Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-04 / 32. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 augusztus 4. 7 LEVENTE ÉS SPORT ' A szekszárdi cserkészek útja a Balatonon. A Julius 9-től 29-ig Szigligeten táborozó cserkészeink táborozásuk egyik célját, t. i. a Balaton felső részé­nek megismerését impozáns módon valósították meg. Ez a tanulmányát a BalatODmentének figyelmét is fel­keltette, úgy, hogy arról a fővárosi sajtó is megemlékezett. A tanulmányát részleteiről a következő értesülést szereztük. A Balaton körülutazásának anyagi­lag és időbelileg nehezen megold­ható problémája foglalkoztatta a szek­szárdi cserkészeket már a táborba- indítás előtt. A terv kivitelit a csapat vezetősége Szigligeten a tábor- épités után azonnal megkezdte. Külön- hajók kibérlése látszott legcélszerűbb­nek, mint amelyet tetszés szerint lehet irányítani és amelynek Útja maga is nagyszerű élménynek kínál kozott. Ehhez a nagyszerű tervhez azonban kevésnek bizonyu t egy 50 főből álló csapat teherviselő képes sége, azért egyeb csapatok részvételét í kellett biztosítani. Ez hosszas tobor­zást, utánjárást, sok bizonytatansá got jelentett a szervező szekszárdi csapat számáraimig* végre Neményi K. Albertnek, egy szigligeti sző.ő birtokosnak lelkes támogatásával sike rült a 13. számú Ezermester cser­készcsapat részvételét biztositani 158 taggal. Szerencsés véletlen volt, hogy a 1$. számú híres Lóczy-csapat Bada­csonyban táborozott, 1 mellnek zene karát szintén sikerült az urnák meg nyerni. így már az ut sikere bizto­sítva volt. Rendkívüli szerencse kisérte fára dozásukat egy más oldalról is. Dr. ^órffy Imre képviselő, a cserkész- ifiuságnak nagy barátja, ahogy a Tolnamegyei Újságból tudomást szer zett a szekszárdi cserkészeknek Szig ligeten való táborozásáról, egy hajnali órában lóháton felkereste őket és részletesen érdeklődve terveik iránt, a legnagyobb lelkesedéssel csatlako­zott a tervhez és, az ut védnöki tisztét szívesen vállalta. Ugyancsak szerencsések voltak cserkészeink abban is, hogy a szig­ligeti uradalom várományosának, gróf Eszterházy Jánosnak érdeklődését, tetszését rövid idő alatt sikerült meg­nyerniük és benne a cserkészetnek értékes barátot szerezniök. ő szintén szívesen csatlakozott a tervhez. A két részről befolyó tekintélyes anyagi támogatás most már anyagilag is biztosította a nem mindennapi utat és julins 24 én a Helka nevű gőzös kiindult Siófokról és hajnali 4 órakor felvette a Z inkáról induló és Rév­fülöpön beszálló Ezermestereket, majd Badacsonyban kikötve, a Lóczyakat is. Innen a hajó a borús ég alatt Szigliget felé tartott, hogy a szék szárdi csapatot is fedélzetére vegye. A behajózás csónakokon történt és igen regényes volt. A hullámok tetején ringó csónakok egymásután fordultak és rakták fel a hajóra az őrsöket, a fényképezőgépek működésbe léptek, a zenekar rázendített a cserkész- indulóra, a vízről messzehangzó ze­nére összegyűltek a parton a többi cserkészcsapatok és a munkába in­duló szigligetiek és a virágokkal, lombbal feldíszített hajót nézték. 40 perc alatt megtörtént a behajózás. A további cél Fonyód volt, melyet csak érintettünk és most már egymás- . után vonultak el a két partnak hely íBégéi. A zenekar szórakoztatta az ifjúságot és a hajómra megjelent vendégeket. Sajnos, őiffy Imre nem jelenhetett meg, mert vendégei érkéz tek, de reggel korán útra kelt és vitorlásával átment Fonyódra, hogy a hajóval találkozzék. Hajónk azon ban késett, azért újra hajóra szállt és elénk jött. A találkozás a „Magyar Tenger“ közepén, a felkelő napfény ben történt. A pompás jachtról szó c*ő került elő és a hangból azonnal őrffyre ismertünk, aki kimentette magát. A cserkészzenekar a tiszte­letére koncertet adott és az egész hajó hangos ovációban részesítette a tovasikló vitorláson zsebkendővel integető oserkészbarátot. A hajó utasai ezután a vidékben gyönyörködtek, az ifjúság élvezte az utat és természetes kedélye elemében volt. Tihanynál egészen megközelí­tettük a felszigetetet és szócsövön Bzóval is mégegyszer intézkedtünk az ebéd ügyében. Tovább hajóztunk Siófokra. A f hér hajó zenés meg­érkezése nagy feltűnést keltett; a csapatok csakhamar felsorakoztak és a menet a hősök szobra elé vonult, ahol rögtönzött ünnepélyt tartottnnk. A hajóra visszaérkezve, a hajó parancsnoksága tisztelgő látogatást tett a Balatoni Hajózási Rt. igazgató­ságánál, ahol Klöss Károly igazgató meleg szavakkal fogadta a kü dött- séget és a hajónak, a cserkészekre való tekintettel, az útra igen kedvező újabb Utasításokat adott. A következő cél most már Tihany volt, ahul ebédnek kellett volna várnia a cserkészhajó éhes közönségét. A nagy zeneszóra azonban még a tihanyi visszhang sem válaszolt és bizony az ebédnek hire, hamva sem volt. Az üres cserkészgyomrok nem igen ijed­tek meg. Hamar ebédfőzéBh^z láttak, azalatt a túra résztvevői felmentek az apátságba. Az apátsági templom megszemlélése után a Károty-király szobákat óhajtottuk megszemlélni, de a magasra szabott belépti dijak miatt kénytelenek voltunk némán el­vonulva, tiszteletünk kifejezésével megelégedni. A Nemzeti összetartás Köre, melynek hatáskörébe tartoz­nak a királyszobák, nagyon jól tenné, ha ilyen tömeges látogatások céljára külön cserkész-jegyeket állapítana meg. A király szobáknak nagy pénzért való mutogatása nem tesz jó szolgá­latot annak az ügynek, melyet az egyesület szolgálni kíván. Ezalatt az ebéd is elkészült a tihanyi nemzet­közi vizitáborban. Annak elköltése után hajónk Baiatonfüredre indult. Itt már nagy közönség várta a hajót, sót a délelőtt folyamán a hatóság és a fürdőigazgatóság részéről küldött­ség is várt a hajóra, de a késedel­mek miatt útközben meg kellett vál­toztatni az útirányt, úgy, hogy a hiva­talos fogadtatás eltUaradt. A Ferenc József-forrásnál felálló cserkészosz- lopok előtt a zenekar koncertet adott, majd a fürdőközönség sürü soraitól kisérve, ismét visszatértünk a hajóra. Az idő már nagyon eljárt, fél 6 volt, mire a hajó ismét élindult. Most már csak a hazautazás volt vissza. Az alkony piroBságát csakhamar a ho'd ezüstje váltotta fel s az ut most már nem utazás volt, hanem poézis. Az Ezermesteréket letéve Badacsony ban, a Lóczyakkal kiszálltunk és nehezen bucsuztuök egymástól az emlékezetes, kedves nap után. A Helka mintha neheztelt volna ránk, hogy hűtlenek lettünk hozzá, rósz- Bzalóan prüsszögött. Fájó szívvel sora­koztunk és az Ut további részét vonaton tettük meg Nemestördemicig, ahonnan még 4 km. várt reánk, melyet egészoapi fáradság után is ruganyos léptekkel tettünk meg. A szép, de fárasztó ut után a kemény cserkészágy jobb volt a keleti ké­nyelmek minden puhaságánál. HIVATALOS RÉSZ. Országos Testnevelési Tanács Társ­elnöke. 3611/1928. III. szám. Tárgy: Leventelövészek kinevezése a testnevelési felügyelők által. 81. szűmu körrendelet. A Testnevelési Utasítás 9. füzet II. fejezet 6. pontjának alapján a cél­lövészetben elért kiváló eredmények jutalmazására ideiglenesen a követ­kezőket rendelem: Szanatórium Szekszárdim A Szekszárdtól öt kilométernyire fekvő fenyves erdő melletti pormentes szállásomon, Gurovicán, a vérmegye legszebb helyén, üdülőtelepet rendeztem be. Augusztus hó 1-től nyaralókat, valamint téli ven­dégeket vállalók. — Elsőrangú házikoszt, tejkura. — Aki olcsón akar nyaralni és csendes, nyugodt helyet keres, nálam megtalálja. —Érdeklődőkkel szállásomon személyesen tárgyalok. — Postacím: Szekszárd, Béri Balogh Adám utca 15. szám. — Vidéki vendégeim ró- szére a szekszárd i HIK6CZ1* vasútállomáson kocsi _______-a? » .. ál l rendelkezésre!! SZ3l13I0rillllÍe 768 Mindazon leventék, kik az „Ered­ményfüzet“ 2., 3., 4., 5., 8., 9. éa 10. számú gyakorlatainál az értékelt lövéshez számító tölténnyel a köve­telményeknek megfeleltek, vagy ezen hét gyakorlatnál 21 lövéssel (próba­lövések eredményei be nem tudhatók) összesein 110 egységet értek el, a törvényhatósági testnevelési felügye­lők által „Leventelövész“-ssé kineves- hetők, ha egyébként magaviseletttk, magatartásuk és szorgalmuk kifogás alá nem eBÍk. A kinevezett levente­lövésiek a törvényhatósági testneve­lési felügyelő által igazoló irattal lá­tandók el. Azon lövészek, kik a kö­vetkező kiképzési évben a lövéstfel- tételeknek nem felelnek meg, kitün­tetésüket és annak külső jelét el­vessitik. Ha a leventelövészek három egy­másután követő éven át a lövész­feltételeknek megfelelnek, „levente- főlövésza-szé kinevezhetők, mely ki­nevezés végleges és csak büntetésből vonható meg. Leventefőlövészek oklevéllel is «1- látandók. A leventelövészek részére külsó megkü’ömböztetési jelvényül a „Le­vente Lövészbajnoki jelvényhez“ elő­irt zöldszinü lövészzsinórt, a főlövé­szek részére pedig az ezüst lövész­zsinórt rendszeresítem, mely ugyan­úgy viselendő, mint ahogy* az az 1927. évi „Levente“ 23—24. számá­ban közölt rendelet 16. pontjában előiratott. A lövészzsinórt központilag fogom elkészíttetni s a hivatalos mintát an­nak elkészülte után az ösezes test- nevelési szerveknek kiadni. A kinevezett leventelövészekről és főlövészekről a törvényhatósági test- nevelési felügyelőségek által állandó nyivántartás vezetendő, melynek má­solata évente szeptember hó 15-ig az OTT. III. szakbizottságához felter­jesztendő a hivatalos közlöny ben leendő közlés végett. A leventelövész és főlövósz kineve­zési adatai, elért eredmények az „Ered­ményfüzet“ 15. lapoldalán pontosan feltüntetendők. ' Ezen rendeletem a „Cállövősport- Utasitás“ (Testnev. Ut. 9. füzet) III. fejezete 151. p. utolsó bekezdésénél előjegyzendő. Budapest, 1928 julius 13. vitéz Mátyás s. k. társelnök. Tolna vármegye Testnevelési Fel­ügyelője. 337. T. F. 1928. sz. Valamennyi községi testnevelési bizottság elnökének, valamennyi leventeegyesület elnökének. Az OTT. fenti rendeletét közlöm azzal, hogy amennyiben a rendeletben felsorolt követelményeknek megfelelő levente van, az illető leventék ered- ményfúzeteit névjegyzék kapcsán a járási testnevelési vezetőnek küldjék be lövésszé, illetve főlövésszó való kinevezés végett, ki azt a vármegyei testnevelési felügyelőséghez terjeszti fel a kinevezés eszközlése végett. Ezen névjegyzékek az 1928 évben a községi testnevelési bizottságok által szeptember 5 ig, a járási test- nevelési vezetők pedig átvizsgálás után szeptember 10-ig hozzám ter­jesszék fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom