Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-03 / 34. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 május 3 afflaffisssaasassssBSHfflB a ________________0 “ Valóban művészies portraitokat, gyér “ mek-, csoport-, inteneur*, architelturi felvételeket készít ÍNÖGEK B főherceg! udvari fényképész. B Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® Amateurmnnkákat vállalok. | Szekazárd, Széchenyi-u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 g] BBSfflSHBasBaaBSBaaHB® náea nélkül értékeaiti. A „Hangya" csapán két dolgot köt ki: 1. A szövetkezeti tagok friss tojást szállítsanak. E végből a tagok —- a nekik ingyen kiosztott — tagszám-bélyegzővel látják el a tojást és felelnek érte. 2. A tag a tojásár 50%*át vásárolja le, de erre csak akkor köteles, ha baromfiállománya nem nagyobb a közepesnél (20—25 drb). A „Hangya* szövetkezetek központja tisztviselőt küld ki vidékre országszerte, a tojás- és baromfi- értékeeités megszervezésére. Eddig 45 vidéki szövetkezet van megszervezve és körzetekbe beosztva. A beszervezett községek termelői a tojásárakról hetenkint értesülnek, vagy ugrásszerű árváltozás esetén még sűrűbben is. A szövetkezet nagyság szerint két árat szab meg a hazai ártól függetlenül. A tagok nem kötelezik magákat arra, hogy csak a szövetkezetnél adnak el tojást, de a másnak eladott tojást a tagszám-bélyegzővel ellátni nem szabad. Az összegyűjtött tojást kétszer lámpázzák s a második lámpázás alkalmával a „Hangya" azt márkázza s úgy küldi külföldre. A „Hangya" által márkázott tojást Bécsben már most is 1—2 garassal jobban fizetik, mint az ugyanolyan súlyú márkázatlan tojást. Élőbaromfit pedig időnkint (hetenkint, vagy havonkint) szintén vásárol tagjaitól a szövetkezet. j rr 0 0 0 0 0 0 0 0 □□□□□□□□□□□□□□□□□□P°aaaaDDaDaDaDaDDDaDani:! Philips-Rádiót h mutatin' Fábián «Anitáinál, i ntm legeiig rttdlfigfillnlntflnfll «wen! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□DD□□□□□□□□□ A „Hangya" a nagyjelentőségű milánói olasz piacot kötötte le tagjai számára, melyet eddig jugoszláv kereskedők tartottak megszállva, dacára annak, hogy a magyar tojás értékesebb, azonban eddig az értékesítés megszervezve nem volt. Mint érdekességet említjük meg, hogy a „Hangya" ezidőszerint Jugoszláviába is szállít tojást. Az értékesítés szervezése még a kezdet kezdetén van. Azonban az eddigi rövid munkából is kedvező tapasztalatokat gyűjtött a „Hangya", mert elgondolt célja a gyakolatban bevált: a nyereség nélkül vállalt értékesítés fokozta a tagok jövedelmét, akiknek a vásárlóképes- sége így javult s a közös munka örvendetes eredménye gyanánt emelkedett az üzletforgalom s némileg a szövetkezeti vagyon is gyarapodott. KéBŐbb a „Hangya" egyéb mezőgazdasági termék- és termény értékesítését is bevezeti s nem lehetetlen, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok megoldásában jelentékeny szerepe lesz ennek a — szerény méretekben s még szerényebb cikkben — kezdődő szervezkedésnek. Azonban a baromfi és tojáB jelentősége sokkal nagyobb, mint gondolnók: a szervezetlenség dacára eddig is nagy tételt jelentett kivitelünkben, mert 1927-ben 15% át, 1928 ban 13% át, 1929-ben 5 5°/o át tette ki egész kivitelünknek. S ha a szervezkedéshez fűzött remények továbbra is valóra válnak, a kiváló értékű magyar tojás és baromfi még jelentősebb tételévé lesz külkereskedelmünknek s nagy szerepet tölt be a nemzeti vagyon gyarapodásában és a közjóiét emelésében. 1590-ben, Baranyai Decsi János, Szakoni Balázs és Békési Mátyás. A tolnai kollégium tanulói közül a következők ismeretesek: Fogtői Mátyás, Földvári Ambrus, a későbbi tolnai prédikátor, Pathai István, a dunántúli superintended (1612—28), Decsi Gáspár, a későbbi tolnai prédikátor, Baranyai Fábián, a későbbi tolnai rektor, Mélius Juhász Péter, Tolnai Sibolti Demeter, Tolnai István, a bűi lelkész, Tholnai Mihály, a szentlőrinci lelkész,Tolnai Borbély Gergely, a pápai iskola rektora, Tolnai Máté, Tolnai Borbély István, a későbbi tolnai lelkész, Tolnai Balogh János, az ungvári esperes, Tolnai Tamás, az érsek- újvári lelkész, Veresmarti Gáspár, a tolnai tanitó és rektor, Tolnai Borbély István, a szamarjai prédikátor, Bató István, a pataki prédikátor, Paksi Cormaeus János, Béllyei Tamás és Fogtövi János. Ennyit tudunk a félévszázadig fennállott tolnai református kollégiumról. Mindenesetre akkor igen hires iskola volt és innen származna az a szállóige is: „Megjárta Tolnát, Baranyát." Á tolnai iskolában a görög, zsidó és arab nyelvek, valamint a theologia, I filozófia és história egész terjedelem ben tanittattak. Az itt végzett ifjak egyenesen a németországi egyetemekre mehettek. Valószínű azonban, hogy nem mindig rendelkezett az iskola megfelelő számú és képzettségű tanerővel, vagy pedig a tolnai iskola alsóbbrendű volt a debreceni és sárospataki iskoláknál. Ugyanis Fogtövi Mátyás Tolnán négy évig és Debrecenben is négy évig tanult. Veresmarti Tolnáról Debrecenbe ment tanulmányait befejezni.BaranyaiDecsi János pedig Tolnán, Sárospatakon, Kolozsváron és külföldön tanult. A tolnai kollégium utolsó rektora Petri György 1599-ben a háborús mozgalmak miatt — ob tumultus beilicos — a kollégium ifjúságával együtt elmenekült Kecskemétre. — Ezzel megszűnt a tolnai ref. kollégium és megvetette alapját a kecskeméti kollégiumnak, mely 1836-ban líceummá lett. Földvári szerint a tolnai kollégium menekülése 1600-ban történt Búzás Mihály prédikátorsága alatt. Valószínű, hogy ez egy újabb menekülés volt Tolnáról. A menekülők száma akkor is meglehetősen nagy lehetett, mert a tolnaiak Kecskeméten egy egész uj uccát alkottak. A gyermekért. A magyar haza elborult egének fényessége csak akkor fog újból fel- ragyogni, ha minden magyar szivét szent buzgalomként fogja áthatni a szebb és boldogabb magyar jövő biztosítása. A jövő a gyermek, a magyar jövő, a magyar gyermek! Gyenge, beteges és erkölcsileg romlott gyermekekre nem építhetjük a jövőt. Bőszeire tépett, megcsonkított hazánknak soha nem volt annyira szüksége testben, lélekben egyaránt ép és erős generátióra, mint ma. Amilyen nemzedéket nevelünk, olyanná lesz a megkezdett munka folytatása és betetőzése is. Mivel pedig a gyermek a magyar haza alapköve; a gyermek testi- és lelki egészsége is társadalmi érdek. A székesfőváros tanácsa már a fentvázolt cél érdekében hozzáfogott a tervszerű munkálatokhoz s igy a többek közt létesitette a gyermeknyaraltatási akcióját is, mely hivatva van a pusztuló, csenevészedő és nyomortól elsatnyült gyermekek arcára a rózsapirt, az egészség színét visszavarázsolni és testükben, lelkűkben egyaránt megerősíteni. Az elmúlt évi 18.000 nyaraló közül mintegy 9.000 gyermek nyaralt vidéken. Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy a főváros az ő miazmás és poros levegőjével nem biztosíthatja kellőképen a nyaraló gyermekeknek az egészséges élet virágát, a boldog ságot és örömet. Azért szükséges lenne, hogy mind több és több gyermeknek biztosíthatnánk a vidéken az üdülést. Azért a vidék tehetősei támogassák a főváros eme, a jövő nemzedék érdekében kifejtendő munkásságát azzal, hogy vagy- maguk, vagy többen ÖBSzeállva tegyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek részére a csoportos nyaraltatást. Áldozatkész támogatásukkal megerősíthetik ezen pusztulásra ítélt gyermekeket testben és lélekben. Az örömteli lélek nem felejtkezik meg soha a neki nyújtott jóról és sohase feledjük azt, amit a legnagyobb isteni Mester mondott: „Aki egyet is magához vesz közülük, az engem fogad szivébe". A főváros tanácsa a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Már az 1929 ik év nyarán több város és község 2005 tanulóját látta vendégül a főváros tanácsa Budapesten, ahol ingyenes ellátásban részesítette a fővárosba üdülés és tanulmány céljából feljövő gyermekeket. Az olyan község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elvállal, ugyanolyan számú gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, ahol a gyermekek díjtalan ellátásban részesülnek s a főváros nevezetességeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintikjmeg. Jelentkezők a következő címre küldjék szives értesítésüket: Budapest Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, IV, kér. Cukor utca 6 sz. — Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Szék* szárd. Telefon 91. A májusi 45% «irtartalmu Hortobágyi Juhturó viszonteladói ára 472 20%-kal olcsóbbodott. Telszfivetkezetl Központ Budapest, 4 postafiók 20. I I Srzsébei Királyné Szálló I Budapest, IV*, 6gyefem-ufca 5. — (H Belváros központjában) Fontos tanácsok a borsomra- ültetésre. Az egész világon tapasztalható mezőgazdasági túltermelés a fogyasztó- piacok igényeit nagymértékben megnövelte. Ennek hatása alatt egyes államok sok esetben az áru megfelelő minőségétől teszik függővé azt, hogy annak bevitelét megengedik-e vagy sem. Ez az eset következett be a múlt év nyarán Olaszország részéről, mikor a magyar burgonya bevitelénél az olasz kormány kikötötte, hogy silány, rossz árut nem fogad el, azt a feladónak visszaküldi, sőt ha rossz áru tömegesen érkeznék, beszünteti a magyar burgonya importját. Miután burgonyafeleslegeink elhelyezésénél az olasz fogyasztópiac pótolhatatlan szerepet játszik, a fenyegető beviteli tilalom megakadályozása végett a Mezőgazdasági Exportintézet 1929 szeptember havától kezdődőleg minőségileg ellenőrizteti az Olaszországba irányuló burgonyaszállitmányokat és a folyó év tavaszától kezdődőleg — a másik fő exportpiacunkra, — Görögországba is csak azokat a szállítmányokat engedi át, amelyek minőség tekintetében a külföld igényeinek megfelelnek. Az eddig eszközölt minőségi ellenőrzések újból igazolták, hogy a termelő gazdák nem fektetnek kellő súlyt a burgonyák fajta tisztaságára. Igen sok olyan áru került vizsgálatra, amelyben 10—20%, sőt még ennél is több másfajta idegen gumó volt, aminek következtében azután az Exportintézet ezt az árut az országból ki nem engedte. Tekintettel a külföldi nagy versenyre, mely hatását különösén az áru minősége tekintetében érvényesíti, a Mezőgazdasági Exportintézet a minőségi ellenőrzést a folyó évben fokozott szigorúsággal fogja végrehajtani. Minthogy pedig a minőség kérdése elsősorban a gazda munkájától függ, ennélfogva a küszöbön lévő vetési időszakra való tekintettel, a következőkre tartjuk szükségesnek a gazdaközönség figyelmét a legnagyobb nyomatékkai felhívni. 1. Csakis fajtiszta vetőgumót szabad ültetni. Az elültetendő vetőgumók épek, egészségesek legyenek, kettévágott gumót nem szabad elültetni. Az elfajzott vetőgumókat ki kell cserélni. Uj vetőgumó beszerzésénél megbízható, lehetőleg a M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérum Burgonyatermelési Hivatala által államilag elismert vetőgumók használata ajánlatos. Figyeljünk arra, hogy a fajtakeveredés főként a téli prizmá- zásnál, pincézésnél és a burgonyáknak tavaszi átválogatásánál történik. Csak egy kosár másfajta burgonyát öntsünk a vetőgumó közé és kész az alig helyrehozható baj. 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.
