Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-21 / 51. szám
2 I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1929 december 21. Fábián Sándor • műszaki szakfizlet és műhely Telefon 139 ____________SZEKSZÁRPON____________(Korzó) ^ 6—18 havi részletfizetésre Rádiókereskedés és laboratórium legelső Tolna megyében Ulllomosvasaié főző kályha testmeleggé orvosi mfiszerek Porszívópadlókefe és tartozékai eladás és kölcsönzés Villany szerelés csillárok körték csengők zseblámpák Karácsonyi árak, postai szétküldés, messzemenő garancia TRETQRN HÓCIPŐ UILÁCHIRfl tességet, amellyel Tolna vármegye tisztviselői mindenkor példát adtak abban, hogy miként lehet a tisztviselőnek a közérdeket — a legnehezebb viszonyok között is — türelmes önzetlenséggel szolgálni. Bízom benne, hogy a törvényhatósági bizottság szintén méltányolni fogja a tisztikar becsflletes és sikeres munkásságát és — bízva abban, hogy az uj törvényhatóságban megkívánt nagyobb erőkifejtésre és fokozottabb tevékenységre is képesek lesznek, — eddig szerzett érdemeik elismeréséül visszaQlteti Őket abba a hivatali székbe, amelyben annyi sikerrel munkálkodtak. A főispán beszéde végeztével a tisztujitás tartamára kinevezte tiszteletbeli vármegyei főügyésszé dr. Zsigmond Ferenc ügyvédet, jegyzővé dr. Dalin Jenő ügy* védet és háznaggyá Knefély Ödön földbirtokost, akiket megbízott a rend fentartásával is. A kijelölő választ* mányba dr. örffy Imre országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsost, Kiss Lajos apátplébánost és Dőry Frigyes gazdasági főtanácsost delegálta, mig a vármegye közönsége a bizottságba Simontsits Elemér valóságos belső titkos tanácsost, Dőry Hugó felsőházi tagot és Szegby Sándor gyógyszerészt választotta be. A választások meg- ejtésére a főispán két szavasatszedő bizottságot alakított. Az elsőnek báró Fiáth Tibor lett az elnöke, tagjai Sipos Ernő és dr. Marxreiter AlajoB, jegyzője pedig dr. Korniss István. A második bizottság elnöke Szegby Sándor lett, tagjai dr. Török Ottó és Schmidt Jenő, jegyzője dr. Babits István. E bizottságok megalakítása után a főispán a közgyűlést felfüggesztette és visszavonult a jelölőbizottsággal, hogy a beérkezett pályázati kérvények alapján a vármegyei tisztviselői állásokra a jelölések megejthetők legyenek. Több mint egy félóráig tartott a jelölőbizottság munkája, amelynek végeztével a főispán a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitotta, hogy megejthető legyen a napirend egyetlen tárgya: a választás. Bejelentette, hogy a bizottság az alispáni állásra az egyedüli folyamodót, Szévald Oszkár eddigi alispánt 1 jelölte. Hosszantartó, általános, lelkes éljenzés fogadta ezt a jelölést ős a csend helyreálltává! a főispán Száváid alispánról ezeket mondotta: Abból a lelkesedésből, mellyel a vármegye közönsége e jelölést fogadta, azt látom, hogy Méltóságodban véli feltalálni azt a férfiút, akit a vármegyei tisztikar élére kiván állítani, mert az a meggyőződése, hogy Méltóságodban megvannak mindazok a képességek és azok az erények, amelyek a felelősségteljes alispáni állás betöltéséhez szflk- ségesek, Nem kívánok összehasonlítást tenni a tegnap és a holnap alispánjának munkaköre i között, de annyit előre látok; hogy a jövő alispánjára sokkal fontosabb és egyszersmind nehezebb szerep vár — mert a rohanva haladó fejlődés következtében napról napra bonyolultabbá váló közéletnek igényeit kielégíteni, mindinkább nehezebbé válik. Bármennyire törekedjünk is a hatóságok eljárását és ügykezelését egyszerűsíteni, ez aligha fog sikerülni, mert a közigazgatásnak a társadalmi, kulturális és gazdasági élet fejlődésével egyre táguló munkaköre és szaporodó teendői az egyszerűsítési törekvéseket mindig ellensúlyozni fogják. Az alispánnak tehát mindig több lesz a teendője, súlyosabb a gondja és nagyobb a felelőssége, mert neki nemcsak adminisztrálni kell, hanem tervezni, kezdeményezni és a legkedvezőbb végrehajtási módját megkeresni mindazon intézkedéseknek, amelyek a létért való küzdelem nagy versenyére a váimegye közönségét képessé teszik—és beilleszteni kell tudni ezeket az intézkedéseket abba az egységes és általános kormányzati programmba, mely a i egész magyar társadalom és nemzet megerősítésére törekszik. A vármegye társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésének nem szabad elmaradnia, mert ez a nemzet egységes haladását veszélyeztetné. De azért e haladásnak alkalmazkodnia kell a viszonyokhoz és lehetőségekhez, nehogy a vármegye gazdasági egyensúlyát megingassa. Sokoldalú élettapasztalattal, magas szellemi képességgel, nagy tudással, a helyzetek gyors felismerésével, józan bölcseséggel, bátor elhatározással és szívós kitartással kell tehát annak a férfiúnak bírnia, aki a vármegye első tisztviselőjének nehéz feladatára vállalkozik. Méltóságod bizonyára érzi magában ezeket a képességeket, — a törvényhatósági bizottság pedig eddigi alispáni működése alapján szintén abban a meggyőződésben van, hogy Méltóságod azokkal rendelkezik, — azért bizza meg újból a vármegye közigazgatásának vezetésével. Örömmel üdvözlöm Méltóságodat nagy- fontosságu hivatalában és amidőn hatalmának szimbólumát: a vármegye pecsétjét átadom és munkájának tőlem telhető támogatását megígérem, működésére Isten áldását kérem. A főispán szavait kisérő üdvözlő éljenzés lecsillapultával Szévald alispán a főispán kezébe letette a hivatalos esküt. Az eskütétel után az alispán a vármegye pecsétjét, mint az alispáni hatalom látható jelét átvéve, a következő beszédet mondotta : Szóvald Oszkár alispán székfoglalója. Az ítélet elhangzott. A vármegye közönsége megtisztelt bizalmával és alispánjává újból megválasztott. Hálatelt szívvel, meghatva fogadom a nagybecsű elhatározást, örömmel és telkemet felemelő megnyugvással, mert ebben az egyhangú akaratnyilvánításban eddigi hosz- ' szas munkásságomnak, közéleti szereplésemnek elismerését és jutalmát látom. Hálámnál nagyobb és mélységesebb a köszönet, mely ebben az ünnepélyes pillanatban száll el lelkem fohászaként, mert úgy érzem, hogy az a delejes erő, mely születésem első percétől fogva, életem, munkásságom egész ideje alatt a vármegyémhez fűz, minden hatalomnál erőteljesebben dobogtatja meg szivemet, hogy mint az egyetértő, összetartó és együttműködő erőtényező engemet a vármegye javára és népének bol- dogitására a legteljesebb önzetlenséggel és önfeláldozó készséggel továbbra is szolgálatokra buzdítson és ösztönözzön. Hálás szívvel fordulok Főispán ur Öméltósága felé, aki üdvözlő szavaiban az én szerény tevékenységemet túlzott jóindulattal értékelte és tisztelettel kérem őt, hogy nagybecsű támogatását és jóságos szeretetét részemre továbbra is megadni kegyeskedjék. Az a közvetlen és benső kapcsolat, mely engem Tolna vármegye lelki világához köt, az a nagybecsű bizalom, mellyel a vármegye közönsége szolgálatba lépésemkor fogadott s a három évtizedet meghaladó közélett munkásságom alatt legmesszebbmenőleg támogatott, kötelességemmé teszi, hogy a vár- í megye közigazgatási adminisztrációjában I egyesítsem mindazokat a társadalmi erőket, j melyek az állami és társadalmi rend feltét- | len biztosítékai és nélkülözhetetlen feltételei annak, hogy a nemzet erkölcsi értékeit, tehát létének és jövendőjének alapját megtartsuk és megvédjük. Ezt azzal kivánom elősegíteni, hogy a kipróbált történelmi formák közt az azokban kifejlődött társadalmi erők felhasználásával a szó legnemesebb értelmében vett korszerű közigazgatás megteremtésére törekszeni. A korszerű közigazgatás lényegében nem más, mint az állami közigazgatás közvetitése és az önkormányzati feladatok ellátása mellett minden jogosult gazdasági, társadalmi és kulturális törekvésnek a jó, az olcsó, a gyors és pártatlan közigazgatási tevékenység szolgálatba állítása. Ez az én eszményképem ... Ez az én vezérlő gondolatom . .. amire annál inkább is ráirányíthatom figyelmemet és minden akaraterőmet, mert a régóta várt és valóra vált nemzeti önállóságunk mentesiti a mai vármegyét a folytonos védekezés szerepe alól, más szóval, a passzív ellenállás helyett az aktiv cselekvés terére lépni a legfőbb feladatnak tekintem. Nemcsak hivatásszerűen támogatom a produktiv társadalmi, gazdasági és kulturális törekvéseket, hanem ilyenekben kezdeményező szerepet is vállalok, mert jól tudom és tudnunk kell, hogy a mai kor szelleme és országunk jellege elsősorban és főképen azt követeli, hogy vármegyénknek a felállított uj kereteit gazdasági tartalommal töltsük meg. Minden állam műveltségének és fejlődésének alapja a gazdasági jóléte. Az a helyes és tökéletes kultúrpolitika, amely számol az ország gazdasági viszonyaival. ,Minél erőteljesebb a gazdasági politika, annál könnyebben oldatnak meg a szociális kérdések. Mindeunek előfeltétele a tudás és általános műveltség. Mert anélkül nincs intenzív munka, nincs a munkának a megkívánt eredménye, nincs többtermelés, nincs fejlődés és nincs vagyoni erősödés. Ezért nem tudom eléggé ? hangsúlyozni, nem tudom eléggé ajánlani a vármegyém gazdaközönségének és a községeknek, a föld- mivelésügyi kormány nagy áldozatkészségével felállított és most megnyíló palánki gazdasági szakiskolának támogatását, ahol a 'kisgazda ifjak szakoktatást nyernek és a gazdasági ismereteket megszerezve, a magasabb gazdasági képzésnek és a többtermelésnek lesznek zászlóvivői és a nemzeti vagyonoso- dásnak megteremtői. Nem tudom eléggé hangsúlyozni és ajánlani népünknek az iskolánkivüli ismeretterjesztő előadások látogatását. A népművelési munkának az illetékes tényezők által felkarolását és támogatását, mert a néppel való foglalkozás, annak testi és lelki fegyelmezése és művelése az ország kiépítésének leghatalmasabb eszköze. * Még nem múlt el három éve annak, hogy a t • törvényhatósági bizottság nagybecsű bizalmából elindultam a vármegyei alispánnak nem mindig rózsás és a nagy felelősségnek súlyos gránitkockáival kirakott útjára. Ugyanakkor irányelvül tűztem ki és nemcsak magamra de tisztviselőtársaimra nézve is követelményül állítottam fel az igazságot, a pártatlanságot, az egyéni tisztességet, egész embert igénylő munkásságot, a néppel való szeretetteljes bánásmódot. Ünnepélyesen megismétlem ezen fogadalmamat és elvárom, hogy ezt az alámrendelt vármegyei és községi tisztviselők is feltétlen és megalkuvás nélkül tartsák be, mert habár a szigornak, erélyességnek és fegyelmezésnek bizonyos mértékig való alkalmazására szükség van és meg is van a jogosultsága, anna< nem helyénvaló alkalmazása és tul- hajtása elitélendő és kerülendő, mert a vármegye nyugalmának és békéjének megzavarására vezet Vármegyénk közbékéjének megóvása és biztosit'sa érdekében szükségesnek tartom H0BT08ÍGYI JUTOD Mindenütt kapható! Termeli: °~ "*■ Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklós-ut 119—121. a megértő jóindulatot és baráti jobbot, úgy a törvényhatósági bizottság t. tagjai, valamint a vármegyei és községi tisztviselők minden egyes tagja részéről, mely szeretettel, együttérzéssel nyúl a gyengébb, az elhagyatott felé s minden akaratából, minden cselekedetéből azon vágynak és törekvésnek örök lángja lobban, mely rajongással csüng embertársaink megsegítésén és szegény hazánk megerősítésén. Az uj kereteket kitöltő kormányzati élet — mely a mai történelmi nevezetességű közgyűlésünkön veszi kezdetét — csak úgy lesz munka- és fejlődésképes, úgy tud megfelelni magasztos hivatásának és a feléje irányuló bizalomnak és nagy várakozásnak, ha a különböző társadalmi osztályok: az iparos, a kereskedő és kisgazdatársadalom sziwel- lélekkel, őszinte meggyőződéssel összeforr e vezető, középosztállyal, kiveszi részét a nagy hazafias munkából és a magyar szívnek egész lelkesedésével tömörül a piros-kék zászló alá, amelyet az ősi vármegyei székházunk ormán büszkén lenget a szél. Ehhez kérem én a magyarok Istenének áldását és segítségét. Most pedig, amikor az alispáni hatalom külső jelvényét, a vármegye patinás címeres pecsétjét főispánunk Öméltóságának kezeiből átveszem, szent fogadalmat teszek, hogy azt mindenkor híven és becsülettel fogom megőrizni. Az u] tisztikar. Az alispán lelkesen megéljenzett és megtapsolt hatásos és szónoki hévvel elmondott székfoglaló beszéde ntán a főispán ismertette a jelölő bizottság további döntéseit, amelyek alapján az eddigi funkcionáriusok közfelkiáltással megválasztattak, nevezetesen : dr. Hagymássy Zoltán főjegyzővé, dr. Haypál Sándor árvaszéki elnökké, dr. órffy Gyula vármegyei tiszti főügyésszé, Schuttheisz Rezső és Morvay László másodfőjegyzőkké, Mányoky Ödön, dr. Künstler Károly, Birner István és Villax József árvaszéki ülnökökké, Polgár István, dr. Kornis István, dr. Babits István, dr. Horváth Árpád és vitéz Miklós József aljegyzőkké, Reich Oszkár simontornyai, dr. Becht Ödön dunaföldvári, dr. Ke- nézy László dombóvári, Szongott Ed- vin központi ésdr. Kurz István völgy- ségi járási főszolgabirákká; Müller Imre, vitéz Szakonyi István, dr. Kaszás György, Szalay László, Laky Zoltán és Nagy Barnabás szolga- birákká. A tamási főszolgabiró megválasztása. Dr. Szabó Eleméren, a tamási járási főszolgabíróján kivül pályáztak még erre az állásra dr. Piukovich József pestvármegyei szolgabiró és az ő kérvényének beérkezte után Polgár István tb. másodfőjegyző, dr. Künsztler Károly árvaszéki ülnök, Müller Imre és dr. Kaszás György tb. főszolga- birák. Müller Imre pályázatát visszavonván, a jelölő bizottság erre az állásra dr. Szabó Elemért, Polgár Istvánt, dr. Künsztler Károlyt és dr. Kaszás Györgyöt jelölte. A jelölő bizottság határozatának kihirdetésekor dr. Szabó Elemér nevének említése után olyan elementáris erővel hangzott fel az éljenzés, hogy a névszerinti titkos szavazás eredménye nem lehetett kétséges. A szavazató^ összeszámlálásánál kitűnt, hogy a törvényhatósági bizottság 268 szóval ismét dr. Szabó Elemért ültette a fó| Srzsét 1 Budapest, IV., € >eíKi ígyefem-ufca rál 5. - ( yné Szálló H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 631 Szabó Imre, tulajdonos. |
