Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-28 / 39. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 szeptember 28. SINGER varrógépek rég bevált jó minőaégben Jfedvezä fizetési feltételek SINGE R.VA RÓ GÉP részvénytársaság Marton János, Szekszárd, B&rtina-utca 67/b. Beim. Bonyh&don: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunafőldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49. MEGHÍVÓ díjmentes hlmzO- és earrótanfol vamunk látogatására, melyet Szekszárdon, a szekszárdi gazdasági iskolában (polgári fiúiskola épületében, halpiaci bejárat felél) 1929. évi október hó 1-tól november hó 1 ig rendezünk. Ezen alkalommal mélyen tisztelt vevőinket alapos, díjmentes oktatásban részesítjük, a Singer varrógépek és a hozzávaló készülékek használatában. Tanítjuk továbbá díjmentesen: a fehérnemű- és harisnyatömést a Singer varrógépen, a fehér és szines hímzést a Singer varrógépen, a modern mfihimzés összes fajtáit: mint madeira-,ajour-, monogramm- és smyrna-munkákat. Részvételi bejelentéseket a tanfolyam részére felvesz képviselőnk: Marton jános, Szekszárd, gazdasági iskola. . . SINGER VARRÓGÉP részvénytársaság. Ugyanott csekély havi törlesztésre Singer varrógépek rendelhetők. 936 kösBég bírája, párhuzamot vonva Sárköznek 40 óv előtti éa mai helyzete között, megértő szeretettel es hálás elismeréssel köszöntötte a társaság volt és jelenlegi vezéreit. Észel az ünnepi ebéd befejezést is nyert. A budapesti vendégek az */4 3-as vonattal elutaztak. H Tolnamegyei Jegyzői egyesület közgyűlése. Folyó hó 24 én tartotta a Tolna- megyei Községi Jegyzők Egyesülete 1929. évi rendes közgyűlését. — A közgyűlésre a tolnamegyei községi és körjegyzők nagy számban jöttek össze. Különös fontosságot kölcsönzött az ezévi közgyűlésnek az a körülmény, hogy azon az Országos Jegyzői Egyesületnek elnöke, Koncz János dr, csepeli községi főjegyző íb megjelent. De megjelentek a közgyűlésen és megjelenésükkel annak fényét emelték Jankó Ágoston Tolna vármegye főispánja, Száváid Oszkár Tolna vármegye alispánja, dr. Hagy- mássy Zoltán vármegyei főjegyző, dr. Haypál Sándor vármegyei árva- széki elnök, továbbá a vármegyei tisztviselők közül is többen, valamint Kovács Lajos vármegyei számvevőségi főnök és Groisz Oltó a gazdasági iskola igazgatója. A gyűlést Németh Árpád ozorai községi főjegyző, a vármegyei jegyzői egyesület elnöke nyitotta meg s a jegyzőkönyv hitelesítésére Róber Ferenc és Tarisznyás Gerő községi főjegyzőket kérte fal. Az elnök megnyitó beszédében mindenekelőtt üdvözölte a vármegye érdemes főispánját és alispánját, kik a községi jegyzők ügyét és javát mindenkor előmozdítani igyekeztek, üdvözölte a jelenlévő vármegyei tisztviselőket s a megjelent kartársakat. Majd lelkes szavakkal köszöntötte dr. Koncz Jánost, az Országos Jegyzői Egyesület elnökét, akit élénk éljenzés közben a közgyűlés osztatlan bizalmáról biztosított. Jankó Ágoston főispán felszólalásában örömmel és tisztelettel üdvözli a közgyűlést, mert a községi jegyzők nemcsak a közigazgatásnak, de a vidék társadalmi életének is vezetői. Az ő gyűléseiknek épp ezért mindig nagy jelentőségük van, kiváltkép most, amikor a községi közigazgatás reformja előtt állunk. Szévald Oszkár alispán köszöni a megtiszteltetést és kéri a jegyzőket, hogy bizalommal és megértéssel le gyének személyével és hivatali ténykedéseivel szemben, mert ő a községi jegyzők anyagi és erkölcsi érdekeit mindig szivén viselte, de intézkedéseinél az ország lesújtott állapotát is szem előtt kellett tartania. Szerinte a közigazgatás egész terhe a községi jegyzők vállaira nehezedik s elsőrendű állami érdek ezért az, hogy a jegyzői kar megelégedett legyen, mert csak eként remélhető a falu fejlődése. A közgyűlés úgy a főispán, mint az alispán beszédét lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta. Ezután az elnöki jelentés következett. Németh Árpád elnök rövid, de tömör jelentésében rámutatott azokra a kérdésekre, melyek a jegyzői kar helyzetének és a községi háztartások rendbehozatalának legégetőbb feladatait képezik. Az egyesület múlt évi munkásságának vázolása és az elhunyt kartársak elbúcsúztatása után átadja a szót dr. Koncz Jánosnak, az Országos Jegyzői Egyesület elnökének, aki egy óráig tartó hatalmas beszédben részletesen foglalkozott a jegyzőket érintő összes kérdésekkel, behatóan tárgyalta a községi köz- igazgatás lényeges kérdéseit és megvilágította azokat a módokat, amelyek segélyével a községek zilált háztartási viszonyait rendezni lehet 4 Az Országos Jegyzői Egyesület elnöke mindenek előtt megállapítja, hogy a községi háztartásokat sürgősen rendezni kell, mert a jelenlegi rendszer csődbe kergeti a községeket. Az 50°/o os pótadóból a községek közigazgatási, gazdasági és kulturális szükségleteit kielégíteni lehetetlenség. A kereseti adók helyett inkább a házadót kell átengedni a községeknek, mert az a kereseti adók 29 milliónyi összegével szemben a községek pénztárának átlag évi 68 millió pengő bevételt biztosítanak. A vármegyei hozzájárulást ki kell venni a község költségvetéséből és a vármegyét ismét fel kell ruházni pótadószedés jogával. Kívánatos lenne az is, kogy szükség esetén a pótadókivetés joga egyes községekben 75%-ig legyen kiterjeszthető, a többlet azonban csupán hasznos és közérdekű beruházásokra legyen fordítható. Kívánatos, hogy a község pénzügyi és gazdasági tekintetben is a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozzék s a pénzügyi hatóságok csak a számszaki ellenőrzést gyakorolják. A népoktatás kötelezettségének kérdése véglegesen döntessék el s állapíttassák meg, bogy az az államnak, az egyháznak, vagy a községnek-e a feladata. A felekezeti iskolákat az egyház tartsa fenn s ehhez képest állapítsa meg a hitközségi adót. Szónok feltétlen barátja a jegyző- képesítés reformjának. A községi jegyző a falu népének vezetője, már pedig irányítani csak magasabb képzettséggel lehet. A község élére ál litsák oda a jegyzőt, mert haladni kell s mert a községnek feje CBak egy személy lehet, ki nem lehet más, csakis a jegyző. Szükséges, hogy a jegyző jól legyen javadalmazva, mert sok és nehéz a munka, amit a község vezetése reá ró. Legfőbb feladata pedig az, hogy életre keltse a község összeomlott háztartását. Védi a jegyzők magánmunkálati jogát. Erre nemcsak a jegyzőnek van szüksége, hanem elsősorban a falu népének, melynek fontos érdeke, hogy könnyen és olcsón kapjon jog segélyt ügyes bajos dolgaiban. Beszéde zártával lelkeB szavakban hívja fel jegyzőtársait öntudatos, komoly munkára. Az egyesület tagjaitól pénzt, munkát és embert kér az előttük álló nehéz feladatok véghezvitelére. Szűnni nem akaró taps és éljenzés jutalmazta az Országos Jegyzői Egyesület kiváló elnökének mesterien felépített közvetlen szavakból álló tartalmas beszédét. A közgyűlés további lefolyásáról jövő számunkban fogunk beszámolni. inni—u—n—T~ii---u—r~r -r r- _r1 r 1 '' * — — — Cs elédek kitüntetése. Nagyon szép és megható két ünnepség folyt le szeptember hó 22-én Zomba es Dörypatlan községekben abból az alkalomból, hogy a m. kir. belügyi, illetve földmivelésügyi miniszter Kresz Éva zombai lakos háztartási, illetve Farkas Miklós dörypusztai lakos, gazdasági cselédeket elismerő oklevéllel és 100—100 P pénzjutalommal tüntették ki, mert Kresz Éva immár a 46 ik éve, Far kas Miklós pedig 54 ik év óta állanak ugyanannak a munkaadó gaz dának, illetve uradalomnak szolgálatában. Zomba községben a főtéren épült szép uj községháza előtt délután 3 órakor már feketéllett a nagy szám ban összejött ünneplő közönség és felsorakozva, ünneplő díszben várakozott- a község színe, virága, jövő reménysége: a daliás' leventesereg. Bent a községháza tágas termeiben a községi elöljáróság, képviselők és a helyi intelligencia gyülekezett, hogy részesei legyenek annak a megtiszteltetésnek éB ünnepségnek, amely az ünnepelt Kresz Évát a legfelsőbb kitüntetéssel és megjutalmazással érte. Itt szorongott imakönyvére kulcsolt reszkető kezeivel maga az ünnepelt is, körülvéve gazdája és annak családtagjai által, akik a hűséges cselédet már rég mint hozzájuk tartozó szeretett családtagot tekintik. A kitüntetést dr. Kurz iBtván járási főszolgabiró adta át az ünnepelt- nek, a nagy tömeg érdeklődő jelenlétében, a nagyvendéglő udvarán, ahova az összes érdeklődők átvonultak, mert a községházán nem fértek el. Áz ünnepséget a leventezenekar által előadott „Magyar Hiszekegy“ nyitotta meg, melynek elhangzása után dr. Kurz főszolgabiró intézett néhány meleg szót a közönséghez, kiemelve a hűség és becsületes munka fontos voltát és Kresz Évát példaképül állította az ünneplők elé. A kitüntetést Kresz Évának a legmelegebb jókivánatai kíséretében nyújtotta át. Ezután Steib Mihály községi fő jegyző lépett elő és a kitüntetett példás erényeit magasztalva, őt a község elöljárósága és az egész közönség nevében őszinte melegséggel köszöntötte. A főjegyző szavainak elhangzása után Jung Mihály, a kitüntetett gazdája, néhány keresetlen meleg szóval úgy a maga, mint a kitüntetett nevében hálás köszönetét mondott a kitüntetésért és azért az őszinte nagy érdeklődésért, amellyel a község közönsége őket megtisztelte. A Himnusz eléneklése után az egybegyűltek egy Jobbágy-, Ideál-, Zephir-,PremlerHályhflH & tűzhelyek legolcsóbban kaphatók Sinner Viktornál Szekszárdon •a „F e re n o“-közkórházzal szezibea. szép ünnep emlékévei szivükben oszlottak szét. Dörypatlan községben d. u. 4 órára ugyancsak nagy számban gyűlt össze a közönség és a gazdasági cselédek Komlósi János nagybérlő, belső- majori gazdasági irodája előtt, ahol megjelentek özv. Csathó Ferencné, br. Rudnyánszky Anna, Döry Frigyes m. kir. gazd. főtanácsos, Komlóéi János és neje, valamint a községi elöljáróság tagjai és a fegyelmezett leventecsapat. Óit lengette a langyos őszi szél a kitüntetett Farkas Miklós bácsinak napfényben csillogó ezüstös hajszálait is, amint kicsi töpörödött alakjával, többször köny- nyekbe boruló szemeivel izgatottan, várakozóan topogott a nyitott folyosó napfénytől beragyogott kőkockáin. Az ünnepség a Himnusz eléneklét sével vette kezdetét, amelynek elhangzása után a járási főszolgabiró ugyancsak néhány meleg szót intézett az egybegyűltekhez, kiemelve a kitüntetett érdemeit és őt a maga részéről is a legszivélyesebb szavak kíséretében köszöntve, a kitüntetést a közönség éljenzése közepette neki átnyújtotta. Utána Forrai Aladár községi főjegyző méltatta a jó öreg Miklós bácsi példás hűségét, mindenkori becsületességét és ragaszkodását és tolmácsolta a leghosszabb időn át volt munkaadója özvegyének, özv. Spitzer Gyuládénak, általa küldött szives üdvözletét és a jutalmul általa küldött 50 P-t a legjobb kívánságai kíséretében nyújtotta át a könnyekig meghatott ünnepeknek. Komlósi János, aki mint az uradalom jelenlegi bérlője, a 3-ik gazdája Farkas Miklósnak, lépett ezután elő és lelkes, keresetlen és közvetlen szavakban méltatta öreg cselédje ritka hűségét és érdemeit és a maga részéről kilátásba helyezve a róla való további gondoskodást, azt kívánta neki, hogy még pok éven át jó egészségben tölthesse el a szeretett, megszokott környezetben, hátralevő napiait; __ Az ünnepség a Himnusz eléneklé- sével nyert befejezést, amely hosszú ideig bizonyára kedves és szép emléke fog maradni a község közönségének. Az öreg Miklós bácsi pedig köny- nyes szemekkel, reszkető kezekkel szorongatva az ünneplők kezeit, a meghatottságtól meg-meg csukló hangján rebegte el háláját es köszönetét. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi szeptember hó 19—25-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 25*3 C° szeptember 20-án, minimum: 7 5 C° szeptember 25-én. Csapadék: eső 13*8 mm. szeptember 20-án i 11'4 mm. > 21-én összesen 25*2 mm. A légnyomás szeptember hó 25-én este 9 órakor 17*0 C° mellett 763 1 mm.-re emelkedett; azontúl is emelkedett.] . ___ ■-
