Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-20 / 43. szám

1928 október 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ 8 ANGOL □ □ úri divatszöveteim az őszi és q □ téli idényre megérkeztek, ame □ Q lyekből szolid árakkal készítek O □ zakó- és alkalmi öltönyöket, □ □ felöltőket és téli kabátokat. □ O SÖPSZKy HDDOR □ ^ FÉRFI SZABÓ □ “ SZBKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. D q Hozott anyagok feldolgozását is vállalom. 5 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ amelyek folyamán felvetődnek olyan jelenségek, hogy egyes emberek a mozgalmakat a maguk céljaira akar ják kihasználni és a mozgalmak tű­sénél a maguk pecsenyéjét akarják megsütni. Erős és szót nem tagol­ható országos nagy szervezetre van szüksége az • iparosságnak, — úgy­mond dr. Őrffy, — amely a maga autonóm hatalmánál fogva rámutat­hat minden bujra, amely bajok csak akkor orvosolhatók, ha az iparos tár sadalom egységes lesz és nem engedi magát éa állásfoglalását szétbontani. Azt kívánta végül, hogy legyen ez a székház necsak kulturális, ha­nem gazdasági irányitó szerv is, a mely a demagógiáiéi és a pártpoii tikatól mentesen működhessék az or­szág javára. Dr. Dobsa László, az Iparosok Országos Szövetségének főtitkára kö szönte meg őrffy gyönyörű beszédét, amely nemcsak apotheozisa, banem programnakitüzése is a magyar ipa­rosságnak. Egyúttal az Iparosok Or­szágos Szövetségében tömörült Or­szágos Iparegyesület, a Baross Szö­vetség és Keresztény Iparosok Szö­vetségének üdvözletét tolmácsolta a szekszárdiaknak a mai ünnepély al­kalmából, amikor Andre Istvánnak, a Szekszárdi Általános Ipartestület érdemekben gazdag elnökének át­nyújtja az Országos Iparegyesület ezüstérmét és kitüntető oklevelét. André elnök megköszönte az Or­szágos Iparegyesület kitüntető ügyei­mét, majd a 92 éves Adler N. Já­nos, volt kereskedő szólalt fel ób mint az iparosság régi barátja, keresetlen szavakkal üdvözölte a kitüntetett André Istvánt és kívánta, hogy az iparos társadalom tagjai leljék meg uj otthonukban boldogságukat. A mégható jelenet után Ozanics Viktor ipartestületi jegyző olvasta fel az iparos székház építésének történetét. Ennek végeztével felolvasták az igazságügyminiszter alábbi szövegű táviratát: „Az Általános Ipartestületet szék­házának avatási ünnepélye alkalmá­ból őszinte örömmel üdvözlöm és az ipartestület további működésére Isten áldását kérem. Dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügy miniszter.“ Az éljenzéssel tudomásul vett táv­irat után Mutschenbacher Lajos át­adta dr. Zsigmond Ferenc iparható­sági biztosnak a székház létesítése [ körül szerzett érdemei elismeréséül | az ipartestület ajándékát, egy remek , művü ezüst cigarettatárcát, amelyért') S®ESESaEfflBB0lUE0a(slSE®S0SaB000fflEESEBBSBaEB® 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 SZÜLŐK FIGYELMÉBE ! I Bőp és wésaon iskolatáskák fiú és leányka cipők, harisnyák női és férfi fehérnemüek ^ nagy választékban, a legolcsóbb áron beszerezhetők Fekete Húsénál, Szekszárd, Koszlnébozdi i 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 g Telefon: 60. g 0 0 000000® 0 0 Is) 0 0 0000000000000000®000000® 0 B 0 0 0 dr. Zsigmond meghatva mondott kö szönetet. Müller Albert ismertette ezután az áldozatokat, amelyeket az iparosság a székház létesítésével magára vál­lalt, majd dr. Dalin Jenő, a várme­gyei Iparos Szövetség ügyésze kö­szönte meg Uglár János elnök nevé­ben az ünnepélyen elhangzott elismerő szavakat. # Ezután a megyebeli ipartestületek kiküldöttei fejezték ki jóbivánatai-, kát. Ezek közt elsőnek szólalt fel Bátaszék kiküldötte, aki azt java­solta, hogy az iparos székház fő helyére épen ngy, mint a bátaszébiek, a szekszárdiak is függesszék ki a keresztet. André István mondott végül köszö­netét a megjelenteknek és az ünnep­séget a Szekszárdi Dalkör fejezte be a Himnusz hangjaival. A bankett. Déli 1 órára teljesen megtöltötték a vendégek és az iparos társadalom tagjai a székház nagytermét. Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, aki az iparosság kötelessé­geiről beszélvén, példaként állította fel a hazaszeretet érzésében és a haza iránti kötelességek teljesítésében Horthy Miklós kormányzó Ofőméltó­ságát, akinek egészségére ürítette a jelenlevők lelkes tüntetése mellett poharát, Dr. Kerékgyártó György miniszteri tanácsos a kereskedelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta és azt kívánta, hogy mielőbb teljesedjék az, hogy az intelligencia és az iparos­ság egyet jelentsen, mert a kultúrával felvértezett iparossággal lehet meg­vívni azt a nagy gazdasági harcot, amely nemzetünkre ’ vár. Széváld Oszkár alispán nagyobb szabása beszédben az iparos társadalom össze­tartására ürítette poharát. Papp József az IPOSz elnöke Jankó Ágoston főispánt és dr. őrffy Imre ország­gyűlési képviselőt, mint az iparosság lelkes támogatóit köszöntötte. Früh- wirth Mátyás országgyűlési képviselő az iparosok kötelességeiről beszélt és arra hívta fel őket, hogy összefogó olcsó munkával bocsájtkozzanak a versenyekbe, mert csak így áll módjá­ban az iparosság jó embereinek őket munkaalkalomhoz juttatni. Az iparos- ság ily jő barátainak ismeri Száváid Oszkár alispánt és vitéz Vendel István polgármestert. Melegen őket köszönti. } Vitéz Vendel István lelkes szavakban Frühwirth Mátyást az iparosság lelkes barátját és André Istvánt, az iparosság érdekében évtizedeken keresztül fárad­hatatlan bnzgósággal dogozót, köszön­tötte. Kárpáti Nándor egymás szere- tetére hivta fel iparos testvéreit. Dr. Klein Agtal országgyűlési képviselő Uglár Jánost a szekszárdi díszes iparos székház tervezőjét és építőjét köszöntötte. Felszólalásába egy kis derűt is vitt. Dr. Schwatz Elemér igen UgyeB beszédben a dolgosé magyar társadalmat éltette. Dr. őrffy Imre országgyűlési képviselő az ipa­rosság és kisgazda társadalom össze­fogó muokájára ürítette a poharát. Főglein József a kisgazdák nevében üdvözölte az ipartestületet a mai szép nap alkalmával. Schneider János válaszolt elsőben dr. Klein Antal beszédének humoros részére, majd pedig a Kereskedelmi és Ipar­kamara tagjai nevében kívánta, hogy a most felavatott székház az összefogó munkának otthona le­gyen. Müller Albert a kereskedelmi miniszter képviselőjének ügyeimébe ajánlotta a rossz vasúti összeköttetést és poharát a kereskedelmi miniszterre, valamint annak képviselőjére dr. Kerékgyártó Györgyre ürítette. Wolf Arnold Bogyiszlónak Szekszárddal való összeköttetését ajánlotta Szévald alispán ügyeimébe. A két utóbbi beszédre Száváid Oszkár alispán meg­nyugtató választ adott. Mutschen- bacher Lajos felszólalása után, dr. ßubinstein Mátyás igen szép beszéd­ben elmélkedett a székház jelentősé­géről és azt kívánta, hogy találják fel az iparos társadalom tagjai uj ottho­nukban boldogulásukat. André István elnök rekesztette be a felszólalásokat, aki köszönetét mondott a vendégeknek hogy megjelenésükkel az ünnepség jelentőségét emelték és hogy az ő kötelességteljesitéséről oly meleg el­ismeréssel nyilatkoztak. Ezzel a köz­ebéd véget ért. Az Iparos Székház uj vendéglőse, a főváros legelőkelőbb éttermeiben sok ideig működött földink, Pozsgai István valóban ki- teett magáért, mert nemcsak az ételek és italok voltak kitűnőek, hanem a kiszolgálás is ügyelmes és ügyes. Az esti műsor. Este 9 órakor a székház nagyter­mében estély volt. A műsort Bodnár Istvánnak lapunkban közölt szép prológja nyitotta meg, amelyet maga a szerző adott elő. A nagy tet­széssel fogadott szám után a Szek­□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ 9 Mielőtt festményeit és családi fény- 9 □ képeit bekereztetné, ne mulassza el q □ megtekinteni □ § BSkHSITS ISTVfm § a . Öveges Q SZEKSZÁRD, GARAY.TÉR Q a szép és díszes képkereteit. □ □ ------------------------------------------------□ 3 Szolid árak! Pontos kiszolgálás! 3 S Esküvői ajándékokban dús választék. 9 q Épület- és egyéb üvegezést elfogad. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ ssárdi Zeneegyesület Kéhler Béla Magyar vígjáték nyitányát adta elő Berényi karnagy vezetésével. Az egyesületnek ez volt az első nyilvá­nos szereplése és mindenkit meg­lepett az aránylag igen rövid idő alatt működő egyesületnek sikeres bemutatkozása. A közönség lelkes tapBáira még egy számot kellett elő- adniok. Kárpáti Nándor mondotta ez ntán el rövid prolőgját és ügyes ren­dezésében egy irredenta élőképet mu­tatott be, amelyet a közönség szin­tén nagy tetszéssel fogadott. A Szek­szárdi Dalkör énekelt ezután Ben&u Lipót karnagy vezetésével népdal egyveleget, amely a közönség köré­ben nagy tetszést keltett. Dr. Kunczer Jenő hegedű Bzáma következett ez ntán, amelyet zongorán igen űnoman Polgar Margit kiváló technikával kisért. Sibelius Waise Tristéjét és d’Ambrosió Canzonettáját adták elő, amelyet nehéz volta miatt a kö­zönség jelentékeny része kellőleg nem élvezhetett. A seneértő kö­zönség azonban méltányolni tudta a szereplők kiváló techuikával elő­adott számát és lelkesen megtapsolta. Rövid Bzünet után a zeneegye­sület Waldteufel Korcsolya keringőjét adta elő oly kiváló betanulással, hogy a közönség percekig tartó tapssal arra kéDyszentette Berényi karmes­tert, hogy ezen rendkívül kedves és fülbemászó darabot njból eljátszássá. Ozanics Juliska lépett ezután a füg­göny elé és rendkívül kedves hang- hordozással Babáy Géza „Magyarnak lenni“ cimü igen hatásos költemé­nyét szavalta el. Úgy a szavaiénak, mint a jelenlévő szerzőoek bőben ki­jutott a tapsból. Pirnitzer Edéné énekművésznő 3 énekszámot adott elő dr. Szautner Ottó űnoman, alkal­mazkodó zoDgora kísérete mellett és művészi előadó képességével, gyö­nyörűen csengő, magas és mély hangokban egyaránt kristálytiszta énekével oly hatást ért el, hogy mű­sorát jnég egy dal eléneklésével meg kellett toldania. Pirnitzer Edénének szereplése a műsor feltétlenül leg­értékesebb része volt. Alig ült el a nagy tapsorkán, a Szekszárdi Dal­kör 2 népdalt adott elő, amellyel nagy tetszést váltott ki. A műsor utó só száma a Zeneegyesület sze­replése volt, a Jelindulót adták elő. Bár a közönség egy tekintélyes ré­sze már nagyon vágyakozott a tánc után, mégis oly lelkesen tüntettek kiváló zenészeink melle't, bogy da­rabjukat meg kellett ismételniük. A Vllágmárkás, szavatolt minőségű Salamander it1,» cipők 24 és fél pengőtől. t-A — w Soproni Haas foiőp szönyeggyörúnok flúklerakata m * f'B Leány és nfii lélíkabátok Elsőrendű szarvasbőr- és Nappa-keztyük. Kron Salamon Fiánál, Szekszárdon atu súmZtwSiSi., MgfráSV' Aki egyszer Sala­mander cipőt vi seit, sohasem fog e márkától eltérni I ySC/ÁH '/

Next

/
Oldalképek
Tartalom