Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-04 / 6. szám
1928 február 4. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Iborosés t^saI „KBtae“ mezőgazdasági gépgyár it tolaa- ét 1 ■ bácsmegyel képviselete A raktárot tart: esépllgaraítz• rákat, szívé-, gáz- ét beazlnato> X • rakat, szabadalmazott párat él é páratiaa tora „Vera Drill“ 8 kanalat sorvetőgépeket | é ét miadta egyék é mezőgazdasági (11) Z é képet 1 { Főraktár: Szekszárdoa.a Kaszinó- É § bazár épületében. — Telefon 49. X Béggel, mint a két kis urilány, akik olyan zajos tapsokat arattak, hogy ai egész táncot meg kellett ismétel* niök. Az utolsó szám is tánc volt. Abbén Bajó Klári, Borbás Annié, Börzsönyi Panni és Mirth Sári spanyol nemzeti viseletben a kecses tarantellát mutatták be oly gyönyörűen és sikkesen, hogy a ssttnni nem akaró tapsra meg kellett ismételniük az egész bájos táncjelenetet. A szereplő művészek él táncokat lejtő urilányok Valóban a legteljesebb elismerést érdemlik, de rászolgált arra Polgár Margit is, aki a nehéz táncokhoz a zongorakiséretet szolgáltatta s dicséret illeti Rotmiller M. és Bella tánctanárokat is, akik a különféle táncokat ügyesen és jól betanították. Műsor után a fiatalság táncra perdült, mely a reggeli órákig tartott. (Or. G. R) Visszaemlékezés egy falusi patikusra. I Azt tartja agyán a közmondás, hogy senkisem pótolhatatlan, de mégis akadnak emberek, kiknek elhnnyta tátongó űrt hagy k társadalomban. Pyen ember volt id. Koritsánszky Dénes kölesdi gyógyszerész, kit ja nnár 25 én kísértünk a minden halandók utján. Hogy mi volt ő Kölesd- nok, azt nálamnál hivebben fejezte ki az az egyszerű ember, ki a halott összekulcsolt kezére hajolva köny- nyezve vallotta: „E munkás és ál dott kezeknek köszönhetem boldo- gu'ásom'ti 1“ RÁD!! njűonsűgok D ! VILLANY felszerelés és javítás ( Akkumulátorok eladása, töltése és javítása garancia mellett BUDAI FERENCNÉL Szekszárd, Széchenyi-utca IS (Borgula-ház) S valóban úgy is voltl Boldogult Koritsánszky Dénes nemeaak egyetek, hanem az egész község gazdasági és szellemi életére gyakorolt irányító befolyást. Nem volt ő kizárólag patikus, ki csak a recepturával törődött, hanem egyben tanítómestere, tanácsadója és atyai jóakarója is mindenkinek. Mozaikszerűen csak néhány, életét és munkásságát jellemző,* tettét akarom e lap hasáb jain megörökíteni, melyek az ő áldott kezéről és jó szivéről tanúskodnak. A csak néhány száz lelket számláló evangélikus gyülekezet lelkétzi állása nem volt valami fényesen dotálva* A nagy egyházi teher mellett a gyülekezet nem igen gondolhatott fizetésjavitásra, ezért megcsinálta hát ő, egyedül. Bérbe vette a lelkészi javadalmat képező földeket s fizette a helyi szokásos bérnek néhányszo rosát. E földekről kerültek aztán ki az országszerte ismert kölesdi spárgák, zsálya, promincli s egyéb gyógynövények. Kora tavasztól késó őszig foglalkoztatta Kölesd szegényeit, kiknek megélhetését igy előmozditotta. S a béren, vagy kikötött napszámon felül is gondoskodott még rólak. — Akik kitartottak nála, azok részére Ugyanis a takarékban még külön betéteket is helyezett el, hogy 25 évi szolgálat után az illetőket megjutalmazza. Vájjon hány ilyen, a szó legnemesebb értelmében vett, szociálisan gondolkodó és érző munkaadó fogja őt utánozni? Valami húsz esztendővel az előtt fiatal tanító került a falujába, ki a számoláson és a betűvetésen kívül még mást is szeretett volna kicsiny nek és nagynak nyújtani. Az iskola akkoriban még nem rendelkezett Szemályautóiuvarozást vállal a Dohánynaggyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 szemléltető eszközökkel, a padok rozogák, a tanterem meg téglával volt kirakva. Mindennek híján a kulturális haladás ólomlábakon kocogott. De a tanító első panaszára a sajHtjából szerezte be a szemléltető eszközök egy részét és hozzá való szekrényt. Keresztül vitte rábeszéléssel, áldozatkészséggel a tanterem modern átalakítását is. Nem várt érte semmiféle hivatalos elismerést, boldog volt, hogy a népművelődést előbbre vihette. A tanttgy iránt különben is állandóan érdeklődött. Nem volt iskolai ünnepély, előadás, felolvasás, melyen résst nem vett volna. S ha akadt pénzügyi nehézség, mindig volt arra takarított pénze. A tanítóknak is Ő volt legmegértőbb barátja és pártfogója. Megtette még azt is, hogy pedagógiai kérdéseket tanulmányozott, csakhogy szakszerűen szólhasson hozzá. Az ő felügyelősége alatt valósult meg az egyházközség régi álma: felépült az nj iskola és a díszes templom. A nádfedeles, düledező hajlékok helyett modern és stílusos épületekben hirdetik ma a hasa és em berszeretetet. És ha dicsekedett ezekkel, úgy dicsekvése csak abból állt: „Adósság nélkül hagyjuk utódainkra. Hirdessék e hideg kövek, hogy az áldozatkészség nem halt ki sziveinkből 1“ A patikai és felügyelői elfoglalt sága mellett még mindig tudott időt szakítani a kertészkedésnek. Ismert minden virágot, minden dissbokrot és rózsát. Dédelgette, ápolta őket, még tán beszélt is hozzájuk. Kertjében, udvarában és szobáiban az év minden szakában volt nyíló virág, melyekből szívesen adott a látoga /5 ! i I Lai Ln EskQvGI öjóndéhoK dús választékban kaphatók Belasltsnál SZEKSZÁRD, QARAY-TÉR Lakodalomra: edények kikölcsönöztetnek. ;ökt ■ ■ töknak. De fel is használta egyúttal az alkalmat, hogy biztassa őket példája követésére. Bemutatta az oltást, zsemzé8t, növényssaporitást és nemesítést s bizony nem egy ember, nem egy asszony kapott tőle kedvet a ' kertészettel foglalkosni. „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet“ tartja a közmondás, mely nála fényesen nyert beigaso- lást. Ha valaki megszorult pénz dolgában s tán hiába kilincselte végig az egész atyafiságot, még mindig remélhetett egy kis kamatmentes kölcsönt a jó öreg patikáriusnál. Az Isten a megmondhatója, hogy hány bajba jntott emberen könyörült meg. S most ott pihen az az áldott kés, az a jóságos, megértő ssiv a kölesdi temetőben, szemben Béri Balogh Ádám vitéz ivadékai sírjaival s ál módja velük együtt szülőföldjének, a bérces Kárpátoknak visszacsatolását az anyaországhoz, amelynek ő mindhalálig lelkes és áldozatkész munkása volt. K. V. Szekszárd páros rendtdpfili közgyűlése. Szekszárd város képviselőtestülete múlt hó 28 án délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklete mellett rendkivü i kösgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok feltűnően nagy számban jelentek meg. A rövid elnöki megnyitó után felolvasták a m. kir. vallás- >és közoktatásügyi miniszter leiratát, « melyben a városi sporttelep céljaira 4000 pengő segélyt adott. A kép viselőtestület a segélynyújtásért kö szöneté< fejeete ki. Unyarcsak kö e játékának a legnagyobb bizonytalanság volt a következménye, mely a közélet minden vonatkozásában károsan éreztette hatását. Ezek a visszásságok indították arra Julias Caesart, a nagy államférfiut, hogy állandó jellegű időszámítást honosítson meg. Julius Caesar a nagy naptárreformot Szoszigenész egyiptomi csjlla gász Útmutatása szerint hajtotta végre és az uj naptár elkészítésénél az egyiptomiak időszámítását vette alapul Mint láttak, az egyiptomi év napév volt s éppúgy, mint a mienk 365 napból állott Minthogy azonban a Föld nem pontosan 365 nap alatt tesni meg u'ját a Nap körül, hanem egy kőrútjának elvégzésére 365 nap, 5 éra, 48 perc és 46 mp. időre van szüksége, az egyiptomi év és a valódi napév között évente mintegy 6 órányi eltérés támadt. — Ez a különbözet évről évre növekedett és végül is akkorára fokozódott, hogy az időmérés komolyságát veszélyeztette. Szén a bajon Szoszigenész akként aegitett, hogy a közönséges polgári évbe 365 napot osstott be, de min den negyedik évhez még egy napot adott. így az általa észlelt hatórás . többlet mellőzéséből kifolyólag kelet kezett hibát megközelítőleg sikerült [ is kiküszöbölnie. Hogy pedig előre lehessen tudói, hogy melyik ev lesz 366 napos, azaz szökőesztendő, ki mondotta, mifzerint a néggyel osztható évek szökő (bissextilis) évek. A korszakalkotó reformot Julius Caesar Kr. e. 45 ben léptette életbe és az nj számítást az egész római birodalom területén kötelezővé tette. A rómaiak az időt eredetileg Róma alapításától (ab űrbe condiia) azaz Kr. e. 753 tói számították. Krisztus születését csak a kereszténység elter jedésével, hivatalosan pedig Nagy Konstantin császár uralkodása óta (Kr. u. 324) ismerték el a korszá mitás kezdőpontjául. Kezdetben az évet 10 hónapra osztották fel s csak utóbb egéssitet ték ki 12 re. A hónapok neveit a latinoktól örököltük, nem érdektelen tehát megismerni azok eredetét és jelentését. Az 1. hónap Martins volt, nevét Mars hadistentől kapta. A 2. Április, jelentése: kikelet («perire igéből). 3 Mains, nevét M*ia istennőtől vette. 4. Junius ptdrg Janó istennőtől kapta. 5, Quintilis = ötödik, később Ja ias Ca-sarról Ju iáénak nevez1 ék el. 6. S xtilia = hatodik, később Augustus császár nevével ruházták fel. 7. September (septem = hét szóból ered ) 8. October (octo = nyolc). 9. November (novem = kilenc). 10. December (decem — tíz). Midőn a régi holdévet két nj hónappal toldották meg, az nj hónapokat Janusról, a kezdet istenéről és Februaról, a tisztulás istennőjéről nevezték el, az év kéz detét p dig janiariu8 elsejére helyez ték át. Caesar óta január, március, május, julius, augusztus, október és d c-mber hónapja 31 napból, április, jnoins, szeptember és november 30 napból, február pedig mindössze 28 (szökőévben 29) n-pból állott. A rómaiak a hónapokat 3 nem egyenlő részre osztottak A hónap első napját Calrndae nak hívták ; a második rész a Nonae-voI kezdődött, még pedig március, május, julius és Október hónapokban 7 én, a többiekben 5 ón; a harmadik időszak az Idus sz»l kezdődött, az említett hó napok 15, a többieknek pedig 13. napjan. Keltezésnél a napokat a fő napoktól visszafelé számítva jelezték: pl. pridie Calendas Martias (március elsejét megelőző napon) ; dia teriio ante Nonas Octobrea (három nappal október Non*]* előtt, azaz október 5-én); sex o Calendas M*rtias (hat nappal március elseje előtt, azaz február 24-én). A szökőnapot különösképen február 23. és 24. közé szarták, kü>ön nevet nem adtak neki, hanem bissexto Calendas Martiasnak (a március elseje előtti második ha todik napon) hívták. Innen származik a 366 napból álló.éveknek bis sextilis elnevezése, mely mind a mai napig fennmaradt. Caesar nagy reformja hosszú időre állandóságot és rendet teremtett az időszámítás terén. Bátran állíthatjuk, hogyha Caesar egyebet sem csinált volna, már akkor is halhatatlanná tette volna nevét a világtörténelemben. — Az úgynevezett Julianus- naptár jelentőségét csak emelte az, hogy a kereszténység is magáévá tette s ezáltal ugyszó ván az egész müveit világ tulajdonává vált. A nagy reform azonban még korántsem jelentett végleg-s megoldást. A Julianus naptár ugyanis az év átlagos hosszat 3ö51/4 napban vette fel s nem Bzámolt azzal, hogy a Föld napkörüli u*ját nem ennyi, hanem valamivel kevesebb idő alatt, pon i tosan 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 ■ másodpere alatt teszi meg. Bnnél- J fogva a Ju ián-esztendő 11 perccel I és 14 másodperccel volt hosszabb a j kelleténél. FOGAK fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogiömés, törött fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon,! a „8««kszard Szálló“ mellett — TELEFON 107 j|
