Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-04 / 6. szám
e TOLNAMECVEi ÚJSÁG W28 íebruái: 4 Jelszavunk! Lcoentetestvércim! $ir a haza folájt. Minden leventére van nléki szüksége Nie bújjon el senki mámat Most látszik meg, Id <a gyáva, Kinek nem kell szent hazája, Kinek nem kelt majd a jobb sors... Ki bújik el gyáván félte, Hogy rabságát tovább tűrje Érzem, ilyen nem lesz senki. Bátor málha már mindenki! Gondoljunk az őseinkre, A jó vitéz öregekre. Jtix egy ezredéven át Megvédték e szent hazát. He tűrjük hát mi sem tovább, Védjük meg a magyar hazát! Pusztuljon a gyáva csorda, Hely e szent földet tiporja l Mert már hosszú évek óta Nem szabad a magyar nóta. Székely földön magyar cigány Bujdosik, de nem muzsikál És itt a kincses felvidék, Mely rabságban szerived rég. Ifjú szivem Csak azt súgja, Bknnünk a nemzet bizodalma. Legyünk méltók hát hozzája, Ne tegyen most senki gyáva! Ne legyen most rokkant ember!.. • Ne gondoljunk bénaságra! Hanem csak a szabadságról Mutassuk meg a nemzetnek, Éveken át mit neveltek. Legyünk ellenünknek réme l Hazánknak a büszkeségei Legyen a jelszavunk mindörökre Istennel Hazáért csak előre! Pardavi Márton levente. ll leventeintézmény fokozatos feléplté». Minden építkezésnél legfontosabb az, hogy az épületet szilárd alapokra, biztos és jó fundamentumra építsük fel, mért enélkül az lehet wetleg szemre szép és cifra, de semmi esetre sem Ibbz tartós. Jön egy erősebb szélvész, egy kisebb földlökés és az amúgy külsőleg szép palota máris romokban hever. Ä leventeintézmény hatalmas épületének most rakjuk le az alapjait; vigyázzunk tehát arra, hogy az szilárd, erős és vihartáltó legyen. Szem előtt kell tartanunk, hogy mi nem egy külsőleg tetszetős, gyönyörű ornamentikával rendelkező, de gyenge épületet akarunk felépíteni, hanem igenis egy erős alapzata, az idő vas- fogával dacoló házat. A fundament umot a bit, az erkölcs, a szeretet, a nemzeti Önérzet sziklaköveiből kell raknunk, amelyeket a fegyelem kötőanyaga kössön öséze. • A hit nélkül nincs erkölcs, nincs SSeretet és ezek nélkül nincs haza- fiság, nincs igazi öntudatos fegyelem. Ha szétnézünk' ma a leventeegyesületek között, azt látjuk, sok helyen, majdnem hogy azt mondhatnék, szinte fordítva akarják kezdeni az építkezést. Először a díszítéseket készítik és egyáltalán nem törődnek Sz alapozással. Náluk az a fontos, mielőbb valami mutatósat produkálni. Csinál nak ilyen meg olyan kü önleges szakaszt, gyönyörű tornaprodukciókat ztb. Ez is mind szép dolog, csak szerintünk még nem egészei) időszerű. Ez a levente-épületnél az ornamentika lesz majd. A legelső dolog az alapozásnál az, hogy a leventék vallásuk szerint testületileg vegyenek részt á miséken és istentiszteleteken. Hég kell nyer nttnk az illetékes lelkészeket, hogy minél intenzivebben foglalkozzanak a leventék lelki életével. A jó oktató igyekszik ezt maga is pótolni. Minél többet, szinte minden, foglalkozáson hangsúlyozni kell előttük az ember társaik és különösen az egymás iránti szeretetet. Igen sokszor kell vitát provokálni, hogy miért van nekünk, magyaroknak különösen most olyan mélységes és > izzó hazaszeretetre szükségünk. Meg kell magyarázni nekik, miért IzükségeB az, hogy a leventék felebb valóiknak engedelmeskedjenek. Arra kell törekedni, bogy a fegyelem nem a büntetéstől Való félelemérzásből származzék, hanem az öntudatos legyen. Minden levente tudja azt, ha v engedelmes és fegyelmezett egyén, ükkor ezáltal Csak a hazájának sZolgál. Ezeket gondoljuk mi úgy nagy vonásokban a leventeintézménynél az alapozás főelveinek. És ennél az ala pózáénál csak a fokozatos előrehaladásnak van helye. Amíg az egyik tégla nem passzol jól a másikhoz, amig a kötőanyag — az öntudatos fegyelem — nem keményedett meg, addig várjunk az ornamentikával és akkor az épületünk fenn fog maradni és mindenkor hatalmas bástyája lesz egy újabb ezerévnek. Há. — Magyarok aportsikere Ótátra fűreden. Az ótátrafüxvdi nemzetközi rédbversenyen, amelyen 46 versenyző vett részt, a magyarok igen szép sikereket értek el, amely azért is érdekel bennünket, tolnamegyeieket közvetlenül, mert az egyik legfényesebb eredményt tolnamegyei if|U érte el. A páros versenyt 3 perc 53 mp. alatti kiváló rekorddal ifj. Grosch József Paks, Grosch József ügyvéd fia és báró Wieland Abigail Lőcse nyerték e), második helyre ugyan ezen versenyben Balyáss Ferenc ótátrafüred és Szelmár Margitka Bu dapest kerültek 3 p. 53V2 mperccel. A női egyest Ullmann Audorné Budapest 3 p. 57 mp. alatt nyerte meg, a férfi egyest Liliental Emil, aki bár szlovenBzkói lakos, de nem cseh bzü- letésü. A magyarok diadala a fiirdőző közönség körében, természetesen első sorban a magyarok között, igen nagy tetszést keltett, különösen Wieland baronesz ős Grosch József mellett tüntettek igen lelkesen. IQ. Grosch Józsefről a szlovenszkói lapok, valamint a Mährische Morgenzeitnog nagy elismeréssel nyilatkozik és így örömmel regisztráljak mi is ezen hirt, amely egyik megyei ifiunak jelentős sportsiköréről emlékezik meg. — Leventebál Szekszárdon. A Szék szárdi Levente Egyesület a múlt hónap 29 én este a Szekszárd Szálló nagytermében fényesen sikerült tánc eBtélyt rendezett. A termet ízlésesen díszítették fal a magyar címerrel és a leventejelvénnyel. A leventezenekar szép játéka volt az est meglepetése; olyan nagy fejlődést mutatott legutóbbi szereplése óta, hogy mostani játéka még a kényesebb izlasüeket is kielégíthette és ezért az elismerés Hemmer t Jónás zenekarvezető-oktatót illeti meg, ki fáradságot nem ismerve dolgozik azon, hogy minél többet és minél szebbet produkáljon. Ugyancsak köszönettel és elismeréssel adóz hatunk a rendezőbizottságnak: Edler Lájos főoktatónak, Schuler Károly és Stoicker Géza oktatóknak a jól sikerült rendezésért. — A jókedvű fiatalság reggelig táncolt a levente- éz cigányzenekar muzsikájára. Sfeekssár- don soha még ilyen népei bál nem volt; állandóan közel 200 pár táncolt. Az anyagi siker is jelentős, amennyiben 550 pengő folyt be egy pengős belépődíjak mellett, ebből 300 pengő a tiszta jövedelem, amit az egyesület a saját céljaira fog felhasználni. *— Á felül fizetésekről a következő lapszámunkban, fogunk beszámolni. — A leventeoktatók egyenruhája. Amint értesülünk, a leventeoktatók egységes egyenruhát és egységes rangjelzést fognak majd kapni, épen ezért felhivjnk a figyelmüket arra, hogy mindaddig ne rendeljenek maguknak egyenruhát, inig az arra vonatkozó elóiráe meg nem jelenik. Úgyszintén tartózkodjanak az egyesületek a leventék egyenruhájának megrendelésétől is, mert erre vonatkozólag is egységes rendelkezés fog történni a közel jövőben. — A Faddi Levente Egyesület műkedvelő ifjúsága január hÖ 15 én az egyesületi sportfelszerelések gyarapítására igen sikerült műsoros táncestélyt rendezett a következő műsorral: 1. Leventeinduló. Előadta az egyesület zenekara. 2. Magyar hiszekegy. Énekelte az egyesület dalárdája. 3. Igaz bős. t)ráma 4 felvonásban. A színdarabot Kovalcsik Antal oktató rendezte és igen sikeresen játszották meg szerepeiket: Tantos István, Benke László, Puskás Sándor, Hob- tyánszki Ferenc, Nyirati János, Hős tyánszki Andor, Müller Jóska, Cse- hák Ferenc, Hős yánszki Ferenc, Petróci Gyula. 4. Édesanyám ablakára. Énekelte a dalárda. A dalárda jó szereplése Gyórffi Nándor oktató érdeme. — A szekszárdi sportpálya bekerítése. Megemlékeztünk már, bogy a vármegye közönsége a szekszárdi sportpálya bekerítésére 15 000 pengőt szavazott meg Amint most újabban értesülünk, az ügy az illetékes minisztériumoknál is igen jó stádiumban van és hamarosan meg fog érkezni a miniszteri jóváhagyás is és ebben az esetben még husvét előtt készen lesz a pálya betonkeritése is. Reméljük, hogy ezeniul már nem deficittel fognak végződni a sportversenyek, mért talán több lesz a fizető nézőközönség is. — A leventefoglalkozásoknak a Hiszekegy gyei való keidé se es vég zése. Amiot az iskolákban, úgy a leventefoglalkozás is akkor kap emel>: kedettebb színvonalat, ha azt imával kezdjük éB végezzük. A leventéknél különböző vallásfelekezetü egyének vannak, de annak a demonstrálása végett, hogy ezek a felekezetek a h«zafis»gban eggyé forrnak, legszebb, ha a leventék a foglalkozásaikat a „Magyar Hiszek<*gy"-gyel kezdik és fejezik b«. Mi hisszük, hogy a test nevelési felügyelőség eziranytt rendeletét a legközelebbi számunkban már közzétehetjük. — Leventeest Bólcskón. Január 21 éo és 22 én a testnevelési bizottság elnökének, Béres Miklós főjegy. aŐnek indítványára a levente egyesület Szigligeti Ede ftCzigányM ohnt népszínművét adta elő kiváló BikerroL Beck András oktató ügyes rendezésében. Az . előadással : kapcsolatosan Dojcsán Ferenc körállatorvos, az egyesület alelnöke kegyelete* szavakban emlékezett meg Szigligeti halálának félszázados évfordulója alkalmával irodalmi működéséről, s egyben elismerte azt, hogy leventéink nemcsak a sport különböző nemeiben gyakorolják magúkat, hanem a szellemi tornára is hivatottak és kiválót produkálnak. Az előadáson megjelent Forster Arthur egyesületi elnök, helybeli földbirtokos, az értelmiség, az iparosság s a község erdemes tagjai csaknem teljes számban. A kiválóan rendezett, sikeres előadást táncmulatság követte, amelyet vitéz Szabó István vezető oktató, rektor, ez alkalomra irt levente csárdásával nyitottak meg. A kellemes mulatság a hajnali órákban ért véget. A bevétel tiszta jövedelme a felállítandó levente zenekar javára fordittatott. Hogy a le- vente egyesület oktatói kara nem Végzett meddő munkát, bizonyítja azon szép siker, hogy a község lakossága mindkét esetben zsúfolásig megtöltötte a termet és így meglehetős nagy összeggel járult a cél eléréséhez. Az előadásra vonatkozólag ki kell emelnünk, hogy az egyszerű leventék oly kiváló alakítást produkáltak amely jóval meghaladta a műkedvelők Szokásos nívóját, amiért is február 5-én az előadást — közkívánatra — meg kell ismételni. A községben a leventeegyesülettel szemben előállott egészséges közhangulatra jellemző a nagy érdeklődés mellett az, hogy úgy a helyiséget, mint a színpadot díjazás nélkül bocsátották rendelkezésükre a tulajdonosok. 570—1927. vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti központi kir. járásbíróságnak 1927 évi 83761 2—1927. számú végzése következtében Lehel Antal budapesti ügyvéd által képviselt «Cosmos» filmkereskedelmi és filmipari rt. bejegyz. cég javára, 71 P 08 fillér s jár. erejéig 1927. éw november hó 9-én foganatosított kielégítés végrehajtás utján felülfoglalt és 2444 pengőre becsült következő ingóságok, u. m.: szobabútorok, moziberendezés és egyéb ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szekszárdi kir. járás- bíróság 1927. évi Pk. 8318. számú végzése folytán 71 pengő 12 fillér tőkekövetelés és jár. erejéig Tolnán, Bezerédj Pal-utca 2. szám alatt leendő megtartására 1928, ifi feb uár hó 111. napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is ie- és felülfoglalták és azokra kir elégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.^. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szekszárd, 1928 január 20. Neuschl Károly* 122 kir. bir, végrehajtó.
