Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-13 / 28. szám

1929 julius 13. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ____________________ 3 Il W5­É3 Strand*“ Frottír» | | unnm itksitun! wrnitMf József és Fid draMzdbnn, Szekszdrdon 1 főszolgabíró lelkesítő beszéd kísére­tében adta át Bucsky János kÍB- tormási és Keresztes Mihály sárszent- lőrinci jegyzőknek — mint levente­oktatóknak — a kerületi testneve­lési felügyelőség elismerő okleveleit, amelyben a leventenevelés ügyében kifejtett bnzgó munkálkodásukért és az elért fényes eredményekért része­sültek. Mindketten rövid, férfias foga­dalommal vették át és köszönték meg a kitüntetést. Az ülések után 80 terítékes közebéd volt, amelyen Muth Henrik jegyzőegyesületi elnök dr. Pesthy Pált, Glöckner János Reich Oszkár főszolgabírót és Komoróczy Pétert köszöntötték. Dr. Pesthy Pál megköszönvén az üdvözlést, arra a szeretetre és összetartásra ürítette poharát, amely a simontornyai jegy­zők egyesületében oly nagyszerűen domborodik ki. Vitéz Vida Ferenc a leventeoktatókat, Reich Oszkár főszolgabíró a kitüntetett Bucsky Jánost és Keresztes Mihályt és fele­ségeiket éltette. Városi közgyűlés. Szekszárd megyei városi képviselő­testülete e hó 6 án délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester el­nöklete alatt rendkivttli közgyűlést tartott, amelyen igen kevesen vettek részt. A rövid elnöki megnyitó után a polgármester javasolta, hogy a Világ filmszínház vigalmiadó leszállí­tása iránt beadott kérelmét vegyék le a napirendről, mert az igazgató­ság nem tudta ezideig a mozgószin- házra vonatkozó szerződéseit és szám­adási okmányait beterjeszteni s igy a kérelemre vonatkozólag érdemi ja­vaslatot nem tehet. A képviselőtes­tület a napirend levételhez egyhan­gúlag hozzájárult és igy ezen ügyet a legközelebbi közgyűlésen fogják érdemben tárgyalás alá venni. Mint ismeretes a város képviselő­testülete április havában tartott köz­gyűlésén tárgyalta a Béla-tér bur­kolásának végelszámolását, amelyet Fábián Mátyás képviselőtestületi tag indítványára levettek a napirendről azzal, hogy a Magyar Aszfalt Ft. egységárait újból vizsgálják felül, mert az interpelláló véleménye sze­rint azok tulmagasak, a részvénytár­saság a beterjesztett adatok szerint más városokban jóval olcsóbban vál­lalt munkát, mint Szekszárdon. Haidekker János városi főmérnök a mostani közgyűlésen részletesen ismertette Fábián beadványát és elő­adta, hogy más városokban is olyan szinten mozogtak az egységárak 1927. évben, mint Szekszárdon. A Magyar Aszfalt Rt. öt évig hitelezi az ára­kat és 10 évi ingyenes jótállást is vállalt, úgy, hogy 1927 ben ennél kedvezőbb ajánlatot szerinte egy vá­ros sém kapott. Ugyanis 1927. évben a gyalogjáróaszfalt négyzetmétere a dunántúli [városokban mindenütt 18 pengő körül mozgott. A képviselő­testület mivel szabályszerűen letár­gyalt szerződést utólag eredménye­sen megtámadni módjában nem ál­ARATÁS. Most tUzszekerével az égi magasban Hő junius andalog, útja nyomán Szikrázik a szikra s a földre lepattan S áldott melegébe bevonja puhán. Mint árad a fénye a nyári világra. Tobzódva elömlik a tarka mezon. És drága aranysugarakba kuszálja A messze határt ragyogón, szeretőn. És érik alatta a létnek a kincse: Az éltet adó csoda, isteni mag, És áldó erejét im a földre lenintve Sarló s kasza csendül, — az Élet arat. És ballag a Péter, im ővele Pál is — S dús kéve keresztje a lépte nyomán, A föld, kebelén csoda, isteni kláris Szép sárga opálja simul szaporán. Ó áldva a föld, mire drága keresztek Szent égi malasztos imás jele kél 1 És áldva, belőle, kik éhesen esztek: Ó áldva az isteni, drága kenyér ! Brandeiszné Frey Melanie. lőtt, napirendre tért a tárgy felett azzal, hogy a jövőben nyilvános ár­verésen, a legreálisabb ajánlattevő­nek fogják a szükséges munkálato­kat kiadni s egyben Schneider Já­nos képviselőtestületi tag javaslatára Fábián Mátyásnak a város érdekeit szolgáló értékes munkájáért köszöne­tét szavazott. Elfogadta a képviselőtestület a vá­rosi főmérnök által előterjesztett azon javaslatot is, hogy a városi szenny­vízcsatorna és deritőtelep építkezé­seknek végleszámolását 718.000 pen gővel hagyja jóvá. A csatornamüve­ket a város szakértője és főmérnöke közbejöttével a népjóléti minisztérium és a Halélettani Állomás is felül­vizsgálta, azokat kifogástalanoknak találta és a szennyvizcBatorna-üzem 1928 október 1-je óta működik. Letárgyalta a képviselőtestület a Bründl és Szabó cég által szállított és a szenny vizderitőben felszerelt gépiberendezésre vonatkozó végszám­lát és azt jóváhagyólag tudomásul vette. Elfogadta a közgyűlés az utcák burkolási tervének elkészítésére vo­natkozó javaslatot, mely szerint a báró Augusz, Kölcsey, Wosinszky, Lajos király, Mészáros Lázár, Szent István-tér, Csokonai, Báthory, Wes- selény, Mikes és a Kisbődő utcák burkolására és a vizlevezetésre vonat­kozó terveket elkészítteti és a ter­vek elkészülte után a költségek fe­dezésére nézve újabb javaslatot ter­jeszt a polgármester a képviselőtes­tület elé. Ezután dr. Cs, Papp Jenő közig, tanácsnok előterjesztésére elhatároz­ták, hogy a kommunizmus alatt vér­tanú halált halt hősi halottak emlé­kére Budapesten felállítandó emlékmű koszorumegváltása címén a város minden lakosa után egy fillért, ösz- szesen 140 pengő 25 fillért felaján­lanak és ezen összeget a költség- vetés terhére kiutalják. SjDr. Kelemen József városi tiszti főorvos számolt be a fenti előter­jesztés elfogadása után kimerítően a városi járvány kór ház ügyéről. Javas­lata értelmében felhatalmazták a vá­ros polgármesterét, hogy lépjen érint­kezésbe a Ferenc kórház igazgató­ságával egy 10 ágy befogadására alkalmas helyiségnek járványkórház céljaira leendő átengedése iránt és amennyiben a tárgyalásai eredményre nem vezetnének, hasson oda, hogy Szekszárdon megfelelő járvány kórház építtessék. Több magántermészetű kérelem le- tárgyalása után a közgyűlés 5 óra után véget ért. Agyoiuzurtn a sósorút. Szekszárdon e hó 8-án este 9 óra tájban halálos kimenetelű gyilkosság történt. Hauszknecht Ferenc földmi- ves, szekszárdi lakos, Percei Mór­utca 27—29. szám alatti lakásán mellbe szúrta szomszédját, Czank Ferenc, Arany János-utca 22. szám alatti lakost, aki sérüléseibe néhány perc múlva belehalt. A tragikus eset részletei a követ­kezők : Czank Ferenc földmives, 21 éves fiával és feleségével együtt lakott az Arany János-utca 22. szám alatti családi házában. Ennek a háznak a végében lakik rokona, Hauszknecht Ferenc földmives, akinek a telek­frontja már a Peresei Mór utcába esik. A két szomszéd között a barát­ság az utóbbi időben elhidegült, kü­lönösen azóta, amióta Czank fia gyak­rabban felkereste a rokont, akinek gazdaságában szívesen segédkezett. Családi viszály Czankéknál. Napirenden volt a perpatvar Czan- I kéknál. Czank Ferenc nagyon gyak- I ran korholta a fiát. Legutóbb vasár- | nap támadt közöttük nézeteltérés, amely az apa és fia között szakadás­hoz vezetett. Csank arra hivta fel a fiút, hogy menjen ki a szőlőbe per­metezni, aki azonban a vasárnapra való tekintettel, ennek elegét tenni nem akart. Az összekttlönbözésnek az lett a vége, hogy a fiú kijelen­tette, miszerint elhagyja a szülői házat és szolgálatot vállal valamelyik gazdaságban, öcsény község elöljáró­ságánál a napokban magának cseléd- könyet is váltott. — Találok majd foglalkozást ma­gamnak, apám is megél az én segít­ségem nélkül — mondta a fin s ezzel kis batyujával együtt elhagyta a szülői házat. A fiatal Czank átment rokonához, Hauszkneohtékhez. Amikor elmesélte a szakítás körülményeit, Hauszknecht kijelentette, hogy maradjon nála, amíg megfelelő alkalmazást kap és segítsen gazdaságában. Váratlan látogatás Hauszknechtáknál. Hétfőn egész nap együtt dolgoztak a szőlőben. Este tértek csak hasa a külső gazdaságból, amikor 8 óra után jó étvággyal hozzáfogtak a vacsorá­hoz. Alig falatoztak azonban valamit, amikor megjelent a konyhában Csank Ferenc. Először fiára támadt reá és követelte, hogy azonnal hagyja el a házat. Majd, amikor Hauszknecht a fiú védelmére kelt, Czank az asztal­ról kést kapott fel és még erélyeseb­ben követelte a fiú távozását és fe­nyegetőzve rátámadt a házigazdára. Hauszknecht az őt ért inzultusra szintén felkapott az asztalról egy kést és azt a hozzá közeledő Czank Fe­renc mellébe szúrta. A kés az első szúrásnál a mellcsontot érte, a má­sodik szúrás azonban a második és harmadik borda között hatolt be a mellüregbe. Abban a percben, amint Czank megérezte, hogy a kés pengéje beléje szaladt, szédülő fejjel hagyta el a szerencsétlenség színhelyét és azzal a szándékkal, hogy hazamegy, kisietett az utcára. Az Arany János-utca sarkán, a Zucker-féle ház előtt azon­ban összeesett. A járókelők találták meg, amint melléből szivárgott a vér. Azonnal értesítették a mentőket, akik­nek azonban dolguk már nem akadt, mert a szerencsétlen ember közben belehalt sérülésébe. Hau8Zknechtet letar­tóztatta a rendőrség. A rendőrség még aznap este ki­vizsgálta a gyilkosság körülményeit és annak eredményeképen Hausz­knecht Ferencet előzetes letartózta­tásba helyezte. Hauszknecht kihall­gatása alkalmával előadta, hogy Ő jogos önvédelemből szúrta le sógorát, amit megerősíteni látszik az a körül­mény is, hogy Csank Ferenc telke felől a kerítésen keresztül ment be Hauszknecht lakására és Czank fia is oda nyilatkozott, hogy a támadást nem a rokona, hanem édesapja kezdte. I — — T — Bérlegek gyártása és Javítása ' hitelesítve. - Titte Testvérek, Szék* szárd. Telefon 91.

Next

/
Oldalképek
Tartalom