Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-01 / 49. szám

Egyes szám ára 40 fillér. X. évfolyam. ■ Szekszárd, 1928 december 1. * 49. tzAm. Czarkesztiséfl is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank ép Öleiében. Telelőn szám 85 és 102. — Egyes szám árt: 30 fillér. Előfizetési di) félévre 4 pengő (50.000 kontra), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. El6!izetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter - széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegy .isi, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A képviselőház tanácskozási rendjéről. Irta: dr. őrffy Imre országgyűlési képviselő. Igen kívánatos, hogy a művelt magyar közvélemény, a küszöbön álló házszabályVita előtt, mentői nagyobb körben foglalkozzék azzal a kérdéssel, vájjon szükség van-e igazán a parlament tanácskozás’ rendjének megváltoztatására s ba igen, milyen irányban ? Rendkívül örvendetes, hogy az ellenzéknek komolyabbik része a par­lamentáris rei d<-zer megjavításét — sít bátran mo’dhatjnb, m»gm ntéBét — fölébe latszik he'yezni azoknak az apró taktikai előnyöknek, ame­lyeket a magyar házszabályoknak, az egész világon páratlanul álló laza­sága éB enyhesege fo'ytán, eddig —. nem egyszer az ország kárara — élvezett. Kezdik már belátni az egész országban azt, amit eddig hiába h<n- gozlatiunb : sokkal többről van szó, m>nt egy két ülésnap megtakarításé ról, nem kívánatos jelenetek kikü szöböiétéi Ő1 s más hason ó, bár szín tén kívánatos, de. m^gis csak másod­rendű kérdésről. Arról van szó, bogy vissza lehet-e állítani a törvényhozás tekintélyét és kcp-ssé tudjuk-e tenni arra, hogy fe « dalának egyáltalán megfelelhes­sen ? Nem kis dolgok ezek s méltán megérdemlik a hazafias érzésű ma­gyarság komoly érdeklődését és tá­mogatását. Messze vezetne elsorolni mind azokat, am lyek odavezettek, hogy a kérdés mego d*sa egetően szükségessé vált. Csak kiragadom a legfontos sabbakat. Világjelenség, hogy a tör­vényhozásokat ma már nem annyira Altalanos, mint inkább gazdaságpoi tikai kérdések foglalkozatják. Ez utóbbi kérdéseknek a tárgyalása ezek­nek természeténél fogva, egészen más, mint az előbbieké; szélesebb abpon indul, részletekbe merülőbb, mién is ezeknél kétszeresen vigyázni kell a törvényhozási munkaidő tekinteteben való takarékosságra. Azután más a választójog ma, mint volt a háború előtt — tehat a pártok ellentétei is nagyobbak. További következménye ennek, hogy sok szélsőséges fefo- gáBti és temp^ramentumu, az eddigi parlamenti szokásokat és fegyelmet respektálni nem hajlandó egyen ke rült be a törvényhozó tes ületbe. Ezeknél más taDáóskozási rendre van szükség, mint oyan képviselőknél, akik neveltetésük, társadalmi elha lyezésük folytán nagyobb ößfegyel- mezétre képesek. Nekünk magyarok­nak, ezeken kívül kü önleges okaink is vannak. így megcsonkítottságnnk nál fogva, a nemzetközi átlagnál is jobban megszapo'odtak törvényhozási feladataink. Eddigi házszabály «ink hallatlanul eDybék. Ez - k mind igen komolyan latba eső körülmények, melyeket mindenkinek, akiben a leg parányibb poitikai tárgyilagosság ól, el keŰ ismerni. Kérem a magyar politikai köz­véleményt, figyeljen föl a rövidesen meginduló vitara. Na hagyja magán úrrá lenni a politikai szentimentaliz- must, amelyet — talán — a jelenlegi ellenzék gyengesége ébreszt benne és tegye félre a múltak tiszteletreméltó, de ma már csak kegyeletet és elis mérést érdemlő emlékeit is. Nem ke­vesebbről, mint a magyar parlameo- tárizoDüsnak, a hazafi «a és polgári iránynak megmentéséről van szó. Ezért pedig semmiféle áldozat sem I lehet sor I Szövetkezeti kongresszus Szekszárdira. Három hónap óta járja dr. Schandl Károly derek munkatársaival ezt a csonka országot, hogy Sz chenyi 1st ván gróf bitévé! és Károlyi Sá: dór gróf kitartásával öntudatra ébressze a városok, községek és a kis faluk lakóit és megfestvén előttük a szö­vetkezésben rej'ő óriási erőt, s»ját érdekükben tömörítse őket, hogy győ­zedelmesen kerülhessenek ki abból a nagy gazdasági világháborúból, amely legnagyobb erővel dúl nemcsak a véres babomban résztvett Európában, de az egész világon. Schandl Károly és társai hatalmas hazafias munkát végeznek. Nem azért járnak megy erői-megy éré, bogy Buda­pestre, ebbe a nagy gazdasági mo- lochba szívják fel a vidéknek még megmaradt kis gazdasági erejét, ha­nem, bogy a szövetkezetekbe tömö­rült vidéki gazdasági csoportoknak tőkeerejét fokozván, hitelt juttasson a társadalom büönböző osztályának, az Országos Központi Hitelszövetke­zet nagyszerűen megkonstruált szer­vezete uiján. , Az elismerés és köszönet hangján szólhatunk az OKH v zetőségének ezen nagyhorderejű propaganda mű ködésrrö. Valóbán apostoli mnnkát vegez Scbandi Károly, amikor ékes szavával, meggyőző okoskodásával a jövőnek művészi kézzel megfestett képivel és hazafias lelkesedésének izzó fanatizmusával fel akarja e csonka ország lakóit rázni mai fata­lista csüggedtségükből és mint vezér odabialtja hozzánk, megmaradt ma­roknyi magyaroknak, hogy ne ijed­jünk meg a dúló harcéi, ne busód juuk meg ideig-óráig védelmet nyújtó lövészárkok mélyén, hanem szorítsuk meg egymás kezét és törjük át ön magunk erejével, bizalmával és fana tizmuaával azt a frontot, amelyet nem csak ellenségeink állítanak velünk szemben, hanem a saját nemtörődöm­ségünk és nemzeti hivatásunkat át nem érző könnyelműségünk. Lélekemelő volt a Tolnavármegye ősi közgyü ési termében lefoyt érte­kezlet. Napsugár, játszott Tolnavár megye nagyjainak arcképen és mjntha a regi vármegye vezerei ecsetalkotta szemeiből biztató sugár vetődött volna ki falónk és intett volna bennünket, hogy értsük meg az nj vezér szavát és kövessük őt a nemzet talpraálli- tására irányuló utján. Sok szak em bér mélységes figyelemmel hallgatta Scbandi Károlynak szavait. Illetékes he yről jövő elismerő szavak, a hall' gatóság leikéből felzúduló tetszés­nyilvánítás méltó fokmérői voltak a hatásnak. ., ' & , , Ä Mi, akiknek hivatása, hogy a fel vetett nagy gordolxtokat az óotn- katonák segítségével be vigyük a társadalom szivébe és gondolatvilá­gába, mi nem méltatni kívánjuk csak az értekezletet külső szépségei­ben ób belső tartalmában, h-nem annak a bő óhajnak adunk k feje- zést, hogy vajba azok, akik hallgat ták a nemzetmentő munka vezéré nek szavát és agyukba és szivükbe zárták azt, mint a nagy ügy apostolai térjenek basa otthonukba és ott ül­tessék át a hallottakat és tapasztal­takat az otíhonmaradottak agyába és szivébe, hogy mindenki megértse és átérezze, hogy a jövő nemzedék bol­dogságának megalapozása az, ha a Csütörtöki szövetkezeti kongresszus nagy és nemes gondolatában össze­fognak. S. * November hó 29 én volt Szekszár- don a Szövetkezeti kongresszus. Dr. Scbandi Károlynak zz OKH alelnök vezérig*zgaiójsnuk vezetésevei leutaz­tak Budapestről Kovács János fcor- mányfőtanácsos, ügyvezető igazgató, Borsódy Sá> dór, dr. Bóth Dezső igazgatók, Wanke Gusztáv az elnöki OBZtály f nöke, Szalay József, Weber J nő, Réc ey Ödön osztályf- nökök, Kelemen Pál helyettes osztályfőnök, dr. Kunst Henrik, Schandl Károly ^személyi titkára, Dudás Gyula es D>zaő Ákos. A vendégek a fél 6 órai vonattal érkeztek. A vasntállo másnál a város nevében vitéz Vendel Ltván po'gármester üdvözölte dr. Scbandi Károlyt és kísérőiéi, Schnei­der Janos a Szekszárdi Népbank ügyvezető-igazgatója p dig a foga­dásnál jelenlévő Szekszárdi Népbank és a Szekszárdi Földművé ők Hitel­szövetkezete igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjai nevében köszömölte. Másnap reggel már 9 órakor ha­talmas tömegekben vonu tak fel a községek elő járóságai és a megyei hitelszövetkezetek tagjai, hogy jelen legyenek a vármegyeház nagytermé­ben tartandó értekezleten. A várme­gyeház nagyterme szűknek bizonyult, ügy, hogy a közigazgatási bizottság ülésterme és a nagyterem előtti fo­lyosó rész is megtelt hallgatókkal. Mintegy 5—600 ember vett részt jobbára a kisgazda - társadalom és a hivatalnoki osztály tagjai közül. Sajnos a földbirtokos osztályból csak kevesen jelentek meg, akik közül sikerült feljegyeznünk Dőry Frigyest a Gazdasági Egyesület alelnökét, báró Jeszenszky Józsefet, báró Jeszenszky Andort, dr. Csapó Dánielt, Sat&nko- vánszky Tibort, Illés Imrét, Faragó Józsefet, Komlósy Jánost, A lelkészek közül ott látiuk Buzsáky Imre prépost, duoaföldvári plébánost, Kiss Lajos »pátplébá* őst, Léb József bőgyészi Kemény Ferenc kakasdi és Nagy István várdombi plébánosokat, Szi­lágyi Bála őcsényi, Kies Lajos nagy- ssokolyi, Jánosi György váraljai és Báthory Dániel dunafö dvári ref. lel­készeket, Pass László kölesdi és Wetgel Ádám mucsf*i ev. lelkészeket. O t voltak a vármegye összes köz­ig" eg-* tósi tisztviselői, az összes fő- Bzoigabirák és a községek jegyzői kö­zül ig*n sokan. A megyében működő pénzintézetek vezetői közül Sürgőth Aladar a M-gyar Nemzei Bankfiók főnöke és dr; Leopo'd Kornél kor­mány főtanácsos, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának igaz­gatója jelent meg. Dr. Schandl Károly fél 10 órakor nyitotta meg az értekezletet, amely­nek vezetésére Jankó Ágoston főis­pánt ajánlotta, akit a jelenlevők lel­kes örömmel választottak meg az elnökléare. A főispán megnyitója. Jankó Ágoston megköszönvén a választást, üdvözölte Schandl Károlyt és munkatársait, a varmegye alispán­ját, a Gazdasági Egyesület vezető­ségét, a községek és hitelszövetkeze­tek küldöttségeit és többek közt a következőket mondotta: A magyar nemzet annyira legyen­gült, hogy már alig vo t rá kilátás, hogy valaha talpra álih» ásunk. Ámde a magyar nemzet veleszületett termé­szetes életrevalósága csodát tett. A nemzet tudatára ébredt a benne rejlő életerőnek és képességeknek és arra kényszeríti volt ellenségeit, hogy élniakarasának jogosságát elismerjék. A világkatasztrófa azt a gazdasági alapot rongálta m g leginkább, melyen jólétünk felépült. Legnagyobb vesz­teség a hitelszövetkezet két érte, mert pénzünk elértéktelenedése a szövetkezeti tevékenység legfonto­sabb és nélkülözhetetlen fe tételét: a szövetkezeti tőkét tette semmivé. Eszel szemben a súlyos válsággal küzdő magyar gazdatársadalom: a kis, közép és Dagygazdak foko­zottabb mérvben vannak ráutalva a hitelszövetkezet munkájára. Mező- gazdaságunk fejlődésének legnagyobb akadalya, hogy gazdáink nem képe­sek megfelelő kölcsönhöz jutni. Tehát hiteimBég és az uzsora gátoják gazdáinkat a bo dugulásban. Ered­ménnyel kecsegtető megoldás csak egy lehet: a gazdatársadalom leg­természetesebb és legközvetlenebb hitelszerveinek, a szövetkezeteknek megfelelő tőkével való ellátása. A hitelszövetkezetek kongresszusán határozták el, hogy a hitelszövetkeze­tek, a magyar hitelszövetkezeti élet újjászerveze§e és főleg a szövetkezeti tőkék növelése és megerősítése érde­kében országos propagandát' indita- . nak. Ennék a mozgalomnak égyik I megnyilvánulása ez az értekezlet is, | melyre azért gyülekeztünk egybe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom