Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-24 / 34. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 augusztus 24. iga 19 H 0 GO El 0 IS 00 (919 (9 SI El 019 00S j? Valóban művészies portraitokat, gyér- 5 |5 mek-, csoport-, inteneur-, architektúra felvételeket készit ÍNŐGEBi ■ U ■ ■ föhercegi udvari fényképész. El Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. B a Szekszárd, Széchenyi u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 g Bob bi a is go 0 is 0 0 bi b b is 0 0 0 0 00 0 b B 0 0 B 0 nak sok millió példányával igyekszik bevinni a világ köztudatába. F. bó 17-én délután 8/46 kor ér­kezett a hazánkban tartózkodó spanyol fópap Szekszárdra és ezen útjára el* kisérte ót' dr. Párniczky Ede minisz­teri osztálytanácsos a nejével P. Sze­derkényi Anna irónóvel és Ringer Erzsébettel, a Spanyolországban élő hires magyar festőművésze övei, aki annak idején a nagyprépost figyelmét Magyarország katasztrófájára felhívta és akinek az ajánlatára sajátította el Don Antonio Sancho a magyar nyelvet. A vonat érkezése előtt óriási kö­zönség lepte el a zászlókkal, címe­rekkel és virágfüzérekkel pazarul fel­díszített pályaudvart. Az utón egy leventeszakasz állott fel a levente­zenekarral, mig a perront ellepő pub­likum előtt a város küldöttsége he­lyezkedett el vitéz Vendel István polgármester vezetésével, aki erre az alkalomra — üdülését félbeszakítva — utazott haza az olaszországi Laurá- nából. <— Amint a vonat az indóház előtt megállt és a kupé ablakán lát­hatóvá lett a spanyol főpapnak a hírlapok illusztrációi révén közismert arca, lelkeB éljenzés hangzott fel és a leventezenekar játszani kezdett. Mikor aztán Don Antonio Sancho kiszállt, előlépett vitéz Vendel István polgármester és rövid, lelkes beszéd­del üdvözölte a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi szer­vezetének előkelő vendégét. A beszédet követő éljenzaj lecsil- lapultával, a közönség felé fordulva, ezeket mondotta a magyarság nagy barátja: Kedves magyar 7estvéreim ! Nagy örömmel jöttem el közé­tek, ebbe a szép vármegyébe és szép, ősi városba, amelynek tör­ténelméről és népéről olyan sok érdekeset hallottam és olvastam, hiszen Magyarországot és benne nemes Tolna vármegyét a törté­nelem lapjain át ismertem meg és tanultam meg szeretni. Ennek a vármegyének és a városnak régi, nagy történelme van. Tudjuk, hogy a hunok ennek a vármegyé­nek a területén verték meg először a római légiókat. Országos gond­jai közben itt pihent meg dicső szent István király, akinek szent jobbja itt is áldást hozott a népre. Itt enyésznek Béla király porai is, ezen a helyen, amely már a rómaiak korában is Alisca néven hires városa volt a római biro­dalomnak. A tatár és törökdulás sem kí­mélte meg ezt a vármegyét, amely­nek földjén a hősi vitézség leg­szebb virágai nyíltak és a szabad­ságszerelő néppel Rákóczi eszméi­ért együtt harcolt itt vak Bottyán, béri Balogh Ádám és Bezerédj. És a negyvennyolcas szabadság harc sok dicső haditette is e me­gyéhez fűződik. Ismerve a magyar nemzet tör­ténetét, tudom, hogy sokszor bo rult gyász országotokra. De ugyan­csak a történelemből tudom és azért hiszem és remélem is, hogy HMín Sándor tolnamegyei rddlíszakOzlele a nagytrafik mellett (Korzó) Telefon 139 Szekszárdim Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. Részlet kedvezmények Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot a magyar igazság hamarosan diadalra jut és ismét nagy lesz ez a nagyra hivatott ország. A nagyprépost szónoki lendülettel mondott kedves szavai után a polgár­mester bemutatta neki az üdvözlésére kiküldött képviselőtestületi tagokat, Kiss Lajos apátplébánoBt, Schneider Gábor ny. kúriai bírót, dr. Bus Lajos városi főjegyzőt, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, dr. Kunczer Jenő városi tiszti főügyészt, Hantos Ferenc rendőrkapitányt, SzÜcs Ferenc városi tanácsnokot stb., akikkel néhány barátságos szót váltva, kiment a pálya­udvar elé, ahol az egész társaság kocsikba szállt és a leventék, vala mint a leventezenekar vezetésével megindult a kocsisor a magyar és spanyol színű, valamint szekszárdi és tolnavármegyei zászlókkal diszitett Útvonalon a közönség sorfala közt a megyeházára, ahol Jankó Ágoston főispán és neje fogadták magas ven­dégüket. Szekszárd közönsége este kilenc órakor szerenádot adott Don Antonio Sancho tiszteletére és ez alkalomból a város villanyüzeme csodás pompába varázsolta a vármegyeház udvarát, amelynek boltiveit és fenyőfáit ezernyi színes apró villany lámpával világi tóttá meg. A menetet lampionos és fáklyás leventék nyitották meg, akik zenekarukkal vonultak fel a szere­nádra. Mikor a közönség az impozáns udvaron elhelyezkedett, a Kecskeméti Károly karnagy vezénylete alatt álló leventezenekar eljátszotta a Magyar Hiszekegyet és a dalárda egy müdalt adott elő. Ezután vitéz Vendel István polgár- mester köszöntötte gyönyörű beszéd­ben Don Antonio Sanchot, az elpusz­tításra ítélt Magyarország igazának hirdetőjét, kérve az Egek Urát, hogy nemes munkáját sikerrel koronázza. Palma nagyprépostja meghatottan mondott köszönetét az ünneplésért és ígérte, hogy ő, aki a legnagyobb részletességgel ismeri a hazánkkal történt igazságtalanságokat, mind­végig kitart mellettünk, amig igaz­ságaink diadalra nem jutnak. A nemes hévvel előadott szép be szédet követő éljenzaj lecsillapultá- val ismét a dalárda éneke követke­zett, majd a leventezenekar induló* jára szétoszlott az ünneplő közönség, amely lelkesen éljenezte a nagy­prépostot. Másnap 10 órakor zsúfolásig meg­telt a belvárosi templom. A nagy­misén Jankó főispán vezetésével ott láttuk az összes hatóságok, hivatalok és testületek küldöttségét. A nagy­mise után Don Antonio Sancho fel­ment a szószékre s valóságos stílus- művészettel szerkesztett magyar szent beszédben szólt Magyarországról, mint Krisztus és Szűz Mária országáról. Hazafias lelkesedéssel beszélt a ma­gyar feltámadásról, amelyben Krisztus, a béke királya megdicsőiti országát. A mise után kocsira ült Don Antonio Sancho, és megtekintette a város külső képét, nevezetességeit, vala­mint a világhírű múzeumot, ahol Kovách Aladár igazgató szolgált neki magyarázatokkal. Jankó főispánon és nején kívül részt vettek: Don Antonio Sancho, dr Párniczky Ede és neje P. Szeder kényi Anna írónő, Ringer Erzsébet festőművésznő, Kiss Lajos apátplébá nos, dr. Hagymássy Zoltán várm főjegyző, dr. Halmos Andor kir. tan felügyelő, vitéz Vendel István polgár mester, Szongott Edvin főszolgabíró Koch Alajos esperes, sióagárdi plébá nos, Horváth Károly szekszárd-ujvá rosi plébános és dr. Horváth Árpád vm. aljegyző, főispáni titkár. Az ebédnél a főispán tósstot mon­dott magas vendégére, aki pompás magyar beszédben köszönte a meg tiszteltetést. Ebéd után három autó állt elő és Don Antonio Sancho Jankó Ágoston és Jankó Agostonné, dr. Párniczky Ede, P. Szederkényi Anna, Ringer Erzsébet, Kiss Lajos, dr. Hagymássy Zoltán, dr. Halmos Andor és Szongott Edvin kíséretében kiutazott Ocsénybe, ahol a községi elöljáróság élén Kiss Gergely főjegyző üdvözölte. A fő­jegyző üdvözlését meleg szavakkal Mindenütt kaphatói Orsz. Termeli: Hagy. Tejszövetkezeti Központ BadapMt, L, Horthy Miklósát 119/121« köszönte meg, majd Alsó Istvánék házánál megnézte a csodaszép sárközi hímzéseket és szőtteseket, amelyek­ről a legnagyobb elragadtatással nyi­latkozott. Ellátogatott még több házba is, majd a népviseletet és a táncot szemlélte meg a református olvasó­körben. ócsényből áthajtattak Sióagárdra, ahol Koch Alajos esperesplébános üdvözölte Don Antonio Sanchot, aki megnézte a szép román stilü temp­lomot és népviseletet. Onnan az óvo­dába mentek, ahol Pilch Endre, a hires ethnografus az ősi népviseletbe öltöztetett óvodásokkal csodaszépen sikerült fonókajátékot mutatott be. Ezután uzsonna volt a plébánián. Este Kiss Lajos szekszárdi apát- plébános vacsorát adott a vendégek tiszteletére. A vacsorán az apátúr köszöntötte a vármegye nagy ven dégét, aki szeretetteljes szavakkal búcsúzott Szekszárdtóí. Don Sancho vacsora után az esti vonattal Báta- széken és Dombóváron keresztül Budapestre utazott, hogy 19 én meg­tarthassa az I K. A. záróülése pro* grammjára kitűzött előadását. A tihanyi kegyeletes emlékünnep. A napilapok már hirt adtak arról, hogy augusztus hó lö-én Tihanyban kegyeletes ünnepség keretében folyt le a mártírhalált halt IV. Károly király emlékére felállított kálvária stáció állomások átadása. Ez évben 5 vármegye stációja készült el s azokat az illető vármegyék alispánjai az alapítólevelek kíséretében megőrzés végett a tihanyi apátnak adták át. Az átadásra került stációk között volt Tolna vármegye közönsége által ado­mányozott VI. állomás, mely ízléses gránit oszlopon mfivészies bronz reliefen áll és szent Veronikát ábrá­zolja, mikor kendőjével Jézus arcát letörlé. A kegyeletes ünnepség verő­fényes szép időben folyt le, melyen tízezrekre menő közönség gyűlt egybe az ország minden részéről. Az ünneplő közönségben helyt foglalt Tolna vár­megye impozáns küldöttsége szent- andrási Szévald Oszkár alispán veze* tése alatt, a küldöttség tagjai a következők voltak: Bartal Aurél dr. nagybirtokos, báró Fiáth Tibor nagy- birtokos, Sztankovánszky Tibor nagy- birtokos, báró Jeszenszky Andor földbirtokos, Kiss Lajos apátplébános, dr. Szabó Elemér főszolgabíró, dr. Korniss István vm. aljegyző, dr. Berky József egészségügyi tanácsos, községi orvos, Huber Ferenc községi főjegyző, Sipos Ernő m. kir. kormánytanácsos, vezérigazgató, Kun János községi biró, Ivanits Antal m. kir. kormány tanácsos, Takács József községi főjegyző, Farkas Ferenc községi bíró, Huth Ferenc esztergályos, Tóth A. Sándor főldmives. A programm szerint pontosan gyülekeztek a tihanyi apátság temp­loma előtt az előkelőségek, a magyar nép minden rendjéhez és osztályához tartozók, hogy a kegyeletes emlék- ünnepélyen résztvehessenek. A tör­vényhatóságok küldöttségeinek sorfala zenekar. A Kormányzó Ur Őfőméltó- sága és a magyar Kormány képvise­letében gróf Klebelsberg Kunó dr. m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­ter jött el. 11 órakor a himnusz hangjai mellett érkezett meg dr. József Ferenc kir. herceg nejével Anna kir. hercegnővel, akiknek fogadása és a hivatalos tisztelgések után az emlék- ünnepély kezdetét vette. Az ünneplő közönség körmenet* ben dr. Rótt Nándor veszprémi püspök vezetésével a tihanyi fél­sziget legmagasabb pontján emelt kálvária stációkhoz vonult, ahol a vezető püspök a stáció állomásokat felszentelte. A felszentelés után első­nek szentandrási Száváid Oszkár alispán a tőle megszokott szónoki készséggel, a helyhez és alkalom­hoz illő gyönyörű gondolatokkal telt következő beszéd kíséretében adta át a felállított állomást és arról ké­szített díszes kivitelű alapítólevelet. „Méltóságos Apát Ur! Tolna vármegye közönsége nevé­ben és meghagyásából adom át az ősi magyar monostornak Istenben boldogult IV. Károly király Őfelsége emlékére szentelt kálváriának ezt az uj állomását, melyet a magyar igaz- ság győzelmébe vetett hit, a biza­kodó remény, a magyar apostoli Királyság szent eszméjéhez való hű­séges ragaszkodás állított fel, hogy örök szimbóluma legyen a Gond­viselés által reánk mért megpróbál­tatások és szenvedések kálváriájá­nak, amelyből csak a magyar nem­zeti nagy gondolatnak újjászületése és Magyarország dicsőséges feltáma­dása kerülhet ki diadalmasan; mert szent hitem és meggyőződésem, hogy a mi erősségünk ma is az, ami volt eddig: az ezeréves tradíció, az ezer­éves határok, amelyeket Isten alko­tott és a magyar szivek, a magyar karok védtek, őriztek mindhalálig. között vonultak fel dr. Rótt Nándor J veszprémi, dr. Glattfelder Gyula csa- j Ezekkel az érzésekkel, gondolatok- Délben Jankó ÁgOBtonék ebédet j nádi püspökök, mely alkalomból a j kai nyújtom át az ősi nagyérdemű adtak vendégük tiszteletére, melyen I pápai himnuszt játszotta a katona- j rend élő fejének Apát Ur őfőméltó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom