Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-25 / 35. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928. augusztus 25. A JegjoUi Rádió villany, Írógép, kerékpár, varrógép, grammafon, mechanikai üzlet és javitóműh ely Sommer Bála Szekszárd, Telefon 5! Autógummi és javítás! várni, mig a belőle készült rnh&t ki nem fizetem. A legnagyobb hiba az volt a múltban, hogy sohasem néz ték: mire is fordítják a megadott hitelt. Ha az a hitel produktiv célt szolgál, a kisipart, a földmivest és vele a termelést segíti elő, akkor van meg az igazi létjogosultsága. A hitelkérdés ma hazai mezőgazdasá gunk egyik legégetőbb kérdése. A földhitelnél akár személyi, akár jelzálog hitel legyen is az, Amerika mintájára törvényhozásilag kellene biztosítani az otthonmentesités (hoÚGY LÁTJA PÉNZE HASZNÁT ha vesz rajta -<■ 818 BONDYNAL kési férfi-, Hu- és gyermekruhát. Kalap- és sapkaraktár. — Világhírű Gyukits-kalapok egyedárusitása. Nagy szövetraktár. — Öltönyöket m é r t é k s z e r i n t is készítek. mestead) nemes gondolatát, amely törvény csakis adótartozás fejében engedi elvenni az egy család megélhetésére elégséges földterületet, különben azt minden jelzálog alól mentesíti. A hitel az egész közgazdasági életnek fő életere, lüktető életet visz a gazdasági életbe, mert fokozza a vállalkozói szellemet s ezzel a termelést. Hitel nélkül” nincs gazdasági I fejlődés, hitel nélkül a világforgalom * tökéletes csődöt mondana. Kozáry Jenő m. kir. gazdasági tanár. I Az ideges ember kálváriája. Irts’: dr. Orbán Sándor idegorvos, rendelő főorvos. Régi tapasztalat, hogy az ideges ember sokat foglalkozik önmagával, gondolkodása egocentrikussá válik, életmegnyilvánulásait tuUok figye lemmel kíséri, a gondolatmenetét a külvilág felől mindinkább saját sze mélye felé tereli. — Az orvosi tudomány éles különbséget tesz az úgynevezett szervi és működési ideg- betegségek között. A szervi idegbetegségek alatt azon megbetegedéseket értjük, amelyek az idegállományban, annak sejtjeiben, tengelyfonalaiban, azok szöveteiben lépnek fel; működési idegbetegségek alatt azon megbetegedéseket értjük, amelyek esetében az idegekben az előbb jelzett káros elváltozásokat kimutatni nem tudjuk, de az idegek működésében észlelünk zavarokat. Ez utóbbi módon magyarázzuk az idegesség keletkezését is. Ha összehasonlítjuk pld. nagyító alatt vagy szövettani vizsgálatok segítségévei egy ép és egy ideges ember idegfonalait, vagy MM Szabó Gyula kőművesmester Szekszárdi Beze rédj-utca 36. szám TERVEZ ÉPÍT «X® TATAROZ akkor kész a további következtetéssel: „már szívbaja van“, ha főfájásai vannak, úgy a mindennapi főfájás egyszerű okaira nem is gondol, ha nem „meglátjátok, meg fogok bolondulni, ezek az elmebetegségek bevezető tünetei, vagy biztos agyiágyu- lásom lesz stb.“ Különösen sokat szenvednek, akik pld. vérbajba estek, sokszor pokol az ilyen emberek élete; lelki életük állandó kétségbeesés és félelem, egész életükön üldözi őket nem a betegség, — mert vérbajából esetleg már rég kigyógyult, — ha nem a betegségből folyó rettegés, felelem, folyton figyelik magukat, vájjon nem ujul-e ki testükön a kiütés, ha feleségüknek, gyermeküknek közönséges torokgyuladása van, biztosan a lues mutatkozik, ha a gyér mek pl. rosszul táplált és mirigyes, ő meg van ijedve, hogy már a mirigyekben mutatkozik a vérbaj. Örökös szemrehányást tesz magának, hogy lelkiismeretlen volt, miért is nősült, mert hiába mondják neki, hogy a vérbajából kigyógyult ób vizsgálatok is megerősítik ezt, ő tovább hajtogatja, hogy biztosan megfertőzte a családját, folyton retteg és fél, nincs egy nyugodt pillanata, mint az űzött vad, soha sem tud megpihenni. A neurastheniának, különösen a hysteriának jellemző tulajdonsága, hogy a szervezetben, a legkülönbö zőbb helyeken és szervekben érzési zavarok lépnek fel, így bizsergések, érzéketlenségek, mintha egy végtag elhalt volna, vagy hideg lenne, a garatban, nyelőcsőben, légcsőben, gyomorban görcsérzés, vagy mintha a torokban, garatban egy golyó volna, vagy valami fojtogatná és ilyenkor nem kap levegőt, fél a fulladástól; épen igy az egyes szervek rendetlenül működnek, igy a szív működése is sokszor meggyorsul, erősbö- dik és szívdobogás lép fel, amikor a beteg menni sem mer, mert sziv- szélhüdéstől fél. Mindezeknél a tüneteknél az ideges egyén életében tulajdonképen maga a betegség kisebb szerepet játszik, hanem sokkal fontosabbak az ezekhez fűzött gondolatok. Az ilyen beteg ugyanis ezektől a tünetektől megijed és rendszerint azt hiszi, hogy valamilyen súlyos betegséget szerzett. Az ilyen egyén tehát rendszerint képzelt betegségének áldozata. Mert pld. a lelki élet szempontjából nem az a Telefon: 107 Telefon: 107 HAUTNER GYULA üli. vizsgázott fogtechnikus Jogosítva foghúzásra, fogtőmésre. Készít: leszállított árakon, részletre IS, mfifogakat, fogsorokat, arany-fogakat. Szekszárd, Széchenyi■ utca I. szám. LAKOS" ruhákat vegyileg fest és tisztit legjutányosabb árban. Gyászruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Plisszirozast és gouvrirozést vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7 fontos, hogy van-e valóban gerinc- agy, vér-, szívbajom, gyomorrákom, vagy nincs, ha én „azt érzem, hogy igenis van“ és ha érzésem, véleményem alapján úgy élek, mintha igen súlyos beteg volnék, állandóan kedvetlen vagyok, visszahúzódom, elvesztem az életeuergiámat, munkaképességemet, nem merek semmilyen munkához fogni, hiszen „Isten tudja, fogok-e még holnap élni“, nincs kedvem táplálkozni, mozogni, dolgozni, lefogyok és szervezetileg leromlók. Tehát amint látjuk, nem kell magának a eupponált betegségnek fenn- állania, elég a betegségnek az érzése is ahhoz, hogy súlyos rombolást végezzen az egyén testében és lelkében.- Az ily betegek szomorkodók, apati- kusak, levertek lesznek és a végén csak saját magukkal foglalkoznak, sorsukat reménytelennek, vigasztal-, hatatlannak tartják, nyugtalanok, idegesek és kétségbeesésükben igen sokszor öngyilkosságot követnek el. A mai időkben különösen sok az ilyen ideges ember. A nehéz megélhetés, a kenyér utáni keserves harc felőrli a gyengébb idegrendszerüek idegeit; a mai kor idegrendszerét megtépték a háború és a háború utáni súlyos megpróbáltatások. Elénk szere-, pet játszik az idegesség fellépésében a családi élet felületessége, a szerencsétlen, meggondolatlan házasságok, a meg nem alapozott felületes élet, a házastársak közötti türelmetlenség, meg nem értés is. Az ideges egyén tragédiája e mellett, hogy az egészségesek nem értik meg, környezete már. sokszor unja örökös „nyafogását, , nyügösségét, panaszkodását“, türelmetlen vele szemv ben és pár szóval elintézi, vagy meg sem hallgatja, még nagyobb baj, hogy az ilyen beteg nincs tudatában annak, hogy az érzései „csak hamisak“, ő valóságban korántsem oly beteg, mint amilyennek tudja magát Ha nagy és biztos termést akartok, akkor eredeti nemesített Hatvani Irazo- ás rozsvetSmagot használjátok Gazdák! Vigyázz! Jó rozstermésed csak akkor lesz, ha szomszédod is eredeti nemesített hatvani rozsot vet I idegen rozs virágzáskor fertőzi a tiedet 1 I Szólj szomszédodnak ! ! Magadnak hásználsz ! . i .. * Megrendelést elfogad: a Hatvani Növénynemesitő Rt Hatvan- 821 j Prospektust kérésre b é rm'e n t ve kaid ! agyállományát, semmi különbségei nem találunk a kettő között, ugj hogy az ideges embernél nem ai idegállomány beteg, hanem az ideg- rendszer működése szenved zavart. Bár az utóbbi időkben mind több kutató annak a felfogásnak a hive, hogy az ideges embernél is vannak ugyan elváltozások az idegekben, u n. biocbemiai, pbysiologiai elváltozó sok, de ezek oly finomak, hogy a mostani vizsgálati eszközeink elégtelenek kimutatásukra. Az ideges ember idegrendszeréi össze lehet hasonlítani pl. egy olyan géppel, amelyben a kerekeknek nincsen semmi bajuk, de az egymásba kapcsolásuk rossz, hibás, miáltal a gép működik ugyan, de hibásan, rosszul, rendetlenül. Az ideges ember sokat szenved kellemetlen telki életének hatása alatt. Az idegesség nem sok kellemetlenséget okoz neki, ellen ben annál több kint, gyötrelmet szereznek a betegségéhez fűzött *gondo latok, képzetek. Ugyanis, ha szervezetében valamilyen fájdalom vagy kellemetlen érzet lép fel, nem marad meg emellett, hanem most már dől gozni kezd a képzelet világa, elkezd következtetni addig, mig a legijesztőbb, legsúlyosabb betegségeket fel nem fedezi magán. így pl. ha a háta fáj, nem elégszik meg azzal, hogy izomfájdalma, rheumája, megerőltetése, idegfájdalma stb. stb. lehet, hanem rögtön arra gondol: „ime, a gerincem fáj“, — biztosan már hátgerincsorvadásom van, ha valamilyen közönséges, egyszerű ok következtében szívdobogása lép fel,
