Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-25 / 9. szám
jtf: filial .jfj&ttg 1928 február 25. TOLNAMEGYEI ÜJSÄG r ; , T . — Egy doboz ára 80 fillér. — Kapható gyógyszertárakban és drogériákban pl. a szegényebb osztályoknál sokkal nagyobb a szaporodás, mint a gazdagoknál. Az erkölcsi érzék meg- lazulása, a sok válás, a gyermektől való irtózás mind oka a veszedelmes egykének. Dr. óiffy Lajos bábaképző intézeti igazgató tartott ezután magas aivóju előadást az egyke okairól s a nagyszámú magzatelhajtásról Sse rinte a legnagyobb szigorral kellene eljárni az ebben segédkező orvosok és bábák ellen egyaránt, de a bábák megélhetését is jobban kellene biztosítani. ' Dr. Kramolin Gyula vármegyei tisstifőorvos kifejtette, hogy az egyke a legnagyobb önzés. Voltaképen ön selejtezés, amelyet azért nem szabad megengedni; mert egyúttal nemzet' pusztulást is jelent. Épen azért az egy kés családoknak legszigorúbb bűn tetése — vagyonelkobzás — indokolt volna. Az állomnak kellene szigorú Gondozzuk gyümölcsfáinkat. Irta: I. Eordögh Zoltán gazd. felügyelő, n. Ezenkívül van egy gyümöcsfa- betegség, amely népiesen szintén a rák nevet viseli, azonban ez nem az, csak arra emlékeztet. A kajszi és őszibarack, valamint a cseresnye törzsén repedéseket okoz. Kora tavasszal lép fel, amikor a repedések mellett gömb- vagy félgömb-alakú daganatok keletkeznek, melyek később megrepedve, sokszor mézgát is engednek ki magukból. Télen, ha a beteg rész vékony ágon van, azt le kell vágni, azonban ha vastagabb részeken fordul elő, akkor a beteg részeket a fa elevenéig éles kertész oltó- késsel (kacor) levágva, onnan eltávolítjuk. A rákos betegségek metszésére használt kést minden vágás után fer- tőteleniteni kell, mert feltűnően fertőző I Ezen célra legalkalmasabb az l°/o os >LizoU. A kifaragott sebhelyeket kőszénkátránnyal, esetleg viasszal, gyantával stb. be kell kenni s ezenkívül a fák bordói lével permetezendők. A permetezést akkor végezzük, mikor a fa levelei a félnagyságot elérték. Táska szilva (bába szilva). Szintén egy káros gombától ered. A betegség fellépése úgy észlelhető, hogy a. félérett gyümölcs ellaposodik, megnyúlik s mag nem képződik benne. Fellép a szilva, cseresnye és meggyfákon. Csak úgy védekezhetünk ellene, hogy a.beteg gyümölcsöket lelkiismeretesen leszedjük, de nemcsak egy gyümölcsösben, hanem minden gyümölcsösben !! s azokat megsemmisítjük. Vértetü. Gyümölcsfáink közül főként az almának és körtének hatattörvénnyel meggátolni as. egyke tér .4 jedését, mert társadalmi utón; vajmi kevés sikert lehet elérni. Tóth Lajos ref. lelkéss és Kovács Dávidné, ny. polgári isk. igasgató a családi pótlek és tisztviselői illetmény alacsonysá- gában látják a fő okot, amely a nem set gerincűnek, as értelmiségnek pusstulásáhos fog vesetni. Dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő egy kimuta tást kösöl, melynek tanúsága szerint, a tolnamegyei tankötelesek létszáma : 1910 óta 21 000 fővel fogyott. Egyes kösségek lakossága as utolsó fálszá- sad alatt jelentékenyen megcsappant, ami nagyrészt as egyke pusztításának tudható be. Ajánlja a feivilágo sitást, a fiatal anyák óktatását, as anyák iskolájának felállítását a a gyermek kultusz ápolását. Utolsónak Jankó Ágoston főispán szólalt fel* As egyke okát erkölcsi és gazdasági téren kell keresnünk. Szükségesnek tartja a megélhetés biztosítását, a sokgyermekes családok támogatását. De sokat tehet a társadalom is s üdvös működést fejthet ki a Mansz e téren. Szintén ajánlja az anyák iskolájának felállítását s a gyermekkultusz felkarolását. A magas nívón mozgó vitaértekezletet Jankó Ágostonná elnöknő aszal zárta be, hogy az értekezleten történt felszólamlások egész anyagát a Mansz országos elnökségéhez terjeszti fel. Az értekezletből levont konklúziót pedig e találó szavakkal fejezte ki: vissza az Istenhez, vissza a családhoz 1 más ellensége, mely a sebzett részen fordul elő, tekintet nélkül arra, hogy az a seb az időjárás befolyásától, vagy akár metszés, törés által keletkezett. Felismerhető igen könnyen, mert ahova a vértetü letelepedett, az ott keletkezett daganat, duzzanat szembetűnő lesz s télen kékes szint vesz fel, azonkivül felismerhető még a vértetü arról is, hogy a fa ágain vagy derekáto a repedések (melyek télen kékes színűek) megtelnek apró sajátszerü hófehér gyapjas anyaggal, mely a vérteiü váladéka s azzal teljesen betakarja magát. Ez legszembetűnőbb május és június hónapokban, valamint ősszel is. Ezen gyapjas részt ha ujjainkkal szétnyomjuk, utána piros, vérhez hasonló szinü nyomot látunk. A vértetü neve innen ered. A vértetü igen gyorsan szaporodik, de nem petével, hanem eleveneket hoz a világra s egynek 100—120 ivadéka lehet 12 nap alatt! A védekezés ellene Magyarországon most már csak gyérítésnek mondható, mint a szőlőnél a szénkénege- zéssel tesszük a filoxera ellen, mert a vértetü oly nagy mértékben van elterjedve, hogy teljes kiirtásáról szó sem lehet. A védekezés (gyérítés) abból áll, hogy évente a fa rendes megtiszto gatása után a vérietves, vagy a fán és gyökerén található sebeket kőszén kátránnyal, Almólával bekenjük. A vértetves sarjhajtás töve kiásandó és azt tőből levágjuk, 10% os gyümölcsfa- carbolineummal meglocsoljuk s a földet reá huzzuk. A levágott részeket elégetjük. A sebek bevonására lehet alkalmazni az oltóviaszt is, de legjobb a kőszénkátrány, amelyet azonban használat előtt fel kell melegítenünk, ügyelve, arra, hogy az forró ne legyen! -■ • *?'i A vértetü ellen igen pontos és gyakori utánjárással minden gyű-, mölcsfa tulajdonosnak lelkiismeretesen védekezni kell,’ mert ha csak szórványosan történik a védekezés, akkor a mulasztó gyümölcsfáiról a szél, a madarak stb. stb. áthordják a vértetüt a jól gondozott gyümölcsösökre s kárba vész a jó gazdának minden fáradsága és költsége s gyümölcstermés sohasem lesz. A mamoly. Egyike a legveszedelmesebb gyümölcsfakertevőknek. Az almát, körtét és barackot támadja meg s annak termését férgessé teszi. Lepkéje este rajzik, amely tojásait a kis éretlen gyümölcsre, vagy az ahoz közelebb álló virágsziromra és levélre rakja. A kikelő kis kukac azonnal bsfurja magát a gyümölcsbe, honnan 5— 6 hét múlva a husszinü kukac kijön és a fa repedezett kérgébe beköti magát, majd báb lesz belőle s 6— 7 nap eltelte után mint lepke (kis szürkés-barna, karcsú, 1—l1/* cm. hosszú) jön elő s megkezdi párzását és a pete lerakását. így magyarázható meg az, hogy amely fa az almamolylepke első rajzása alkalmával meg lett permetezve s többszöri permetezésre nem gondolt gazdája, férges gyümölcsöt érlel! Természetes, mert az almamoly egy nyáron két ízben rajzik. Az almamoly jelenléte — ami már elég baj — úgy is megállapítható, ha a gyümölcsfa ágát váratlanul megütjük, akkor a kis lepkék felrebbennek az ágról, de abban a pillanatban el is tűnnek a levelek alján. Az ellene való védekezés az elől leírt általános védekezési módokon kívül a hernyók (kukacok) vándorlását is szem előtt tartva, még az, hogy a fa derekán fagyapot (forgács) vagy papírból készült kötelet többszörösen körültekerünk, amely alá összegyűlnek a menedéket kereső kukacok s azok a kötelekkel együtt naponta elégetendők. Nyáron át a hulló gyümölcs gondosan összegyüjtendő, megsemmisítendő és a fa alja felásandó. Permetezésre használandó ellene az arzénsavas réz (schweinfurti zöld), melynek oldata úgy készítendő, hogy 6 deka arzénsavas rezet 100 liter vízbe, 6 deka oltatlan mészporral, vagy 1 kgr. rozsliszttel összekeverünk s amikor már a gyümölcsfa elvirág- zott, akkor megpermetezzük először. Mikor a gyümölcs már akkora, hogy súlyánál fogva lefelé fordul, megpermetezzük másodszor. Folytatjuk. Fehárrózsa-Kt Gyünkön. A vármegye uj épitési szabályrendelete sserint annak életbeléptétől számított két éven belül as összes barlanglakásokat ki kell üríteni. Gyöukön is a legszegényebbek közül többen laknak ily helyiségekben, kiknek mátutt való elhelyezése nagy gondot fog okozni a községnek. A Nőegylet ebben a munkában segít Bégére akar lenni az elöljáróságnak és a jótékonyságáról messze vidéken ismeretes dr. Keck Láss Ióné, kor mányfótanácsos neje indítványára, ki as egylet elnöke, elhatározta, hogy Szegényházat épit, melyet a kerület l képviselőjének neje után „Dr. Pestby | Palné Szeretethftzá“-nak nevez el. vétele; cserélése, 925 fonása és eladása minden kivitelben o Bfltisiékl GntiifonóiUliin. Eladás nagyban és kicsinyben Mivel erre a célra a főszolgabíró átengedte a gyönki járási kórház alapját is, ennek megteremtője, néhai dr.. Dissberger Jakab egészségügyi tanácsos nevét,is meg fogják örökíteni az épületben. Most a Nőegylet * tőke növelése végett farsang utolsó szombatján a „Szentkorona Szálloda “ emeleti termeiben Fehérrózsa-estélyt rendezett, mely újabb ezer pengővel gyarapította az alapot, úgy, hogy a közeljövőben várható államsegéllyel együtt elegendő less az építés megkezdésére. A bál védnökségét dr. Pesthy Pálné, az igazságügyyminiszter neje vállalta, ki már délelőtt érkezett vonaton és az állomáson Reich Oszkár - főszolgabiró fogadta. A termet Jeney Zoltán gimnáziumi tanár, festőművész díszítette és az valóban tündérieft szép volt. A magas teremben dróthálóval egy második menyezetet készítettek, amelyről csupa fehér mú- rózsa OBÜngött alá. Kttlöüösrn frappáns volt az elnöknő sátra, külön fehér- rózsa menyesei alatt, örökzöld cserépnövények közt. Falait a Jeney tanár által festett fehérrózsás lila kárpitok borították. , A bálanya 10 órakor érkezett autón Reich Oszkárné kíséretében. Ä kapualjban a rendezőség fogadta Szikora Lajos bankigazgatóval az élép, A lépcső fordulójánál vadászlibériás kürtös jelezte sz érkezést és az emeleten dr. Keck László kormányfőtanácsos üdvözölte dr. Pesthy Párnát. Ionén fehérrózsás pálcákat tartó 12 válogatott fiatalúr mozgósorfala közt vonult be a kegyelmesasszony a két termen át a bálanyai eszlrádra, ahol Keck Antal jogszigorló fehérrózsacsokrot nyújtott át, miközben a pálcás urak az emelvény körül dissőrségként álltak fel. A pódiumon elhelyezkedett a védnöknő, oldala mellett dr. Keck Lászlóné, Mechwarih Ernőné, Reich Oszkárné, Martin Józsefaé és herceg Su'kowsky Viktorné, majd niegkez- dődöit a fehérrózsás leányok és tarka jelmezesek festői bevonulása, miköz ben a zenekar a „Söprik a pápai utcát, Masíroznak a katonák* kezdetű indulót játszotta. Csak annyi hely maradt a teremben, hogy a cigány előtt megkezdődhetett a csárdás a „Róssabokorban jöttem a világra* nóiájára. Rövid csárdás után keringő következett, ami csak úgy volt lehetséges, hogy akkorra a közönség, egy része az étterembe vonult, de igy is alig lehetett mozogni a teremben. A nagy látogatottságnak részben az is oka volt, hogy véletlenül (?) aznap délután volt a járási mezőgazdasági bisottságnak és a jegyzői egyletnek gyűlése, továbbá a főszolgabírói híva tatban tiszti értekezlet és a vidékről érkezettek nagyrésze ottmaradt, sőt HÖLGYEIK! i »»pl111111! leganmoiobii tavaszi női fis leánykabátok tnm 8 Kron-cégnél szerezhetők be Szekszárdon. — Alapítási év: 1832.
