Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-24 / 48. szám

1928 november 24. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ D Mielőtt festményeit és családi fény- n P képeit bekereztetné, ne mulassza el S □ megtekinteni □ § BekflSITS ISTVÖn o □ ÜVEGES n P SZEKSZÁRD, GARAY.TÉR p □ szép és díszes képkereteit. H □ '—1—-----------□ □ Szolid árak! Pontos kiszolgálás! □ 2 Esküvői ajándékokban dús választék. 2 q Épület- és egyéb üvegezést elfogad. “ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a gaa röptű, Jelkekig ható ünnepi be szédben Dynjtott vigaszt az özvegyek­nek és árváknak, hazaszeretetre buz­dítva őket. Ezután Büki Jenő lelkész áldotta meg az emlékművet, melyet Pová zsay Béla jegyző vett át községe nevében azon ígérettel, hogy a hő­sök özvegyeit és árváit mindenkor támogatni fogja a község. — Roth Henrik hadiárva levente „Áldottak a magyar vitézek“ cimü verset sza­valta el, majd Antal György kántor tanító vezetésével a dalárda „Gebet fürs’ Vaterland“-ot énekelte el meg­lepő készültséggel. Végül Weigel Ottó reálgimnáziumi tanuló szavalta el feltűnő ügyességgel, lelkesen „A magyar ereklye“ c. költeményt. Koszorút helyeztek el ezután: Tol­navármegye közönsége, Mucsfa köz­ség, Egyházközség, Hadiözvegyek és árvák, Háborúból hazatértek, Nőegy let, Olvasókör, Dalárda, Iskolák, Le­venték, Vitézi Szék, a pécsi vegyes­dandár parancsnoksága és egyesek. Befejezésül a zenekar hangjai mellett a közönség a „Himnuszt“ énekelte, amely után a levente-szakasz disz menetben vonult el a hősök szobra előtt. Külön kell ehelyütt megemlékez­nünk Emich János mucsfai birónak, a község koszorúja elhelyezésekor mondott szívből jövő, lelkes, meg­ható beszédéről, melynek hatása alatt könnyes szemmel távoztak a jelen voltak az ünnepségről. Gárdonyi-est Dunafölduáron. Folyó hó 11-én tartotta a Gárdo­nyi Géza Országos Irodalmi Társa­ság vármegyénkben második felol­vasó estélyét Dunaföldváron a Ka­szinó nagytermében. Az érdeklődés igen nagy volt s bizonyos felfokozott igényekkel helyezkedett el a közön­ség; A „Magyar Hiszekegyet“ őry Géza szakavatott vezetése mellett a helyi dalárda énekelte. Utána Szá­váid Oszkár vármegyénk alispánja mondta el nagyszabású megnyitó be­szédét, példát adván ezzel is, hogy a népművelés érdekében kiadott ren­deletéiben ajánlott közreműködésben ö maga is, amennyiben sokoldalú elfoglaltsága engedi, résztvesz. Meg­nyitójában hivatkozott arra, hogj ,,a szülőföld rajongó szeretete s varázs­latos ereje lob bántotta lángra benne a lelkesedés örömtüzét, mely az élet utján vándorló, mindig hazavágyó léleknek enyhülést, vigaszt és külö­nös melegséget ad“; jellemezte rövi­den Gárdonyi Géza irodalmi műkö­dését, „mely egyre nagyobb művészi és emberi elmélyülést mutat. Egy­szerű gyönyörködtetésnél mindig töb­bet akar és pedig az olvasó lelkét is nemesíteni.“ — Hivatkozott arra, hogy Gárdonyihoz hasonló alkotó ma­gyar lélekre ma inkább szükség van, mint valaha, „mert a történelem lap­jai, a múlt fényes példái igazolják, , 000 BBBBBBEBBisl 0000330 030000000 00 0 0003000000 ISI » 0 j=J Legolcsóbban beszerezhető i cipő, Ins, harisnya, keztyQ, kötött áru Ü ® ........ s J5 valamint kaphatók I valődl Wlmpasslns hö- és sárdpők I El ' 1 .................... B | ® eredeti gyári áron |i Fekete Hugónál, Szekszárd, Kaszlnóbazór 1 B "■ ■■■■'■ ■■ .......... . a § T elefon: 60. H El Q EI El El EI El El El El El E) El 0 0 El El El El ED El EJ El EI 0 El El B El 0 0 0 ISI 0 H El EJ B 0 EJ 0 0 0 hogy nemzeti nagylétünk alaptörvé­nyét, habár a fegyverek ereje r-tkta is le, a magyar toll éa kettőskereszt hatalma védte és tartotta fenn.“ Üd­vözölte a Gárdonyi Társaságot, mint amely a magyar Géniusz kincses bányáját tárja fel s az estélyt meg­nyitotta. A megnyilvánuló tetszés igazolta, hogy Szévald Oszkár alispán beszéde elérte célját, a közönség figyelme s gondolatvilága az általa megjelölt irány felé fordult. A tetszészaj lecsillspnltával Flei scher Istvánné játszotta el zongorán Erkel F.: Bánk bán nyitányát ki­váló teknikával. Majd Havas István a Gárdonyi Géza Társaság tb. elnöke felolvasta több költeményét, zajos si kert aratva, különösen Dunaföldvár c. költeményével, melyben a „Felhő Klára“ c. színmű dunaföldvári szer­zőjét — Rátkay Lászlót — aposz­trofálta. — Sárdi János Gárdonyi dalokat énekelt, általános feltűnést keltve szépen iskolázott hangjával. Simon Lajos, a Gárdonyi Géza Társaság elnöke, „Ezredes ur Kropa- csek“ cimü tréfás elbeszélését olvasta fel. Nagy ünneplésben volt része Nagy Ilona dunaföldvári róm. kath. tanító­nőnek, a Gárdonyi Géza Társaság tagjának, kinek verseit igen szépen, átérzően szavalta el Salamon Erzsé­bet. — Gárdonyi Géza: „A magya­rok ősanyja“ históriás énekét O b e r- mayer Irén adta elő, teljesen le­kötve vele a hallgatóság figyelmét. Baloghné Hajós Teréz, a Gár­donyi G. Társaság titkára, egy el­beszélését olvasta fel, — mely után Győri Nagy Istvánné és K o u d e 1 a Gyula játszotta el Dopier F,: „Ilka nyitány“ át. A záróbeszédet dr. Halmos Andori Tolna vármegye kir. tanfelügyelője, a Gárdonyi G. Társaság tagja mondta, kifejtvén, hogy Gárdonyi Géza művei mily hűen jellemzik a magyar népet s talán egy írónak írásaiból senYvolna oly könnyű megalkotni a magyar lelket, mint Gárdonyi könyveiből. Végül a közönség elénekelte a Himnuszt. — Az irodalmi estély, ér­tesülésünk szerint nemcsak erkölcsi­leg, de anyagilag is szépen sikerült. A Vöröskereszt esészséiüsyl előadásul. Szévald Oszkár vármegyénk agilis alispánja lelkes munkatársaival min; dent elkövet, hogy a közegészségügyi' intézkedéseket nemcsak akkor kell megtenni, amikor már itt a baj, s nemcsak karhatalommal, hanem ami­kor még meg van a lehetősége, hogy a bajt megelőzzük b a nyújtott segít­séget örömmel fogadva, azt saját javunkra fordíthassuk. Ilyen még jókor érkező segítségnek vannak szánva a megyeszerte folyó népegész­ségügyi előadások. Ezek f. hó 2 án négy turnusban megkezdődtek. Hogy ezen előadásokat a nép széles rétege kellő érdeklődéssel fogadja-e, erről személyesen meggyőződést akarván szerezni Szévald Oszkár vármegyénk alispánja, elhatározta,hogy a vármegye több községében ezen előadásokat meg fogja látogatni. Folyó hó 13-án azért váratlanul megjelent at alispán Kakasdon Judit leánya, dr. Halmos Andor s Jung Miklós kir. tanfelügyelők b a nép­művelési bizottság titkára társaságá­ban s meghallgatta az akkor ott tartott előadást a tisztaságról. Kemény Ferenc plébános kiemelve a nagy megtiszteltetést, mely a közsé get az illusztris látogatás által érte, szép szavakkal üdvözölte Szévald Oszkár alispánt s a társaságában levőket. Az akadályozott körorvos helyett nagyon világoB s gyakorlati tanácsokban bővelkedő szabad elő­adást tartott német nyelven a tiszta­ságról, amit a hallgatók, kik közt számosabb korosabb férfi és nő volt a legnagyobb figyelemmel hallgattak s legföllebb a kintrekedtek zúgolódtak, mert minden igyekezetük mellett sem sikerült nekik a terembe jutni. Annyi volt az érdeklődő, hogy számosán belátván a helyért való küzdelem hasztalan voltát, lemondóan távoztak. A sikerült előadás után, megkezdődött „A légy“ c. film vetítése. A II. rész levetitése után Szévald Oszkár alispán felkérésére Jung Miklós kir. tanfel­ügyelő tartott nagyon szép nyelvezettel gondolatokban gazdag német beszédet, kifejtvén a hallgatóság legnagyobb Rendkívüli olcsó árak! Felhivom a n. é. vásárlóközönség figyelmét a minden igényt kielégítő dúsan felszerelt raktáramra. Uersenyáruház Szekszárd (Einer m.) a Szekszárdi Szálló éttermével szemben- Téli áruk rendkívüli olcsó bevásárlási forrása. Cipőáruk: férfi és női divatcipók már 16 pengős árban; — gyermekcipők min­den minőségben és nagyságban, bélelt posztócipők, vadászcipők, bakancsok. Kötött áruk: kötött kabátok és mellények 8.50-tőí, swetterek, pulloverek, sálok, harisnyák, keztyük. .... ,, ., Divatáruk: férfi ingek, nyakkendők, női fehérneműk, babikelengyék nagy választékban. Jelszavam: olcsó árakon a legjobbat nyújtani vevőimnek! me v frÚTH JÁNOs\ ■ órás és ékszerész Szekszárd, Kaszinó - Bazár I Raktáron tart mindennemű fali- és I inga-, valamint zsebórákat. Arany-, ez&st- és dubléárukban nagy választék * Kina-ezflst dísztárgyak és or cikkek figyelme mellett, hogy a magyar állam minden polgárának, nyelvre való tekintet nélkül, módot és alkalmat nyújt egészségének megóvására. Nem­csak áldozatokat követel, de gondos­kodik is polgárai jólétéről, mit éppen a kakasdiak bizonyíthatnak legjobban, kiknek őséi — körülbelül 200 évvel ezelőtt — bizonyára azért hagyták el addigi hazájukat, mert nem valami jó sorsuk volt s ha ma feltámadhat­nának s láthatnák utódaikat jólétben s megelégedésben, bizonyára arra intenék utódaikat, hogy e hazához, melynek mindezt köszönhetik, ragasz kódjának teljes hűséggel s még az őslakóknál is nagyobb szeretettel. Az éljenzés és taps, mely Jung Miklós kir. tanfelügyelő előadását kö­vette, meggyőzhetett mindenkit, hogy Kakasd népe csak egy hazát ismer s akar s ebhez mindenkor hű lesz. Ezen előadás után Szévald Oszkár s kísérete visszatért Szekszárdra, mig a hallgató­ság részére még szórakoztató filmeket vetítettek. Kakasd népe bebizonyította, hogy hasznára tudja fordítani a hatósá­gok intézkedéseit s reméljük ugyan­ilyen tapasztalatokat fog szerezni vArmegyenk alispánja, aki tervbe vette, hogy hasonló célból még más községeket is meglátogat. rp. A Nlikl UKoltnklvAII népművelés programmjo. Az abnormisan hossza, szép őszi idő következtében, amely a mezei mnnkák idejét is megbosszabbitotta, az iskolánkivüli népművelési előadá­sok megkezdése is kitolódott. Decem berben azonban okvetlenül megkez­dik azok sorozatát a következő pro­grammal : 1. Szentandrási Szévald Judith ünnepélyes megnyitó előadása német nyelven, elsősorban a földmi- ves leányok részére. Ezt megelőzi és követi a földmives dalárda magyar éneke, utána pedig Mestyán Rezső zenekara térzenét ad. 2. Dr. Árbá- nász Zoltán ügyvéd: A harmincéve­sek közéleti éB társadalmi szerepe a mai Magyarországon. SommáB bir­tokperek népszerű ismertetése. 3. Baky István gimn. tanár: Magyar ország talpraállitasa érdekében ki­fejtett mnnka itthon és a külföldön. Hogyan jutottak a magyar nép egy­szerű fiai a nemzet szellemi vezetői közé, 4. Bräutigam Ferenc plébá­nos : Vallás és filozófia. 5. Vitéz Hor­váth János kir. gazd. felügyelő : Gaz­dasági témák. 6. Dr. Iligenn Aurél ügyvéd: Jog és társadalomismeretek. 7. Jeney Zoltán gimn. tanár: Elné­mult országok. Templomok és palo­ták két évezreddel azelőtt. Képek a magyar történelemből. Munkácsy a világhírű nagy mester. 8. Mühl Sán­dor ev. lelkész: Vallási témák. 9. Dr. Orbán Márton ügyvéd: Gond az ember árnyéka. Az ipar őskora és fejlődése. A ma ipara. A földmives sorsa Magyarországon a jobbágytól a kisgazdáig. 10. öváry Ferenc ma­gánzó: A gazdálkodás fejlődése az ókortól napjainkig. Kritika egyről­ItAtpsi KtBÄCSOHYFAT Milllli SZTBOPEK M. PECS.I

Next

/
Oldalképek
Tartalom