Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-01 / 49. szám
Egyes szám ára 40 fillér. X. évfolyam. ■ Szekszárd, 1928 december 1. * 49. tzAm. Czarkesztiséfl is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank ép Öleiében. Telelőn szám 85 és 102. — Egyes szám árt: 30 fillér. Előfizetési di) félévre 4 pengő (50.000 kontra), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. El6!izetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter - széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegy .isi, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A képviselőház tanácskozási rendjéről. Irta: dr. őrffy Imre országgyűlési képviselő. Igen kívánatos, hogy a művelt magyar közvélemény, a küszöbön álló házszabályVita előtt, mentői nagyobb körben foglalkozzék azzal a kérdéssel, vájjon szükség van-e igazán a parlament tanácskozás’ rendjének megváltoztatására s ba igen, milyen irányban ? Rendkívül örvendetes, hogy az ellenzéknek komolyabbik része a parlamentáris rei d<-zer megjavításét — sít bátran mo’dhatjnb, m»gm ntéBét — fölébe latszik he'yezni azoknak az apró taktikai előnyöknek, amelyeket a magyar házszabályoknak, az egész világon páratlanul álló lazasága éB enyhesege fo'ytán, eddig —. nem egyszer az ország kárara — élvezett. Kezdik már belátni az egész országban azt, amit eddig hiába h<n- gozlatiunb : sokkal többről van szó, m>nt egy két ülésnap megtakarításé ról, nem kívánatos jelenetek kikü szöböiétéi Ő1 s más hason ó, bár szín tén kívánatos, de. m^gis csak másodrendű kérdésről. Arról van szó, bogy vissza lehet-e állítani a törvényhozás tekintélyét és kcp-ssé tudjuk-e tenni arra, hogy fe « dalának egyáltalán megfelelhessen ? Nem kis dolgok ezek s méltán megérdemlik a hazafias érzésű magyarság komoly érdeklődését és támogatását. Messze vezetne elsorolni mind azokat, am lyek odavezettek, hogy a kérdés mego d*sa egetően szükségessé vált. Csak kiragadom a legfontos sabbakat. Világjelenség, hogy a törvényhozásokat ma már nem annyira Altalanos, mint inkább gazdaságpoi tikai kérdések foglalkozatják. Ez utóbbi kérdéseknek a tárgyalása ezeknek természeténél fogva, egészen más, mint az előbbieké; szélesebb abpon indul, részletekbe merülőbb, mién is ezeknél kétszeresen vigyázni kell a törvényhozási munkaidő tekinteteben való takarékosságra. Azután más a választójog ma, mint volt a háború előtt — tehat a pártok ellentétei is nagyobbak. További következménye ennek, hogy sok szélsőséges fefo- gáBti és temp^ramentumu, az eddigi parlamenti szokásokat és fegyelmet respektálni nem hajlandó egyen ke rült be a törvényhozó tes ületbe. Ezeknél más taDáóskozási rendre van szükség, mint oyan képviselőknél, akik neveltetésük, társadalmi elha lyezésük folytán nagyobb ößfegyel- mezétre képesek. Nekünk magyaroknak, ezeken kívül kü önleges okaink is vannak. így megcsonkítottságnnk nál fogva, a nemzetközi átlagnál is jobban megszapo'odtak törvényhozási feladataink. Eddigi házszabály «ink hallatlanul eDybék. Ez - k mind igen komolyan latba eső körülmények, melyeket mindenkinek, akiben a leg parányibb poitikai tárgyilagosság ól, el keŰ ismerni. Kérem a magyar politikai közvéleményt, figyeljen föl a rövidesen meginduló vitara. Na hagyja magán úrrá lenni a politikai szentimentaliz- must, amelyet — talán — a jelenlegi ellenzék gyengesége ébreszt benne és tegye félre a múltak tiszteletreméltó, de ma már csak kegyeletet és elis mérést érdemlő emlékeit is. Nem kevesebbről, mint a magyar parlameo- tárizoDüsnak, a hazafi «a és polgári iránynak megmentéséről van szó. Ezért pedig semmiféle áldozat sem I lehet sor I Szövetkezeti kongresszus Szekszárdira. Három hónap óta járja dr. Schandl Károly derek munkatársaival ezt a csonka országot, hogy Sz chenyi 1st ván gróf bitévé! és Károlyi Sá: dór gróf kitartásával öntudatra ébressze a városok, községek és a kis faluk lakóit és megfestvén előttük a szövetkezésben rej'ő óriási erőt, s»ját érdekükben tömörítse őket, hogy győzedelmesen kerülhessenek ki abból a nagy gazdasági világháborúból, amely legnagyobb erővel dúl nemcsak a véres babomban résztvett Európában, de az egész világon. Schandl Károly és társai hatalmas hazafias munkát végeznek. Nem azért járnak megy erői-megy éré, bogy Budapestre, ebbe a nagy gazdasági mo- lochba szívják fel a vidéknek még megmaradt kis gazdasági erejét, hanem, bogy a szövetkezetekbe tömörült vidéki gazdasági csoportoknak tőkeerejét fokozván, hitelt juttasson a társadalom büönböző osztályának, az Országos Központi Hitelszövetkezet nagyszerűen megkonstruált szervezete uiján. , Az elismerés és köszönet hangján szólhatunk az OKH v zetőségének ezen nagyhorderejű propaganda mű ködésrrö. Valóbán apostoli mnnkát vegez Scbandi Károly, amikor ékes szavával, meggyőző okoskodásával a jövőnek művészi kézzel megfestett képivel és hazafias lelkesedésének izzó fanatizmusával fel akarja e csonka ország lakóit rázni mai fatalista csüggedtségükből és mint vezér odabialtja hozzánk, megmaradt maroknyi magyaroknak, hogy ne ijedjünk meg a dúló harcéi, ne busód juuk meg ideig-óráig védelmet nyújtó lövészárkok mélyén, hanem szorítsuk meg egymás kezét és törjük át ön magunk erejével, bizalmával és fana tizmuaával azt a frontot, amelyet nem csak ellenségeink állítanak velünk szemben, hanem a saját nemtörődömségünk és nemzeti hivatásunkat át nem érző könnyelműségünk. Lélekemelő volt a Tolnavármegye ősi közgyü ési termében lefoyt értekezlet. Napsugár, játszott Tolnavár megye nagyjainak arcképen és mjntha a regi vármegye vezerei ecsetalkotta szemeiből biztató sugár vetődött volna ki falónk és intett volna bennünket, hogy értsük meg az nj vezér szavát és kövessük őt a nemzet talpraálli- tására irányuló utján. Sok szak em bér mélységes figyelemmel hallgatta Scbandi Károlynak szavait. Illetékes he yről jövő elismerő szavak, a hall' gatóság leikéből felzúduló tetszésnyilvánítás méltó fokmérői voltak a hatásnak. ., ' & , , Ä Mi, akiknek hivatása, hogy a fel vetett nagy gordolxtokat az óotn- katonák segítségével be vigyük a társadalom szivébe és gondolatvilágába, mi nem méltatni kívánjuk csak az értekezletet külső szépségeiben ób belső tartalmában, h-nem annak a bő óhajnak adunk k feje- zést, hogy vajba azok, akik hallgat ták a nemzetmentő munka vezéré nek szavát és agyukba és szivükbe zárták azt, mint a nagy ügy apostolai térjenek basa otthonukba és ott ültessék át a hallottakat és tapasztaltakat az otíhonmaradottak agyába és szivébe, hogy mindenki megértse és átérezze, hogy a jövő nemzedék boldogságának megalapozása az, ha a Csütörtöki szövetkezeti kongresszus nagy és nemes gondolatában összefognak. S. * November hó 29 én volt Szekszár- don a Szövetkezeti kongresszus. Dr. Scbandi Károlynak zz OKH alelnök vezérig*zgaiójsnuk vezetésevei leutaztak Budapestről Kovács János fcor- mányfőtanácsos, ügyvezető igazgató, Borsódy Sá> dór, dr. Bóth Dezső igazgatók, Wanke Gusztáv az elnöki OBZtály f nöke, Szalay József, Weber J nő, Réc ey Ödön osztályf- nökök, Kelemen Pál helyettes osztályfőnök, dr. Kunst Henrik, Schandl Károly ^személyi titkára, Dudás Gyula es D>zaő Ákos. A vendégek a fél 6 órai vonattal érkeztek. A vasntállo másnál a város nevében vitéz Vendel Ltván po'gármester üdvözölte dr. Scbandi Károlyt és kísérőiéi, Schneider Janos a Szekszárdi Népbank ügyvezető-igazgatója p dig a fogadásnál jelenlévő Szekszárdi Népbank és a Szekszárdi Földművé ők Hitelszövetkezete igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjai nevében köszömölte. Másnap reggel már 9 órakor hatalmas tömegekben vonu tak fel a községek elő járóságai és a megyei hitelszövetkezetek tagjai, hogy jelen legyenek a vármegyeház nagytermében tartandó értekezleten. A vármegyeház nagyterme szűknek bizonyult, ügy, hogy a közigazgatási bizottság ülésterme és a nagyterem előtti folyosó rész is megtelt hallgatókkal. Mintegy 5—600 ember vett részt jobbára a kisgazda - társadalom és a hivatalnoki osztály tagjai közül. Sajnos a földbirtokos osztályból csak kevesen jelentek meg, akik közül sikerült feljegyeznünk Dőry Frigyest a Gazdasági Egyesület alelnökét, báró Jeszenszky Józsefet, báró Jeszenszky Andort, dr. Csapó Dánielt, Sat&nko- vánszky Tibort, Illés Imrét, Faragó Józsefet, Komlósy Jánost, A lelkészek közül ott látiuk Buzsáky Imre prépost, duoaföldvári plébánost, Kiss Lajos »pátplébá* őst, Léb József bőgyészi Kemény Ferenc kakasdi és Nagy István várdombi plébánosokat, Szilágyi Bála őcsényi, Kies Lajos nagy- ssokolyi, Jánosi György váraljai és Báthory Dániel dunafö dvári ref. lelkészeket, Pass László kölesdi és Wetgel Ádám mucsf*i ev. lelkészeket. O t voltak a vármegye összes közig" eg-* tósi tisztviselői, az összes fő- Bzoigabirák és a községek jegyzői közül ig*n sokan. A megyében működő pénzintézetek vezetői közül Sürgőth Aladar a M-gyar Nemzei Bankfiók főnöke és dr; Leopo'd Kornél kormány főtanácsos, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának igazgatója jelent meg. Dr. Schandl Károly fél 10 órakor nyitotta meg az értekezletet, amelynek vezetésére Jankó Ágoston főispánt ajánlotta, akit a jelenlevők lelkes örömmel választottak meg az elnökléare. A főispán megnyitója. Jankó Ágoston megköszönvén a választást, üdvözölte Schandl Károlyt és munkatársait, a varmegye alispánját, a Gazdasági Egyesület vezetőségét, a községek és hitelszövetkezetek küldöttségeit és többek közt a következőket mondotta: A magyar nemzet annyira legyengült, hogy már alig vo t rá kilátás, hogy valaha talpra álih» ásunk. Ámde a magyar nemzet veleszületett természetes életrevalósága csodát tett. A nemzet tudatára ébredt a benne rejlő életerőnek és képességeknek és arra kényszeríti volt ellenségeit, hogy élniakarasának jogosságát elismerjék. A világkatasztrófa azt a gazdasági alapot rongálta m g leginkább, melyen jólétünk felépült. Legnagyobb veszteség a hitelszövetkezet két érte, mert pénzünk elértéktelenedése a szövetkezeti tevékenység legfontosabb és nélkülözhetetlen fe tételét: a szövetkezeti tőkét tette semmivé. Eszel szemben a súlyos válsággal küzdő magyar gazdatársadalom: a kis, közép és Dagygazdak fokozottabb mérvben vannak ráutalva a hitelszövetkezet munkájára. Mező- gazdaságunk fejlődésének legnagyobb akadalya, hogy gazdáink nem képesek megfelelő kölcsönhöz jutni. Tehát hiteimBég és az uzsora gátoják gazdáinkat a bo dugulásban. Eredménnyel kecsegtető megoldás csak egy lehet: a gazdatársadalom legtermészetesebb és legközvetlenebb hitelszerveinek, a szövetkezeteknek megfelelő tőkével való ellátása. A hitelszövetkezetek kongresszusán határozták el, hogy a hitelszövetkezetek, a magyar hitelszövetkezeti élet újjászerveze§e és főleg a szövetkezeti tőkék növelése és megerősítése érdekében országos propagandát' indita- . nak. Ennék a mozgalomnak égyik I megnyilvánulása ez az értekezlet is, | melyre azért gyülekeztünk egybe,
