Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-19 / 21. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 május 19. — KI kell tórni a mentőautó elől. A fennálló szabályok szerint a mentő­autók és tüzoltókocsik elől 'a járó­kelőknek ós a fogatoknak idejében ki kell térni. A szekszárdi közönség — úgy látszik — ezekkel a rendel* kelésekkel nincsen tisztában, mert a napokban is egy sajnálatos eset történt a szekszárdi mentőegyesület mentőkocsijával. A Széchenyi utcában haladó áruval rakott szekér az állandó tUlkölés dacára sem tért ki, sőt ami­kor a mentőautó'mellette elhaladt, a kocsi tulajdonosa ostorával végig­vágott az autó ablakain. A mentő- egyesUlet elnöksége ezúton is figyel­mezteti a közönséget arra, hogy jö­vőben mindazokat, akik a mentőautó elől ki nem térnek, a rendőrhatóság­nak feljelenti. — A szekszárdi mentőállomás a múlt hóban 66 esetben nyújtott első segélyt, illetőleg teljesített betegszál­lítást. Az 1928. évben a szekszárdi mentők működését ezideig 258, az egyesület fennállása óta pedig — tehát kb. egy év óta — 598 esetben vették igénybe. Ez adatokból is ki­tűnik, hogy az Országos Mentőegye* sülét szekszárdi fiókja fennállásának rövii ideje óta mily óriási szolgála­tokat tett a vármegye egészségügyé nek és életbiztonságának. Ezzel is beigazolódott, hogy a mentőegyesü­let minden erkölcsi és anyagi támo­gatást megérdemel. — A vásároknak a szombati nép­ről más napra való áthelyezése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter nemrégiben körrendeletét bocsájtott ki, melyben utasitja az egyes váro­sok és községek közönségét, miszerint vegyék fontolóra azt, hogy vásárai­kat, melyeket eddig szombaton tar­tottak meg, más napra helyezzék át. A körrendelet kiadásának indokát az a körülmény képezte, hogy Magyar- országon a kiskereskedelem túlnyomó - részben zsidó hitfelekezetü egyének kezén van, akiknek ünnepe szombat lévén, az e napra eső országos vásá­rokon való megjelenésben akadá­lyozva vannak, ami nemcsak az ő saját, de az egész vásárlátogató kö­zönség hátrányára is szolgál. — A szekszárdi kórház épitóse gyors tempóban halad előre. Az ad minisztraciós és felvételi épületnek elkészült a földszinti falegyene és ha az időjárás nem fogja megakadályozni, a jövő héten meglesz a sebészeti és belgyógyászati főpavillon földszinti falegyene is. Az igazgatói épület falai már állanak és most rakják rá a | fedélszerkezetet. A baktai ut mellett ! fekvő gazdasági épület alapozása | szinte hamarosan elkészül és meg­kezdődött a tüdőbeteg-pavilion ala­pozási munkája is. Az építésvezető­ségtől vett információ szerint decent bér hó elsejére az összes épületek tető alá kerülnek és mert a homlok­zatok egyidejűleg kőh£l és disztég- lából lesznek, erre az időpontra az összes külső munka elkészül. Télen át a falak kifagynak és tavasszal majd kezdetét veszi az elhelyező, belső vakoló, felszerelő és festő munka is. — Egyesületi hírek. A m. kir. bel­ügyminiszter a nemrég alakult Bony­hádi Szinpártoló Egyesület alapsza­bályait láttamozta és működését en­gedélyezte. — Tolnavármegye alis­pánja a Magyarországi Német Nép művelési Egyesület kövesd-pusztai (Bátaszék határában) grábóci, len- gyeli és szálkái helyi csoportjainak megalakulását tudomásul vette, ille­tőleg működésük folytatását enge­délyezte. — A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkás­nők bonyhádi csoportjának újjá szer­vezését, továbbá a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete szekszárdi fiókegyletének működését a vármegye alispánja szintén tudo­másul vette. — Mindenféle akkumulá­torok töltését vállalják Titte Test­vérek, Szekszárd. — A Ferenc közkórház betegfor­galma. A vármegyei Ferenc közkór- házban márciusról visszamaradt 387, április hóban felvétetett 350, ápolás­ban részesült tehát a múlt hónapban összesen 737 beteg, kik közül 153 gyógyultan, 139 javultan, 27 gyógyit- hatatlanul távozott, 22 pedig elhalt. Ápolásban maradt tehát 396 beteg; ezenfelül pedig a szálkai és a kakasd- belaci családi ápolási telepeken mint­egy 280 elmebeteg. — Osztrák gazdák rólunk. Az osz­trák gazdak magyarországi tanul- mányutjaról ennek egyik tekintélyes résztvevője: Much sei Simon alsó­ausztriai nagybirtokos, aki Szekszár- don léte alkalmával lelkes hangú magyar beszédet is mondott, a „Land­post“ részére megirt cikkében igen rokonszenvesen emlékezik meg. A tanulmányút előzményeinek rövid le­írása után, amely a látogatásnak alapgondolata a trianoni szenvedés­ben a testvériség és együttérzésnek ápolása volt, lelkesen irja le azt a kel­lemes és feledhetlen benyomást, ame­lyet a tanulmányút résztvevői sze­reztek. Többek között megemlékezik arról a kedves előzékeny és tapinta­tos fogadtatásról is, amelyben a ta­nulmányúton lévő gazdákat Szekszárd előkelő közönsége részesítette, amely rájuk nézve örökké emlékezetes ma­rad. Nagy elragadtatással emlékezik meg a Paradicsom pusztai látogatás­ról is, ahol látni lehetett, hogy mit tehet az a gazda, aki kizárólag hi­vatásának él, amelyért minden egye­bet feláldoz, hogy a hazájára sza­kadt sötét éjszakában népének Út­mutatója legyen a szebb jövő haj­nalhasadásához. Mindvégig nemes ér­zéssel és lelkes hangon megirt szép cikkének befejezéséül annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy biztosan ütni fog a szabadulás órája és Ma­gyarország munkaakarása és népes­ségének mély összetartozandósági ér­zése folytán záloga és védbástyája marad a nyugati kultúra fentartásá- ! nak a kelet barbarizmusával szemben. | — A fagy és a gyümölcsfák per­metezése. Az utóbbi napok zord idő­járása a gyümölcsösökben és szőlők­ben némi kárt okozott. -Megállapít­ható, hogy az idei károk is ott a legnagyobbak, ahol a megfelelő mun- kálást és kezelést a múltban el­hanyagolták. illetékes helyen most felbivják a gazdatársadalom figyelmét arra, hogy az eddig matatkozó káro­sodások még bizonyos mértékig ei- hárithatók, helyrehozhatók a rend­szeres növényvédelmi védekezés által. Indokolt tehát, hogy közvetlen virág­zás után a gyümölcsfáknál a szőlők­ben pedig a rendes időben a perme­tezéseket a földmivelésügyi minisz­tériumnak már előzőleg kiadott uta­sítása szerint intenziven elvégezzük. Száz liter vízben negyed kiló szul- farolt és negyven deka arolát kell keverni és azzal permetezni. Szőlők­ben a permetezést lehetőleg május 15-ig kell elvégezni. — Van-e már rádiója? Ha nincs, kérjen árajánlatot Fábián Sándor­tól Szekszárdon. Hitelbank palota. — Átjön a hosszlavina Newyork- bői?’ — a Pesti Tőzsde számának vezető cikke. A városok uj kölcsön- tárgyalásairól, a Salgótarjáni párisi kottirozásáról, a Tabacus felszámolá­sáról, az alakuló malomtrösztről, a fa­voritértékek áremelkedéséről, a Hun­gária—Spódium fúziós tárgyalásairól, a Ganz-Danubiusról, a hajózási kér­désekről szenzációs tudósításokat kö­zöl a lap, melybe dr. Temesváry Imre, dr. Marschall Ferenc országgyűlési képviselők és mások írtak cikkeket. Érdekes biztosítási, textil, autó és árupiaci melléklet egészíti ki a 28 oldalas lapot. — A regölyi és apari tehén- és Uszödijazás. A Tolnamegyei Gazda­sági Egyesület április hó 29 én Re- gölyben, május hó 6 án pedig Aparon rendezett tehén- és üsződij ázást. A regölyi díjazást megtekintette Dencz Ákos dr, a kerület orsz. képviselője is. Résztvettek még báró Fiáth Tibor g. e. elnök, báró Jeszenszky Andor, Bernáth Béla, Dióssy Endre, Stockin- ger János s sokan a környékből. Regöly községben azért rendezett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület főképen díjazást, hogy a még arány­lag uj keletű szarvasmarhatenyósz- téssel bíró község és környéke lako­sainak megmutassa az utat, amelyen haladnia kell, ha jó eredményt akar­nak elérni. Sajnos a lakosság nem értette meg, vagy nem akarta ezt megérteni, mert azoknak az állatok­nak a tulajdonosai, amelyek díjazásra nem kerültek arra való érdemesség hiánya miatt és dijakra számot nem tarthattak, azonnal eltávoztak anél­kül, hogy a bírálat menetét figyelték volna. Be kell látni a kistenyésztők- nek, hogy a díjazásoknak fő célja nem az, hogy egy-két dijat nyerje­nek, hanem az, hogy a bíráló bizott­ság munkája nyomán lássák meg azt az utat, melyet követniök kell. A felhajtott 134 állat közül 16 állat nyert dijat. Első dijat nem adott ki a bíráló bizottság. Második dijat ka­pott Dobos József és Kovács József regölyi kisgazda tehenéért, illetve üszőjéért. A többi második és har­madik dijat kapott. — A május hó 6-án rendezett apari kiállítás anyaga Bókkal jobb volt. Ápar állatállománya, különösen ami a teheneket illeti, nagy­jában a vármegye legjobb anyagá­hoz tartozik és kiemelendő különö- I sen az a tenyésztői kedv, ami Apa- [ ron és környékén megnyilvánult. Fel­tűnő volt, hogy mig a többi tolna­megyei községben inkább növendék állatoknál mutatkozott javulás, Apa- ron a növendék állatok, különösen a bikák sok kívánni valót láttattak. Ennek oka csak a még mindig hibás nevelésben keresendő egyedül mert a teheneik jók és kiváló apaállatokra sem sajnálták a pénzt. Apar község gazdái az okszerű állattenyésztés minden munkájához szívesen csatla­koztak, igy ott a tejellenőrzós is igen szép eredményeket mutat fel, hisz- szűk, hogy a növendék állatok ész­szerű nevelésére is több gondot fog- nak fordítani és a növendék állato­kat legnagyobb fejlődésük idején jobban táplálják, tehát hosszabb ideig szoptattatják, valamint a levegőn szabadban való mozgásra is alkalmat teremtenek a legelőn készített kifu- tókkal. Ha ezt Apar község lakos- sága megszívleli, akkor pár év múlva állattenyésztése az első lesz a vár­megyében. — A kiállításra 70 darab tehenet, 36 darab üszőt és 43 darab bikát hajtottak fel. Rózsay Elemér és Schlichtherle Lipőt elnöklete alatt álló bíráló bizottságnak nehéz mun­kája volt, mert a sok jó anyag kö­zül kellett kiválasztani a legjobbat. A birálat végeztével dr. Kurcz Ist­ván főszolgabíró magyar nyelven, dr. Barabás Imre főállatorvos pedig né­met nyelven mondott buzdító beszé­det a kiállító tenyésztőknek. A díja­zott 29 darab állat tulajdonosai közül első dijat kaptak : Bitter Péter, Fauszt János, Dorn János apari és Kramer Konrád mucsfai tenyésztők kiváló teheneikért, illetve üszőért. A föld­mivelésügyi miniszter 40—40 pengős pénzjutalmában kiváló bikagondo­zásért a következő bikagondozók ré­szesültek : Regöly bon: Tóth Fereúc, Aparon: Elmauer József apari, Läu­fer János mucsfai és Gaics József izményi bikaápolók. — A tavaszi állatösszeirás ered­ménye Tolnavármegyében a követ­kező : 80 938 szarvasmarha, 63 bi­valy, 43 384 ló, 312 szamár, 35 ösz­vér, 131.881 sertés, 71.387 juh és 442 kecske. Az 1927. évi eredmény­nyel szemben a szarvasmarhaállomány 1133 el (l'5°/o), a sertésállomány 5607 (4°/o) darabba] emelkedett; a csökkenés a lovaknál 555 darab (1T%), a juhoknál 9305 drb. (10°/o). A sertésállomány növekedése főké­pen a múlt évben kisebb vesztesé geket okozott sertésvész javára Írandó, mig a juhállomány tetemes csökke­nése az alacsony gyapjuárak követ kezménye. — Elfogtak egy szökött fegyepcef Szekszárdon, A szekszárdi állam- rendőrség e hó 16 án egy régóta ke­resett, szökött kommunista fegyencet tett ártalmatlanná. Gyulai Pál 32 éves szekszárdi lakost több rendbeli lopás miatt négy évi fegyházra Ítélték, büntetésének kitöltése előtt azonban 1926. évben a hartai állampusztáról megszökött. Országos körözést ren­deltek el kézrekeritése érdekében, azonban eddig Tolnavármegye külön­böző községeiben bujkálván, nem sikerült őt ártalmatlanná tenni. Végre a szekszárdi államrendőrség bizalmas bemondás folytán Szekszárdon, Patak­utca 2. sz. alatt, hozzátartozóinak a lakásán megtalálta, ahonnan meg­bilincselve kisérték be az ügyészség­hez. Lakásán egy versenykerékpárt találtak, zsebeiből pedig különböző betörőszerszámok kerültek elő. natschenliaclier Ödön és Fin és sirkőgyára, síremlékek nagy raktára. kőfaragó Szeme: Szekszárd, vasúti fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Cementáruk: u. m. kutgyürQk, hidcsővek minden átméretben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kő­por, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, műkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom