Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-30 / 27. szám

1928 junius 30. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG BOROS fiS TÄRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár r!. tóin*- és Mesmegyel képviselet« raktáron fart: cséplögarnitu- rákat, Mivé-, gáz- és hsazlasMts- rokat, szabadalmazott páros és páratlan sara „Veri Drill" kanalas sorvetőgépeket és mlndea egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: 6zekszárdon,a Kaszinó­bazár épületében. — Telefon 49. Öngyilkos rokkant. Dékán? István tolnanémedi lakos, aki együtt lakott a hasonló nevű fiával, régóta betegeskedett. Nemrégiben egy reggel elküldte a menyét, ifj. Dékány lat vánné az. Gergely Terézt, hogy hoz- son a malacoknak füvet és zöldség­félét a lakásuktól másfél kilométer­nyire fekvő szőlőből. Amig az asszony távol volt, átjött a szomszédból Dé­kány József, egy & éves kis rokon- gyerek, aki körüljárt a házban ób az istállóban kötélen lógva találta Dékány Istvánt. Azonnal hazaszaladt és elmondta az esetet az anyjának, aki a szomszédokkal együtt Déká- nyékhoz rohant, de mire az akasztott embert levágták a kötélről, már nem volt benne élet és a gyorsan elő­hívott dr. Vas Izor körorvos is csak a beállott halált konstatálhatta. A körorvos a hullavizsgálat alkalmával jelentette a bizottságnak, hogy Dé­kány István 3 évvel ezelőtt fejtetőre esett és ez alkalommal gerincidegei megsérülvén, lábai fokozatosan meg­bénultak. Betegsége az utóbbi időben folyton súlyosbodott és már a kezei is bénulni kezdtek. Valószínű, hogy a teljes rokkantságtól való félelem Jcdsztette. «a £2, éves embert az ön gyilkosságra. Mivel a hullán kttlerő- szak nyomai nem voltak láthatók és mert az öngyilkosságot minden két­séget kizáróan meg lehetett állapítani, a királyi ügyészség a temetési enge délyt megadta. Hallói Rádió Budapesti Detektoros készülékek nagy válasz­tékban a legolcsóbb Budai Ferencnél Szekszárd, Széchenyi-u. 12. — A rétek kaszálásának leghelye «ebb Időpontja. A gazdának mindent el kell követnie, hogy nagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű azénát termelhesse. Erre a körül­ményre nagy befolyással van egy­részt az illető rét trágyázottsága^ más­részt pedig a kaszálás időpontjának helyes megválasztása. A réteket későn kaszálni több hátrányos ok miatt nem célszerű, mert először is a széna tápláló értéke gyengébb less, a szár részek megkeményednek, ssalmasse rüekké lesznek, s a mag képződésre sok táplálóanyagot használnak fel. Főleg a növendék állatok nem sze­retik zz elöregedett szénát, s attól nem is fejlődnek olyan jól, de még ha a rétet későn kaszáljuk, akkor a maghullással inkább a másodrendű füveknek kedvezünk. Ezek, s a gyo­mok szaporodnak el b a jó füveket las­sacskán kiszorítják. Az elkésett széna kaszálás a sarjukassálást is későbbre tolja ki, amikor az őszi esőzéstől lekaszált sarju sokat szenvedhet, ha pedig a sarjukaszálá8sal is késieke dünk, akkor a rét növényzet gyen­gén, kopaszon megy a télnek, s igy a tél viszontagságait jobban megérzi, többet-szenved a hidegtől, s végered­ményben a következő év széna- termése sem lesz kielégítő. Nagyon nagy befolyással van a rét termésére annak trágyásottsága is, mert magá­tól értetődik, hogy mennél jobb trágya- erőben van a rét, annál nagyobb termést ad. Az idén számos réten műtrágyázást állítottak be a Mező­gazdasági Kamarák, ame'yek ered­ménye máris nagyszerűen mutatkozik. Mészáros Mihéij^ Vécé, Heves megye kisgazda írja, hogy olyan gyönyörű eredménye vab, amely Jránt az egész falu elismeréssel van. Március 24 én szórt el egy kát- bold rétre 100 bs mésznitrogént, s 8 nappal későbbel) 150 kg Bzuperfoszfáiot, 's azt beboro- nálta. Már április közepén az avatat­lanok is észrevették a különbséget a trágyázott és a trágyázatlan között. Májas elején pedig minden nap &—6 ember érdeklődött aziránt, hogy mit csinátt a rétjével, s miért mutat az olyan nagy termést. Most már az egész falu tudja, hogy hogyao, miként trágyázta azt, s eljárását számosán fogják követni. Szerinte az elh.anya golt rétek műtrágyázása a legkifise- tőbb eljárás. E példa is igazolja, hogy a rétek a jó trágyázás iránt rend­kívül hálásak s busásan fizetik vissza a befektetett tőkét. — Molnár ruhákat vegyileg fest, t i 8 z 111. Plisórozás, gouvrórozáa. Ingek, ingmellek, gallérok és kézelők hófehérre és tükörfenyesre tisztlttat- nak. Főűzlet: Szekszárd, Corso. Fiók­üzletek: Baja, Erzsébet kirélynó*utca 16.Tolna: Szekszárdi-utca 12. Vidékre naponta postai szétküldés. — Baleset a mórágy! templom tata* rozé8ánél. Becker Péter 19 éves mórágyi legény, a mórágyi református templom tatarozásánál dolgozott. Mint napszámosnak, az volt a kötelessége, hogy körülbelül 3 méter magas állvá­nyon állva, elkapja azokat a téglá kát, amelyeket egy társa hozzá fel- gobált. Egy tégla valahogyan célt tévesztett és Becker, aki a korlát mögül kihajolt, hogy a téglát elérje, eközben lezuhant és a földre esve -megütötte a. fajét és a bal karját. A sérült legényt otthon ápolják. — Meg akarta mérgezni a leányét. Kósa Imréná sz. Pöcz Julianna döb rente pusztai lakos huzamosabb idő óta betegeskedik és gyöngélkedéae alatt nevelő anyja, Boros Istvánná sz. Pöcz Ágota ápolta. Folyó hó 20 án a beteg asszonyt nagyon el­fogta a köhögés és emiatt arra kérte Borosáét, hogy főzzön neki teát, attól majd megkönnyebbül. A nevelőanya elegét is tett a kérésnek, de bis a beteg á teától még rosszabbul lett. Gyomorgörcsöket kapott, majd hányni kezdett éB egész száj üregében, meg a nyelőcsövében heves fájdalmat ér­zett. Borosné újabb teafőzetet kínált a menyecskének, aki azonban nem fogadta el, hanem oda kinálta a szo­bában Men volt férjének, meg Tesz- ler Sándorné szomszédasszonyának, hogy azok is kóstolják meg, milyen rossz iztt az a tea, amitől ő gyo­morgörcsöket kapott. Kójgi Imre ób Teszlerné meg is kóstoltál: az italt, amely — bár sok volt benne a cu­kor — mégis erősen szappan izü volt, BŐt mindkettőnek a száját any- nyira felmarta, hogy orvoshoz kel­lett mehniök; Az eset a csendőrség tádomására jutván, megindult a nyo mozás, amelynek során Boros 1st- vánné cevalldtta, hogy meg akarta mérgezni a régóta snlyoB beteg ne­velt leányát, akit nagyon megsajnált és att hitte, hogy megváltás lefez neki a halál. Borosáét letartóztatták éq beszállították % szekszárdi -fog­házba. — Villamossági és erőétviteli berendezések szakszerű szerelését vélléljék Titte Testvérek, Szekezérd. Telefon: 91. — Tüzeset Vérdombon. Folyó hó 21 én Holtz Jakab várdombi lakos kenyérsütő kemencéjének a még pa­razsat tartalmazó hamujától, melyet vigyázatlanul szórtak ki, meggyul­ladt nevezettnek lakóháza és istállója, valamint szomszédjának Willi Ala­josnak nyári konyhája és kocsissine. Emberi eleiben és állatban kár nem esett. A gondatlanságból okozott tűz­vész miatt a bátaszóki csendörörs a kir. járásbírósághoz a feljelentést megtette. Ebből a tűzesetből kifolyó­lag is beigazolást nyert a telefon szükségessége, mert a felhívott alsó- nánai, bátaszóki és sárpilisi tűzoltó­ság a helyszínen a telefonhívásra nyomban megjelenvén, a tüzet sike­resen lokalizálta, amit Várdomb egye dűl a szeles időben nem tudott volna teljesíteni. Elismerést érdemelnek a szomssédos községek tűzoltóságai ön­zetlen és gyors közreműködésükért. — Elitéit kukoricatolvajok. Mácsik Benedek dnoaszentgyörgyi és Sebes­tyén István kistengeiici polgárok ész revettók, hogy Schnepp János a faddi határban levő bála majori kukorica góréját nem őrzik eléggé. Elhatároz ták tehát, hogy a góré tartalmát megdézsmálják. Az elhatározást tett követte és a góró léceit lefeszítve több részletben összesen 15 méter- mázsa kukoricát loptak ki a leaárt helyről. Schntpp azonban rájött a tolvajlásra és feljelentette az esetet a csendőröknek, akik kinyomozták a tolvajokat. A napokban tárgyalta aa ügyet a szekszárdi törvényszék büntető tanácsa, amely Mácsik Be nedeket 7 havi, Sebestyén Istvánt pedig 6 havi börtönre, továbbá 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik­nak ezen időre való felfüggesztésére ítélte. Az ítélet jogerős. — Szekszérd egyetlen kirénduló- helye a Csörgető! — járványos állatbetegségek Tolna vármegyében. Dr. Illy György m. kir. állategészségügyi tanácsos legutóbb kiadott kimutatása szerint Tolna vár­megye következő községeiben ural­kodik ragadós állatbetegség: Lép- fene Fürgedpusztán, veszettség Nagy- dorog, Paks, Tolna, Gindliosalád, Simontornya, Kisszékely, Kölesd, Keszőhidegkut, Tamási, Majsamiklós- vár, Szemcséd, FelBÓireg, Csikó és Kakaad községekben, rühkór Csib- rák, Alsónyék, Báta, Kistormás és Pálfa községekben, aertósorbánc Győr • köny és öcsény községekben, sertés- vész Dombóvár, Bátaszék, öcsény, Decs, Szemcséd, Nagykónyi és Mucsfa községekben. Szabó Gyula kömUvmzmcztor Szekszárd Beiurédj-utca 36. szám TERVEZ ÉPÍT »V9 TATAROZ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ t BABÁTH JÓZSEF f : személyautó faoarozási góllolato i i Szekszárd, Arany Jdnos-utcn 19. Telefon: 134. % — Leesett a kocsiról. Osvald Pál 62 éves földműves, képviselőtestületi tag, szekszárdi lakos e hó 12-én délután kocsiján haza felé tartott. Útközben egy szembe jövő motor- bicikli kattogásától lovai megugrot­tak. A kocsi megbillenése következ­tében Osvald Pál a kövezetre ki­bukott és jobb lábát eltörte. A szek­szárdi közkórházban ápolják. — Volt e mér kinn a strandon? — Betegsége miatt öngyilkos lett. Táuyi Sándorné sz. Eisenhauer Éva bátaszóki lakos jelentette a község­házán, hogy Pápa Mihály 86 évés lakója, aki hót évvel ezelőtt nekik adta a vagyonát, hogy azért holtáig tartsák el: az előhegyi szőlőjük prés­házában a tetőgerendára felakasztotta magát és mire rátaláltak, már halott volt. A hatósági bizottság a hely­színén megvizsgálta a hullát és dr. Schmidt Géza községi orvos meg­állapította, hogy Pápa Mihály, aki már régóta betegeskedett, önketóvel vetett véget az életének. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rL Nyilttér. , T . B rovat alatt költöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Divatáru- és cipő-kereskedésünkbe egy ügyes ♦« hosszabb gyakorlattal bíró férfi vagy női tWHBlló segédet azonnali — vagy rövid időn belüli — belépésre felveszünk. Plrnltzer József és Fial Szekazárdon. ♦ Vállal személyfuvarozást úgy helyben, mint vidékre, bár- ♦ ♦ mely időben, 15/50 léerös, modern, u] autójával. {M) ▼ Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik néh. Bús Lajos nyug. ref. lelkész elhunyta felélt érzett mély fájdalmunkat részvétnyilvá- nitás és a temetésen való megjelené­sükkel enyhítették, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. Szekszárd, 1928 junius 20. özv. Bús Lajosné és gyermekei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom