Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-17 / 47. szám
X. évfolyam. Egyes szám Ara 40 fillér Szekszárdi 1928 november 17. 47. szám. MrkMztfüig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. - Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 koropa), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szoabnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkénl 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir* rovatban elhelyezett reklám-, eljegy.ési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az Országos Hasvar Vöröskereszt Egylet feladatairól. — Elmondotta Szekszárdon, 1928. évi november hó 7-én a Vöröskereszt választmányi ülésen Simontslts Elemér v. b. t. t, az Országos Magyar Vöröskereszt Egyesület elnökhelyettes ügyvezető alelnőke. — . I Abban a gigantikus küzdelemben, amelyet a trianoni határok közé szó ritott magyar nemzet fenmaradása érdekében folytat, talán a legszebb, a leglélekemelőbb részlet az, amelyik a szorosan vett állami célok keretein kivül a társadalmi tevékenység területén megy végbe. A legszebb és leglélekemelőbb ez azért, mert habár az állami feladatok terén is az állampolgárok belátásán alapuló áldozatkészség az erőkifejtések sikerének feltétele, mégis ezt az áldozatkészséget végeredményében egy kényszer biztosítja: az a kényszer, melyet az állam érdekében meghozott törvény teremt meg. Ezzel Bzemben az az áldozatkészség, amely a társadalmi erővel fentartott intézmények alátámasztásában érvényesül, minden kényszer nélkül, tisztán az állampolgárok hazafias belátásából és nemzeti szó lidaritásérzetéből kifolyólag, teljesen szabadon és önként nyilatkozik meg. Ha a történetíró egyszer megírja a mai kor történetét, egy cseppet sem fog a történelmi objektivitás ellen véteni, ha ennek a ma élő magyar társadalomnak a magatartását a legmélyebb tisztelet és a legnagyobb elismerés hangján örökiti meg, mert amit ez a ma élő magyar társadalom a nemzet jövőjének biztosítása érdekében önként, minden kényszer nélkül, tisztán hazafias lelkesedésből éB áldozatos hazaszeretből tesz, az valóban az elismerés legragyogóbb színeire méltó. Ezer éves történetünk rendjén a nemzeti eszme virágzásának és diadalmas kibontakozásának, majd vérszegénységének és elsorvadásának váltakozó korszakaival találkozunk. De mindig az volt a föllendülés, a nagy erőkifejtés korszaka, amelyben nem az önzés és a haszonlesés, hanem a nemzeti szolidaritásérzet és az áldozatkészség vitték a vezetőszerepet, mert mindig ez a kettő együtt volt az az erő, amely képessé tette ezt a nemzetet arra, hogy a hazát ezer éven át megtartsa, sőt amint tudjuk nem egyszer arra is, hogy a történelmi fejlemények által megásott sírjából kipattanva, uj életre támadjon fel. Semmi kétségem sincs az iránt, hogy ez a korszak, amelyben élünk, a nemzeti feltámadáshoz szükséges erőgyűjtés borszaka s hogy ez a tár sadalom keserves, de lélekemelő küzdelmével nemzeti történelmünk egyik legszebb részletét szövögeti. Mert ngy van, ahogy Lamartine mondja: „Az emberiség egy takács, mely az idők'vásznának visszáján dolgozik. Da eljön egyszer az idő, amikor átlépve a vászon másik oldalára, csodálkozással szemléli a pompás és nagy szabású ábrázolatot, melyet évszáza dók keserves munkájával létrehozott anélkül, hogy egyebet is látott volna, mint a kuszáit szálak összevisszaságát a vászon balfelén. És akkor áldani fogja a gondviselést, mely benne magában megnyilatkozott.“ A magyar nemzet is ezt teszi most. Lemondásával, nélkülözésével, küzdelmével, kitartásával az idők vásznának visszáján dolgozik és mig nem lát maga előtt egyebet, mint szenvedéseinek és küzdelmeinek összekuszált szálait, azalatt a vászon másik oldalán egy gyönyörű történelmi gobelin áll elő, mely a nemzeti bzo- lidaritásérzet és áldozatkészség erényeivel a háttérben, a magyar, nemzet feltámadásának jelenetét ábrázolja. Eogedjék meg nekem, hogy aki a nemzeti társadalmat áldozathozatalra, összefogásra szólítottam fel és ennek a felszólításnak nemes visszhangjában gyönyörködhetem, elsősorban hálás köszönetemnek adhassak kifejezést a Főispán ur Öméltóságával, az Alispán úrral, a vármegyei főorvos és tanfelügyelő urakkal szemben, hogy a magyar Vöröskereszt kezdeményezését a megye területén olyan lelkes felkarolásban részesítették. De hálás köszönetemet nyilvánítom Önöknek is m. t. Hölgyeim és Uraim, hogy Bzinte tüntetésszámba menő tömeges megjelenésükkel ilyen meleg fogadtatásban részesítették azt a zászlót, amelyet a sors az én kezembe adott, hogy .meghordozzam az országban és híveket toborozzak alája. Ez alatt a zászló alatt megfér a társadalom minden tagja, szegény és gazdag és mindenki felekezetre, vagy politikai pártállásra való tekintet nélkül. Ez a zászló tehát a legtisztább, a legteljesebb nemzeti egység zászlaja. Ezen a zászlón fehér alapon az öt egyenlő kockából alkotott Vörös- kereszt áll, amely felett arany színben a magyar szent korona ragyog. Akit a sors annak a csapatnak élére állított, mely ezt a zászlót diadalra vinni el van tökélve, főként 3 dologra kell ügyelnie. Először a magyar szent korona jelentőségére, nemcsak abban az értelemben, hogy amint a magyar nemzetnek ez a szent közjogi szimbóluma, az egész magyar nemzetet oszthatatlan egység gyanánt foglalja össze, úgy & magyar Vöröskereszt se legyen soha partikuláris érdekek eszköze; de abban az értelemben is, hógyha ez a magyar VörörkereBzt idegen népek Vöröskereszt egyleteivel kerül összehasonlításba, a magyar szent korona fényére homály ne vetődjék soha. Vigyáznia kell másodszor a fehér színre, mely az eszményi célok tisztaságának jelképe, hogy ezt soha folt ne érje. És harmadssor vigyáznia kell a vörös színre, mely a mi szivünk vérének, vagy ha úgy tetszik, a piros rózsának a színe, hogy az el ne halványuljon és se a háborúk zivatarában, se a béke idők nápiüzéaében el ne fakuljon soha. Mert a kereszt a szenvedés jelképe, a vörös szín a szeretető. A kettő együttvéve tehát — a Vöröskereszt — a szenvedés fölé boruló szeretető. Törekednie kell tehát arra, hogy amint a zászlón a vörös sain a kereszt egész testét befogja, úgy borítson el ebben a. hazában a vigasztaló, a könyörületes szeretet minden szenvedést. De most két szót ejtettem ki „szenvedés“, „szeretet“. Ez a két szó a Vöröskereszt intézményének egész hivatását, egész célját foglalja magában. Minthogy azonban én ezt a célt tüzetesebben óhajtom megvilágítani, szives engedelmükkel először elmondom hogyan letr, miből keletkezett a Vöröskereszt intézménye, amely ma már az egész müveit világon el van terjedve és minden civilizált nép hazájában nemcsak létezik, de igenr nagy becsben áll és amely intézmény a maga erejét az önsegély gondolatára megérett társadalom támogatásából és bátorításából merítvén hatáskörét, mind szélesebb területekre terjeszti ki. (Itt a szónok a genfi egyezmény létrejövetelé- nek történetét ismertette.) A magyar Vöröskereszt egylet 1879 ben alakult. Megalakulása egy csapásra történt. Az alaknló gyűlésen részt vett Erzsébet királyné, a magyar nemzet áldott emlékű géniusza. A Vöröskereszt a bábomban fejtett ki nemzetmentő munkát, amikor sok tízezer embert mentett~meg a magyar nemzetnek és adott vissza áz életnek. A hadifogságból ismét más tisezreket menteit ki, mert az akkori időben a magyar nemzetnek még nem volt külképviselete és az idegen államokkal csak a Vöröskereszt képezte az összekötő kapcsot. A világháború és a kommunizmus vagyonában és szervezeteiben telje sen tönkretette a Vöröskeresztet és a magyar társadalom sokáig nem volt abban a helyzetben, hogy a Vöröskereszt újjáépítéséhez segítő- kezet nyújthasson. A mélyponton álltunk, amikor engem odaszólitottak. Gróf Széchenyi Emil elnök nr őexcellenciájával a romok fölött néhány munkatársat és egy lelkes hölgyet találtam, aki Lu- | kács Sarolta őnagysága személyében I itt mellettem foglal helyet. Lassanként kezdtük a régi kereteket visz- J zaállitani. A Vöröskereszt céljában, | hivatásában azonban óriási változás állott elő a háború végeztével. A győztes nemzetek, főként az amerikaiak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy vétek lenne a bábom Után a Vöröskeresztes zászlók alatt tömörülő hatalmas szervezeteket szélnek ereszteni. Ellenkezőleg, azt a nagy társadalmi erőt, mely az egyes nemzetek Vöröskeresztjében tömörül, a békében az egyes nemzetek javára kell értékesiteni. Megalkották a Vöröskereszt egyletek Párisban székelő nemzetközi ligáját, mely békeprogrammot tűzött ki, a melynek célja a népek könnyebb boldogulásának előmozdítása és a szenvedések enyhítése társadalmi eszközökkel. Nálnnk a bókeprogramm keretébe tartozik az ifjnsági Vöröskereszt, melynek célja, hogy az ifjn generációt a higiénére nevelje s azt szociális gondolkozásra tanítsa, hogy egy nemesebb, jobb, egymással békében megférő generáció fejlődjék ki. A népegészség, közegészség gondozása terén a nép elmaradottsága, tudatlansága, babonás volta, bizalmatlansága az, amit leküzdeni hatósági eszközökkel nem leket. A Vöröskereszt háborúra való felkészülése épen ngy nem CBioál háborút, mint ahogy nem okoz árvizet az a mérnök, aki védgátakat emel és ahogy nem idéz fel tűzvészt az az okos község, amelyik tüsoltófel- szerelésről gondoskodik. De felkészülni arra, a nemzet iránti kötelesség. Mert nem tudhatjuk, hogy mikor üt az óra s hogy abban a tűzfészekben, amelyben élünk, melyik pillanatban lesz a készenlétre szükség. Herkules, mikor sorozatos hőstetteit vitte véghez, a második hőstetténél, mikor a kilenc fejű hidrát kellett volna legyőznie, megakadt, mert a levágott fej helyébe a hidrának mindig nj feje nőt. Segítségül hívta tehát az unokáját, aki felgyújtott egy közeli erdőt és az égő zsarátnokkal kiégette a levágott fejek helyét és igy együttes erővel legyőzték a kilenc fejű hidrát. A népbetegségek alakjában mi is nem kilenc, de millió fejű hidrával állunk szemközt, amely népünket pusztítja. A statisztika mutatja, hogy tömegesen pusztul el a sok magyar tehetség, -azok a magyar munkaerők, amelyeknek nem kellene elpusztultok. Az ezeréves vármegye a Herkules, mely nem bir a hidrával, a magyar Vöröskereszt készséggel ajánlja fel szolgálatait, hogy közös erővel küsdjék le a millió fejű ellenséget. Ebbe a küzdelembe lelkesedéssel viszi bele nemzeti fanatizmusának lobogó fáklyáját, hogy a hatósági érővel levágott hidrafej helyét | kiégesse és bízik hozzá, hogy kitartó I munkával, összetartással sikerülni fog I a közös ellenség legyőzése. Erre kéri I az Isten segítségét és a magyar tár- I sadalom szives támogatását.
