétségtelen^ hogy ez jórészt pénzkérdés is, amely ma különösen súlyos akadályokat támaszthat, de okkal-móddal mégis csak meg lehetne valósítani. Ott a Sárköz pompás néprajzi, háziipari kincseivel, ott az évről-évre szokásos bonyhádi szarvasmarha kiállítás és dijazás, ott a regölyi őszi lóbemutató — és látványnak is pompás sik- és kocsiverseny, a nyilvánosságé mind, messze tájak népe, sőt külföldi látogatók keresik fel őket b mind gazdag és mélyreható tanulságszerzésre kínálkoznak. Vas Gereben a maga korában ezeket az eltemetett magyar értékeket böngészgette. Az írásaiban Tolnamegyének számoB nevezetessége él, amelyekről őnélküle nem tudnánk. Beám ez a magyar mult, a magyar pusiták világának z a tősgyökeres magyar népléleknek a művészi tökéletességgel való megrajzolása nagy hatással volt a amiről olvastam, azt alkalomadtán igyekeztem a valóságban is megismerni. Így jutottam el egyszer a kerepesi temetőbe is, az ő második sírjához. A kapustól kérdezősködtem utána, aki csodálkozó szemekkel meredt rám, amikor meghallotta, hogy mi jóban járok. „Uram én a java időmet ebben a szolgálatban töltöttem, de ezt a sirt eddig még senki a nagy világon nem kereste.“ Ezt mondta nekem. Nem lepődtem meg rajta, mert hisz mi magyarok csaknem minden dolgunkkal igy vagyunk. Gyorsan felejtünk és a búcsúztató szép szavaknál ritkán jutunk tovább. — így történt, hogy Garay János születésének centennáriuma is nyomtalanul mult el a fejünk felett, holott akkor az egész vármegyének ünnepelnie kellett volna. Pedig hát a legkevesebb, ami késő kor fiaitól elvárható, — néhanapján egy-egy kis éledő bimbó a porladó hantok fölé. — S ennek jelentőségét érezzék át a szivek is. Emelt fő s öntudatos magyar szív, — nem pedig kesernyés közöny, meddő buslakodás és immel-ámmal vállalt hazafiság 1 A sajtó s a vármegye iskolái állnak itt a homloktérben, amelyekre egyaránt gyönyörű szép feladat hárul. Semmi kétségem az ő hazafias s mindezeket teljes mértékben érző és átértő nagy munkájuk sikerében. Lélek és lelkesség, — élet és életrekeltés, — ez a fő. A nemzet felvirágoztatásának eleven hite a múlt eme nagy emlékeiből él. S ha ez egyszer fanatikussá lesz, akkor — az írás szavai szerint — a köveket is megmozgatja. Ez magyar bizodalom s magyar cél. Mindnyájan ennek eljöveteléért dolgozunk, de ennek az útja csakis ily öntudatos és lelkes gondozás mellett válik majd egyszer diadalmasan járhatóvá. Molnár Pál. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930. évi május hó 1—7-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 26'6C° május 6-án, minimum: 7*5 C° május 5-én. Csapadék nem volt. A légnyomás május hó 7-én este 9 óráig 20*2 C° mellett 747*0 mm-re sülyedt. Azontúl erősebben tovább sülyedt Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Heti emlékeztető. Május 11. — Mamert püspök. — 1760 ban született Pálóczi Horváth Ádám költő. — 1866-ban Garibaldi kikötött Szicíliában. 1906-ban század- szőr adták a Gül-Babát a Király Színházban Budapesten. — 1922-ben Herczeg Ferencet a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjává választották meg. Május 12. — Pongrác. Epifán. — 1635 ben 100 000 forinttal megalapította Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet. — 1862-ben született Bállá Mihály Veszprémben. 1881-ben Berlin és Lichterfelde között megnyitották a világ első villamos vasutját. Május 13. — Szervác. — 1749-ben — Mária Terézia születésnapján — Pálffy János nádor letette az uj budai királyi várpalota alapkövét. — 1840- ben született Daudet francia iró. — 1894 ben századszor adták a budapesti Nemzeti Színházban Madách „Az ember tragédiája“ c. müvét. — 1924-ben tartotta a Kőrösy Csorna Sándor Társaság első nyilvános ülését. — 1926 ban Amundsen és Nobile a „Norge“ léghajóval az északi sark fölé értek hajnali 1 órakor. Ez az első léghajó, amely elérte az északi sarkot. Május 14. — Bonifác. Izidor vt. 1792-ben az első magyar színtársulat bemutatta Moliére „Tettetett beteg“- jét. — 1796-ban Jenner egy Phipps nevű fiún végzé az első himlőoltást. — 1853 ban született Caine angol regényíró. — 1893-ban leleplezték Arany Jánosnak a Magyar Nemzeti Muzeum kertjében levő szobrát. — 1912-ben meghalt Strindberg svéd iró. — 1929 ben a magyar kommunisták irodáját felkutatták Bécsben. Május 15. — Zsófia. — 1809-ben Bonaparte Napoleon Schönbrunnból kiáltványban felszólította a magyar nemzetet, hogy szakadjanak el a Habsburgoktól s válasszanak nemzeti királyt. 1815-ben meghalt Szacsvay Sándor, az első magyar hivatásos újságíró. 1859-ben Semmelweis Ignác a bécsi orvosegyesületben tartá első előadását a gyermekágyi láz leküzdéséről. —1917 ben volt a hires otrantói tengeri csata, melyben Horthy Miklós vezérlete alatt az osztrák- magyar hajóhad áttörte az ellenséges torlaszt. Május 16. — Mózes. Teodor. 1788-ban született Bückert német költő. — 1830-ban meghalt Kecskeméten Katona József, a „Bánk-bán“ szerzője (100 évvel ezelőtt). 1904 ben adták századszor a Népszínházban a „Hoffmann meséi“-t. — 1928-ban Rothermere fia, Harmsworth Budapestre érkezett s a magyar földön lelkes ünnepléssel fogadták. Május 17. — Paskál. Andronik. •— 1605 ben megjelent flamand nyelven Anvers-ben a világ első újságja, a „Tydingen“. — 1807-ben született Pálóczi Horváth Lázár iró, a „Honderű“ szerkesztője. — Dr Dencz Ákos Bedeg község díszpolgára, Bedeg község képviselőtestülete kézdivásárhelyi dr Dencz Ákos, nyug. miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselőt, a község anyagi és erkölcsi haladása és fejlesztése érdekében kifejtett fáradhatatlan munkássága elismeréséül, örök hálája és mélységes tisztelete jeléül, a község díszpolgárává választotta. Az erről szóló oklevél átadása szeptember hó folyamán fog megfelelő keretek között megtörténni. — Az olasz követség sajtófőnöke Szekszárdon. Antonio Widmar, a budapesti olasz királyi követség sajtófőnöke, a magyar irodalom kiváló ismerője és legelőkelőbb olaszországi propagátora, a magyarság lelkes barátja szombaton délben Szekszárdra érkezik és az olasz követség képviseletében megjelenik Csicsery Rónay ny. vezérkari alezredesnek a fasizmusról tartandó előadásán. — Virág Ferenc püspökké szentelésének évfordulója. Négy évvel ezelőtt, az 1926. évi május hó 6-án szentelte fel püspökké a pécsi dómban gróf Zichy Gyula kalocsai érsek Virág Ferenc volt szekszárdi apát- plébánoBt. Az évfordulón a pécsi dómban dr. Igaz Béla praelátus kanonok pontifikáit ünnepélyes hálaadó istentiszteletet, amelyen a katolikus klérus és Pécs katolikus társadalmának számos képviselője vett részt. Úgy Szekszárdon, mint vármegyénknek a pécsi egyházmegyéhez tartozó területén örömmel emlékeznek erre az évfordulóra, mert a főpásztor igaz, jóságos atyja minden hívének.
