Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-15 / 51. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG a 1928 december 15. Varrógép, kerékpár, RÁDIÓ és villany-felszerelési vállalat. Nagy alkatrész-ratár és javítóműhely. mehanikut Szekszárd, Garay-tér. Telefon 51. A utó-jeyltó műhely, kkumulátor töltés és javítás. tizedek óta sínyli ezeket a* állapotokat. . Most, hogy vasúti vonalunk első- rangusitásával szebb idők kezdenek fejünk felett derengeni, amiért bálával tartozunk a MÁV. igazgatóságának éa az Üzletvezetőségnek, ütött az utolsó órája annak, hogy egyidejűleg a pályatest átalakításával a mai viszonyoknak megfelelő uj állomási épületei kapjunk és a mostani súlyos, szinte elviselhetetlen mizériák végre véget éljenek. A Szociális Misszió Társulat ülése Tamásiban. A Szociális Misszió Társulat tamási szervezetének f. évi december 2 án lefolyt első évi rendes közgyűlésén örömmel láttuk, hogy a kis szervezet erős fejlődésnek indult, szép erkölcsi és anyagi sikereket ért el rövid idő alatt is. Nagy érdeme van ebben dr. Freyler Károlyné elnöknek, aki fáradhatatlan munkásságával, akaraterejével, rátermettségével és a vele dolgozó lelkes tisztikarral, a többi munkatársak önzetlen, szeretetteljes -megértő munkájával tették a szervezetet ily virágzóvá. A közgyűlés a róm. kath. kör nagytermében folyt le, a tagok és nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. A központot Alberta missziós nővér képviselte, mint vendég megtisztelte a gyűlést látogatásával dr. Dencz Ákos, a tamási választókerület szeretett képviselője, Magyar Zsig Női divatéipő 15 pengötftt se a* «0 B C 0) Tisztelettel értesítem a t. vevőinket, hogy A KARÁCSONYI JÁTÉKÁRUK OS ■ 0 te az eddigizél is nagyobb választékban megérkeztek. Karácsonyfadísz, Mikulás, hajtány, bicikli és babakocsi kaphatók: I Fekete Husőnál, Szekszárd, Kaszlnóbozör s e r r o e ? •« ik Telefon: 60. Óvodáknak árkedvezmény! Hé- és sárcipö — Ing — Gallér — Nyakkendő ét 5 •o mond nyugalmazott esperes-plebánoa, Kálnai Béla községi főjegyző s még számosán. A gyűlés a „Magyar Hiszekegy" eléneklésével kezdődött, mely után dr. Freyler Károly pó elnök, magas, költői szárnyalásu beszédében az elmúlt év munkálkodását ismertette főbb vonalakban, — segítséget kért munkájához a jövőre. Ezután Papp István vikárius szép előadásában kérte a Mindenhatót, hogy a kis szervezet tagjai megújult erővel foghassanak a további uj munkához. Ezután Tarján Lásslóné, titkár, számolt be az anyagi eredményekről. Az évi pénssegélyezés 254 P 80 f; kiosztatott élelmiszer 120 kg. súlyban, 84 P 84 f értékben, kiosztatott 69 darab uj és viselt ruha, 40 pár harisnya, 12 pár cipő, összesen 367 P értékben. Csecsemőkelengye nyolc esetben adatott kj, 3 esetben az anya 10 napon át ebédet kapott atfi. stb. Ezután következett özvegy Koller Károlyné pénztárnok jelentése: évi bevétel 1212 P 34 f, évi kiadás 1142 P 71 fillér. A közgyűlés az elnök indítványára nagy lelkesedéssel diszeinökének választotta özv. simaházi Totth Kálmán nét, továbbá az elnök indítványára a közgyűlés egyhangúlag ügyvezető alel nőkévé választotta az áldozatkészségéről ismeretes — diósdi Végh István nét. Friedrich Lajosné, a szervezet jegy zője, mély átérséssel szavalta el Szegedi László „Magyar Fohász" című költeményét. Alberta missziós nővér tartalmas beszédben jelölte meg a missziós teendők fontosságát, módját; kezdjük a missziós munkát otthon, családunkban, végezzünk ott áldozatos munkát s ha jól végeztük, folytassuk kint a társadalomban s a missziós szerve sebünkben tetézzük be Az örökszépségü „Boldogasszony Anyánk" eléneklése után a nívós gyűlés véget ért. Műkedvelői díszelőadás Szekszárdon. Csolnakossy Gyula volt debreceni színigazgató vezetése alatt megszervezett műkedvelői társulat e hó 8 án és 9 én mutatta be a szekszárdi ipartestület székházának színháztermében Farkas Imre kedves zenéjü „Nótáa kapitány"-át. A lelkes műkedvelői gárds együttes játéka minden tekintetben kifogástalan volt s reményt nyújt ^rra, hogy Szekszárd város közönségének az unalmas téli napokon többször kellemes estélyben less része. Az előadássorozatot J i 1 k Gyula pénzügyi tisztviselő nyitotta meg. Lendületes beszédének mély érzésével, hazafias tartalmával nagy hatást keltett és a közönség részéről meleg tapsban részesült. A „Nótás kapitány" igen hálás Tucsrsr K bAdocdobozban IV ÉLKÜ L&Z ti ETETL E IM' MÉM KEZÉT MÉH TESZI TÖNKRE MIMTALUGüé NÁNDI BXfeSONYSIMÁVÁ TESZI mindcnCtt kapható. ^gtto|«J}||^lUjAWtPTO^gUDgPEM »L djmb-vi- 42 TO darabnak bizonyult ahos, hogy a színészek és a műkedvelők felleljék benne a képességüknek és tudásoknak megfelelő szerepüket. A szerepek kiosztását és betanítását alapos gonddal végezte a Ssekszárdon letelepedett CsolnakoBsy Gyula, aki Ragyás őrmester szerepében magas nívóra emelte az előadás színvonalát és pompás humorával állandóan harsány kacagást váltott ki. A tánc- számok betanitásának nehéz feladatát Csolnakossyné Gyulai Gizella művésznő végezte. Grete Hohenau gróf kisasszony szerepében úgy könnyed rutinos játékával, mint sokoldalú művészi képességével, kétségenkivül a legnagyobb hatást érte el. Választékos öltözködését fegyelmezett ízlés jellemezte. Kárpáti Nándor, aki színészi pályán működött, Ferdinánd her - cég komikus szerepében szintén nem egyszer kacagtatta meg a közönséget. Ennyit a hivatásosokról, A műkedvelők kösül Benau Miklós a címszerepben, Zámbó László a huszár- ezredes. Kolb8oh Mária a kantinos leány, Kristóf Bözsike Bély grófné, Steig István Bodi gróf, Potyondy Lajos a közhuszár szerepében értek el nagy sikereket. Mindnyájan kedvesen, közvetlenül oldották meg feladatukat, kellemes, meleg hang felett trafikosok, pénzváltók, cipőtisztítók, különféle házalók próbálnak szeren CBét. De hamar megszokja az ember és tovább halad. A jelenlegi, mint egy 400 ezer lakoBt számláló, részben modernül .épült Alexandriában nagy a mozgalmasság, az anyagi tülekedés, kikötővárosban ez természetes. Tudjuk, hogy a régi város a tudományosság empóriuma is volt, alapítása Nagy Sándorra megy viszaza, azért viseli az ő nevét. Tör ténete ugyancsak változatos volt: egyptomiak, görögök, rómaiak; arabok harcoltak birtokáért, miért népe vegyes. A Krisztus utáni első századokban virágzó keresztény élet lüktetett, a hellén isztikus, kereszténye sitett tudomány és műveltségnek hires intézetei álltak, mígnem a mohamedán invázió mindennek véget vetett. A régi kornak már alig van hírmondója. Legnevezetesebb a város déli peremén, a régi romok talaján álló Pompejus-oszlop Diokletián idejéből. Az oszlop teste legalább 20 méteres karcsú, sima gránitmonolith, a talapzattal és a díszes felső részszel 30 méternél magasabb. A sok tomboló vihar közepette rendületlenül áll; magas színvonalú művészet emléke. — Miközben gondolataink a messze múltba szállnak, simogatólag nyugszik meg rajta tekintetünk. De már siettünk az ország fővá rosába, Kairóba. A Nílus termékeny deltáján haladtunk végig s mig be nem esteledett, szemlélhettük a ki rályi folyam áldásait. A kiöntés következtében évente kétszer, BŐt gyakran háromszor is arathatnak. Minden talpalattnyi föld művelés alatt van és valóban az egész vidék óriási kert mindenféle délszaki gyümölccsel, ve- töménnyel, de nem hiányzik a mi kukoricánk sem. Az uralkodó jelleget a pálma adja. E buja képbe természetesen illeszkednek a fellah falvak sárviskói — csodálni való, hogy emberek lakják — de hiszen csak alvásra használják. — Hellyel-közzel szép pálmacsoportok, egy-egy keleti stilü, lapostetejü villával a középen. Az egymilliós Kairó a mohamedánok alapítása. Az arab részben nagy a zsúfoltság, szűk utcák, őgyelgő, vásárló közönség, ide-oda hullámzó járó-kelők, közbe egy egy mecset díszes minarettel, oszlopcsarnokkal, lármás, mozgalmas, de egyébként hanyag élet, mert a keleti ember ráér. Az európai rész azonban csinos és nagyban hozzájárul, hogy Kairót impozáns világvárossá tegye. Mivel csak egy napunk állt rendel kezésre, időnket jól ki kellett használni. Az archeológiái muzeum volt programmunk első pontja. Gyönyörű, tágas téren áll, előtte pálmákkal díszített kert. A muzeum az egyptologia terén bizonyára a leggazdagabb. Ez természetes is, hisz az ásatások hazájában vagyunk. Amit itt láttunk, részletesen el nem sorolhatom. A régi Egyptom támadt fel halottaiból. A pyramisokból, kősirok- ból előkerültek a granitszarkofágok, a templomromokból a királyok és nagyok szobrai, istenségek szimbólumai, a képzőművészet száz és ezer apróságai: fül függők, karpere- cek, legyezők, talizmánok, skara beusok aranyból, élénkszinü email- ból, a falakon egész papiruszsoroza* tok, rajtuk hyeroglifekben elbeszélve a régi történet. Legszebb része a múzeumnak bizonyára a Tutankhamen féle gyűjtemény, kezdve a hármas szarkofágtól, aranytálaktól, sir- őröktől egészen a filigran csecsebecséig, bámulatos változatban és oly élénk frigseségben, mintha caak nemrég készítették volna. Majd átvitt a villamos a Níluson a nyugati oldalán levő gizehi pyra- misokhoz. Ezek már a köves, homokos sivatagban állnak, mert a talaj emelkedése következtében a Nílus termékenyítő kiöntése nem ér idáig. Ha már Konstantinápoly és Athén hírességei, története a messze múltba vitt, Egyptom e tekintetben szinte minden gondolatot meghalad. A gizehi pyramisok legalább ötezer évesek, mondhatnék minden idővel dacoló kőemlékek. De menjünk közelükbe! Egy kis romantika kínálkozott. A villamos megállónál tekintélyes tevetábor várt ránk. Rövid habozás után felültünk a tevékre, hogy igy a sivatag hajóján vitessük magunkat a kőrengetegek közvetlen szomszédságába. Ajánlatos is volt, mert a gyalogosok bokáig süppedtek a homokba. A Cheops- és Chefren- pyramis mellett elhaladva lekerültünk a Sphynxhez. A nap forrón tűzött, a sárga homok, a levegő szinte izzani látszott. A szokásos fotografálás után elszéledtünk és kiki lehetőség szerint elmélázhatott a múltakon. Ám az idő rövid volt és a S Erzsébet Királyné Szálló 5 Budapest, IV, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 1 100 modern kényelmes szoba. Az Étterein és KÁvéházb&n cigányzene. I Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer. ■ POLGÁRI ÁRAK. 681. u. _______SZABÓ IMRE «ala]donot. |
