Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-22 / 25. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius 22 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ □ □ □ □ □ □ □ TAVASZI □ □ □ és nyár! angol szöveteim meg- □ érkeztek, melyekből mérsékelt árak D mellett készítek O divatöltönyöket és felöltőket. □ g SáPSZKV HI1DOR □ FÉRFISZABÓ 81 □ SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. 5 Hozott anyagok feldolgozását Is vállalom. tött ebéd első szónoka Szévald Osz­kár alispán volt, aki szép szavakkal a kormányzót, mint a legelső és leg­jobb magyar gazdát köszöntötte. Dr. Pestby Pál felköszöntőjében a magyar akarásról, a magyar együtt­érzésről, a magyar egyetértés szük­ségességéről beszélt és köszöntötte gróf Hoyos Miksát és elnöktársait, akik ezeknek megvalósítására törek­szenek. Fóbián Sándor sx: rúdlAszakflzIete ■ •JníTS Szekszárdim ■ ■ Dnrim ifillonii 1# Anniin on nnnninili linl# 5 lidOio, villany, KsrGKpar, sportciKKOK. s Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. 5 De nem lenne teljes a tudósítá­sunk, ha külön is nem emlékeznénk meg arról, hogy a gyönki gazdanap sikerét fáradhatatlan munkájával Reich Oszkár főszolgabíró és bnzgó segítőtársai: Schmidt János főjegyző és Weigel Ádám községi biró biztosí­tották. Magnk a kamarai tisztviselők, akik ezidén három kerületi gazda- gyűlésen vettek részt, állapították meg, hogy a gyönki volt a legsike­rültebb. Mi lett volna még akkor; ha a reggeli eső nem zavarta volna meg a vidékieket, akik nem mertek elindulni hazulról a sötét és vészesen morgó felhők miatt! Nagyon köszön­jük Reich Oszkár főszolgabírónak és segítőtársainak, hogy a Gyönkön volt illusztris vendégek kellemes emlé­kekkel távoztak Tolnamegyéből. Az anyák Ünneplése Bátaszéken. Gróf Hoyos Miksa válaszában meg­köszönte az üdvözlést, majd az al­ispánhoz és a főszolgabíróhoz for­dulva meleg szavakkal köszönte meg azt, hogy lehetővé tették lelkes tá­mogatásukkal a mai nap szép sikerét. Székely János, a gyönki gimnázium igazgatója, költői, megrázó szavak­kal ecsetelte a magyar gazdasorsot, megemlékezett elszakított testvéreink­ről és a gyönki intelligencia nevében üdvözölte gróf Hoyos Miksát. Bräutigam Ferenc szakadáti plébá­nos dr. Pesthy Pált, mint a kerület jóságos és agilis országgyűlési kép­viselőjét üdvözölte. Szavaiból kiesen- dűlt az a mélységes bizalom és sze­retet, mellyel a kerület minden egyes polgára viseltetik képviselője iránt. Csajági József pálfai kisgazda ke­resetlen, tiszta magyar Bzivből fakadó, mindenkit megható szép szavakkal a jelenvolt előkelőségeket üdvözölte, beszédjét a szebb jövőt óhajtó imá­val fejezte be, mely nem egy jelen­lévőnek csalt könnyeket szemébe. Dr. Pestby Pál megható szavak­kal köszönte meg Bräutigam plébá­nos szavait, Ígéretet tett, hogy ezen­túl is erejéhez képest mindig szivén fogja viselni kerülete minden egyes po gárának érdekeit. Dióssy Endre Dőry Frigyes és Sámik József kamarai alelnököket köszöntötte. Báró Fiáth Tibor gazd. egyesületi elnök felszólalásában adományozásra szólította fel a bankett résztvevőit a gyönki gimnázium könyvtára részére. A gimnázium igazgatósága oly ön­zetlen odaadással vett részt a vasár­napi gazdagyülés előkészítésében, hogy méltán megérdemli azt, hogy a gyűlés tagjai tehetségükhöz mérten áldozzanak valamit a gimnázium Bzükös anyagi viszonyok közt lévő ifjúsági könyvtára részére. A felhívásnak mindenki örömmel tett eleget és rövid idő alatt meg lehetős szép összeggel gyarapodott az ifjúsági könyvtár pénztára. Az utolsó felszólaló dr. Illgen Aurél gyönki ügyvéd dr. Marschall Ferenc orBZ. képviselőt, az Országos Kamara igazgatóját és báró Fiáth Tibór gazda­sági egyesületi elnököt üdvözölte, mint akik szintén nagyban hozzá járultak a gyönki gazdanap sikeréhez. Fél 4 órakor bontott asztalt gróf Hoyos Miksa és a gazdanap részt­vevői egy kellemes és tanulságos nap emlékével távoztak Gyönkről. A bátaszéki állami polgári fin- és leányiskolák ifjúsági vöröskeresztes csoportjai folyó hó 16-án, vasárnap reggel 9 órakor ünnepelték a báta­széki kaszinó nagytermében az anyák napját. Az ünnepi miséről 9 órára nagyszámú közönség ment át a ka­szinóba, hogy a lélekemelő, szép ün­nepélyen részt vehessen és a szépen díszített terem meg is telt zsúfolásig az érdeklődő közönséggel. Az -ifjú­sági énekkar Lejtényi Győző tanár vezetése alatt a „Vöröskeresztes in­dulóit énekelte el szépen, mely után gróf Zichy Géza „Anyánk0 cimü kedves költeményét Báter Anna polg. leányiskolái IV. osztályú tanuló sza­valta el hatásosan. Ekkor dr. Halmos Andor kir. tan­felügyelő lépett az emelvényre, hogy ünnepi beszédjét megtartsa. „A római történelemből — úgymond — mind­nyájan ismerjük azt a legendát, hogy midőn a Gracchusok anyját ékszerei felől kérdezték, vendégeinek gyér-* mekeit mutatta be e szavakkal: „ezek az én legdrágább ékszereim0. S váj­jon csak a római anya tartotta kincs­nek, ékszernek gyermekeit ? Szilágyi Erzsébet is Zrínyi Ilona s a többi jeles magyar nagyasszony nem ha sonlóan gondolkozott e ? De csak a történelem nagyjai érez­nek igy? Hát a mi anyáink nem ál dozták-e mindenüket érettünk ? A legnagyobb ember Ugyanúgy, mint a legkisebb, a gazdag és szegény nem boldog-e, ha édes anyja simo­gató kezét megcsókolhatja, nem a legboldogabb e, ha édes anyja keblére hajthatja fejét? Királyok, hősök, sze­gények, gazdagok, mind-mind sze­retettel és hódolattal hajtják meg fejüket édes anyjuk előtt. S e nagy tisztelet az édes anya iránt talán meg­lepő ? Ugyebár egész természetesnek találjuk, hogy tiszteljük édes anyán­kat ! Igen, mert mindannyian érez­zük, hogy ő tőle nyertük az életet, ő hordott a szive alatt minket, hogy emberré lehessünk, ő táplált, hogy növekedhessünk, ő ápolt, hogy el ne pusztuljunk, ő óvott a bajtól és ve­szélytől, ő virrasztott betegágyunk fölött, ő sirt velünk, ha fájdalmunk volt, ő örvendett velünk, ha öröm érte szivünket. — Édes anyánk! E két szó egy egész világ! E két szó kiejtése erő­sebb dobbanásra serkenti szivünket, ölelésre nyitja karjainkat, csókra nyújtja ajkunkat s még őszes fejjel is gyermekké, boldoggá tesz mind­nyájunkat. Igen, mert az édes anya a leghősebb, a legönfeláldozóbb, a legnemesebb lélek s a legdrágább szív, melyben a szeretet, az égi ado­mány valóságos kincsként van fel­halmozva. Csodás az anyai szív! Odacsalo­gatja magához a huncutkodó fiút, a munkában fáradt felnőttet egyaránt, hogy teleszórja szeretetének üdítő, mindig friss harmatával. S mikor már a szeretet és hősies önfeláldozás elégette földi porhüvelyét s a temető hantjai takarják porló részecskéit, még akkor is s mindig csak a jóra serkent, a szépre, a nemesre tanít soha el nem múló kedves emlé­kezete. Az anyai szeretet csalja ki a szen­vedő árvát oda, ahol annak sírján „meghalnak kínjai0. Ez a szív, mely­nek gondját sir el nem temeti s me­lyet a nemes kebelből, mikor gyil­kos tőrrel kivágott a fiú, hogy sze­relmesének balga kívánságát telje­sítse s siettében elbotlik s elejti az anyai szivet, az megszólal s nem korholja, nem bántja gyilkos fiát, csak azt kérdi tőle,'hogy nem ütötte-e meg magát. Ez a szív az, mely in­kább magát engedi bántani, szen­vedni, de gyermekét megvédelmezi minden bajában. Emlékeznek arra a költői legendára, mikor összetört ta­gokkal kérdik a bírák az anyát, hogy igaz e, hogy a fia verte őt igy meg s az anya, a fájdalmakat szenvedő anya fiát védi, letagadja azt, hogy fia őt bántalmazta s mikor fia meg­törve vallja be, hogy megverte édes anyját, az anya tagadja, hogy fia hozzányúlt volna. Lehet e, szabad-e elfeledni azt, aki igy tud szeretni? Lehet- e, szabad-e megbántani azt, ki annyi áldozatra kész? A siralomházban ült két rabló gyilkos és beszélgetve rettegnek az elmúlástól; magukba szállva Isten­nel is igyekeznek kibékülni. Meg­szólal az egyik: csak az édes anyám bocsássa meg, hogy ily szégyent és szomorúságot okoztam neki! És meg­nyílik az ajtó, belép az édes anya, bűnös fiát keblére öleli, megsimogatja fejét és csókjaival halmozza el. Meg­bocsátott neki! Azért ne feledkez­zünk meg soha édes anyánkról. Aki­nek él édes anyja, halmozza el sze- retetével mindenkor és áldja az ég Urát, hogy számára megtartotta az édes anyát. Akinek már az örökké­Tejszövetkezeti Központ, Budapest, I,, Horthy Miklóa-at 119/121« valóságba költözött az édes anyja az zárja emlékezetébe a jó édes anyát és mindennap imádkozva érette, tegye le ma — anyák napján — a szere­tet virágát az édes anyja sirjára. Ma — az anyák napján — fogad­juk meg, hogy édes anyánkat sze­retni fogjuk a sirig, de ne feledkez­zünk meg másik édes anyánkról ezer szenvedéssel sújtott magyar ha­zánkról sem és szeressük, óvjuk azt is minden veszélytől, igyekezzünk fájdalmainak, csonkaságának meg­szüntetésére, mert csak igy leszünk méltó gyermekei, mert csak igy re­mélhetjük a magyar kikeletet, mely­nek mielőbb elkövetkezését engedje megérni minden magyar anyának a Mindenható !0 A fentiekben rövid vonásokban vá­zolt és mindvégig hatást keltő be­széd elhangzása után szem nem ma­radt szárazon. Báró Eötvös: „ A meg­fagyott gyermek0 c. költeményét, melyet Révfy dolgozott át melodrá­mává, zongora, harmonium és gyer­mekkar kísérettel, Müller Antal sza­valta el hatásosan. Ezután a tanulók letették a fogadalmat, hogy édes anyjukat szeretni, tisztelni s becsülni fogják, majd átadták édes anyjuknak kézimunka ajándékaikat. Kardos Pál polg. isk. igazgató tar­totta meg ezután zárószavait, köszö­netét mondva a tanfelügyelő hatásos beszédéért s az ifjúságot az anyai szeretetre s az anyákat a haza iránti kötelességre buzdította. A lelkes ün­nepély a Hiszekegy elénklésével ért véget. Este az Ipartestület nagyter­mében 3 egy felvonásos ifjúsági szín­játékot adott elő, telt ház előtt a tanuló ifjúság. Midőn a szép ünnepségről ezek­ben számolunk be, elismeréssel adó­zunk Götz Ádám, György Józsa és Lejtényi Győző tanároknak a sikeres rendezésért. A SZOClflllS MISSZIÓ BÚlDSZf­mónyl illése. A Szociális Misszió szekszárdi szer­vezete folyó hó 15-én tartotta Szévald Oszkárné elnöklete alatt választmányi ülését, melyen sok szociális, charitativ ügy került elintézésre. Az elnöki megnyitó után dr. Horváth Árpád olvasta fel a titkári jelentést. tJtána Szongott Edvinné tett jelentést az elnökséghez beérkezett kérvényekről, majd Haidekker Béláné, a szegény- ügyi szakosztály alelnöknője referált végzett környezettanulmányairól. — Vitéz Vendel István polgármester javaslatát olvasta fel ezután a titkár arra vonatkozóan, hogy a Szociális Misszió-Társulat vegye át a város szegényügyének a rendezését. Ehhez a tárgyhoz maga a polgármester is hozzászólt, kérve, hogy ezt a munkát fáradságos volta dacára is vállalja magára a Misszió. Egyúttal ígérte, hogy az intézménynek mindenkor hathatós támogatója lesz. Kiss Lajos apátplébános megköszönte ezután a Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. — (H Belpúros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoha. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 631 Szabó Imre, tulajdonos: i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom