Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-04 / 32. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1928'augusztus 4.

I

Valóban művészi és modern

fényképeket

HÖGER

tóhercegi udvari fényképész készít

SZEKSZÁRD

Széchenyi-utca 28. szám (Molnár* féle házban).

ian^k

I

■

I

kérdés sikeres befejesése érdekében as összes illetékes tényezőknél járjon el s az Ügyet annak befejezéséig tarsa napirenden, a bizottság elnökéül a főispán ur Öméltósága, alelnökétll ped g az alispán nr őnagysága kéretvén fel;

3* intézzen a tekintetes Törvényhatósági Bizottság átiratot az ezen flgyben velünk szoros érdekközösségben álló Baja város törvényhatóságához is, hogy ő is a maga részé ról kövessen el mindent a szóban- forgó vasúti vonal elsőrangusitásának mielőbbi befejezése érdekében.

A nemzetnevelés fontossága.

Talán soha még egyetlen nemzetnél nem volt ez a kérdés annyira aktuális, mint nálunk, porbasujtott magyaroknál. Ha végigtekintünk ezeréves történetünkön és tiszta szem • mel nézzük nemzetünk nevelő törekvéseit, meg kell állapítanunk, hogy mikép az ókor népeinél, úgy nálunk íb a nevelés inkább egyirányú volt, s ez főkép a haroikészséget igyekezett minél inkább fokozni. Akarat lanul is a nagy nevelő, Jahn mondása jut eszünkbe: „Erős testben erős ész, edzzed tehát s erős lésztt, ha a lovagkori .tornákra gondolunk, mert a reneszánsz felléptéig még a többi nyugati népek is inkább a fizikai testre alapozták jövendő nagyságukat, amit a kor általános háborús szelleme tesz érthetővé. Amikor az általános harcizaj kezdett csillapulni, erős iramot vett a szellem művelése, amely téren Bok-sok időnek kellett elmúlni fölöttünk, mig mai kulturnivónkra birtunk emelkedni.

Hogy a nyugati népek ebben megelőztek, az az ő nemzeti szerencséjük, de hogy mi sem maradiunk sokban mögöttük, ez népünk életrevalóságát bizonyítja. A népoktatási törvény jövendő fejlődésünket a kötelező iskoláztatással biztOB bázisra fektette. Hopy ez az elhintett msg terebélyes fává nőtt, láttuk az elmúlt világzivatarban. Egyetlen népfaj sem mutatta azt az energikus ellenállást, mint mi magyarok s bogy annyi szép és nemes erény egyesülhetett, a nevelés következménye. A világ minden nemzetének van speciális, faji nevelési metódusa, mely részben gyakorlatiasságával, részben tágabb j szellemi műveltség nyújtásával igyekszik fiai látókörét szélesbiteni; de { hogy az a nevelési rendszer, amit I Amerika az ő szabad iskoláival kulti • |

I

I

dlyotöltilíiqöketé! felöltőket.

Sápszky Andor, férfiszabó

Sí* ktzárdon.

Hozott anyagok feldolgozását is vállalom

ne

A természet, a föld szeretető általánossá téve tetterőre serkenti az összes szunnyadó erőket, de hogy ily irányú nevelésünk sikerrel is járjon, a felnőttek oktatásánál is (egyenek a gazdasági ismeretek kötelezővé téve. Túltengett hivatalnok-ország voltunk a mi agrár mivoltunk mellett. Paragrafustudás képesített nálunk minden életpályára. Ha beláttak, hogy ez helytelen és rósz volt, szakítsunk a múlttal, kevesebb paragrafust, de több gyakorlati tudást és ezek között is gazdasági ismereteket az elemitől föl az egyetemig.

Kozáry Jenő

m. kir. gazdasági tanár.

TAVASZI

I

és nyári angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak I mellett készítek

I

I

vál, mit eredményez, nem kell több név, mint annyi sok világhírű nagyság közül Edison é.

A mi nevelési rendszerünk eddigelé nem volt elég gyakorlati, inkább az elvont tudományok érvényesültek a katedrákon; az elemi oktatás pedig nélkülözte a napjainkban immár lét kérdéssé vált gazdasági oktatás alapelemeit. Ha le is sújtott reánk a sors, ez még nem ok a kétségbeesésre, ha van bizodalmunk jövendő generációnkban. Erre pedig elég garancia nemzetünk viszontagságokkal teljes, de dicsőséges élete.

A természet imádása, függetlenül a nagy francia Rousseu társadalmi felfogásától, első lépés ahoz, hogy gyermekeink nevelése a jövendő idők kívánalmait ki tudja elégíteni. A zárt, kaBzárnyaszerü iskolák helyett minden arra alkalmas időt a szabad ban oktatva töltsünk, csepegtessük be gyermeknink leikébe a természet imádatát, hol igyekezzünk velük azt is megértetni, hogy naggyá bennünket csak a föld szeretető tehet. így nevelve, fejlesztjük a testet, miben bízvást erős ész is fog lakni. Mi felnőttek a jövő küzdelmeiben aktive részt már aligha vehetünk; a nagy, integer Magyarország visszaszerzésének súlya gyermekeink vállára fog nehezedni. Neveljük őket e nagy kérdés örökös szem előtt tartásával, úgy, hogy ha elérkeznek ismét a nagy idők, méltók lehessenek a dicső elődökhöz. Ha a nevelés szakit a sokáig életben volt bürökratikus felfogással s a gyakorlati életet tartja szem előtt, hisszük, hogy leszünk. Nevelésünk az első iskolától végig a tudomány minden ágán és fokán legyen nemzeti, legyen magyar. Hiszen, hál’ Isten, manapság a tudományokban teljes mértékben függetleníthetjük magunkat a nemzetrontó

I és uborkásüvegek |

minden nagyságban kaphatók

Belasltsnál

SZEKSZÁRD, OARAV-TÉR

Esküvői ajándékokban dús választék.

Épület- és egyéb üvegezést elfogad.

I

1

Tolna vármegye közoktatűs- figye az Értesítők tükrében.

yC II.

A vármegyének két legnagyobb középiskolája nem a megye székhelyén van, hanem egyik Dombóváron, ezen amerikai arányokban fejlődő megye széli nagyközségben, amely azonban 3 vármegye találkozó pontja, vasúti cső mópont s igy érthető, hogy qpen 15 év óta fennálló reálgimnáziumban 16 tanára 337 tanulóval foglalkozhatott. Ezek közül 311 volt rendes és 26 magántanuló. A tanulók közül dombóvári 217, tolnamegyei 34, somogy- megyei 14 és baranyamegyei 50. Ezek közül vaeu'on bejárt 46, az összes tanú ók 6 52% a.

A tanulmányi eredmény tekintetében 319 rendes tanuló közül jeles- rendű 22 (6 9%), jórendü 70 (22%), elégséges-rendű 150 (47%), elégtelen- rendű pedig 75 (24%); ezek közül azonban javítóvizsgát tehet 46, az osztályt ismételheti 29, mig 2 végleg megbukott.

Az iskolának ez a nagy népessége (vármegyei viszorylatbao) indokolttá teszi, hogy az iskola részére külön, uj épületet emeljenek s az elemi iskolát, melyet a reálgimnázium most lefoglalva tart, visszaadják eredeti rendeltetésének.

Gróf Klebelsberg Kunó kultusz miniszter, aki vármegyénk oktatás ügyének fejlesztésére már eddig is rendkivül nagy összegeket fordított, ez év április hó 21-én KornisB Gyula dr. államtitkár, dr. Baranyai Jusztin egyetemi tanár és dr. Denboff Antal min. o. tanácsos kíséretében személyesen megtekintette Dombóvári s azt a telket, melyet az uj iskola céljára herceg Eszterházy Pál dr. ajánlott fel. Az uj, modern iskola építésére pedig 480.000 pengőt folyósított a kultuszminiszter, mig a község 220.000 pengőt vállalt. Az iskola építkezése előreláthatólag augusztus hó folyamán fog megkezdődni.

Érdekessége az iskolának az, hogy a tanulók szülei közül túlnyomó többségben vannak a vasúti alkalmazottak (103), mig iparos csak 30, kisbirtokos is 30, és nyugdíjas 34, nagyrészt szintén vasútiak. Ez tehát tipikus vasutas gimnázium. Vallásra nézve a keresztények vannak túlsúlyban (286), az izraeliták száma 33 (10%). Ver Vencel igazgató kiváló agilitását mutatja az a sok ösztöndíj

m Mindenféle alkalmi ^

I ajándékok |

■ nagy választékban is

olcsón beszerezhetők

. TÓTH JANOS 8

órás és ékszerésznél, Szekssird (Korzó)

és jutalomdij, mely az intézetbek évenkint kiosztásra kerül.

Gyönki ref. reálgimnázium. Ez- idén fejezte be fennállása óta a 122, évfolyamot. — A gyönki gimnázium tehát nemcsak a vármegyének legrégibb, de az országnak is egyik legrégibb gimnáziuma. Miként Székely János igazgató a szerény, de tartalmas értesítőben közli, a gimnáziumot 1806 ban alapitotta Nagyszékelyen Keck Dániel nagyszékelyi és Csicsvai Vasas András ságvári ref. lelkészek. Első tanítója Laky István volt. 1812- ben a gyönki úri famíliák Gyönkre telepítették s itt építettek számára épületet is, először Dórjai Hajós Sámuel buzgólkodásából, majd 1860 ban Magyary Kossá Samuel gyönki földbirtokos és a Vizsolyi család hathatós támogatásával. 1852-ben az akkori kormány visszafejlesztette algimnáziummá, sőt a tanárok hazafias működése miatt a nyilvánossági jogot is elvettek tőle. Az intézet jelenleg mint alreálgimnázium működik. A tanártestület Székely János igazgatón] kívül 6 rendes tanárból, 1 óraadóból és 4 hitoktatóból áll. A beiratkozott tanulók Bzáma az elmúlt tanévben 125 volt, ezek közül 28 a magántanuló. Vallás szerint református 47, ág. ev. 28, róm. kath. 38, izr. 4. A szülők foglalkozása szerint legtöbb a kisbirtokos, aztán a köztisztviselő. A tanulók közül jelesrendü 11 (8 8°/o), jó 36, elégséges 59 és elégtelen 12 (9 6%). A tanulók legnagyobb része (80) tolnamegyei, azután somogyi (19), baranyai (6), tehérmegyei (5), vesz- prémmegyei (4), zalai (1) és pesti (3). A tandíj és beiratási díj együtt 80 P, s talán ez az oka annak, hogy e régi középiskola még jobban nem tud benépesülni.

A napokban jelent meg a bonyhádi ág. ev. reálgimnázium értesítője is. Ezzel Fáik Henrik igazgató a megye másik legnépesebb és a gyönkivel egyidős, 122 éve fennálló gimnázium tartalmas beléletéröl számol be.

A tolna—baranya—somogyi ág. ev. egyházmegyének ezen gimnáziumát is 1806-ban alapitották Sárszentlőrin- cen. Ebbe járt egyidőben Petőfi Sándor is. 1870-ben költözött át a gimnázium Bonyhádra, ahol jelenleg központi helyzeténél és jó elhelyezésénél fogva hatalmas méretekhez fejlődött ki.

Az elmúlt tanévben 340 tanuló iratkozott be, akik közül 323 vizsgálatot is tett.

A tanulók vallását tekintve legÖsszes nyári cikkeink arait mélyen leszállítottuk!

Arakat nem hirdetünk

hanem kérjük a mélyen tisztelt vevőközönséget kirakatainkban feltüntetett rendkívüli árakat megtekinteni és áruhazunkban cikkeink kitűnő minőségéről — vételkényszer nélkül - meggyőződni szíveskedjék, hogy tényleg

kitűnő ái*iit|nagyon olcsonkámsitunk.

PIRNITZER JÓZSEF és FIAI AROHAZA, SZEKSZÁRDIM!:: Alapítva 1840-ben