Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-12 / 2. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 január L2 H®BlEHBEEmEEBBESEBBSg gg f) ' x ■ aja g Valóban művészies portriitokat, gyér- £ raek-, caaport-, inteneur-, architektúra ra felvételeket készít 0 B B INOGER 8 B S fűhercegi udvari fényképész. 8 Vidéki meghívásokra — kiutazom. H Amateurmunkákat vállalok. “ ■ $zek$zárd, Széchenyi u. 28 ■ a (Molnár-féle ház) 45 g BBEBB0BS00000EES000B szerübb adminisstrációval történik és ha a szövetkezet igazgatósági tagjai semmiféle díjazásban nem ró- szesiilnek. A kormányzónál. Az alapitó intézetek dr. Pesthy Pál kikötéseit elfogadván, az igaz- aágügyminiszter f. hó 4 én megjelent alkormányzónál és állásáról lemondott. Az ugyanekkor tartott minisztertanácson szintén bejelentette a tárcájáról való lemondását. Dr. Vasa József helyettes miniszterelnök méltatta dr. Pesthy Pál érdemeit és az egész kabinet nevében köszönetét mondott neki azért az önfeláldozó munkáért, amellyel a legmostohább viszonyok között az ország ajjáépitésén olyan eredményesen fáradozott. A Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet január hó 5-ón tartotta alakuló közgyűlését, amelyen a megjelent alapító intézetek megbízásából Schandl Károly dr., az O. K. H. alelnök vezérigazgatója, az alakuló közgyűlés elnökeként Hadik János gróf v. b. t. t.-t, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének elnökét ajánlotta, aki, miután röviden ismertette azokat az okokat, amelyek az uj szövetkezet megalakítását szükségessé teszik, megnyitotta az alakuló közgyűlést. Az uj alapszabályok elfogadása után, amelynek leglényegesebb pontja az, bogy az uj intézet igazgatósági tag jai semmiféle díjazásban nem részesülhetnek, a kösgyülés az uj intézet elnökének 5 évre dr. Pesthy Pált választotta meg, továbbá igazgatósági tagokul ugyancsak 5 évre: dr. FÁBIÁN SÁNDOR ELSŐ TOLNAMEGYEI RÁDIÓ SZAKÜZLETE a nagytrafik mellett SZEKSZÁRDIM (Korzó) Telefon 139 47 Elsőrendű anyag» — szakszerű munka, — szolid ár! Schandl Károlyt, Kovács Jánost, az OKU ügyvezető igazgatóját, dr. Both D^ssőt, OKH igazgató helyettesét, Hadik János grófot, Hunyady Ferencet, KOF vezérigazgatóját, dr. Fö des Mór ügyvédet, Koós Zoltán MFHI vezérigazgatóját, Sebess Dé nest és Kelemen Ferencet a MFHI ügyvezető igazgatóit, Zlinszky István országgyűlési képviselőt és Tyr nauer Samut, a MFOSZ ügyvezető igazgatóit. A szövetkezet élón. Ezután Koós Zoltán vezérigazgató által vezetett küldöttség az ügyvezető elnökké választott dr. Pesthy Pált meghívta a közgyűlésre, amely- nek a nevében Hadik János gróf üdvösölte őt. Az újonnan megválása tott ügyvezető elnök megköszönte a kösgyülés bizalmát és a következőkben fejtette ki jövő működésének progremmját: — A szövetkeset célja a földbirtokrendezés befejezésére alkotott törvény végrehajtása abban a vonatko zában, hogy a megváltást ssenvedők mielőbb hozsájussanak ahhoz a kár talanitásboz, melyre a törvény értei mében igényük van, valamint abban, hogy a földhözjuttatottak mielőbb telekkönyvi tulajdonosaivá váljanak a részükre juttatott ingatlannak. Es a szövetkezet főcélja, ezzel függnek össse további feladatai. Nevezetesen: a pénzügyi lebonyolításhoz az anyagi eszközöket nyújtó hitelezőknek, a svéd trösztnek biztosítása, kölcsönkövetelésének kielégítése és e tekintetben mindazoknak az intézkedéseknek a legszigorúbb keresztülvitele, amelyekre a hitelező tröszt a törvény és az állammal kötött szerződés alapján igényt támaszthat. Ezzel függ Össze a földhözjuttatottak tartozásának pontos behajtása, mert elsősorban ezek szolgálnak a kölcsönköveI telés visszafizetésére. Eszel függ ősz sze a megváltási árhátralék erejéig a földhözjuttatottaknak kiosztott föld- részterületekre a zálogjog bekebele zése. Az alapitóiotézetek ennek a fel-, adatnak lebonyólitásában lényeges feladatot vállaltak. A szövetkezet működésének tehát mindenkor figyelemmel kell lennie arra is, hogy az alapító szövetkezetek abból a felelős ségvállaláaból kifolyólag, amelyet csaknem teljesen altruisztikusan vállaltak magukra, semmiféle hátrányt ne szenvedjenek. Feladatomat — úgymond — mindezeknek a szempontoknak a legszigorúbb ssem előtt tartásával és annak a nagy erkölcsi felelősségnek a tudatában fogom ta^e- siteni, amely ezekből rám hárul. Igé retemnek beváltására garanciául szolgálhat hosszú közéleti működésem, amelyben vezetőgondolatom mindig és egyedül a közérdek j szolgálata volt. Ebben a szellemben kérte a közgyűlés és igazgatóság támogatását, Pesthy Pél törvényalkotásai. Most, hogy Pesthy Pál elhagyja a bársonyszéket, nekünk, akik évtizedek óta ismerjük nemcsak az ő mele gén érző szivét és igazságszeretetét, hanem közéleti működését is, meg kell emlékeznünk az ő törvényalkotásairól. Pesthy Pál jogalkotó mun kásságának fő jellemvonása, hogy amit minisztersége alatt végzett, az nem volt politika. És ahogy ő maga sohasem politizált, úgy mindig távol tartotta az igazságügytől és annak minden szervétől a napi és pártpolitikát. És ez volt talán a legnehezebb feladat abban a törvényalkotó munkában, melyet vezetése alatt a mi nisztérium végzett és amelyhez hihe tétlenül széles látókör és nagy munkabírás volt szükséges. Az ő kupolán Pozsony, Kassa, Nagyvárad és Gyulafehérvár székesegyházait védő négy arkangyal, nemkülönben a szentély oldalfalán két jelenet: Szent Benedek, mint az ifjúság nevelője és Béla király megalapítja a szekszárdi apátságot. Úgy a szentély, mint a hajó oldalfalain régi grisaille-képek kerültek elő, jelenetek Krisztus életéből. Ezeket Gróh helyreállította és arany vonatozással látta el, minek következtében gazdag hatás állott «lő, anélkül, hogy az egész templombelsőn végigvonuló dekorativ egy- ségbŐl kiszakadnának a képek. Gróh a régi képek restaurálásánál szigo- ruan alkalmazkodott a helyreállítás modern elveihez, semmit sem forgatott ki eredeti jellegéből. Viszont az uj képek megfestésénél úgy a rajzban, mint a színezésben a régiekkel való összhangra törekedett, ami épen- séggel nem volt könnyű, mert a régi képeknek maglehetősen sok a technikai fogyatkozása, a legnagyobb az, hogy hiányzik belőlük a barokk kompozíciónak térkitöltő teltaége. A zökkenőkön Gróh az ornamentika egységes tónusával segitett. A felületeken egy zöldesbe játszó meleg barnát és a plasztikus és szerkezeti tagozatokon hideg szürkét választott. E tónusokba ágyazta bele a XVI. Lajos stilus formakészletéből merített plasztikusan festett kereteket és térki töltő diszitményeket. A pilaszterek törzsét olajosán márványozta és csiszolta, mi által márvány-stukkós hatást ért el, a jóniai fejezeteket aranyozta és a díszítményekbe is, belevitte az arannyal való vonatozást. A festés összhatása ünnepélyes, díszes és kellemesen meleg. A megújított oltárok, a szószék és az or gona háza tónusban egyeznek a falfestéssel, sőt még a tiroli stációreliefek is beleilleszkednek az együttesbe. A történelmi érdeket a kórus mellvédjére festett kronosztikonok szolgálják, a templom megáldásának 1805. és helyreállításának 1928-as évét örökítve meg. Hírlik, hogy ez évben olajjal szenteli fel Virág püspök a templomot. Dr. Szönyi Ottó a Műemlékek Országos Bicottaágáuak előadója. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a 9 Mielőtt festményeit és e$aládi fény- O Q képeit bekereztetaé, oe mulassza el q □ megtekinteni 33 o □ BELASITS ISTVÁN § n ÜVEGES 1 n szekszArd, OARAY-TÉR q n szép és díszes képkereteit. □ □ . □ □ Szolid árak! Pontos kiszolgálást □ 9 Esküvői ajándékokban dús választék. 9 9 Épület- és egyéb üvegezést élfogad. j~ miniszterségének üt éve : alatt készült a magyar magánjogi törvénykönyv uj tervezete, »melyről a jogászvilág a legnagyobb elisme réssel nyilatkozik. — Az uj büntető novella, amely már a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, fontos lépést jelent az igazság» szolgáltatásnak a kor követelményei szerint való átalakítására. Pesthy Pál jó szivének az érdeme az államfő kegyelmi jogának széleskörű éB közmegnyugvást keltő gyakorlása a karácsonyi amnesstiarendeletekkel. A békekötés utáni megrázkódtatások után gondoskodni kellett a mezőgaz dasági hitel szerződésének könnyítéséről (1925: XV. te.), az 1923, évi kamattörvény hatályának meghosszabbításáról (1925 : XXXVII. t. c ) a fizetésképtelenségi, különösen pedig a kényszeregyezségi jog újabb szabályozásáról. A magánjogi törvényhozás számos jelentős uj alkotást tud felmutatni. Ilyenek a magánalkalmazottak nyugdijvalorizAciós törvénye (1926 : XVI. t. c.), továbbá maga a valorizációs törvény és az ezzel ősz- szefüggő rendelkezések. Csak nemrégiben készült el a jelzálogjogról szóló rendkívüli jelentőségű törvényünk, amelyhez az ipari jelzáloglevelekről (ingó jelzálog), a kézizálog ügyletekről és bizonyos törvényes zálogjogról szóló törvényeink csatlakoztak. Uj magánjogi intézményt létesit a társasház-tulajdonról szóló törvényünk, amely a magánjog telekkönyvi részébe vág, csak úgy, mint ahogy perrendi novellánknak (1925: VII. t,-c.) nem egy része. A perrendi no vella voltaképen egész igazságügyi szervezetünket módosítja. Az uj nemzetközi szerződések alapján újból kellett szabályozni a jogsegély kérdését, a házassági és gyámtörvényre vonatkozó hágai egyezményt becikkelyező törvényeinket. Az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatát is törvénybe kellett iktatni. A mér említett hiteljogi vonatkozású törvényalkotáson kívül ebbe az időbe esik a védjegyoltalom módosítása és kiegészítése, nemkülönben a cégtörlésre- vonatkozó eljárás megrövidítése (1927: III.). Módosítani kellett az örökösödési eljárásunkat s azzal kapcsolatosan a bírósági és közjegyzői ügyvitelt. Talpra állította az Országos Ügyvédi Nyugdíj- és A bálokra Sas ©2 SSN fs Ezüst- és aranylamé ♦ Georgettek ♦ Crépe Satin ♦ Crépe de ebinek ♦ Taffetok ■>- SelyemtnilüR stylriiliótiioz Mindenféle báli cipők • Slupf glacékeztyük Frakkingek ♦ Nyakkendők ♦ Ruhadíszek PERNITZER JÓZSEF és FIAI áruházában» SZEKSZÁRDOH