Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-19 / 3. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — IskolánklvUH népművelés Tolnán. Eb évben is lendülettel indult meg be iskolánkivtili munka Tolnán, ahol etép sikerrel működik az analfabéta- tanfolyam, amelynek növendékei a kültelki leventeköteles inakon kívül nagyobbrészt az ott állomásozó hely­őrség katonái közül rekrutálódtab. A hallgatók örvendetes előmenetelt tanúsítanak. A leányok tanfolyama is szorgalmasan látogatott. Állandóan mintegy 50—60 leány jelenik meg, akik részére eddig Pantz Ilona és Mészáros Mária áll. tanítónők, Pittesz- szer Antal és Szakály István káplánok és Károlyi Károly áll. isk. igazgató tartottak programmszerü ismeretter­jesztő előadást. A róm. kath. olvasó­körben sorozatos előadások vannak advent és nagyböjt vasárnapjain. Eddig Meyer Lajos plébános éB Pit* tesszer Antal káplán tartottak több- ízben igen érdekes előadást, nagy­számú hallgatóság előtt. Az előadás­sorozatot a róm. kath. elemi iskola énekkara énekszámokkal s az összes iskolákból kijelölt tanulók szavalatai* val bővítik ki. — Legényegyleti előadás Dombé- várott. A Dombóvári Róm. Kath. Legényegylet rendezésében hétfőn este színre került Kozáry György mozsgói r. kath. plebáoos irredenta színmüve: „A renegát.“ A megrázó jelenetekben gazdag, hazafias darab előadása nagyobb látogatottságot érdé* melt volna. A szereplők derekas munkát végestek. Kiemeljük közülük Kapossy Bözsike sikeres alakítását Vilma szerepében. Jót nyújtottak: Nagy Lajos (Elemér), Cser József (a tanító), Deák István (a jegyző), Hor­váth Margit (a nagynéni) és Balassa Mariska (Orzse néni). A nem nagy­számú, de lelkes közönség elisme­réssel adózott a szereplőknek. A sikeres rendezés Németh István róm. kath. segédlelkéBz érdeme. — Vitézi bál. A Tolnamegyei Vitézi szék f. hó 12 én rendezte ez évi Vitézi bálját az évek óta meg­szokott fényes keretek között a hajnali órákig tartó vig hangulatban. Két zenekar: a kaposvári kitűnő katona­zenekar és a szekszárdi Jónás Laci cigányzenekara húzta egymást fel­váltva a talp alá valót. Úgy a megyé­ből, mint a más megyéből is össze­jött sok szép asszony és leány szünet néikül járta a táncot, mert — s ezt örömmel regisztráljuk, — a táncos fiatalság nem hagyott senkit sem pihenni és reggel felé igazán jól sikerült bál emlékével távozott min­denki. Jegyeiket megváltották, illető­leg felülfizettek: Linka Ottmár ö, Ruppert Henrik 5, Őrffy Imre 20, Pesthy Pál 25, Hellebronth Antal 4, Grantzl Gyula 5, Kovács Sebestyén Endre 10, Sebő Pál 4, Schneider János 5, Huber Ferenc 5, Palkó István 4, Magyar Béla 8, vitéz Marton József 5, Niefergall Nándor 10, Magyary- Kossa József 4, dr. Takács Károly 5, Sachseiheim Edgár 20, dr. Kurtz István 10, Róth Gyula 10, Papp Lajos 20, Kemény Ferenc 5, Baumann Béla 4, Dőry Frigyes 8, br. Wimmersperg Frigyes 25, Perczel Lajos 4, Szili Alajos 4, hg. Sulkovszky Viktor 8, Erreth Aladár 5, Babay Géza ő, Gőzsy Tibor 8, Gratz Gusztáv 20, Apponyi Károly gr. 20, vitéz Szakonyi István 10, Theiszen János 5, vitéz Zerinváry János 5, Bonyhád község 20, vitéz Hargittay Károly 5, Dőry László 10, Koszmovszky József 5, vitéz Simon Simon 5, özv. Stookinger Jánosné 10, Kovácsics Károly 10, Kaposy Iván 5, Németh Árpád 5, vitéz Mezey László 4, Lerch István 4, vitéz Gáthy Ferenc 8, Legény Oszkár 8, Pintér István 4, dr. Grün- j vrald Elek 4, Szilágyi Béla 4, Dréher | 6 ____________ Arnold 8, dr. Jozgits János 8, Gévay- Wolff Aladár 10, Dénes Ákos 10, Jakab László 5, Ssévald Oszkár 20, Pethes Miklós 10, Zsigmond Elemér 5, Groisz Ottó 10, Daday Dezső 10, Molnár József 4, Szeghy Sándor 10, Horváth Károly 5, Kelemen Imre 5, Létay Gyula 10, Ganzer Ad ám 10, vitéz Butka Ferenc 1, vitéz Vida István 1, vitéz Főldváry Béla 1, vitéz Sölley József 5, vitéz ónody Géza 1, Caóry Ferenc 10, Paksi vitézek 30, Paksi leventék 20, vitéz Pogány Miklós 20, vitéz Komlósy József 22, vitéz Szekeres Gyula 5, Wéber János 12, dr. Hagymássy Zoltán 7, Wéber Kálmán 10, Irányi József 2, NN 2, Vajdits Kálmán 10, dr. Albersz Rezső 12, vitéz B*rna Lajos dr. 4, Mutschen- bacher Jenő 7, dr. Treer István 20, dr. Novák Miklós 10, Boros Zoltán 2, Diczenty László 2, dr. Kalencsik Kálmán 4, vitéz Tihanyi Szilárd 10, NN 8, Kiss Lajos 15, NN 1, Berényi Béla 10, Surgoth Aladár 20, Cs. Papp Jenő 5, dr. Bordás Árpád 10, Zöld Márton 5, Martin József 5, dr. Kun ezer Jenő, 6, dr. Csányi László 8, Major Lajos 8, dr. Leopold Kornél 10, Magyar Alt. Hitelbank Fiók 20, Répassy Károly 5, Steinsdörfer József 5, dr. Kramolin Gyula 5 pengőt. Úgy a fent felsoroltaknak, valamint mind­azoknak, akik a tárgy sorsjáték sike­rét adományaikkal elősegítették, ez utón is hálás köszönetét mond a ren­dezőség. Külön kell még köszönetét mondani Seleznik Viktor kárpitos­mesternek, aki a báltermet, mint min­den évben, úgy most is teljesen in­gyen díszítette és ízlésesen fényessé és előkelővé varázsolta. — Tolna vármegye 1929. évi kép­viselőválasztói névjegyzékei immár teljesen elkészültek és azokat a köz­ponti választmány 1928. évi december hó 27 én tartott ülésén végleg lezárta. A névjegyzékek szerint összeiratott: a bonyhádi választókerületben 14.404 a dombóvári > 17.018 a gyönki > 13.428 a paksi > 16.670 a szekszárdi » 12.676 a tamási > 13.612 a tolnai » 12.466 azaz összesen 100.264 választópolgár. A népesebb községek­ben a képviselőválasztók száma a következő: Szekszárd városban 4497, Dunaföldvárott 3965, Pakson 3912, Dombóváron 3166, Tolnán _2753, Bátaszéken 2682, BonyhácIon^25397 Tamásiban 2085, Faddon 1683, Bölcs kén 1661, Döbröközön 1623, Decsen 1540, Ujdombóvárott 1528, Gyönkön 1460, Ozorán 1372, Szakoson 1376, Hőgyészen 1355, Simontornyán 1230, Bátán 1209 — Elveszett egy ezüst női retikül a Ganzer saroktól az uszodáig ked­den este 7 órakor. A becsületes meg­találó kéretik, hogy adja át a Molnár­iéin könyvkereskedésben, ahol meg­felelő jutalomban részesül. — Módosítják az üzleti záróra­szabályrendeletet. Elmúlt karácsonyi számunkban részletesen ismertettük Szekszárd rend. tan. város képviselő- testületének az üzleti záróráról hozott szabályrendeletét. Közleményünk után az érdekelt kereskedők közgyűlésre jöttek össze és feltárták mindazokat a sérelmeket, amelyeket ezen szabály­rendelet keretében orvosolni kellene. Ezen sérelmeket a városi tanács elé terjesztették s mint értesülünk, a város e szabályrendeletet újból át­dolgozza s azt az érdekeltek kíván­ságainak megfelelően fogja a kép­viselőtestületnek elfogadásra ajánlani. — Verekedés. Gyene István, Boda- helyi János és Bodahelyi Antal szek­szárdi lakosok az utcán összevere­kedtek. A rendőrség őket 1—1 napi j elzárásra ítélte. — Hajtóvadóezat a bárányfokí erdő­ben. Jól sikerült hajtóvadassat volt f. hó 13-án a Beöthy Zsigmond László huszárezredes vadászbérletéhez tar­tozó bárány foki erdőbeo. A vendég­látó gazdán kívül résztvettek Schrants István tábornok, vitéz Sallay István ezredes, Lyka István fővárosi ház- birtokos, Vlasits László és Marossy Dezső százados. A vadászaton 71 nyúl, 8 fácánkakas és egy vaddisznó esett. — Megbízás. A központi járás ut- mesteri teendőinek ideiglenes ellátá­sával Tolnavármegye alispánja vitéz Légrádi Jánost, a szekszárdi kir. ál- lamépitészeti hivatalhoz beosztott ut- mestert bízta meg. — Meg akarta ölni a feleségét. Terner János dunaföldvári lakos, volt dunai hajós Összeveszett a feleségé­vel, született Sürü Etellel, aki ott hagyta és beadta ellene a válókere­setet. Terner, aki nagyon szerette az asszonyt, nem tudott belenyugodni a gondolatba, hogy elveszítse és ezért többször kérte, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó. Terner emiatt nagyon elkeseredett és elkeseredésében elha­tározta, hogy megöli a feleségét és azután magával is végez. Január hó 5-én megírta a búcsúleveleit a szü­leihez és ebben bejelentette, hogy feleségét agyonlövi és ha az asszony meghalt, ő meg öngyilkosságot fog el­követni. Másnap, január 6-án délután 5 órakor megleste a feleségét és új­ból kérlelte, hogy térjen vissza hozzá. De mert az asszony ismét elutasí­totta a kérését, lefogta s revolvert szegezett a fejének. Tememé a lö­vés pillanatában a fejét kissé félre­kapta és a golyó emiatt egy ház kapufélfájába fúródott. A lövés za­jára elősiető csendőrök Terner Já­nost elfogták és beszállították a szek­szárdi fogházba. A merénylő férj ellen elrendelték a vizsgálati fogságot. —/ Bálozó hölgyeim és uraim ! Szavatolt minőségű „Sza- lamander“ lakkcipőiket és glasszé- kesztyüiket siessenek a K r o n cég­nél beszerezni 1 — Az ozorai uj Sió- hid. Az Ozora mellett fekvő régi Sió hid helyett a múlt évben a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter egy uj vasbeton hi­dat létesített. Az újonnan épült hidat a műszaki szakértő-bizottság a leg­utóbb felülvizsgálta s a híd az előirt teherpróbát kiállotta. Az uj hid a közforgalom részére előreláthatólag még a tavasz beálltával átadatik. — Alakuló Ülés. A Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége Dombó- várott is megalakítja fiókját. Az alakuló közgyűlés január 22 én dél­után 3 órakor lesz. A központ az elnöki tisztségre Kenézy Lászlónét, az ügyvezetői teendők ellátására pedig Faics Irén polgáriiskolai igazgatónőt kérte fel. — A múlt év adózási viszonyai vármegyénkben. A m. kir. szekszárdi pénzügy igazgatóságnak a vármegyei közigazgatási bizottsághoz tett decem­ber havi jelentése szerint az 1928. évben befolyt állami adók összege 4,667.866 P 19 f volt. Hátralék ma­radt 807.483 P, a múlt évi előírás­nak mindössze 17 6°/o a. Forgalmi adóban befolyt tavaly 784.754 P 03 f, illetékek címén 1,902 322 P 22 f, bélyegben pedig , 115.122 P 92 f. Örvendetes jelenség a hátralékok évenként való következetes apadása, mely arra vall, hogy az adófizetési képesség lassú fejlődése mellett az adózó közönség mindegyre komo­lyabban tesz eleget az állammal szem­ben fennálló adófizetési kötelezettsé­geinek. 1929 január 19. — A dombóvári iparbál. A Dombó­vári Községi Ipartestttlet hagyomá­nyos bálját nagy siker mellett ren­dezte múlt szombaton. A nagy mozgó teljesen megtelt és az egybegyült fiatalság a kora reggeli órákig a leg­jobb kedvben rótta a táncot. A bál anyagi jövedelme is számottevő volt. — Borvásárlás közben megfagyott. Szűcs László 60 éves nagykónyi lakos folyó hó 5 én délután meg­jelent Szántó Mihály ugyanottani lakos pincéjében, ahol a fia lakodal­mára bort akart vásárolni. Egy ideig ott kóstolgatta a borokat, majd ugyan­azzal a céllal elment Soós Józsefhez is, aki szintén ajánlott neki bort. Másnap délelőtt a kocsolai pék ko­csisa azt jelentette Nagykónyiban Ba­log József gazdának, hogy az Ele- dény puszta közelében egy halódó nagykónyi embert látott az utón, akit azonban nem hozhatott magával, mert nem bírta a kocsijára felemelni. Balog József azonnal átment a szom­szédjához, Gergely Józsefhez, aki a hir hallatára rögtön befogott és úgy Balogot, mint annak fiát, valamint Fűzi Jánost kivitte Eledény felé, ahol a szakcsi utón egy vizmosás mellett összegubbaszkodva ráakadtak Szűcs Lászlóra, aki mindenfélét ösz- sze vissza beszélt és azt mondta, hogy Siófokról jövet az utón összeesett. Feltették az öreget a kocsira és el­vitték dr. Nagy Ferenc körorvoshoz. Mire azonban odaértek vele, már nem mozdult. Dr. Nagy Ferenc azon­nal éleszteni kezdte Szűcsöt, azon­ban minden kísérlete sikertelen ma­radt és csak a beállott halált konsta­tálhatta. Az orvosrendőri hullavizs- gálat külsérelmi nyomokat nem talált és az orvosi vélemény szerint Szűcs László útközben elesett és a havon elaludva úgy átfázott, hogy az álta­lános testi lehűlés halálát okozta. — Rádiót csak szakcégnél szerezze be, akkor soha sincs vele bosszúsága. Fábián Sándor rádió szakvállalata Szekszárd, Hitelbank-palota (korzó). Telefon 139. — Mit tegyünk gyenge léheréseink- kel? Szeszélyes éghajlatunk alatt a lóherevetésekkel sokszor van báj. Egérjárás, hol más csapás, rendsze­rint azonban a szárazság az oka en­nek. Gazdáink most is legnagyobb­részt az elmúlt évi szárazság rová­sára írják azt, hogy vidékenként siralmasan néznek ki a lóherések. Bármennyire furcsán hangzik, mégis azt kell a hozzáértőnek vallani, hogy a múlt nyári nagy szárazságon kí­vül, talán még nagyobb mértékben, a tavaszi kedvező esős időjárás ro­vására kell a kárt írnunk, mivel a védőnövények a kelleténél jobban megbokrosodtak, megerősödtek, el- nyurgitva, meggyengitve a zsenge herét, melynek azután a nyári hőség és szárazság kettőzött mértékben ár­tott. Ezért a heretermesztéshez iga­zán értők, látva a védőnövények a kelleténél nagyobb bujaságát, zölden takarították le a különben magnak szánt védőnövényt s ezek teljesen kifogástalan, zárt herésekkel várják a jövő termőesztendőt. Kérdés most már, mi történjék a ritka, gyenge herésekkel ? Ha nem annyira ritka, hogy minden áron fel kell szántani, most a tél folyamán szórjunk reá kát. holdanként 180—200 kg. szu­perfoszfátot, amiért különben még a jól beállott herés is igen hálás. Ez azután — különösen ha tavasszal idejében megfogasoljuk — a meg­maradt növényeket annyira meg fogja erősíteni, hogy különösen kaszálás előtt csak igen gyakorlott szem ké­pes különbséget tenni eközött és a normálisan beállott herevetés között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom