Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-01 / 22. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius 1. •> gs 00 a a 00000 00 a as® 0® a 1 TÓTH JÁNOS 1 órás és ékszerész g H Szék szárd, Kaszinó - Bazár, S i Alkalmi és bérma i H 13 0 ajándékok nagy választék- g a ban olcsón beszerezhetők, 0 0 E Baas0000Hsa00000 aas® az alábbiakban röviden ismertetjük : A templomkonzekráláa előtti napon, a mi esetünkben június hó 5 ón, a szentelést végző püspök és akik a szentelést kérik, tehát a belvárosi templom hivei, bőjtölni tartoznak, hogy Isten áldására méltók legyenek. Este 6 órakor a püspök a zárdaiskola kápolnájában egy szelencébe zárva elhelyezi azokat a csont ereklyéket, amelyeket másnap a főoltárban szándékszik elhelyezni. Az ereklyetartó szelencébe egy pergamenlap is kerül, amely a püspök nevét, a szentelés idejét, a templom cimét, azon szentek nevét, akiknek csontjait foglalja magában a szelence — és a templom-szenteléskor engedélyezett búcsú nagyságát tartalmazza. Még az j nap este a papság az ereklyék előtt el i végzi a vértanuk zsolozsmájának ma- tutinum és laudes ét. A templomszentelés napján, junius 6-án reggel 8 órakor a püspök, mi után mindent elrendezett, lezáratja a templom ajtóit; csak egy szerpap maradhat benn a templomban, mindenki más kijön a templomból. A püspök kíséretével elmegy az ereklyék őrzési helyére, ott elmondja a hét bűnbánati zsoltárt és felöltözik a szertartási ruhába. Ezután a püspök és a papság a templom bezárt főkapuja előtt kezdi meg a tulajdonképpeni szentelést. A kar elénekli a mindenszentek litániáját, majd a püspök vizet és sót szentel, meghinti önmagát és a hivő két, a papsággal és a hívőkkel együtt háromszor körüljárja a templomot. Valahányszor a körmenet visszaér a templom bezárt főkapujához,.a püspök megüti pásztorbotjával a* kaput és azt mondja: „Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat és emelkedjetek föl örök ajtók! hogy bemenjen a dicsőség királya“. A visszamaradt diakónus azt kérdezi: „Ki ez a dicsőség királya?“ A püspök kétszer ezt válaszolja: „Az erős és hatalmas Ur, a hatalmas ur a harcon“, — harmad szór pedig az egész papsággal együtt mondja: „A seregek Ura, ő a dicsőség királya“ (23. zsoltár.) Ezután megnyílik az ajtó és bemegy a püspök és a segédkezők. Fölségesen szép szertartás ez. Jelentése könnyen érthető: a bezárt templom jelenti a valamikor bezárt menyországot, amelyet Krisztus nyitott meg; vagy jelképezi az emberi szivet, amelyen az Ur kopogtat és bebocsáttatást kér. A püspök most a templom közepéig megy. Itt elénekeli a kar a mindenszentek litániáját. Ezalatt egyik segédkező a templom padlóján András kereszt alakjában (X) hamut szőr el. Litánia után a kar Zakariás hála- | énekét énekli (Benedictus), a püspök j pedig ezen közben a templom bal | Fábián Mór tolnamegyei rtidlösHikOzlete Ä Szekszárdim (Korzó) Telefon 139 Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. REVÍZIÓT! — Gondolatok a neuilly-i béke aláírásának évfordulóján. — A csonkítatlan őshazáról Lemondani sohsem fogunk. Harcolni érte mindhalálig Vitathatatlan, szent jogunk. De hogyha ez a fényes eszme Ma még csak álom, vízió, S nincs más megoldás egyelőre, Hát jöjjön a revízió ! Ébred már álgyőzők szívében Az alvó lelkiismeret, Éljünk a kedvező idővel És mentsük azt, amit lehet. Égő, szent vágyak drága teljét El kell bár így csitítni, oh De értsük meg, hogy jobb jövőnkhöz Egy út visz: a revízió. Sohsem volt eszményünk, nem is lesz A fél-megoldás, fél-siker, De értsünk immár egyet abban, Hogy valamit már tenni kell. S hogy addig is, míg minden vágyunk Betelhet, tudjunk bízni, oh Ne légyen ellenszenves eszme A részleges revízió. Nincs már idő meddő vitákra, Feltételekkel félre hát, — Vívjuk ki együtt ősi hittel Ez árva nemzet létjogát. Míg ott sínylődik bús igában Testvérszív annyi millió, Legyen közös, nagy munkaprogramm Az áhított revízió! Egész vagy semmi álláspontján Ma már megállni nem lehet, Nem fogjuk úgy előbbre vinni E meggyötört, bús nemzetet. Magát' ki hű magyarnak vallja, Figyeljen: zeng a riadó, S kiáltsa egy táborba állva, Hogy jöjjön a revízió! Az új magyar honfoglaláshoz így nyerhetünk csak itt teret, Máskép a l ellenséges ármány Maholnap megfojt s eltemet. Zengj hát szívünkbe biztatóan, Mint tettre hívó égi szó. S készítni boldogabb jövőnket Jöjj, várva várt revízió ! BABAV GÉZA. 0000000000000000000g ® Valóban művészies porcaitokat, gyér- ® ® mek-, csoport-, interieur-, architektúra ® — felvételeket készit El 0 a a a a a a Vidéki meghívásokra — kiutazom, a Amateurmunkákat vállalok. a NŐGER főhercegi udvari fényképész. B B B B 0 ® Szekszárd, Széchenyi u. 28 0 s .... a B (Molnár-féle ház) 45 a 00000000000003000000 sának igazán rövid ismertetése is sejtetni engedi azt a sok szépséget, amit a századok alkottak és észrevétel azt a hitből fakadó szeretetet, amellyel az egyház a templomot, — Isten házát — mindig körülvette. Ha most a megyéspüspök úr jóvoltából közvetlenül élvezhetjük a szertartásokban rejlő sok szépséget és drámai megjelenítésben látjuk azt a szeretetet, amellyel az egyház Isten háza iránt viseltetik, akkor megértjük, hogy miért lesznek az idei püspök- napok olyan felejthetetlenek. * * * Ritkaságánál fogva is megérdemli ez a szertartás a város, sőt az egész vármegye osztatlan érdeklődését. A pécsi egyházmegyében utoljára 1912 ben volt templomkonzekrálás a baranyamegyei Mecsekszabolcson, azelőtt pedig 1891 ben, amikor a hires pécsi székesegyházat konzebrálták. szegletéből kiinduló vonalra a pásztorbottal beírja a görög betűrendet, a jobb szeglettől húzódó vonalba pedig a latin ABC-t. Ez a szertartás jelzi azt, hogy a templomba és az anyaszentegybázba minden nyelvű és minden rangú nép beléphet, az összes nemzetek között pedig a latin és görög nép. tett legtöbbet a kereszténységért. A püspök most az oltár elé lép. Isten segítségül hívása után megszenteli a Nagy szent Gergelyről nevezett Gergelyvizet. Ez bor és víz, só és hamu keverékéből áll. — A bor általános értelmezés szerint az istenséget, a viz az emberséget jelenti; a só a halhatatlanság, a hamu psdig a halandóság jele. Az első kettő ennélfogva jelzi Krisztust, az emberré lett Istent, akivel nekünk embereknek, akik halhatatlan lélekből és halandó testből vagyunk, egyesülnünk kell. A Gergely-vízbe mártott hüvelyk ujjal egy-egy keresztet képez az oltár lapjának négy sarkán, majd hétszer megkerüli az oltárt. Ezután körüljárja háromszor a templomot belül és meghinti a falakat. Végigjárja a templomot középen is és meghinti a templom padlózatát. Ennek végeztével Gergelyvizzel vakolatot készit a püspök — amire az ereklyék befalazásánál lesz szükség — és a megmaradó szenteltvizet az oltár körül kiönti. A püspök ezután a papsággal arra a helyre megy, ahol a szent ereklyék helyeztettek el — a zárda kápolnájába — onnan ünnepélyes menetben elhozzák azokat és megkerülik a templomot velük. — Mielőtt a templomba belépnének, a püspök szentbeszédet intéz a hívőkhöz a templom iránti tiszteletről, felolvastatja a tridenti zsinat két rendelkezését a szenthelyek védelméről, kriz- mával megkeni a templomajtót és bevezeti a körmenetet. Az oltár előtt megáll a menet. A püspök az oltár lapjának közepén vágott nyílást, az u. n. sirüreget krizmával megkeni, belehelyezi a szent ereklyéket és egy márványlappal lezárja az üreget. Ezután a püspök megfüstöli az oltárt, háromszor körüljárja azt. — A püspök ezután megkeni az oltár lapját öt helyen előbb kétszer a hittanulók olajával, majd harmadszor krizmával, azután mindkét szentolajjal végigönti az egész oltárlapot. Még két kedves, jelentős szertartás van hátra. Az egyik a templom falán elhelyezett tizenkét keresztnek krizmával való megkenése. Nem nehéz a tizenkét keresztről a tizenkét apostolra gondolni, akiknek tanítását fogják hirdetni a templomban. Az utolsó szertartás találóan fejezi ki azt, hogy a templom áldozat bemutatására szolgáló épület. A püspök a fennt leirt szertartás után visszatér az oltárhoz, megáldja a tömjént, öt keresztet gyúr belőle, melynek mindegyike öt tömjénszemből áll és ezeket elhelyezi az oltár lapjának azon öt pontján, amelyeket előbb vízzel, hittanulók olajával és krizmával jelölt meg. A tömjénkeresztek fölé egészen vékony viaszgyertyából készült kereszteket helyez ; ezeket meg- gyujtja, hogy a tömjénnel együtt elégjenek. Végül még a püspök krizmával megkeni az oltár elülső részét, valamint az oltár alapépítménye és az oltárlap közötti eresztéket, annak jelölésére, hogy ez ettől fogva Isten sérthetetlen, lepecsételt tulajdona. Befejezésül a püspök vagy egy másik pap ünnepélyes szentmisét mond. A templomkonzekrálás szertartáHivalkodás nélkül. A lokálpatriotizmus gyakran rózsás szemüveget rak az ember szemére s csak szépet láttat vele ott, ahol a rideg való talán még ellenszenves íb. Nagyrabecsülöm a lokálpatriotizmust, de enthusiista soha sem voltam s így tárgyilagossággal írok azokról az eseményekről, amelyek méltók az elismerés és dicséret legékesebb szavaira. A tolnamegyei magyar falusi kultúráról írok, amelyet dr. Nevetős Gyula kultuszminiszteri tanácsos s Szévald Oszkár vármegyei alispán, a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság fenkölt lelkű elnökével tett körúton május hó 23, 24 és 25. napján alkalmam volt igaz valóságában megismerni. Dr. Nevetős Gyula min. tanácsos a tolnamegyei iskolánkivüli népművelési lehetőségek tanulmányozása végett május 23-án a déli vonattal érkezett meg Szekszárdra, ahol dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság ügyvezető elnöke s Reitzi Péter népművelési titkár fogadta s kalauzolta a vármegyeházára, ahol az alispán látta vendégül, mig az érkezési nap délutánján a kir. tanfelügyelői hivatalban dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, tigyv. elnök és Reitzi Péter bizottsági titkár bevonásával tárgyalta meg a toinamegyei aktuális teendőket; a többi között a népkönyvtárak kezelőinek tiszteletdiját, a magyarországi német népművelési egyesület üókalakulataiban tartandó németnyelvű előadásokat. Délután félöt órakor Szévald Oszkár, dr. Halmos Andor s a népművelési titkár társaságában megtekintette Decs és őcsény községeket. Decsen bemutatták a sárközi népviseletet, ŐcsényIngyen kapja a világhirü Philips hangszórót heti bemutaftásray igy könnyen meggyőződhet annak tökéletességérőlFelBllásosltossiil szolsál Fábián Sándor első tolname$yel rddlószaküzlete Szekszárd (korzó), Telefon: 139
