Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-30 / 13. szám

4

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1929 március 30.

detektorosé* lámpás készülékek, valamint alkatrészek leg- olcsóbb beszerzési helye. Akkumulátor töltőállomáa. Szerelés és javitás jótállással I

árajánlatot t Budai Ferenc I

rádió- és villamossági vállalata 31 Szekszárd, Széchenyi-utca 12. szóm.

nnnnnnnn rxi^ pnnr.nnnnn

Budapesti bevezetett ásványvízforrás (gyógy- és üditfiviz)

vidéki fűleroKatosokot

kérés. Autó, vagy kocsilótulajdonosok elónyben. Megkeieséseket «Üveg vízért biztosíték adandó» jeligével RudolfMosse Budapest, IV. Váci-utca 18. továbbit. 285

□□□uuuuu□□□□□□□□□□□□

Utolérhetet lenül

tökéletes, tartós és nagy teliesitőképességu

az Allamgépgyári

océlkeretfl

SoMapdsyas

cséplősép

Előnyös fizetési feltétek mellett szénit minden mezőgazdasági génét:

Szemveszteség nélkül működik!

Piackénes goko- nét szolgáltat

Magy. Kip. államvasutak Gépgyárának tfexérügynöksége,

NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R.-T., BUDAPEST. V., Vilmos csúszdr-ut 32. ■

K Kerületi képviseletek: Bopos és Téa*sa,' Szekszárdi — Faragó Dénes, Bonyhád. 266 jM

Erdélyi földbirtokosok tanulmányulla Tolnavármegyéüen.

Az Erdélyi Gazdasági Egyesület tagjai a Budapesten tartott országos állat és mezőgazdasági kiállítás megtekintése után elhatározták, hogy Tolnamegyében tanulmányutat rendeznek abból a célból, hogy e vármegye fejlett mezőgazdálkodását és állattenyésztését megismerhessék. A gazdasági és kulturális létfeltételeitől megfosztott erdélyi magyar földbirtokosoknak tiz esztendei keserves vergődés után most nyílt először alkalmuk arra, hogy testületileg eljöhessenek Csonkamagyarországba és a főváros megtekintése után ellátogathassanak vidékre is. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület lelkes vezetőségének érdeme, hogy elszakított véreink egy kisebb csoportja Tolnavármegyében is gazdag ismereteket szerezhetett. — Mindazokon a helyeken, ahol a tanulmányi tervük szerint megfordultak, a legmelegebb testvéri szeretettel fogadták őket.

Az Erdélyi Gazdasági Egyesület egy kisebb, 18 tagú csoportja e hó 25 én délután báró Fiáth Tibor, a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület elnökének vezetésével érkezett Szék- szárdra, ahol őket vitéz Vendel István polgármester az Erdélyből kiutasított és Szekszárdou letelepedett tisztviselők társaságában fogadta és meleg szeretettel üdvözölte. Az üdvözlést Török Bálint, az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkára köszönte meg a vendégek nevében. Ezután a polgármester vezetése mellett az állomáson várakozó kocsikon szálláshelyükre mentek, útközben megtekintették a város nagyobb középületeit, a hősök szobrát, Garay szobrát és a sétakertet. A Garay-téren a leventezenekar szórakoztatta éppen a közön séget szép magyar indulókkal. Erdélyi testvéreink szemében köny csillant meg . ..

Este 8 órakor a Szekszárd Szálló éttermében egy 40 terítékes vacsora volt. A vendegeken kívül jelen voltak Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, br. Fiáth Tibor a Tolnavármegyei G. E. elnöke, dr. Hagy- mássy Z. vármegyei főjegyző, Vendel

I. polgármester és többen a város tisztviselői, birtokosai és' gazdái közül. A vendégeket felköszöntötték és melegen üdvözölték: Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, báró Fiáth Tibor gazdasági egyes, elnök és végezetül vitéz Vendel István polgármester, amely felszólalásokat dr. Nagy és Török erdélyi gazd. egyes, titkárok, valamint több kisgazda kö szönték meg szívből jövően társaik nevében. A vendégek oly jól érezték magukat, a szives fogadtatás annyira

| jól esett nekik, hogy még a hajnali | napsugár is együtt találta őket.

Másnap reggel a postaigazgatóság által rendelkezésre bocsájtott autóbuszon, báró Fiáth Tibor gazdasági egyesületi elnök vezetése mellett Paradicsomba mentek Dőry Frigyes európai hírű tehenészetének és kiváló gazdaságának megtekintésére, ahol Dőry Frigyes távoliétében Gombkötő Sándor intéző üdvözölte az érkezőket és a gazdaság szakszerű bemutatása után magyaros vendégszeretettel vendégelte meg őket.

Majd Zombán állott meg a társaság a népies tenyészet megtekintése végett, ahol Kurz István főszolgabíró és Steib főjegyzővel az élén a köz ségi elöljáróság üdvözölte az érkezőket.

Innen Dörypatlanba vitt az ut, ahol nemcsak az erdélyi vendégeket, hanem a megyebeli kísérőket is megható meglepetés érte. A park bejáratánál báró Rudnyánszky Dezsőné, Paulay Ferenc felügyelő és Forray Aladár főjegyző fogadták az érkezőket és kisérték az iskolás gyermekek és leventék sorfala között a kastély terraszára, ahol a leventezenekar fogadta őket üdvözlő muzsikával. Az elhangzott szivbemarkoló beszédek mélyen megindították nemcsak az erdélyieket, de az összes jeleolévőket is. A hírneves sajtgyár és sertéstenyészet megtekintése után Rud- nyáoszky bárónő villásreggelire látta szívesen a megjelenteket, amelynek tartama alatt Paulay Ferenc lendü letes beszédben üdvözölte a bárónő nevében a vendégeket, akik részéről dr. Nagy és a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület részéről báró Fiáth Tibor elnök köszönte meg a megható szives fogadtatást.

Búcsút véve a minden résztvevőnek felejthetetlen helyről — Kurz főszolgabíró és Komlósy földbirtokos csatlakozott a társasághoz — a követ kező állomás Kéty volt, ahol Rumy főjegyző mutatta be a fejlett, népies tenyésztést.

Fél 1 órakor Hőgyészre érkezve, a kirándulókat Reich Oszkár főszolgabíró és Grélinger főjegyző vezetése mellett a községi elöljáróság fogadta. A népies állattenyésztést a szokott szép rendezésben a piactéren mutatták be. A kirándulókat gróf Apponyi Károly látta vendégül ebédre hőgyészi kastélyában, azonban akadályozva lévén, a házigazda szerepét Reich Oszkár főszolgabíróra ruházta, aki azt a legnagyobb szivélyeséggeí és magyaros átérzéssel látta el, a legkedvesebb emlékeket hagyva a vendégek szivében. Az ő szives kalauzo- j lása mellett megtekintették a tör- I

ténelmi nevezetességű kastélyt és a parkot.

Innen Szakályra ment a társaság a Tolnatamási félvér lótenyésztés és I az ottani népies szsrvasmarhatenyész • tés megtekintése céljából, ahol a kös ségi elöljáróság és a díszbe öltözött lakosság fogadta a legszivesebben az erdélyi testvéreket, akik báró Fiáth Tibor gazd. egyes, elnök búcsúszavai után a legkellemesebb emlékekkel és hálás köszönetük kifejezése mellett utaztak el a délutáni gyorssal vissza Budapestre, kérve azt, hogy mindenkinek, akik bármily csekélységgel is hozzájárultak ittlétük ily felejthetetlenül kellemessé tételéhez, a leg- hálásabb magyar testvérszivből jövő köszönetüket tolmácsoljuk.

Kaszinói hatoacsora.

A Szekszárdi Kaszinó évtizedes szokásához híven, folyó hó 23 án a márciusi nagy eszmék megünneplésére táraasvacsorát rendezett, amelyen közel 100 an vettek részt. Bodnár István, a Kaszinó ezévben megválasztott igazgatója, klasszikusan szép beszédben emlékezett a márciusi nagy napokról, többek közt a következőket mondván: _

Tudom, hogy minden március — rttgyfakadás. Az élet dörömbölő ökle a koporsó oldalán E ő, eleven tiltakozás a halál, vagy inkább talán az élve eltemettetés ellen. S tudok még többet is. Azt, hogy a gloár hires nemzete még ma is a nagy francia forradalom eszme-hulladékain rágódik. De a szabadság, egyenlőség, testvériség emberies jelszava mellett szabad népeket és nemzeteket gázol el s ver béklyóba és bilincsekbe — embertelenül! A nagy Julius Caesárt leteritő hálátlan Bru usok orgyilkos tőréről is századokon át csepegett a vér. De legalább megtermékeDyité a szép Itália földjét, hogy annál dusab- ban teremje a lent, a kendert a régi hős Garibaldisták vörös s a mai derék fasiszták — fekete ingéhez . . . A Rákócziak, Bethlenek, Bocskaiak nemes célú szabadságharcának élet— magvából is voltaképpen az 1848 süti meg a magyar nemzed kenyerét. A mi talpig derék Béri Balogh Adá- munk Budán leütött fejét követi az aradi hős tizenhárom, vagy most már — tizenhét és az Újépület sok ártatlan lakójának mártír halála. Da az ő kiontott vérük sem hullott hiába. További tápláló olaj lett a magyar szabadságszeretet örökégő mécsében! Kossuth lánglelke pedig sz a tőlünk sok ezer mértföldre tündöklő plánéta, amelyből már nyolcvan, kilencven évvel ezelőtt elindult az a vakitó sugárkéve, amely voltaképpen csak ma ért ide le a földre, hogy megvilágítsa egy jobb sorsra érdemes

I nemzet mai vigasztalan sötét éjsza- i kéj át, ezer meg ezer vérző sebjét s mintegy — tetemrehivásul oda tárja ezt, a sok eláltato'.t, bekötött szemű, de már ébredező, alapjában mégis szabadságszerető nemzetek lelkiismerete elé ...

Beszéde végén felkérte Jankó Ágoston főispánt ünnepi beszédének elmondására. _

Jankó Ágoston ünnepi beszédében hosszasan emlékezett a márciusi eseményekről és azokról a lelkes nagy férfiakról, akik a márciusi eszmék zászlaját kibontották. Következtetéseket vont le ezen nagy eszmékből és összehasonlítást tett az eszmék nagyszerűségéről és azoknak a valóságba való átültetéséről. Borongó fájdalmassággal állapította meg, hogy azok az országok, amelyekből a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolata 1848 ban hozzánk repült, azt a nemzetet, amely ezen gondolatokat oly magasztos megértéssel és lelkesedéssel karo!ta fel, Trianonban ismét rabbiliUcsekba verték. Keresi beszédében azokat az utakat, amelyek a mai szétdarabolás keserves állapotából kivezetnek és arra a következtetésre jut, hogy nem az erő és erőszak fegyvereivel, hanem kulturális felkészültségünkkel, egymást megértő sseretetévei és lankadatlan muukával tudjuk ledönteni a Trianonban megépített válaszfalakat és ennek mielőbbi megvalósítására ürítette poharát. A főispán higgadt, komo'y, megfontolt beszédét nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők és mélyen átérezték a beszédben rejlő gondolatok mélységét és a minden szónoki póz nélkül előadott beszédben is megtalálták a lelkesítő tüzet, amely a múltban való merengés, a jelen komorsága, de a jövőbe vetett bit megdönthetetlensé- géből lángolt.

Á Koponyái csata évfordalűla.

A kaponyai győzelem. — Felsőbácskai feketesapkások. — A Szabadkáról száműzött Turul.

A szabadságharc 49-es eseményeinek ezidén van nyo!cvanadik évfordulója. BraDyiszkó, Isaazeg, Szolnok, Vác legendás dicsősége egymásután világit a múlt homályából. Március hava meghozza a bácskai csaták évfordulóját is. Elsőnek következett el március 5-én a kaponyai csata évfordulója. Emlékezzünk a daliás időkről, emlékezzünk a bácskai bősökről 1

Szabadka határában, a kaponyai csárda mellett 1849 március 5 én kivívott győzelem mintegy bevezetője volt Percei Mér tábornok diadalmas tavaszi hadjáratának. Ez a kaponyai csata jelentősége.

Mikor a bácskai honvédhadtestet 1849 január végén kivonták a ver-