Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-03 / 45. szám

2 TÖttfAMfcŐYÉ! ÜJSAG 1928 riovémfiér é, □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ a ANGOL 3 O " • * .. . < ü □ úri divatS2övfiteim az őszi és □ □ téli idényre iriégérkéztek, ame □ □ lyekből szolid árakkal készítek ^ □ zakó- és alkalmi öltönyökéi, □ □ felöltőket és féli kóbdfoíiaf. □ □ SáPSZKy HIIDOR a Q FÉRFISZABÓ = 5 SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. Jr q Hozott*, anyagok feldolgozását Is vállalóin. g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Van szerencsém tudatni, hogy • ügyvédi irodámat Szekszárdon, Rákóczi-utca 20. szám alatti uj lakásomon (a „Polgári Olvasókör“ szomszédságában) — megnyitottam. Szekszárd, 1928 október hó 26. páti Nagy Sándor 1088 ügyvéd. Tolna vármegye Törvényhatósági Bizottsága október hó 30-án tartottá rendes őszi közgyűlését Jankó Ágos­ton főispán elnöklete alatt. A köz­gyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai elég szép számban vettek résit. A közgyűlés tudomásul vette a vármegye alispánjának időszaki je­lentését, valamint a számonkérő szék­ről felvett jegyzőkönyvét. ■ A közigazgatási bizdttságból ki­lépő tagok választására a közgyűlés szavazatszedő bizottságot küldött ki, még pedig a virilisek részéről gróf Széchenyi Domonkos elnöklete alatt báró Fiáth Tibort és Gőzsy Tibort, a választottok részéről Kiss Lajos apát elnöklete alatt Szeghy Sándort és Frei János Taklert. A közigazga­tási bizottságba egyhangúlag bevá- lasztattak az 1929. és 1930 ik évekre Dőry Frigyes, Kátai Endre, dr. Ko­vács Sebestény Endre, dr. Pesthy Pál és Schneider Gábor. Az állandó választmányba beválasztanak: gróf Apponyi Károly, dr. Barthal Aurél, Bernrieder József, dr. Bernáth Béla, dr. Csapó Dániel, Dőry László, Dőry Frigyes, Dőry Hugó, dr. Éri Már­ton, báró Fiáth Tibor, Frey János Takle?, Forster Zoltán, dr. Gőzsy Tibor, Havas Bélá, Ivanich Antal, Kátai Endre, Kiss Lajos, dr. Klein Antal, dr. Kovách Sebestény Eudréj dr; Leopold Kornél, dr. Perczel Béla, dr. Pesthy Pál, báró Scbell József, Schneider Gábor, Schneider János, gróf Széchenyi Domonkos, Szeghy Sándbr, Sztankovánszky Tibor, Tóth Henrik, Tóth Károly, Wáber János és dr. Zsigmond Ferenc. — Az iga­zoló választmányba a főispán elnökké Schneider Gábort, tagokul dr. Hor- vát Jenőt, Frey JánoB Taklert és Ulrich Józsefet nevezte ki, a tör­vényhatósági bizottság pedig tagjaivá választja az 1929. évre Bajó Pál, Néiner József Eszterbauer, Szeghy Sándor, Tóth Henrik és dr. Zsig­mond Ferenc törvényhatósági bizott­sági tagokat. — A biráló, a köz­egészségügyi, jegyzői nyugdijVálaszt- mány tagjainak megválasztása után az elhalálozás folytán megüresedett lótenyésztési bizottság elnökévé Dőry László, a bizottság tagjaivá pedig gróf Apponyi Károly, Bischitz Sándor, Borosa Zoltán, Gyérey Rihard, Mech- wart Ernő és Stockinger János vá­lasztatott meg. A vármegyei múzeum védnöki állására gróf Apponyi Sán­dor örökébe dr. Dőry Ferenc az Országos Levéltár igazgatója válasz­tatott meg. — A vármegyei tiszti­főügyész állandó helyettesévé dr. Zsigmond Ferenc jelöltetett ki. A törvényhatósági bizottság egy* hangú névszerinti szavazással elhatá* rozta, hogy a gyámpénztári és egyéb vármegyei pénzeket 1929. évben is a Magyar Általános Hitelbank szek­szárdi fiókjánál, a Szekszárdi Taka­rékpénztárnál és a Szekszárdi Nép­banknál helyezi el. Dr, Kurcz István főszolgabírót a VII. fizetési osztályba léptettb elő. Tudomásul vette a tör­vényhatósági bizottság dr. Vass Jó­zsef miniszter válaszát, amelyet a LAKOS rutiftkatXvegyileg fest és tisztit legjutányosabb árban. Gyáezruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Pli88zlrozá8t és gouvrirozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7 vármegye közönségének a jubileuma alkalmával hozzáintézett feliratára adott és dr. Wekerle Sándor pénz­ügyminisztert hivatalba lépése alkal­mával melegen üdvözölte. A bizottsági előterjesztések az állandó választmány javaslata alapján fogadtattak el és csakis dr. Klein Antal országgyűlési képviselő fel­szólalása vitt egy kis élénkséget az egyhangú tárgyalásba, aki a vár • megyéi kórházépítéssel kapcsolatosan azon kérdést intézte az alispánhoz, hogy a kórház építésénél jelentkező épitési többletkiadásokat miként és miből szándékozik fedezni. Ssévald Oszkár alispán válaszolt azonnal a felszólalásra és kifej­tette, hogy a kórház építésénél meg­közelítőleg 600—800.0.00 pengő lesz a épitési költségtöbblet. Minthogy a kórház építése ügyében dr. Vass József népjóléti miniszter, akinek a vármegye közönsége nagy köszönettel tartozik ezen nagyméretű és modern kórház létesítéséért, a tárgyalások folyamán azon kijelentést tette, hogy a népjóléti minisztérium az épitési költségek felét viseli, a vármegyére csak 300.000, esetleg 400.000 pengő többletkiadás hárul. Ezen költségekre fedezetet talál a vármegye költség- vetésébe beillesztett l°/o-os kórház­építési pótadóban, de remény van arra is, hogy ezen többletkiadást a kórház ügyes és tervszerű gazdál­kodásával is fedezni lehet * Dr. Klein Antal köszönettel vette tudomásul az alispán válaszát és' ki­válttá, hogy váljon valóvá optimiz­musa, ő azonban nincsen eltelve ilyen vérmes reményekkel és azt szeretné, bér iK, csak az évezredek szállnak tovább sötéten, senkitől nem számítva, nem mérve, a megsemmisült világok hallgató romjai felett. Nem a bölcső, a kezdet éB szüle­tés, hanem a' koporsó, a vég és el- múlás volt stülőanyja a iegkinzőbb miért eknek, amelyekre felelni akar­ták" mithoszok, bölcsek és vallások 5 s a primitiv metafizika' nem akkor született meg, mikor az ősember látta felkelni keleten az izzó tűzgolyót, vagy ijedten menekült barlangjába a természeti erők harca elől, hanem akkor, mikor élettársát először látta mozdulatlanul, élettelenül, mikor hiába költögette s mélyről felszakadó, ho­mályos, ösztönös szomorúsággal el­temette. Ilyen ösztönös, homályos szomorú­ság ül az őszi ember lelkére is, ha 1 kitekint a kertek megfakult sziepom- pájára, vagy leikébe néz, s gyónó őszinteséggel vall az én az én-nek. Fázva húzódunk a kandallóhoz, hogy melegséget és feleletet keressünk az elénk meredő, hideg kérdésekre. E kérdések előtt'egymás felé ölelő test­vériséggel találkoznak mindazok, akik finoman érző lélekkel a dolgok mé­lyére tudnak nézhi s nagy mélységek felett állva vágyódnak egymás kö­zelségére. Nem testtelen ábrándozók ezek, nem olyanok, mint az indiai fakir, aki a szent Ganges partján fügefa alatt ül, mozdulatlanul mered a leszálló napba s várja az üdvösség titkának meg­nyílását. Nem 1 Érzékeny hurok feszülnek a lelkeken, s mert gondolatot találó­nak egy aláhulló, sárgult falevél­ben, örök értékű gondolattal és tettel: a mindent átfogó szeretet melegségé­vel gyógyitgatják a mások sebeit, amelyeket a mindnyájunk felett el­rohanó, vonágló élet ütött. Ezeknek írtam én ez őszi levelet, ezek meg­értik majd a sorokat, amelyek mások előtt talán homályosak maradnak. Látom, hogy az ő útjaikat is életük egy-egy darabja borítja s a siető fo-r lyam partján állva, hallgatják és meg­értik a hullámok időtlen énekét. — Gyertek velem, hogy legyünk többen s ha többen leszünk, nem fáj annyira a közös elmúlás sebe, sem a lombját hullató erdő üzenete, amely sötéten száll az őszi avar felett. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□£ q Mielőtt festményeit ős családi fény- O n képeit bekereztetné, ne mulassza él 5 □ megtekinteni q § BCIsflSITS ISTVáíl § ÜVEGES 5 □ SZEKSZÁRD. GARAY.TÉR q n szép és díszes képkereteit. ° □ . □ □ Szolid árak! Pontos kiszolgálás! □ 5 Esküvői ajándékokban dús választék. ^ “ Épület- és egyéb üvegezést elfogad, g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a ha a népjóléti minisztérium írásban nyilatkozna, hogy a többletkiadások felének viselését vállalja. Dr. Leopold Körnél, mint a kórház­építési bizottság egyik tagja kijelenti, hogy nem kételkedik abban, Jipgy A népjóléti' minisztérium a kórház­építés összköltségeinek felét feltét­lenül viseli. A kórházépítés kiinduló pontja az volt, hogy a népjóléti minisztérium viseli az épitési költ­ségek felét, há a másik felét a vár­megye vállalja. Az épitési bizottság az alispánnal és az államépitéazeti hivatal vezetőjével az élén eddig is a legmesszebbmenő gondossággal, körül­tekintéssel és üzleti rutinnal járt el ebben az ügyben. Az építkezésről és a kiadások minden fontosabb mozza; natáról a népjóléti minisztériumnak állandóan jelentést tett. Azért, hogy a műszaki beruházások tételénél a beérkezett ajánlatok lényegesen meg­haladják az épités tervezője által elő­irányzott összeget, a vármegye ré­széről senki felelősségre nem von­ható. Egy pillanatig sem tételezhető fel a népjóléti miniszterről, aki­nek a szociális intézmények iránt érzett nemes jóindulata köztudomású, hogy ezen építkezésből az államot a vármegyével egyformán érintő kö­telezettsége alól kivonni óhajtaná ŐS hogy a kormányt egy ilyen kérdés­ben cinikus nézőpontok vezethetnék. A maga részéről a legnagyobb meg- nyugvással néz a kérdés ezön részé­nek elintézése elé és reméli, hogy dr. Klein Antal képviselő aggályait is eloszlathatta. Szévald Oszkár alispán azt hitte, hogy az ő és drf) Leopold Kornél felszólalásai alkalmasak voltak dr. Kiéin Antal aggályainak eloszlatá­sára. Minthogy a közbeszólásokból azt látja, hogy ez nem történt meg, a vármegye közönségének megnyug­tatására felemlíti a szombathelyi kór­ház építésének esetét, ahol szintén a kórházépítési munkálatok az . elő­irányzatnál sokkal többe kerültek és annak yiselését a népjóléti miniszter a legnagyobb megértessél vállalta. Reméli, hogy a törvényhatóság bob csesaége meg fogja találni a várme­gye kórházának építésénél is azt az utat és módot, hogy ebből a köz­hasznú és nagy szociális jelentőségű építkezésből nagyobb megterheltetés I a vármegye adózóira ne háruljon- ] Legrosszabb esetben a tüdőbeteg- j pavilion elkészítését fogják későbbi I időre hagyni. Nem lehetett a vár- | megyének részletes tervek alapján áruházunkban szenzációs kiállítást rendezünk, amely képletesen bemutatja a magyar ipar fejődését, hogy magyar ész — magyar ké® mit produkál. Kórjuk kirakataink megtekintóséM Vasárnapokon Plrnltzer József és Hal áruháza, Szekszárdon. Vármegyei közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom