Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-15 / 51. szám

1928 december 15.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

5

Ha nem ismeri cégemet, tegyen egy próbavásárlást!

Meglepő olcsó árak!!

Kötött mellények és pnlloverek, gyapjú-, flór- és selyemharisnyák, bokavédők, lábszárvédök, sálok, £ gallérok, nyakkendők, ridikülök, 2 ernyők, kestyflk, torna* és hócipők, hósapkák, bőrkeztyflk stb. stb.

.kitűnő minőségben

PIAMAHT JÓZSEF

dlvatáruházában Szekszárd (Korzó)

(sőt Isltlslt [■]♦ [■]♦ 0# S

— Doktoravatás. Dobrovíts Kál mán, a nagy dorogi ara dalom főintó- zőjének fiát, Kálmánt folyó hó 2 án orvostudorrá promoveálták a m. kir. Pázmány Péter tad. egyetemen.

— KineveZÓ8. A m. kir. igazság* ttgymiaiszter vitéz Kovács Félix szekszárdi fogházfelügyelőt fogház- gondnokká kinevezte.

A m. kir. belügyminiszter Szent királyi Zoltánt, dr. Szentkirályi Mi* hály nyag. polgármester fiát a szekszárdi vármegyei számvevőséghez számtisztnek nevezte ki.

— Or. ŰrfTy Imre és dr. Éri Márton képviselők a szekszárdi cserkó SZekhez. Dr. őiffy Imre és dr. Éri Márton képviselők, a Tolnamegyei Gserkésztanács tagjai a szekszárdi cserkészek jubileuma alkalmával me leg haDgu üdvözlő táviratot küldőt* tek, mert képviselői elfoglaltságuk megakadályozta őket, hogy a szép ünnepélyen részt veheBBenek.

— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18-án délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyű* lést az állandó választmány ülése előzi meg, mely ugyanaznap reggel 9 órakor veszi kezdetét. A közgyűlés tárgysorozatának fontosabb tár gyai: az adófelszélamláBi bizottságok újjáalakítása, a legtöbb adót fizető törvény hatósági .bizottsági tagok 1929. évre kiigazított névjegyzékének bemutatása, az uj kórház szobafestő és mázoló munkáinak vállalatba adása, a Szekszárd borvidéki Bortermelők Pinceszövetkezetének támogatása, a Szekszárd városi autóbuszüzem megszüntetése és a szekszárdi nagy ven déglő bérbeadása.

— A kongreganista ifjúság ünne- pélye Szekszárdon. A szekszárdi kongreganista itjuság minden évben lélekemelő ünnepéllyel üli meg december 8-ikát, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét. Az idén is gazdag lelki haszonban, de egyúttal kedves műélvezetben is volt része a belvárosi rém. kath. Olvasókör nagytermét zsúfolásig megtöltő fényes közönségnek. As ünnepélyt a „Cecilia“-ónekkar a lendületes „Kongreganista-induló“ val nyitotta meg, mely után Wagner János hittanár-prézes mondott ünnepi beszédet. Ebben a kongreganisták célját, törekvéseit vázolta, akik a világban a jé és rossz közt folyó küzdelemben a győzelmet a „jó“ javára igyekeznek eldönteni és ezzel a törekvésükkel önmagukat és másokat nemesítő, formáié lélekmüvészek akarnak lenni. A nagy tetszést keltő beszéd után a „Cecília“-énekkar Goller egyik „Ave Máriájá“ t adta alő, majd Günther László Sinding: „Frühlingsrauschen“ cimü zongoradarabját játszotta, élénk feltűnést keltve nagy technikájával és precíz,

stílusos játékával. Nagyon kedves i és hatásos volt Szmrecsányi Mária— j Zsasskovszky József melodrámája: I „A csodás érem“, melyet Corns án | Szilvia szavalt ügyesen K á 1 d i Ilka nagyszerű zongorakiséretével. — Az ünnepélyt egy tanulságos egyfelvo- násos dráma fejezte be. A darab címe: „Ezernyolcszázhetvenegyben“ — és a francia kommün idejéből ragad ki egy röpke pillanatot. Lajos apó egyetlen fiát, aki mint pap, jéltevője hi veinek, a kommunisták kivégzik. A szerencsétlen édesapa fájdalmán uralkodni nem tnd s bosszút liheg ellenük, de a keresztény felebaráti szeretet felülülkerekedik benne és legyőzi bosszúvágyát. Valamennyi aaereplő ügyesen játszott és jól beleélte magát szerepébe, de figyelemre méltó volt mégis a Lajos apót alakító Malonyay Elemér játéka.

„Salamander“ cipők nagy választékban K r o n cégnél Szek- szárdon.

— A dombóvári urinők kongregáció jának kulturdélutánja. Ritkán tapasz talbató, meleg érdeklődés kísérte a dombóvári urinők Mária kongregáció jának mnlt szombaton a zárda tágas tornacsarnokában rendezett knltnr- estélyét, amelynek tiszta jövedelme bőségesen fogja fedezni a szegények karácsonyi fel segélyezésére szolgáló költségeket. Maga a műsor is igazi műélvezetet nyújtott két és fél órán át. Mindenekelőtt Darabos Ida lépett a zongorához, hogy Verdi „Traviatá “ jának fináléját adja elő, amivel nagy elismerést keltett. Majd öt pécsi egyetemi hallgató, névszerint: Knapig Tibor (I. hegedű), Mestrits Endre (II. hegedű), Mestrits Jenő (viola), Vámos Rudolf (cello) és Schmidt Jenő (zon gora) Goldmarck B. dur concertjét adta elő kitűnő átérzéssel, ügyes színezéssel, összevágó értelmezéssel. Végtelenül kedves szavalat következett ezután. Sík Sándor: „A jege nyék éneke“ cimü bájos költeményét szavalta el nagy hatással. Fodorné Szíjártó Ilona csengő sopránjában kitünően érvényesült Hnszka szerenádja és Békefi Lajtai irredenta indulója. A zongorakiséretet a tőle megszokott kiválósággal Marton Kálmán nyújtotta. Erre Goddard: Maznr káját gyönyörű technikával játszotta zongorán dr. Telegdy Sándorné. Szünet után a két Darabos nővér négykezes zongorajátéka (Moszkovszky: Fáklya tánc) keltett elismerést. A legkényesebb igényeket is minden tekintetében kielégítette Csekey Terka és Reisinger Vilma párosjelenete, amely- lyel Erdélyi Z. „Sárika és Charlotte“ cimü, sok finom humort magában rejtő -szerzeményét játszották meg. Szilák (Ilonka lelkes szavalata (Geőoze A.: Mese a legdrágább kincsről) után Horváth Lajos postatiszt ügyes hanghordozással, közvetlen érzéssel adta elő Sík Sándor: „Bucsn az énektől“ cimü költeményét. Nyolc magyar ruhába öltözött urilány, névszerint: Bayer Mimiké, Biró Mariska, Ceéh Sárika, Darabos Erzsiké, Fauszt Annuska, Kovács Bözsike, Kovács Mariska es Thész Incike izzig vérig magyar táncot lejtettek vitéz Föld- váry Béla kir. kath. reálgimn. tanár diszkrét zon gorakisérete mellett. A közóhajnak engedve, a táncot meg kellett ismételni. Végül dr. Telegdy Sándorné adott elő hangnlatOBan magyar dalokat zongorán. Mulasztást követnénk el, ha nem emetnők ki a derék rendezőség, főleg Kecskés Károly rém. kath. segédlelkész, kon gregációi prézes fáradhatatlan, de sikeres tevékenységét.

— mindenféle akkumulátorok töltését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd.

— Eljegyzés. Dr. Kron Ferenc j szekszárdi ügyvéd leányát Róaaikát, J eljegyezte Sárkány Andor vegyész, | a Budapesti Központi Tejoaarnok rt. | üzemvezetője. (Minden külön értesi- 1 tés helyett.)

Budai Rózsiba és A s b o 11 István állami rendőr jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Kulturált. Az evangélikus egyház knltnrestjére (1928 dec. 15. délután 6 órakor a vármegye díszterme) az egyház külön meghívót nem bocsát ki. Szivesen lát azon mindenkit, akiben van némi érdeklődés az iránt, hogy a magyar élet mai vergődései, keresztje, reménységei számára mi mondani valója van egy oly mély és gazdag léleknek, mint Kapi Béla püspök. Belépő dij nincs. Önkéntes adományokat azonban hálásan fogad és a templomra fordít az Egyház„TYROLIT” VASPORAI,

S

— Áthelyezés. Nagy Zoltán szekszárdi református segédlelkészt a pestmegyei Szánk községbe, Nagy Kálózi Sándor segédlelkészt pedig Tápió- szeléről Szekszárdra helyezték át ha sonló miniőségben. — Nagy Zoltán segédlelkésB tevékeny munkát fejtett ki rövid szekszárdi tartóakodása alatt a református ifjúság oktatásánál, kulturális előbbre vitelénél; távozását sajnálattal vettük tudomásul.

— Főjegyzőválasztós. Szakos község képviselőtestülete folyó hó 11-én Kenézy László járási főszolgabíró elnöklete alatt ülést tartott. Ezen egyhangú választással a Horváth László nyngdijazásával megüresedett főjegyzői állást Szabó Károly eddigi dombóvári közigazgatási jegyzővel töltötte be.

— Műkedvelő előadás Tamásiban. A „Szociális Misszió“ tamási szervezete 1928. évi december hó 1-én a Társaskör nagytermében szépen sikerült műkedvelő előadást tartott. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a társadalom minden rétegéből összeverődött hallgatóság, melynek soraiban ott volt dr. Dencz Ákos, a kerület minden iránt érdeklődő népszerű képviselője s a központból kiküldött Alberta nővér is. Elsőnek a „Kék és piros“ cimü irredenta színdarab került bemutatásra, melynek egyetlen női szerepét Tarján Lászléné alakította, aki kedves énekével és játékával érdemelte ki a közönség tetszé sét. Az öreg Bredov bárót Krobách L., fiát Traján L., a követségi titkárokat pedig Fridrich L. és Gacsályi

G. ügyesen alakították. Az „UtolBÓ szó“ cimü dialógban mint nriasBZony. illetve cseléd, Belvoncsik Sárika és Fridrich Lajosné kerültek egymással szembe, kiknek természethű előadását a hallgatóság derültséggel és sok tapssal viszonozta. Ezután Fridrich Lajosné szavalta el „A rab asszonyát, mély hatást keltve. A „Házasságszédelgő“ cimü egyfelvonásos vígjáték került még szinte. Fülöp Sándorné a szerelmes leányka, Meskó Lula a színésznő, Locker Teta a füszeresné, Frühwirth Erzsébet a süket aggleány, özv. Koller Károlyné a bárónő, Hajdinák Erzsébet pedig a 70 éves özvegy személyében jóval a műkedvelő előadások átlagszínvonala fölé emelték a darabot, melyben Fülöp S. ügyesen alakította a szédelgőt, Gacsályi G. a birót, Tarján L az ügyvédet, Krobách L. a jogászt, Horváth J. a pereces bácsit, Kíbb K. pedig a gyógyszerészt. Utolsónak a „Biróék möglakják Pestet“ cimü darab kacagtatta meg a publikumot, melyben legnagyobb részük volt Belvoncsik Sárikának és Hajdinák Bözsikének, mint a bíró feleségének, illetve leányának s magának a bírónak, mely utóbbi szerepet Táncos A., a második előadáson

pedig Horváth J. adta, Kíbb K. a „Búcsúzó katona üzenete“ oimü magyar dalt sok érzéssel énekelte. A darabokhoz a zenét Mayer J. igazg. tanitó szervezésével alakult „művész- banda“ szolgáltatta, Mikodi J. és öccse osellóművéaz, valamint SchmieT E. pári jegyző részvételével, kiknj játéka bármelyik zenekarnak is bee letérő vált volna. Az előadást 2-án c kevesebb sikerrel megismételték, a missziósok első ilynemű szereplése teljes erkölcsi és anyagi siker jog) ben folyt le. A szereplők odaao munkáján kívül meg kell emlékez nünk Fridrich Lajosról és nejéről, továbbá Tarján Lásslónéról, akik mint rendezők sokat fáradoztak az előadás - sikere érdekében. A két este bevétele 256 pengő 40 fillér volt.

— Befejeződött a szekszárdi belvárosi templom festése. A félév éta tartó tempiomfeBtés befejezést nyervén, a Műemlékek Országos Bizottsága Szekszárdra küldötte dr. Ssőnyi Ottó műkritikust, előadót, hogy a templom festési munkálatait felülbírálja. Szőnyi Ottó folyó hó 10 én érkezett Szekszárdra, alaposan megvizsgálta a díszesen restaurált templomot s megállapította, hogy Gróh István festőművész a templom festését a szerződésnek és művészi kivánalmaknak teljesen megfelelően, olyan gonddal, művészettel és ízléssel végezte, hogy ezért a legteljesebb elismerés illeti meg. Dr. Ssőnyi Ottó észleletéit és elismerését jegyzőkönyvbe foglalta s másnap elutazott Szék száráról. — Az újonnan festett templom beszentelése a tavaszra, a bérmálás idejére marad.

— Jegyzői Olás. A „Dombóvári Járási Jegyzők Egyesülete“ szerdán délelőtt Dombóvárott Győrffy Zoltán kocsolai főjegyző elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen meleg szavakkal emlékeztek meg a nyugalomba vonuló egyleti elnöknek, Horváth László volt szakcsi főjegyzőnek érdemeiről, amelyeket jegyzőkönyvileg örökítettek meg. A megejtett tiszt- ujitás alkalmával az elnöki tisztséget Győrffy Zoltánnal, az alelnöki tisztséget Arany János naki körjegyzővel, a jegyzői tisztséget pedig Szász Ar- péd kocsolai adóügyi jegyzővel töltötte be a közgyűlés, amelyet társasebéd követett a Korona-szállóban. — Az ünnepi ülésen megjelent Kenézy László járási főszolgabíró is.

— Bezárták a belvárosi református

iskolát. Száváid Oszkár vm. alispán Szekszárd rt. város polgármesterének előterjesztésére a szekszárdi evangélikus iskolában működő vegyes elemi iskolát két heti időtartamra bezáratta, mert a tanuló gyermekek között a difteritisz megbetegedés jár- ványszerüleg fellépett. A városi tanács elrendelte, hogy a tanítás szünetelése alatt az iskola igazgatósága a tantermeket fertőtlenittesse.

i

(

■V.4Ü;