Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-01 / 36. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 szeptember 4. ^falóban aüvészi és modern I fényképeket ! HŐGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi utca 28. szám (Molnár féle házban). dern M ■ i a Járásunk, de különösen maga Tamási község állandóan érsi és tapassta'ja a vármegye vezető köreinek jóinda latát, értékes támogatását, sajtójának e lap hasábjain is többször megnyil­vánult rokonszenvét, mégis azonban legyen szabad egy nevet: Pestby Pál igazságügy miniszter ur nevét ktttön is kiemelnünk, akinek jótékony keze hozzánk is elért, amelyért ónagy- méltóságának e helyen is csak mély­séges hálánkat nyilvánítják. A kiállítás, amelynek utolsó simí­tásai most folynak, folyó hó 8-ára, Kisasszony napjára, a megnyitásra késsen várja látogatóit és vendégeit. Isten hozza körünkbe I kepéi a szerkesztőt!őz. Tisztelt Szerkesztő ur! B. lapja múlt számában „A ma­gyar anyák olimpiásza“ cim alatt ve­zércikk jelent meg, amely, ha nem is szándékoson, de bizonyára a vi­szonyok alapos ismerete nélkül, úgy tüntette fel Tolna vármegyét, mint ahol, az egy nagydorogi Ács An talnét kivéve, a többi anyák nem állnák ki e tekintetben ast a ver seDyt, amelyet Ssent István napján rendesett Budapesten a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége. — Bár Tolna vármegye egyes részeiben, sajnos, éppen a iegmagyarabb vidékén az egyke átka pusztítja a lakosság ssámát, azért egész Tolna várme­gyére nem lebet megkockáztatni azon ítéletet, hogy ezen az olimpiásson a tolnai anyák alnl maradtak volna. Az emberek sokfélék. Vannak, akik legkisebb érdemeiket is szere­tik iennbangon fityegtetni, vannak ismét olyanok, akik legfenBégesebb erényeikkel is hallgatnak, mert cse lekedeteiknek jutalmát nem a nagy világ előtt való publikálásban, hanem önönmaguk nyugalmában és megelé­gedettségében látják. Ha Bzabad kritikát mondanom a verseny rendezésére, úgy az volt az elhibázott kiinduló pont, hogy ezen olimpiászon nem a kiküldöttek, ha­nem az önként jelentkezők vettek részt. Igen sokat ismerek Tolna várme­gye legelőkelőbb és legszegényebb anyái közül, akik honleányi kötele­zettségüknek gyönyörűen tettek ele­get, azonban őket szerénységük visz- ■ szatartotta attól, hogy Isten áldásá- j val dicsekedjenek és versenyezzenek. | Ha az olimpiászon a hivatalosan | 1 é a a a a a a a a a a a a a a a a a ® isi Ui isi isi ui isj BJ iái írj S) isi ts ■ (B U tsi tu ai tatai eiUJiai iáiéi misei bibi a bioi ib felei ib RÁDIÓ és VILLANY szerelés javítás és alakítás garancia mellété. Elsőrendű anyag, szakszerű munka, szolid ár! Saját érdekében csak szakcéghez forduljon Fábián Sándor, Szekszárd rádió és elektrotechnikai szak vállalata] Telefon 139 Hitelbank-patota (korzó) Telefon 139 Akkumulátor raktár, töltés és javítás p 6 e E E E E E E E E 6 E E E e E E E bbbbbbbbbbbb romra igirararaBBraraisiBraBBraBB rabiamra raS Augusztus végén. Haldoklóban a Nyár, egészen elaggott. . . Húzzák már a fecskék a lélekharangot: Gyülóseznek folyton s mindent megbeszélnek, Milyen útitervvel indúljanak délnek? Meg vénült a Nyár; az arca fonnyadt, száraz . . . Ami rajta zöld volt, fakó sárgás már az S míg délben még forró lázban ég a teste, Nyirkos hideg rázza, borzongatja este S bár egyre kopaszabb-, ráncosabbá váiü^ Hiú s hivalkodó marad mindhalálig: Minél jobban remeg a szederjes ajka, Annál gazdagabb a virágpompa rajta; Elkésett bimbói a sok virágtőnek — Mik bujócskát játszva alattomban nőnek — Végleheletétől sorra kipattannak S elborítják keblét a boldogtalannak. Mint egy öreg, kinél kihúllt haja helyett Vad szőr ver kr minden (ifjan sima) helyet: Kertje kiszáradó virágai Közét Gaz növi be s ott dús színeit önti szét Nehezen vergődő végerőlködéssel Édes levü szőlőt s kemény diót érlel, De annak a borát soha meg nem kapja S a diót vén foga mór fel nem harapja! Szegény Nyár! — Nem lessz a termésedhez közöd, De re félj, akad majd elég örökösöd: Két fiad — az ősz meg a Tél vígan mulat S munkád gy mölcséböl játssza majd az urat És hogy ne maradjon apjának adósa, A sírodra is jut — néhány őszi rózsa! — —n. összeirt többgyermekes anyák veitek volna részt, úgy Tolna vármegye bi­zonyára nem mutatott volna olyan szomorú statisztikát, mint amelyből t. Szerkesztő ur lapjában megjelent cikk írója levoota a következtetést. Ezzel kapcsolatosan még azt aka­rom megjegyezni, bogy amidőn a többgyermekes anyák versenyét — egy nagy nemzeti gondolatban — megrendezi a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, akkor szomo­rúan látom, hogy vármegyei határo zattal lehet esak az egyes községe­ket kényszeríteni arra, hogy mini­mális létfentartást biztosítson a köz­ségekben azoknak, akiknek lelkiisme­retességétől, hozzáértésétől és főként tisztaságától függ eok magyar anyá­nak és magyar csecsemőnek élete. De még nagyobb megdöbbenést kelt bennem annak ismerete, hogy a kultuszminisztérium, amely egyéb­ként oly sok millió pengőt áldoz a neve­lés ügyére, alig 100.000 P befektetési differencia miatt elveti azt a tervet, hogy a szekszárdi bábaképző inté­zetnek megfelelő helyiség és szülő­otthon emeltessék és arra kényszeriti a vármegye vezetőségét, hogy az elmebetegek ápolására visszamaradt régi Ferenc-kórházban adjon annak helyet, a lelkibetegek szerencsétlen és fájdalmas kitörései izgassák a szülőotthonba bekerült magyar anyá­kat, akiknek pedig épen ezekben az időkben a legnyugodtabb lelkiálla­potra és mindenekfeiett kellemes kör nyezetre volna szükségük. Akkor, amikor becsülendő okok­ból, babár nem is teljesen helyes módon a magyar anyáknak a szent Király névnapján olimpiászt rendez az ország,' a magyar anyák egész­ségére és a jövő nemzedékre ügyelni elsősorban kötelessége az állami hata­lomnak és nem szabad szűkkeblű álláspontra helyezkedve, egy minisz­teri írásbeli ígéretet is megdöntve, oly álláspontra helyezkedni, amely két vármegyére kiterjedő bábaképző és szülőotthont szükségszerű el helye /Bérma^ | ajándéktárgyak | nagy választékban I és igen olcsón beszerezhetők I ! TÓTH JÁNOS I ória 4a ékszerésznél, Szekszárd (Körré) zésbe kényszeriti és nem szabad azok­nak, akik hivatva vannak egyes községek szellemi és anyagi ügyeit irányítani (képviselőtestületek), oly tudatlanságban leledzeniök, hogy még mindig nem értik meg és nem fogják fel, mit jelent feleségeikre, gyerme­keikre és unokáikra az, hogy mily tndáBsal és lelkiismeretességgel ren­delkezik és nem közömbös, hogy kapálásból, avagy más foglalkozás­hói siet-e az a magyar anyákh<uti aki egy nj magyar jövendó kicsi munkásának világrajövetelében segéd­kezik. Ezeket a gondolatokat váltotta ki belőlem tisztelt Szerkesztő ur lapjá­nak múlt számában megjelent vezér­cikke és a vármegyei viszonyoknak ismerete. Bár jutnának el szerény soraim mindazokhoz, akik hivatya lennének levelem második részében föltárt szomorú állapotúak még kellő időben való megváltoztatására. Szerkesztő urnák .. . ._ .. tisztelő híve: T. M. Zeneegyesűlef alakult Szekszárdim. A szekszárdi műkedvelő és múértő közönség, nem is szólva a muzikális képességű és a város zenei életében szerepet játszó elemekről, már rég­óta nagy hiányát érezték oly egye­sületnek, mely céljául tűzi Szekszárd zenei életének megteremtését, illető­leg magasabb színvonalra való eme­lését. Bz a hiány mind élénkebben foglalkoztatta a zene iránt érdeklő­dőket és a különböző kai tarintézmé­nyek vezetőit, mig végre utat keres­tek, hogy a hiányon segítsenek. A tervek hívei előtt nagyobb városaink magasszinvonaln zeneéletének példája lebegett, mely megjelölte a szüksé­ges tennivalók irányát is. Hossza előkészítő munka után most végre megalakult ez a régóta óhajtott zeue- egyesület, amelynek már megalaku­lása pillanatában története van. Az akció csirája az volt, bogy né­hány lelkes zenész egy filharmonikus zenekar létesítésére szövetkezett és az, miután Berényi István pénzügyi számvizsgálót, a kiváló muzsikust karmesternek megnyerték, szépen működni kezdett, sőt hamarosan a nyilvánosság elé is lépett. E nagy­siker ü bemutatkozó tovább érlelte a . tervet. A zenekarba mind többen I léptek be iparosok és vezető állásbaa | levő tisztviselők, úgy, hogy a zene­AZ ISKOLÁIDÉNYRE legkiválóbb minőségben és legolcsóbb árakon P1RNITZER JÓZSEF és FIAI áruházában, SZERSZÁMON:: Alapítva 1840-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom