Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-22 / 25. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius 22 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ □ □ □ □ □ □ □ TAVASZI □ □ □ és nyár! angol szöveteim meg- □ érkeztek, melyekből mérsékelt árak D mellett készítek O divatöltönyöket és felöltőket. □ g SáPSZKV HI1DOR □ FÉRFISZABÓ 81 □ SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. 5 Hozott anyagok feldolgozását Is vállalom. tött ebéd első szónoka Szévald Oszkár alispán volt, aki szép szavakkal a kormányzót, mint a legelső és legjobb magyar gazdát köszöntötte. Dr. Pestby Pál felköszöntőjében a magyar akarásról, a magyar együttérzésről, a magyar egyetértés szükségességéről beszélt és köszöntötte gróf Hoyos Miksát és elnöktársait, akik ezeknek megvalósítására törekszenek. Fóbián Sándor sx: rúdlAszakflzIete ■ •JníTS Szekszárdim ■ ■ Dnrim ifillonii 1# Anniin on nnnninili linl# 5 lidOio, villany, KsrGKpar, sportciKKOK. s Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. 5 De nem lenne teljes a tudósításunk, ha külön is nem emlékeznénk meg arról, hogy a gyönki gazdanap sikerét fáradhatatlan munkájával Reich Oszkár főszolgabíró és bnzgó segítőtársai: Schmidt János főjegyző és Weigel Ádám községi biró biztosították. Magnk a kamarai tisztviselők, akik ezidén három kerületi gazda- gyűlésen vettek részt, állapították meg, hogy a gyönki volt a legsikerültebb. Mi lett volna még akkor; ha a reggeli eső nem zavarta volna meg a vidékieket, akik nem mertek elindulni hazulról a sötét és vészesen morgó felhők miatt! Nagyon köszönjük Reich Oszkár főszolgabírónak és segítőtársainak, hogy a Gyönkön volt illusztris vendégek kellemes emlékekkel távoztak Tolnamegyéből. Az anyák Ünneplése Bátaszéken. Gróf Hoyos Miksa válaszában megköszönte az üdvözlést, majd az alispánhoz és a főszolgabíróhoz fordulva meleg szavakkal köszönte meg azt, hogy lehetővé tették lelkes támogatásukkal a mai nap szép sikerét. Székely János, a gyönki gimnázium igazgatója, költői, megrázó szavakkal ecsetelte a magyar gazdasorsot, megemlékezett elszakított testvéreinkről és a gyönki intelligencia nevében üdvözölte gróf Hoyos Miksát. Bräutigam Ferenc szakadáti plébános dr. Pesthy Pált, mint a kerület jóságos és agilis országgyűlési képviselőjét üdvözölte. Szavaiból kiesen- dűlt az a mélységes bizalom és szeretet, mellyel a kerület minden egyes polgára viseltetik képviselője iránt. Csajági József pálfai kisgazda keresetlen, tiszta magyar Bzivből fakadó, mindenkit megható szép szavakkal a jelenvolt előkelőségeket üdvözölte, beszédjét a szebb jövőt óhajtó imával fejezte be, mely nem egy jelenlévőnek csalt könnyeket szemébe. Dr. Pestby Pál megható szavakkal köszönte meg Bräutigam plébános szavait, Ígéretet tett, hogy ezentúl is erejéhez képest mindig szivén fogja viselni kerülete minden egyes po gárának érdekeit. Dióssy Endre Dőry Frigyes és Sámik József kamarai alelnököket köszöntötte. Báró Fiáth Tibor gazd. egyesületi elnök felszólalásában adományozásra szólította fel a bankett résztvevőit a gyönki gimnázium könyvtára részére. A gimnázium igazgatósága oly önzetlen odaadással vett részt a vasárnapi gazdagyülés előkészítésében, hogy méltán megérdemli azt, hogy a gyűlés tagjai tehetségükhöz mérten áldozzanak valamit a gimnázium Bzükös anyagi viszonyok közt lévő ifjúsági könyvtára részére. A felhívásnak mindenki örömmel tett eleget és rövid idő alatt meg lehetős szép összeggel gyarapodott az ifjúsági könyvtár pénztára. Az utolsó felszólaló dr. Illgen Aurél gyönki ügyvéd dr. Marschall Ferenc orBZ. képviselőt, az Országos Kamara igazgatóját és báró Fiáth Tibór gazdasági egyesületi elnököt üdvözölte, mint akik szintén nagyban hozzá járultak a gyönki gazdanap sikeréhez. Fél 4 órakor bontott asztalt gróf Hoyos Miksa és a gazdanap résztvevői egy kellemes és tanulságos nap emlékével távoztak Gyönkről. A bátaszéki állami polgári fin- és leányiskolák ifjúsági vöröskeresztes csoportjai folyó hó 16-án, vasárnap reggel 9 órakor ünnepelték a bátaszéki kaszinó nagytermében az anyák napját. Az ünnepi miséről 9 órára nagyszámú közönség ment át a kaszinóba, hogy a lélekemelő, szép ünnepélyen részt vehessen és a szépen díszített terem meg is telt zsúfolásig az érdeklődő közönséggel. Az -ifjúsági énekkar Lejtényi Győző tanár vezetése alatt a „Vöröskeresztes indulóit énekelte el szépen, mely után gróf Zichy Géza „Anyánk0 cimü kedves költeményét Báter Anna polg. leányiskolái IV. osztályú tanuló szavalta el hatásosan. Ekkor dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő lépett az emelvényre, hogy ünnepi beszédjét megtartsa. „A római történelemből — úgymond — mindnyájan ismerjük azt a legendát, hogy midőn a Gracchusok anyját ékszerei felől kérdezték, vendégeinek gyér-* mekeit mutatta be e szavakkal: „ezek az én legdrágább ékszereim0. S vájjon csak a római anya tartotta kincsnek, ékszernek gyermekeit ? Szilágyi Erzsébet is Zrínyi Ilona s a többi jeles magyar nagyasszony nem ha sonlóan gondolkozott e ? De csak a történelem nagyjai éreznek igy? Hát a mi anyáink nem ál dozták-e mindenüket érettünk ? A legnagyobb ember Ugyanúgy, mint a legkisebb, a gazdag és szegény nem boldog-e, ha édes anyja simogató kezét megcsókolhatja, nem a legboldogabb e, ha édes anyja keblére hajthatja fejét? Királyok, hősök, szegények, gazdagok, mind-mind szeretettel és hódolattal hajtják meg fejüket édes anyjuk előtt. S e nagy tisztelet az édes anya iránt talán meglepő ? Ugyebár egész természetesnek találjuk, hogy tiszteljük édes anyánkat ! Igen, mert mindannyian érezzük, hogy ő tőle nyertük az életet, ő hordott a szive alatt minket, hogy emberré lehessünk, ő táplált, hogy növekedhessünk, ő ápolt, hogy el ne pusztuljunk, ő óvott a bajtól és veszélytől, ő virrasztott betegágyunk fölött, ő sirt velünk, ha fájdalmunk volt, ő örvendett velünk, ha öröm érte szivünket. — Édes anyánk! E két szó egy egész világ! E két szó kiejtése erősebb dobbanásra serkenti szivünket, ölelésre nyitja karjainkat, csókra nyújtja ajkunkat s még őszes fejjel is gyermekké, boldoggá tesz mindnyájunkat. Igen, mert az édes anya a leghősebb, a legönfeláldozóbb, a legnemesebb lélek s a legdrágább szív, melyben a szeretet, az égi adomány valóságos kincsként van felhalmozva. Csodás az anyai szív! Odacsalogatja magához a huncutkodó fiút, a munkában fáradt felnőttet egyaránt, hogy teleszórja szeretetének üdítő, mindig friss harmatával. S mikor már a szeretet és hősies önfeláldozás elégette földi porhüvelyét s a temető hantjai takarják porló részecskéit, még akkor is s mindig csak a jóra serkent, a szépre, a nemesre tanít soha el nem múló kedves emlékezete. Az anyai szeretet csalja ki a szenvedő árvát oda, ahol annak sírján „meghalnak kínjai0. Ez a szív, melynek gondját sir el nem temeti s melyet a nemes kebelből, mikor gyilkos tőrrel kivágott a fiú, hogy szerelmesének balga kívánságát teljesítse s siettében elbotlik s elejti az anyai szivet, az megszólal s nem korholja, nem bántja gyilkos fiát, csak azt kérdi tőle,'hogy nem ütötte-e meg magát. Ez a szív az, mely inkább magát engedi bántani, szenvedni, de gyermekét megvédelmezi minden bajában. Emlékeznek arra a költői legendára, mikor összetört tagokkal kérdik a bírák az anyát, hogy igaz e, hogy a fia verte őt igy meg s az anya, a fájdalmakat szenvedő anya fiát védi, letagadja azt, hogy fia őt bántalmazta s mikor fia megtörve vallja be, hogy megverte édes anyját, az anya tagadja, hogy fia hozzányúlt volna. Lehet e, szabad-e elfeledni azt, aki igy tud szeretni? Lehet- e, szabad-e megbántani azt, ki annyi áldozatra kész? A siralomházban ült két rabló gyilkos és beszélgetve rettegnek az elmúlástól; magukba szállva Istennel is igyekeznek kibékülni. Megszólal az egyik: csak az édes anyám bocsássa meg, hogy ily szégyent és szomorúságot okoztam neki! És megnyílik az ajtó, belép az édes anya, bűnös fiát keblére öleli, megsimogatja fejét és csókjaival halmozza el. Megbocsátott neki! Azért ne feledkezzünk meg soha édes anyánkról. Akinek él édes anyja, halmozza el sze- retetével mindenkor és áldja az ég Urát, hogy számára megtartotta az édes anyát. Akinek már az örökkéTejszövetkezeti Központ, Budapest, I,, Horthy Miklóa-at 119/121« valóságba költözött az édes anyja az zárja emlékezetébe a jó édes anyát és mindennap imádkozva érette, tegye le ma — anyák napján — a szeretet virágát az édes anyja sirjára. Ma — az anyák napján — fogadjuk meg, hogy édes anyánkat szeretni fogjuk a sirig, de ne feledkezzünk meg másik édes anyánkról ezer szenvedéssel sújtott magyar hazánkról sem és szeressük, óvjuk azt is minden veszélytől, igyekezzünk fájdalmainak, csonkaságának megszüntetésére, mert csak igy leszünk méltó gyermekei, mert csak igy remélhetjük a magyar kikeletet, melynek mielőbb elkövetkezését engedje megérni minden magyar anyának a Mindenható !0 A fentiekben rövid vonásokban vázolt és mindvégig hatást keltő beszéd elhangzása után szem nem maradt szárazon. Báró Eötvös: „ A megfagyott gyermek0 c. költeményét, melyet Révfy dolgozott át melodrámává, zongora, harmonium és gyermekkar kísérettel, Müller Antal szavalta el hatásosan. Ezután a tanulók letették a fogadalmat, hogy édes anyjukat szeretni, tisztelni s becsülni fogják, majd átadták édes anyjuknak kézimunka ajándékaikat. Kardos Pál polg. isk. igazgató tartotta meg ezután zárószavait, köszönetét mondva a tanfelügyelő hatásos beszédéért s az ifjúságot az anyai szeretetre s az anyákat a haza iránti kötelességre buzdította. A lelkes ünnepély a Hiszekegy elénklésével ért véget. Este az Ipartestület nagytermében 3 egy felvonásos ifjúsági színjátékot adott elő, telt ház előtt a tanuló ifjúság. Midőn a szép ünnepségről ezekben számolunk be, elismeréssel adózunk Götz Ádám, György Józsa és Lejtényi Győző tanároknak a sikeres rendezésért. A SZOClflllS MISSZIÓ BÚlDSZfmónyl illése. A Szociális Misszió szekszárdi szervezete folyó hó 15-én tartotta Szévald Oszkárné elnöklete alatt választmányi ülését, melyen sok szociális, charitativ ügy került elintézésre. Az elnöki megnyitó után dr. Horváth Árpád olvasta fel a titkári jelentést. tJtána Szongott Edvinné tett jelentést az elnökséghez beérkezett kérvényekről, majd Haidekker Béláné, a szegény- ügyi szakosztály alelnöknője referált végzett környezettanulmányairól. — Vitéz Vendel István polgármester javaslatát olvasta fel ezután a titkár arra vonatkozóan, hogy a Szociális Misszió-Társulat vegye át a város szegényügyének a rendezését. Ehhez a tárgyhoz maga a polgármester is hozzászólt, kérve, hogy ezt a munkát fáradságos volta dacára is vállalja magára a Misszió. Egyúttal ígérte, hogy az intézménynek mindenkor hathatós támogatója lesz. Kiss Lajos apátplébános megköszönte ezután a Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. — (H Belpúros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoha. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 631 Szabó Imre, tulajdonos: i i
