Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-04-19 / 31. szám

1930 április 19.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

5

PÉCS mellett

6X° C kéne* radioaktív

reuma, csúz, Köszwény, Ischias ellen

Szállodai szoba, teljes ellátás, I. ősz- m tályu kádfürdővel együtt, elő- ét ** ■ uióidényben naponta . . . ■ pengő

Ugyanaz a főidényben (az újonnan ^ megnyílt PARK - SZÁLLODÁNK- Q ■ ““ ban) naponta . . . Ö pengő

Kérjen azonnal díjmentes részletes prospektust!

Interurbán telelőn : Harkány 9

Húsvéti egyveleg.

Hív a lap. Jer ócska lantom,

A világot hadd’ bosszantom!

Hadd’ »dicsérjék« (?) újra itt Kritizáló húrjaid 1 —

S bár sohasem lessz más a béred, Legfeljebb fanyar dicséret: Megmaradhat a vigasz,

Hogy miről zengsz, mind igaz!-—

Már tavasz van. Fecskét várnak — Megjött a virágvasárnap,

Barka, jácint, tulipán,

Lágy pehely a kis libán ;

S volt (akinek csoda kellett)

Tiszta ég s verőfény mellett Felmorajló dördülés:

A kisgazda-népgyülés.

Zöld csütörtök — búcsuhangok — Elnémulnak a harangok S (gyermekeknek fejtörésül)

A harang Rómába készül. Leskelődik is nem egy:

Mikor, hogyan s merre megy ?

Mit találnak? Nem tudom,

Csak azt, hogy e nagy utón Szép mamájok sem megy végig S kis testvérkét nem hoz nékik.

De Rómába rándult Bethlen S ő. a férfi (hihetetlen! ?)

Hoz — szegény magyar — Neked Új, olasz testvéreket!

Koldusoknak lábmosása,

Is — csütörtök szertartása: Őskeresztény hagyomány Égi példa szent nyomán;

Ám füröszthet az alázat Kolduslábat akár százat:

Kit koldussá tett a földön Bankbukás vagy hadikölcsön, Nincs — amiben fürösztessék — temmi könyörületesség.

Jön-jön a tavasz-szekér S nemsokára véget ér A nagypéntek-tői borús hét,

Böjt, vezeklő számadás,

Majd dicső feltámadás S virradóra — itt a húsvéti

7ó anyuskák s nénikéknek Rózsaújjai lázban égnek:

Szép kacsók kalácsot fonnak,

Tortát cukrosán bevonnak;

Lángol mindenütt a munka —

Gond a szentelendő sonka,

Hogy puhára főjjön estig;

A tojást pirosra festik S mi a >rúzs«-ból megmarad, Rákerül az arcra, ajkra (Sőt bajuszra, poharakra)

S rútat is széppé avat.

Zöld a kert világa újra S dús paraj közé bebújva Egy — hazugságot tanító —

Jámbor arcú hamisító — A nyulacska — osztogat Szép piros tojásokat És azért, mit más teremtett A »nagy fül« kap érdemrendet.

Míg tojást keres a gyermek A felnőttek sem hevernek:

A legfontosabb a sport,

Ez takarja el a kort;

Férfi — mint vadász forog N ő i sport-szer — a horog.

Viz s mező — a szívtoborzó Új ruháktól tarka korzó:

Kivirult az utca kertje S annak mindenféle »fürt«-je.

Sok leány s a frizurákra Ráborúló »cloche«-kalap Ép’ olyan, mint vézna spárga A cserépharang alatt.

Máshol lenge kurta szoknya S görbe térd-vidékre látsz,

Mintha csak feléd mozogna Holmi, vékony, kajla fájú,

Rég kinőtt, gyér lomb-szoknyájú Girbe-gurba gömb-akác.

Ám a férfiszem először Csillagok után kutat S míg kiváncsi vágya gőzöl,

Megtalálja az utat:

Mély kalap-árnyékba rejtve — Mint a bájos ibolya —

Lángolón vagy könyet ejtve Virúl a nő mosolya;

Győznek a csillag-szemek § a vadász — horgon remeg És minél jobban ficánkól Egyre jobban beletáncol.

Sebaj! E z a férfi sorsa

(Hol A d e 1 h a i d, hol meg B o r c s a)

S bár nem is vál’ mind valóra,

Mit igér az első óra (Szüntelen öröm-özönt):

Mit remélhetsz — beköszönt S nem kell arra addig várni,

Mint szekszárdiaknak bármi M Á V-igéret s tervezetre,

Új állomásépületre! ?

Jó, hogy a tavasz vigasztal: Gazdagabb lett már az asztal; Hagyma, új retek, saláta,

Zsenge bárány combja, háta Gyomrunknak húsvéti ének,

Mint a kórház a megyének. Megszületve nagy merészül Félni kellett, halni készül:

A kormány leépített Minden álmodó hitet;

De pirostojás gyanánt A piros kórházra szánt Átalány megtoldatott S így az is feltámadott 1

Egyre több a gyógyszertár is — így lesz minden falú P á r i s;

Kár, hogy itt-ott nincsen ú t,

Hol a jólét odajut.

De bármennyi is a gondunk, a jövőről le nem mondunk!

Az adósságunk tömérdek-----Az bizony sokfejü Hydra § hogy leőljük, szükség van az Új, szekszárdi vágóhidra!

—n.

magyar feltámadás.

A keresztény világ örömhozsannái szállanak ma az ég felé. A zöld mezébe öltözött természet is ünnepli a feltámadást. Mi is ünnepelünk, a Trianonban keresztrefeszitettek, kik azóta mindig csak várjnk a magyar feltámadást. Keresztény-magyar lelkünk átszenvedte a még ma is tartó nagyhétnek minden nyomorúságát. Elvették mindenünket, csak a hitet, a magyar hitet hagyták meg nekünk. De a gazok még ettől a magyar hittől is megremegnek. Ma, amikor a harangok ércnyelve azt zengi a kéklő mindenségbe, hogy mi is feltámadunk, megmozdul alattomos lelkiismeretűk és porba dugják nyomorult fejüket, hogy ne hallják, amit a húsvéti magyar harangok beszélnek. Pedig meg kell hallaniok.

Szakadjon ketté inkább az ég kárpitja, nyíljon meg a föld és nyeljen el mindent e világon, semhogy ne higyjünk a magyar feltámadásban. De nekünk nemcsak hinni, hanem | cselekedni is kell tudni. A több mint

□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□no

PhülPS-RádlŐt ÜMlMejre

Fábián Sándornál, a megye legeliS rfidlávállaliifanfll rogim! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□

SZŐNYEG

és

LINOLEUM

reklámárusitásunk

mélyen leszállított áron

megkezdődött.

FUTÓSZÓNYEG bordürös v. csikós kb. 65 cm. széles m. __ _ _ _ P 1*45

AG

YÉLŐ rojtozott kb.

140X55 cm. _ _ _ P 3 95

FL

ANELL TAKARÓ kitűnő minőség, kockás v. virágos

mintákban 140X190 cm._ P 5*80

VE

LOUR PLÜSS ÁTVETŐ selyemfényű, mokett különleges szép mintákkal EBÉDLÓSZONYEG bou- clé II. 300X200 cm. _ PADLOKÁRPIT (u. n. linoleum) gyönyörű mintákban 67 cm. széles mét.

VIASZOS VÁSZON asztalra barchent háttal 78. cm.

széles métere_ _ __

IN

LAID LINOLEUM átöntött mintákkal négyzet8

étere _ I GUMMIKABÁTOK elegáns, divatos fazonban

és színekben_ _ _

Po

stai megrendelést utánvéttel

P 38*— P 38*—

P 3 60

P 4*10

P 9 20

P 22*90

szállítunk.

HAAS LIPÚT

4SI BUDAPEST VII., Rákóczi-ut 24. szám VII., Erzsébet-körut 28. sz.

Debrecen

Ferenc Jőzsef-u. 58

Pécs

Király-utca 37

tiz év óta tartó magyar nagyhét megedzhette lelkeinket, megacélozhatta izmainkat.

Addig nem lehet igazi magyar Husvét, mig a Trianoni-Golgothán élünk. Csak akkor lesz örömteljes a mi ünnepünk, amikor a magyar harangok húsvéti szava azt dörgi bele a nagyvilágba, hogy feltámadtunk! Kozáry Jenő.

Katona József emlékezete.

Irta: Vidovics Ferenc

Aprilia 16 án múlt száz esztendeje, hogy a kecskeméti városház előtt hirtelen szivéhez kapott s harminc - hétesztendős korában, férfikorának delén költözött el egy jobb világba nagylobogásu, de kortársaitól meg nem látott szelleme. Ki volt, mit tett, honnan jött ? Előkelő neve nem volt, nem született palotában, fény és pompa között: egyszerű szülők fényes, mély szerelméből lobbant elő az élete s köznapi, kisvárosi élet szürke miliőjében, hallgató évek leforgása alatt érett a magyarság tragikus sorsának szomorú meglátójává.

Ugyan gondolta-e a kecskeméti takácsmester, hogy fia egykor az őrök magyar géniusz reprezentánsa, a társadalom küzdelmeiben magára hagyott sokszor megvert, hálátlanul megtaposott magyar lélek kétségeinek és jajának nagy kiáitójává lesz ?

A múzsa homlokon csókolta bölcsőjében és szivébe plántálta fajának izzó szeretetét. De ezzel együtt a magyar írók mindig üres tarsolyát is nyakába akasztotta, hogy igy járja a magyar ugart, igy dobbanjon ajkán az elfojtott magyar hangsúly, amelyet kora egyáltalában nem hallott meg, csak a késő nemzedék kezdi érteni s mint a zsoltárakhoz imádságos kegyelettel hajlik a legnagyobb magyar tragédiának lapjai fölé, hogy a mindig elkésett hála szövétnekét gyújtsa meg a behantolt szív felett.

Katona József, Bánk bán, Gertrud, Petur bán, Melinda, Tiborc, mennyire visszhangjai vagytok a magyar tör-