Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-01 / 17. szám

XII. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1930 március 1. 17. szám. TOLNÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési di{: Félévre _ _ _ 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerd&n és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. Ä hír* detés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Horthv Miklós kormányzó. Amikor, mint a nemzeti hadsereg fővezére 1919 október hó | 7-én pár órát itt töltött megyénk székhelyén, Szekszárdon, meg- j jelenésével felrázott bennünket az országvesztés, a. forradalmak j és a lelkek lezülléséből fakadó közönyünkből és amikor szólt j hozzánk, szavának varázsával, szemének villanásával felgyújtotta lelkűnkben a már-már elfelejtett magyar lelkesedést, szemünk összevillant, szivünk' össze­dobogott, kipirult arccal, könnyben úszó szemekkel megtanultunk újra hinni s megláttuk benne a prófétát, aki a szét- züllésnek siralomvölgyéből elvezet ben­nünket az Ígéret földjére. Ma, amikor tiz küzdelmes esztendő lepergése után Horthy Miklósnak, Ma­gyarország kormányzójának tízéves bölcs vezetése évfordulóját ünnepli a csonka ország és azontúl is minden magyar, ismét érezzük azt a melegséget, amely egész valónkat betöltötte, amikor elő­ször pillantottuk meg délceg alakját, hallottuk a csüggedésből felrázó szavát és láttuk a jövőbe vetett megdönthetet­len hitet sugárzó szemeit.. Az isteni gondviselés küldte vezért éreztük meg Benne, mint ahogy az isteni gondvise­lésnek legendás eseményét láttuk abban, hogy a Novara összezúzott bordáival is vissza tudta Őt hozni a csatahajók ágyúitól' felborzolt tenger hullámain, a magyar hajóhad őrállomására. Amikor most a fővezérségének más­fél évére és tízéves bölcs kormányzósá­gára visszatekintünk, hálával eltelve szi­vünkben állapíthatjuk meg, hogy való­ban a magyar nemzetet nagy megpróbáltatásaiban soha el nem hagyó Isten fenséges gondoskodása volt, amikor Horthy Miklóst a magyar nemzetnek vezérévé adta és jelölte ki. Az utolsó évtized első évei a szétzüllésnek, az Istentől el­távolodott lelkek tobzódásának, az otthonukból kiüldözött magya­rok jajának, a győzők igaztalan ítéletével ránk zúdított isten­csapásoknak, a gazdasági felfordulásnak, a gyűlöletet hirdető elfogultságnak és közös szenvedésünkben is, egymásgy ülőiő vak­ságban peregtek le. Horthy Miklósnak bátorságára, kezének erősségére, meg­dönthetetlen hitére, puritán leikül etére és fanatikus magyarságára volt szükség, hogy ezekből g, rettenetes piszkos hullámokból, amelyek a környező ellenségek vak gyűlöletéből és a magunk lelkiegyensu.lyának elvesztéséből tornyosultak össze, a nemzet hajóját a békés munkálkodásnak, az egymás megértésének, meg­becsülésének és szeretetének csendes vizeire vezethesse és körül­tekintő nagy bölcseségével úgy tudja tovább kormányozni a még megmaradt nyolcmillió magyart, hogy ne sikerülhessen a cseheknek, a románoknak és a szerbeknek az a leghőbb vágyuk, hogy Európa térképéről végleg letöröljék az ezeréves Magyar- országnak képét. 1920 március hó 1-én történt kormányzóválasztással az első nemzetgyűlés az alkotmányosság útjára lépett. A forradalmak tekintélypusztitásával ledöntött királyi szék helyén ideiglenesen felállította a kormányzói széket, hogy az abba ültetett férfiú őre legyen a jognak, a törvénynek és igazságnak. Tekintélyének súlyával és erélyes kézzel visszatérítse a ki-kicsapó érzéshullá­mokat a kalandok árteréből a békés mun­kásság medrébe itthon s ezzel vissza­szerezze a magyar nemzet tekintélyét a külföldön. • t A márciusi döntés államfenntartó jelentőségű volt és hogy mennyire hi­vatva volt Horthy Miklós a kormányzói méltóságra, azt az egész világnak han­gosan hirdeti a mai országgyűlés februári törvénye, amely a gazdasági és szociális alkotások hatalmas tömegét hódolattel­jes tisztelettel fűzi a kormányzó nevé­hez, aki nemcsak itthon teremtett poli­tikai és gazdasági konszolidációt, de a jogok bölcs gyakorlásával és a köteles­ségek önfeláldozó teljesítésével a külföld tiszteletét is megszerezte magas sze­mélyisége iránt és aki felénk irányította azon nagy nemzetek figyelmét, akik nemzetünkben rejlő nagy értékek isme­rete nélkül döntöttek egy ezeréves nem­zet sorsa felett. Ma a kicsiny, de nagyságában való hitét soha fel nem adó csonka ország minden templomában megkondulnak a harangok, hogy összehívják a magyar­ságot és a bölcs kormányzás megkez­désének tizedik évfordulóján imát küld­jenek a Mindenek Urához és Istenéhez a legázolt nemzet boldogabb jövendőjéért, hálát rebegjenek az isteni gondviselésért, amelynek segítségével Horthy Miklós Ófőméltósága a végpusz­tulás veszedelméből száz és száz fenyegető veszedelem közepette magyar lelkének szent hevületével, szivének bátorságával és agyának bölcseségével nemzetét elvezette oda, ahol egymással megbékülve, céltudatosan és az ezeréves múltban gyökerező szívóssággal, Istenbe vetett megdönthetetlen hittel munkálkod­hatunk az igazság fegyverével mindannak visszaszerzésére, amit az igazságtalanság keze vett el tőlünk. Most ismét, mint amikor először láttuk, könnyben úszó szem­mel nézünk a távplságon keresztül Horthy Miklósnak fenségesen kiemelkedő alakja felé, a nemes érzések hevületétől kipirult arccal •fohász kél ajkunkon, hogy adjon ennek a nagy férfiúnak az Isten további lelkierőt, nehéz munkájához vas egészséget, hogy befejezhesse azt a nagy küldetést, amiért a Gondviselés nemze­tünk élére állította. Az egész nemzet szive összedobban, a- különböző feleke­zetek templomaiban száll-száll az Egek urához a meggyötört magyar ajkakról az ima, hogy Kormányzóink bölcseségével és fanatikus magyar lelkének varázslatos hatalmával elvezethessen bennünket Árpád alatt meglátott Ígéret földjére és rabságban síny­lődő véreink diadalmi * éneke köszönthesse Horthy Miklóst, aki visszaszerezte mindazt, amit Árpád megszerzett, ezerév megtar­tott és amit Trianon elvett. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom