Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-30 / 13. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 március 30. detektorosé* lámpás készülékek, valamint alkatrészek leg- olcsóbb beszer­zési helye. Akkumulátor töltőállomáa. Szerelés és javitás jótállással I árajánlatot t Budai Ferenc I rádió- és villamossági vállalata 31 Szekszárd, Széchenyi-utca 12. szóm. nnnnnnnn rxi^ pnnr.nnnnn Budapesti bevezetett ásványvízforrás (gyógy- és üditfiviz) vidéki fűleroKatosokot kérés. Autó, vagy kocsilótulajdonosok elónyben. Megkeieséseket «Üveg vízért biztosíték adandó» jeligével RudolfMosse Budapest, IV. Váci-utca 18. továbbit. 285 □□□uuuuu□□□□□□□□□□□□ Utolérhetet lenül tökéletes, tartós és nagy teliesitőképességu az Allamgépgyári océlkeretfl SoMapdsyas cséplősép Előnyös fizetési feltétek mellett szénit minden mezőgazdasági génét: Szemveszteség nélkül működik! Piackénes goko- nét szolgáltat Magy. Kip. államvasutak Gépgyárának tfexérügynöksége, NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R.-T., BUDAPEST. V., Vilmos csúszdr-ut 32. ■ K Kerületi képviseletek: Bopos és Téa*sa,' Szekszárdi — Faragó Dénes, Bonyhád. 266 jM Erdélyi földbirtokosok tanulmányulla Tolnavármegyéüen. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület tagjai a Budapesten tartott országos állat és mezőgazdasági kiállítás meg­tekintése után elhatározták, hogy Tolnamegyében tanulmányutat ren­deznek abból a célból, hogy e vár­megye fejlett mezőgazdálkodását és állattenyésztését megismerhessék. A gazdasági és kulturális létfeltételeitől megfosztott erdélyi magyar földbir­tokosoknak tiz esztendei keserves vergődés után most nyílt először al­kalmuk arra, hogy testületileg el­jöhessenek Csonkamagyarországba és a főváros megtekintése után elláto­gathassanak vidékre is. A Tolnavár­megyei Gazdasági Egyesület lelkes vezetőségének érdeme, hogy elszakí­tott véreink egy kisebb csoportja Tolnavármegyében is gazdag ismere­teket szerezhetett. — Mindazokon a helyeken, ahol a tanulmányi tervük szerint megfordultak, a legmelegebb testvéri szeretettel fogadták őket. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület egy kisebb, 18 tagú csoportja e hó 25 én délután báró Fiáth Tibor, a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület elnökének vezetésével érkezett Szék- szárdra, ahol őket vitéz Vendel Ist­ván polgármester az Erdélyből ki­utasított és Szekszárdou letelepedett tisztviselők társaságában fogadta és meleg szeretettel üdvözölte. Az üd­vözlést Török Bálint, az Erdélyi Gaz­dasági Egyesület titkára köszönte meg a vendégek nevében. Ezután a polgármester vezetése mellett az állo­máson várakozó kocsikon szállás­helyükre mentek, útközben megtekin­tették a város nagyobb középületeit, a hősök szobrát, Garay szobrát és a sétakertet. A Garay-téren a levente­zenekar szórakoztatta éppen a közön séget szép magyar indulókkal. Er­délyi testvéreink szemében köny csil­lant meg . .. Este 8 órakor a Szekszárd Szálló éttermében egy 40 terítékes vacsora volt. A vendegeken kívül jelen voltak Jankó Ágoston főispán, Szévald Osz­kár alispán, br. Fiáth Tibor a Tolna­vármegyei G. E. elnöke, dr. Hagy- mássy Z. vármegyei főjegyző, Vendel I. polgármester és többen a város tisztviselői, birtokosai és' gazdái kö­zül. A vendégeket felköszöntötték és melegen üdvözölték: Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, báró Fiáth Tibor gazdasági egyes, elnök és végezetül vitéz Vendel István pol­gármester, amely felszólalásokat dr. Nagy és Török erdélyi gazd. egyes, titkárok, valamint több kisgazda kö szönték meg szívből jövően társaik nevében. A vendégek oly jól érezték magukat, a szives fogadtatás annyira | jól esett nekik, hogy még a hajnali | napsugár is együtt találta őket. Másnap reggel a postaigazgatóság által rendelkezésre bocsájtott autó­buszon, báró Fiáth Tibor gazdasági egyesületi elnök vezetése mellett Paradicsomba mentek Dőry Frigyes európai hírű tehenészetének és kiváló gazdaságának megtekintésére, ahol Dőry Frigyes távoliétében Gombkötő Sándor intéző üdvözölte az érkezőket és a gazdaság szakszerű bemutatása után magyaros vendégszeretettel ven­dégelte meg őket. Majd Zombán állott meg a társa­ság a népies tenyészet megtekintése végett, ahol Kurz István főszolgabíró és Steib főjegyzővel az élén a köz ségi elöljáróság üdvözölte az érkezőket. Innen Dörypatlanba vitt az ut, ahol nemcsak az erdélyi vendégeket, hanem a megyebeli kísérőket is meg­ható meglepetés érte. A park be­járatánál báró Rudnyánszky Dezsőné, Paulay Ferenc felügyelő és Forray Aladár főjegyző fogadták az érkező­ket és kisérték az iskolás gyermekek és leventék sorfala között a kastély terraszára, ahol a leventezenekar fogadta őket üdvözlő muzsikával. Az elhangzott szivbemarkoló beszédek mélyen megindították nemcsak az erdélyieket, de az összes jeleolévőket is. A hírneves sajtgyár és sertés­tenyészet megtekintése után Rud- nyáoszky bárónő villásreggelire látta szívesen a megjelenteket, amelynek tartama alatt Paulay Ferenc lendü letes beszédben üdvözölte a bárónő nevében a vendégeket, akik részéről dr. Nagy és a Tolnamegyei Gazda­sági Egyesület részéről báró Fiáth Tibor elnök köszönte meg a meg­ható szives fogadtatást. Búcsút véve a minden résztvevő­nek felejthetetlen helyről — Kurz főszolgabíró és Komlósy földbirtokos csatlakozott a társasághoz — a követ kező állomás Kéty volt, ahol Rumy főjegyző mutatta be a fejlett, népies tenyésztést. Fél 1 órakor Hőgyészre érkezve, a kirándulókat Reich Oszkár fő­szolgabíró és Grélinger főjegyző veze­tése mellett a községi elöljáróság fogadta. A népies állattenyésztést a szokott szép rendezésben a piactéren mutatták be. A kirándulókat gróf Apponyi Károly látta vendégül ebédre hőgyészi kastélyában, azonban aka­dályozva lévén, a házigazda szerepét Reich Oszkár főszolgabíróra ruházta, aki azt a legnagyobb szivélyeséggeí és magyaros átérzéssel látta el, a leg­kedvesebb emlékeket hagyva a ven­dégek szivében. Az ő szives kalauzo- j lása mellett megtekintették a tör- I ténelmi nevezetességű kastélyt és a parkot. Innen Szakályra ment a társaság a Tolnatamási félvér lótenyésztés és I az ottani népies szsrvasmarhatenyész • tés megtekintése céljából, ahol a kös ségi elöljáróság és a díszbe öltözött lakosság fogadta a legszivesebben az erdélyi testvéreket, akik báró Fiáth Tibor gazd. egyes, elnök búcsúszavai után a legkellemesebb emlékekkel és hálás köszönetük kifejezése mellett utaztak el a délutáni gyorssal vissza Budapestre, kérve azt, hogy min­denkinek, akik bármily csekélységgel is hozzájárultak ittlétük ily felejt­hetetlenül kellemessé tételéhez, a leg- hálásabb magyar testvérszivből jövő köszönetüket tolmácsoljuk. Kaszinói hatoacsora. A Szekszárdi Kaszinó évtizedes szokásához híven, folyó hó 23 án a márciusi nagy eszmék megünneplésére táraasvacsorát rendezett, amelyen közel 100 an vettek részt. Bodnár István, a Kaszinó ezévben megválasz­tott igazgatója, klasszikusan szép beszédben emlékezett a márciusi nagy napokról, többek közt a következő­ket mondván: _ Tudom, hogy minden március — rttgyfakadás. Az élet dörömbölő ökle a koporsó oldalán E ő, eleven tilta­kozás a halál, vagy inkább talán az élve eltemettetés ellen. S tudok még többet is. Azt, hogy a gloár hires nemzete még ma is a nagy francia forradalom eszme-hulladékain rágó­dik. De a szabadság, egyenlőség, test­vériség emberies jelszava mellett sza­bad népeket és nemzeteket gázol el s ver béklyóba és bilincsekbe — embertelenül! A nagy Julius Caesárt leteritő hálátlan Bru usok orgyilkos tőréről is századokon át csepegett a vér. De legalább megtermékeDyité a szép Itália földjét, hogy annál dusab- ban teremje a lent, a kendert a régi hős Garibaldisták vörös s a mai de­rék fasiszták — fekete ingéhez . . . A Rákócziak, Bethlenek, Bocskaiak nemes célú szabadságharcának élet— magvából is voltaképpen az 1848 süti meg a magyar nemzed kenyerét. A mi talpig derék Béri Balogh Adá- munk Budán leütött fejét követi az aradi hős tizenhárom, vagy most már — tizenhét és az Újépület sok ártat­lan lakójának mártír halála. Da az ő kiontott vérük sem hullott hiába. További tápláló olaj lett a magyar szabadságszeretet örökégő mécsében! Kossuth lánglelke pedig sz a tőlünk sok ezer mértföldre tündöklő plánéta, amelyből már nyolcvan, kilencven évvel ezelőtt elindult az a vakitó sugárkéve, amely voltaképpen csak ma ért ide le a földre, hogy meg­világítsa egy jobb sorsra érdemes I nemzet mai vigasztalan sötét éjsza- i kéj át, ezer meg ezer vérző sebjét s mintegy — tetemrehivásul oda tárja ezt, a sok eláltato'.t, bekötött szemű, de már ébredező, alapjában mégis szabadságszerető nemzetek lelkiisme­rete elé ... Beszéde végén felkérte Jankó Ágos­ton főispánt ünnepi beszédének elmon­dására. _ Jankó Ágoston ünnepi beszédé­ben hosszasan emlékezett a márciusi eseményekről és azokról a lelkes nagy férfiakról, akik a márciusi eszmék zászlaját kibontották. Következteté­seket vont le ezen nagy eszmékből és összehasonlítást tett az eszmék nagyszerűségéről és azoknak a való­ságba való átültetéséről. Borongó fáj­dalmassággal állapította meg, hogy azok az országok, amelyekből a sza­badság, egyenlőség és testvériség gondolata 1848 ban hozzánk repült, azt a nemzetet, amely ezen gondola­tokat oly magasztos megértéssel és lelkesedéssel karo!ta fel, Trianonban ismét rabbiliUcsekba verték. Keresi beszédében azokat az utakat, amelyek a mai szétdarabolás keserves állapotá­ból kivezetnek és arra a következ­tetésre jut, hogy nem az erő és erő­szak fegyvereivel, hanem kulturális felkészültségünkkel, egymást megértő sseretetévei és lankadatlan muukával tudjuk ledönteni a Trianonban megépí­tett válaszfalakat és ennek mielőbbi megvalósítására ürítette poharát. A főispán higgadt, komo'y, megfontolt beszédét nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők és mélyen átérezték a beszédben rejlő gondolatok mélységét és a minden szónoki póz nélkül elő­adott beszédben is megtalálták a lelkesítő tüzet, amely a múltban való merengés, a jelen komorsága, de a jövőbe vetett bit megdönthetetlensé- géből lángolt. Á Koponyái csata évfordalűla. A kaponyai győzelem. — Felsőbácskai feketesapkások. — A Szabadkáról szám­űzött Turul. A szabadságharc 49-es eseményei­nek ezidén van nyo!cvanadik évfor­dulója. BraDyiszkó, Isaazeg, Szolnok, Vác legendás dicsősége egymásután világit a múlt homályából. Március hava meghozza a bácskai csaták év­fordulóját is. Elsőnek következett el március 5-én a kaponyai csata év­fordulója. Emlékezzünk a daliás idők­ről, emlékezzünk a bácskai bősökről 1 Szabadka határában, a kaponyai csárda mellett 1849 március 5 én kivívott győzelem mintegy bevezetője volt Percei Mér tábornok diadalmas tavaszi hadjáratának. Ez a kaponyai csata jelentősége. Mikor a bácskai honvédhadtestet 1849 január végén kivonták a ver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom