Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-01 / 36. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1928 szeptember 4.

^falóban aüvészi és modern

I fényképeket

! HŐGER

főhercegi udvari fényképész készít

SZEKSZÁRD

Széchenyi utca 28. szám (Molnár féle házban).

dern M

■

i

a

Járásunk, de különösen maga Tamási község állandóan érsi és tapassta'ja a vármegye vezető köreinek jóinda latát, értékes támogatását, sajtójának e lap hasábjain is többször megnyilvánult rokonszenvét, mégis azonban legyen szabad egy nevet: Pestby Pál igazságügy miniszter ur nevét ktttön is kiemelnünk, akinek jótékony keze hozzánk is elért, amelyért ónagy- méltóságának e helyen is csak mélységes hálánkat nyilvánítják.

A kiállítás, amelynek utolsó simításai most folynak, folyó hó 8-ára, Kisasszony napjára, a megnyitásra késsen várja látogatóit és vendégeit. Isten hozza körünkbe I

kepéi a szerkesztőt!őz.

Tisztelt Szerkesztő ur!

B. lapja múlt számában „A magyar anyák olimpiásza“ cim alatt vezércikk jelent meg, amely, ha nem is szándékoson, de bizonyára a viszonyok alapos ismerete nélkül, úgy tüntette fel Tolna vármegyét, mint ahol, az egy nagydorogi Ács An talnét kivéve, a többi anyák nem állnák ki e tekintetben ast a ver seDyt, amelyet Ssent István napján rendesett Budapesten a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége. — Bár Tolna vármegye egyes részeiben, sajnos, éppen a iegmagyarabb vidékén az egyke átka pusztítja a lakosság ssámát, azért egész Tolna vármegyére nem lebet megkockáztatni azon ítéletet, hogy ezen az olimpiásson a tolnai anyák alnl maradtak volna.

Az emberek sokfélék. Vannak, akik legkisebb érdemeiket is szeretik iennbangon fityegtetni, vannak ismét olyanok, akik legfenBégesebb erényeikkel is hallgatnak, mert cse lekedeteiknek jutalmát nem a nagy világ előtt való publikálásban, hanem önönmaguk nyugalmában és megelégedettségében látják.

Ha Bzabad kritikát mondanom a verseny rendezésére, úgy az volt az elhibázott kiinduló pont, hogy ezen olimpiászon nem a kiküldöttek, hanem az önként jelentkezők vettek részt.

Igen sokat ismerek Tolna vármegye legelőkelőbb és legszegényebb anyái közül, akik honleányi kötelezettségüknek gyönyörűen tettek eleget, azonban őket szerénységük visz- ■ szatartotta attól, hogy Isten áldásá- j val dicsekedjenek és versenyezzenek. | Ha az olimpiászon a hivatalosan |

1

é

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

a

®

isi Ui isi isi ui isj BJ iái írj S) isi ts ■ (B U tsi tu ai tatai eiUJiai iáiéi misei bibi a bioi ib felei ib

RÁDIÓ és VILLANY

szerelés

javítás és alakítás garancia mellété.

Elsőrendű anyag, szakszerű munka, szolid ár!

Saját érdekében csak szakcéghez forduljon

Fábián Sándor, Szekszárd

rádió és elektrotechnikai szak vállalata]

Telefon 139 Hitelbank-patota (korzó) Telefon 139 Akkumulátor raktár, töltés és javítás

p

6

e

E

E

E

E

E

E

E

E

6

E

E

E

e

E

E

E

bbbbbbbbbbbb romra igirararaBBraraisiBraBBraBB rabiamra

raS

Augusztus végén.

Haldoklóban a Nyár, egészen elaggott. . .

Húzzák már a fecskék a lélekharangot: Gyülóseznek folyton s mindent megbeszélnek, Milyen útitervvel indúljanak délnek?

Meg vénült a Nyár; az arca fonnyadt, száraz . . . Ami rajta zöld volt, fakó sárgás már az S míg délben még forró lázban ég a teste, Nyirkos hideg rázza, borzongatja este S bár egyre kopaszabb-, ráncosabbá váiü^

Hiú s hivalkodó marad mindhalálig:

Minél jobban remeg a szederjes ajka,

Annál gazdagabb a virágpompa rajta;

Elkésett bimbói a sok virágtőnek — Mik bujócskát játszva alattomban nőnek — Végleheletétől sorra kipattannak S elborítják keblét a boldogtalannak.

Mint egy öreg, kinél kihúllt haja helyett Vad szőr ver kr minden (ifjan sima) helyet: Kertje kiszáradó virágai Közét Gaz növi be s ott dús színeit önti szét Nehezen vergődő végerőlködéssel Édes levü szőlőt s kemény diót érlel,

De annak a borát soha meg nem kapja S a diót vén foga mór fel nem harapja!

Szegény Nyár! — Nem lessz a termésedhez közöd, De re félj, akad majd elég örökösöd:

Két fiad — az ősz meg a Tél vígan mulat S munkád gy mölcséböl játssza majd az urat És hogy ne maradjon apjának adósa,

A sírodra is jut — néhány őszi rózsa! —

—n.

összeirt többgyermekes anyák veitek volna részt, úgy Tolna vármegye bizonyára nem mutatott volna olyan szomorú statisztikát, mint amelyből t. Szerkesztő ur lapjában megjelent cikk írója levoota a következtetést.

Ezzel kapcsolatosan még azt akarom megjegyezni, bogy amidőn a többgyermekes anyák versenyét — egy nagy nemzeti gondolatban — megrendezi a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, akkor szomorúan látom, hogy vármegyei határo zattal lehet esak az egyes községeket kényszeríteni arra, hogy minimális létfentartást biztosítson a községekben azoknak, akiknek lelkiismeretességétől, hozzáértésétől és főként tisztaságától függ eok magyar anyának és magyar csecsemőnek élete.

De még nagyobb megdöbbenést kelt bennem annak ismerete, hogy a kultuszminisztérium, amely egyébként oly sok millió pengőt áldoz a nevelés ügyére, alig 100.000 P befektetési differencia miatt elveti azt a tervet,

hogy a szekszárdi bábaképző intézetnek megfelelő helyiség és szülőotthon emeltessék és arra kényszeriti a vármegye vezetőségét, hogy az elmebetegek ápolására visszamaradt régi Ferenc-kórházban adjon annak helyet, a lelkibetegek szerencsétlen és fájdalmas kitörései izgassák a szülőotthonba bekerült magyar anyákat, akiknek pedig épen ezekben az időkben a legnyugodtabb lelkiállapotra és mindenekfeiett kellemes kör nyezetre volna szükségük.

Akkor, amikor becsülendő okokból, babár nem is teljesen helyes módon a magyar anyáknak a szent Király névnapján olimpiászt rendez az ország,' a magyar anyák egészségére és a jövő nemzedékre ügyelni elsősorban kötelessége az állami hatalomnak és nem szabad szűkkeblű álláspontra helyezkedve, egy miniszteri írásbeli ígéretet is megdöntve, oly álláspontra helyezkedni, amely két vármegyére kiterjedő bábaképző és szülőotthont szükségszerű el helye

/Bérma^

| ajándéktárgyak |

nagy választékban

I és igen olcsón beszerezhetők I

! TÓTH JÁNOS I

ória 4a ékszerésznél, Szekszárd (Körré)

zésbe kényszeriti és nem szabad azoknak, akik hivatva vannak egyes községek szellemi és anyagi ügyeit irányítani (képviselőtestületek), oly tudatlanságban leledzeniök, hogy még mindig nem értik meg és nem fogják fel, mit jelent feleségeikre, gyermekeikre és unokáikra az, hogy mily tndáBsal és lelkiismeretességgel rendelkezik és nem közömbös, hogy kapálásból, avagy más foglalkozáshói siet-e az a magyar anyákh<uti aki egy nj magyar jövendó kicsi munkásának világrajövetelében segédkezik.

Ezeket a gondolatokat váltotta ki belőlem tisztelt Szerkesztő ur lapjának múlt számában megjelent vezércikke és a vármegyei viszonyoknak ismerete. Bár jutnának el szerény soraim mindazokhoz, akik hivatya lennének levelem második részében föltárt szomorú állapotúak még kellő időben való megváltoztatására.

Szerkesztő urnák .. . ._ ..

tisztelő híve:

T. M.

Zeneegyesűlef alakult Szekszárdim.

A szekszárdi műkedvelő és múértő közönség, nem is szólva a muzikális képességű és a város zenei életében szerepet játszó elemekről, már régóta nagy hiányát érezték oly egyesületnek, mely céljául tűzi Szekszárd zenei életének megteremtését, illetőleg magasabb színvonalra való emelését. Bz a hiány mind élénkebben foglalkoztatta a zene iránt érdeklődőket és a különböző kai tarintézmények vezetőit, mig végre utat kerestek, hogy a hiányon segítsenek. A tervek hívei előtt nagyobb városaink magasszinvonaln zeneéletének példája lebegett, mely megjelölte a szükséges tennivalók irányát is. Hossza előkészítő munka után most végre megalakult ez a régóta óhajtott zeue- egyesület, amelynek már megalakulása pillanatában története van.

Az akció csirája az volt, bogy néhány lelkes zenész egy filharmonikus zenekar létesítésére szövetkezett és az, miután Berényi István pénzügyi számvizsgálót, a kiváló muzsikust karmesternek megnyerték, szépen működni kezdett, sőt hamarosan a nyilvánosság elé is lépett. E nagysiker ü bemutatkozó tovább érlelte a . tervet. A zenekarba mind többen I léptek be iparosok és vezető állásbaa | levő tisztviselők, úgy, hogy a zeneAZ ISKOLÁIDÉNYRE

legkiválóbb minőségben és legolcsóbb árakon

P1RNITZER JÓZSEF és FIAI áruházában, SZERSZÁMON:: Alapítva 1840-ben