Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-15 / 21. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1830 március 15. 21. szám. TOLNAHEGYEI UJSA6 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. gnitoSXtSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: • Félévre _ _— 6 pengő, j Egész évre_____12 pengd. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. A lap OMglelaalk mlaáea sssrdán és szombaton. Eléfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyifttér soronként 60 fillérbe kerül. Magyar március. Irta: Jánonl György. 1848 március 16. a halhatatlan magyar élétnek olyan moiaikja, ami Jyenből már egy nagysserll ezerévet felépített a Gondviselés és amelyen lel fog épülni a asebb magyar jövő. Azt szokták mondani, hogy az emberek és események Isten akaratának easkösei. Bennük érvényesül a világ- megtartás gondolata, an üdv terve. £ tétel szerint minden földi dolog és minden élő csak monsanat, amelyből Ari» a világ urára kell esamélnttnk és következtetnünk s ha egy nemset életében nyilvánuló gondviselését, a megtartatás eszközeit, — módozatait akarjuk ismerni, akkor értékelnünk és mérlegelnünk kell azokat az alap igazságokat, eseményeket és embereket, akikben ea nyilvánul, testet ült. A magyar némáét a szabadság hős nemsete. Ez alspjelleme és ez évszázados küzdelmeiben küzdelmeinek oka, sikereinek msgyaráaata, bukásaiban ereje. A szabadság elsősorban lelki nagyság. Minden jónak, minden haladásnak, fejlődésnek, egyéni és nemseti erőnek forrása, amelyből a tökéletesség eseményei fakadnak. Nélküle elsatnyul aa élet és nem érvényesülhet Isten gondolata. A szabad ság aa ürükkévalóság szive, amely nélkül Összeomlana a látható világ. Jól tudta, tudja eat a magyar némáét és tudták a magyar nemaet nagyjai és aggódó lélekkel őrizték a szabadság pásstortttzét, hogy soha ki ne aludjon, mert a következmény következménnyel jár — vele aludt volna ki a magyar nemset élete is. A nemzet bősei azok, akik ea őrködés tisz- tét elvégezték. Egész sereg. A nemietek nagyságát aa méri, benső tartalmát as hozta nyilvánosságra, hogy kikben találja meg esaményeit, kiket enged nagyjaivá magasztosulni. Bésta, vagy Bocskai, Bethlen, vagy Wallenstein, Bákőosi, vagy Kollonics, Kossuth, vagy Haynau. Nincs, egy pillanatra sem lehetünk, egyensúlyban levő lélekkel, kétségben afelől, hogy melyik névcsoportot helyezi a magyar lólek aa örök megbecsülés napfényes homlokára. Petőfi, Vasvári, Jókai, Arany, Tompa, Vörösmarty, Kölcsey, Kasinos*, névsorozat, amely a magyar élet homloka, mig Károlyi és társai bizonyára soha sem fogják megtalálni aat, ami Széchenyi Istvánnak a magyar történelem egén jutott. A szabadság nemzete felismerte azokat, akikkel élete és telke eszményeit azonosíthatta, akiknek életéből kialakul egy nagyszerű magyar március, a honfoglalástól napjainkig és azon iul és akik a nemzeti eszménye két, a magyar halhatatlanságot honszeretetiel és nagy áldozatok kai szolgálták és szolgálni készek. A magyar március hősi történelme szemlélteti a szabadság lényegét. Világosan elénk rajsolja annak kör vonalait. Határozottan megszabja helyét mindeneknek. Mert valamint a tűi a viszel nem egyesülhet, úgy át nem lépheti a szabadság bűvkörét Dóssá György, Hóra, Kloska, Avram Janku, Kan Béla, Ssamuelly és mindazok, akik saemélyes érdeküket zseniális korlátoltsággal, nagyravá- gyisukat osstályisgatáasal, bandita jellemüket poshsat demagógiával itatják tele a hasa, a vallás, a társadalom, a nemaet, a'csalid, a becsület, sióval minden ellen, ami ssent, ami védi és élteti aa életet. Aa ilyenek némára nem ismerhet épp a szabadság irgalmat, aa ilyenek ellen épp a szabadság nevében kell védekesnttnk. Vagy van é, volt-ó a föld ssinén, aa ég alatt a rabssolgaságnak még egy olyan politikai képlete, mint a mai Orossoresig ? Már a koldusok kifőzi fására is rávetemedtek. És úgy gon dőlünk rá, mint egy modern tatár járásra, amely a korlátoltság állati dühében aa eget, a földet, önmagát marcangolja, amíg valami utón módon önmaga által el nem végeatetik tel jesen. A magyar március, a magyar szabadság népének tudnia kell aa Utat, amelyen jövendőjét előre viheti. A szabadság nem kiváltság. A szabadság mindenkit egyetemesen kötelez. Fent és lent egyaránt érvényesíteni akarja aat a törvényt, amely csakis a nemseti események erősödését ssol- gálja. A felemelt hiromssinü sássió alá seregeit, biró, nemset össsesség, a hazája jóvoltáért, üdvéért halálra kési milliók, Petőfi, Kossuth, Horthy népe a honsseretet medrében, ea ma a szabadság ünnepe, Kritériuma, amelyért élünk, munkálkodunk, ériünk, gondolkoduok, imádkozunk, hogy a mároius végtelen, népe hatalmas, orsaága az igasi legyen, a drága, •záp Nagymagyarország. Óda a magyar szabadság ünnepére. Irta: Baba? Géza. Most, amikor még itt felhőz felettünk Ragyogó múltúnk éjbe tűnt ege, . Ránk ontja fényét, melytől újjá lettünk, A szent szabadság áldott ünnepe. S bár fojtogatja e bús nemzedéket A gyötrelmes, nagy földi kfntusa, Van ihletünk még megdalolni téged, Nagy március dicső, szent idusa. Te voltál itt a legdúsabb ígéret, Mit adhatott egy drága kikelet, Hangod szárnyait, mint mennydörgő ítélet, Nagy, nemzetgyilkos ármányok felett. Szent nap, melyen tőrt orvul meg se forgat Cézár szivében új kor Brútusa, Forrása leltél mégis új jogoknak, Nagy március fenséges idusa. Mély tespedésnek bús, sötét korába* Te gyúltál itt föl Pharos fényeként S mint szebb jövendő rég várt szent koránya Hoztál földünkre újabb létreményt. Szent harci kürtöd harsonás szavára Hős nemzetünk lángolva iodula Dicső harcába, téged holtig áldva, Nagy március reménydús idusa. Te keltettél föl szunnyadó erőket A széni magyar föld áldott mélyiből, Útat jelöltél néma csüggedöknek A föld porából — égig érni föl. Teáltalad vált hfl, szabad magyarrá Földünk sok milljó árva koldusa. Eszméidet van-e, ki megtagadná, Nagy március szent, áldott idusa? S bár gyász borult szívünkre egy időre S csak később ért a célhoz nemzetünk, Ha elfelednők, bús önvád gyötörne, Hogy néked mily sok jót köszönhetünk. Szent áramodtól indult itt meg ismét Ehe hőn óhajtott új lét ritmusa, — Vívmányaidból élünk oh ma is még, Nagy március győzelmes idusa. Ezért jár át ma újra égi lángod E bús hazában szivet, agyvelőt S bármily borúsnak látjuk a világot, Eszméidből merítünk új erőt. S kiket galádok bús keresztre vertek S vagyunk a népek mártir-Krisztusa, Látjuk szebb létűnk zálogát tebenned, Nagy mátcius ragyogó idusa. S dicső, daliás múltba visszaszállvin Szivünk megdobban, orcánk földerül, A bús jelennek szörnyű Golgotáján Áldott emlékek zsonganak körül. A magyar ajkon új szólamra zendül Élétvágyunk szent, égi himnusza, — Fényed reánk hull az éjen keresztül, Nagy március tündöklő idusa ... Szent ünnepünk, légy százezerszer áldott 1 Tüzed ma minket újra járjon át És váltsd meg ismét e magyar világot, A négy folyam s a hármas bérc honit I Benned hiszek s míg ránk nagy síri árnyat Hint e halálvölgy néma ciprusa, Győzelmed zengem a magyar világnak, Nagy március örökszent idusa.. Beszámolónk az 1929. évről. Lapunk első 10 éve sáralt le ss 1929 ik évvel. Lelki megnyugvással és öomegelégedéssel állapíthatják meg, hogy esen 10 év csak lapunknak terjedelmében, nem pedig szellemé ben és kitüsött céljaiban hosott váltósé st. Mait év áprilisában, amidőn „Tolnavármegye0 cim alatt Dombóváron egy uj napilap indult meg, részletesen kifejtettük, hogy miért nem tar tottnk indokoltnak lapunknak napilappá való átalakítását és kidomborítottuk azt is, hogy amint a forradalmak utáni hónapokban és években nem hajlottunk soha egy pillanatra sem a szélsőséges irányzat felé, úgy ma is megmaradunk azon ke resstény alapon, amely nem a gyű lölködésnek magját hinti el, hanem az emberek leikébe az Isten, a hazaszeretet és as emberek egymásiránti megbecsülés érzését kívánja bele- viuni. Ha visszatekintünk a múlt esztendei működésűnkre, azt állapíthatjuk meg, hogy lapunk feladatát az 1929 ik évben sem abban láttuk és találtuk, hogy az országos eseményekkel foglalkoztunk, hanem, hogy hűséges krónikásai legyünk a megyei eseményeknek, elismeréssel és tisztelettel adóztunk minden oly szereplés és cselekvés iránt, amely arra érdemes, elfogulatlanul mondjuk el véleményünket a közérdekű ügyekről, a nemes és szép gondolatok kultuszában egyesítsük és hozsuk össze a lelkeket. Hogy mily mértékben sikerült esen célunknak megoldása, erről nyilatkozni mi nem vagyunk jogosítottak, egyet azonban joggal megállapíthatunk, hogy ezen eszményi célok megközelítéséhez megvolt bennünk mindenkor a legnagyobb készség és a legjobb akarat. Voltak ugyan olyanok, akik laptársunk megindulásával elpártoltak tőlünk, de megnyugvásunkra szolgált, hogy a nyomasztó gazdasági helyset dacára régi elő- fizetőink sora nem bomlott meg, ra- gasskodnak Ispunkhoa és azon eszmékhez, amelyeknek immár egy évtized óta hirdetői vagyunk. Úgy találjuk, hogy jelentésünk első kössön ő szava tehát őket illeti, mert lapunk előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek erkölcsi és anyagi támogatása adja meg vállalkozásunknak az anyagi lehetőséget ée az erkölcsi bátorítást küsdelmünk tovább folytatására. Csekély alaptőkénk még arra sem elégséges, hogy a lap kiadásával járó */• óvi költségeket fedezzük, igy, — nem állván hátunk mögött semmiféle érdek csoportosulás, — csakis addig tudjuk lapunkat a köz szolgálatába állítani, amig megyénk lakói és vezető egyéniségei érdemesnek tartják szerény, de mindig igazságos szolgálatainkat arra, hogy támogatásukkal megtiszteljenek. Lapunknak az eddiginél nagyobb terjedelme szerkesztőségünk résséről fokozott munkát és ügysseretetet kívánt meg a múlt évben is. Hogy esen munkát a tökéletesség megközelítésével tudtuk elvégezni, abban nagy része van annak a lelkes írói gárdának, amely lapunk köré csoportosul. A köszönetnek és hálának szavával fordulunk tehát feléjük is abban a reményben, hogy immár gyakrabban megjelenő lapunkat a jövőben is ason szeretetteljes támogatásban részesítik, mint a múltban. Külső munkatársaink közül: Abay Nemes Gyula, Babay Gésa, özv. Brandtiszné Frey Mélánie, dr. Bujdos János, dabolci Fekete Lásslóné, Fischer János, dr. Halmos Andor, Jánosi György, dr- Kiss István, Kleissner Gyula, Kuábel Vilmos, Kováosné Huszár Jolán, Kozáry Jenő, Kreschka Frigyes, dr. Magyarász Ferenc, dr. Németh István, dr. Piukovioh Sándor, Beitzi Péter, Sza- kály István, Szamolányi Gyula, Vi- dovica Ferenc, vités Zerinváry Szilárd, belső munkatársaink közül: dr. Babits István, Blázsik Ferenc, Bodnár István, dr. Kr&molin Gyula, dr. Cs. P»pp Jenő és Sstassinó László urakat illeti a hálás elismerés. I Lapunk anyagi ttgyéról emlékes- I vén, jelentjük, hogy részvénytőkénk
